Sportbiznisz

Százmilliók röpködnek a női kéziben is az élcsapatoknál

2016. október 13. - Sportbiznisz Blog

Nemrég készítettünk már egy összeállítást a hazai férfi kézilabdacsapatok gazdálkodásáról, most hasonló módon a női klubokat vesszük szemügyre. Nem minden esetben könnyű megbízható információkat találni, de igyekeztünk a Győr és a Fradi számait is körbejárni. Első ránézésre az látszik, hogy a költségvetésük nagysága nem mérhető a focihoz, de itt is százmilliós tételek kellenek a sikerhez.

Közel egy hónapja kezdődtek a férfi kézilabda Bajnokok Ligája küzdelmei, akkor beharangozónkban a Veszprém és a Szeged gazdálkodását vettük górcső alá és arra jutottunk, hogy a bakonyi klub 2,7 milliárd forintból gazdálkodik évente, míg a szegediek ennek nagyjából a felét, 1,3 milliárdot költenek el. Most a női mezőny is elrajtol, ezért érdemes egy hasonló kimutatást készíteni a két magyar szereplő, a Győri Audi ETO és az FTC Rail Cargo anyagi lehetőségeiről .

hirek_foto.jpg

Kezdjük a győriekkel, hiszen „alapesetben” ők a legerősebb magyar klub, a Fraditól inkább bravúrszámba megy, ha egyszer-egyszer meg tudja őket verni. Ráadásul a kisalföldi egyesület az utóbbi években kétszer is megnyerte a BL-t, míg a fővárosiaknak egyelőre a négyes döntő is álom.

Győri ETO KC gazdálkodásának feltérképezése azért nehéz feladat, mert a klub nem gazdasági társaságként, hanem sportegyesületként működik, így nem köteles éves gazdasági beszámolót közzétenni. Már-már feladtuk a keresést, amikor a klub honlapján belebotlottunk egy dokumentumba, mely a 2015-ös társasági adókezdemény (tao) kérelmezéséhez készült, és ebben voltak adatok a gazdálkodást illetően is. Az adókedvezményre egyébként néhány éve van lehetőség, a kedvezmény annyit takar, hogy a cégek társasági adójuk egy részét látvány csapatsportágak támogatására fordíthatják. Évente a magyar sportegyesületek több milliárd forintos bevételre tesznek szert ebben a formában. A győri kézicsapat dokumentumáénak egyetlen szépséghibája, hogy 2015-öt illetően csak terveket tartalmaz, de nagyságrendileg ezekből is lehet becsülni a klub gazdálkodását.

A bevételeknél az látszik, hogy közel 700 millió forintot az úgynevezett saját bevételek tesznek ki, amiket tovább nem részleteztek, de ebbe a körbe tartozik minden „organikus” bevétel a jegyektől a szponzorokig. A győri önkormányzat 136 millió forintot adhatott tavaly a csapat működtetésére, míg a már említett tao-felajánlásokból 400 millióra számítottak. A korábbi években (2013-ban és 2014-ben) nagyjából 300 milliós tao-bevétele volt a klubnak, míg a saját bevétele 2013-ban 475 millió, 2014-ben viszont már 762 millió forint volt. A fentiekhez terveztek még 2015-ben 75 millió forintnyi egyéb támogatást.

gyorbevetel161013.png

A kiadásokat elnézve a legnagyobb tételt a személyi jellegű kiadások (vélhetően a bérek) tették ki, ez 780 millióra volt betervezve tavaly. Ehhez jött 390 millió forintnyi igénybe vett szolgáltatás, 51 millis anyagköltség és 58 milliós egyéb kiadás.

gyorkiadas161013.png

Vagyis összességében ha megvalósultak a 2015-ös tervek, akkor a Győri ETO KC 1,3 milliárd forintos bevétel mellett 1,28 milliárd forintot költhetett el 2015-ben- Ez nagyságrendileg a Pick Szeged éves költségvetésének felel meg a férfi mezőnyben. Persze ez nem kizárólag a felnőtt csapat működésére megy el, a  már említett dokumentum szerint a győri kézilabdaklub tavaly 424 millió forintot költhetett utánpótlásra, így a felnőtt csapatra juthatott a maradék mintegy 800 millió.

A győri klub egyébként az utóbbi években sem büszkélkedett anyagi helyzetével, 2011-ben az Origó egy cikkében említették meg, hogy 600 millió forint körül van a csapat költségvetése, 2014-ben pedig a Világgazdaság írt egy cikket a témában, de akkor Kelecsényi Ernő, a klub elnöke nem kívánt konkrét összeget elárulni. Annyit viszont elmondott a szakember, hogy a bevétel 10-15 százaléka a bérletek és a jegyek értékesítéséből származik. Igen jelentős összeg, 225 ezer euró származik a BL-sikerből, a Final Fourba jutás miatt az európai szövetségtől 75 ezer eurót kapott a klub, míg a döntő megnyeréséért 150 ezer eurót.

Az FTC Rail Cargo Hungária gazdálkodásának feltérképezése egyszerre könnyebb és nehezebb feladat. Az ellentmondást az okozza, hogy ugyan a klub gazdasági társaságként működik, viszont az FTC Kézilabdasport Nonprofit Kft. 2015-ös adatai meglehetősen hiányosak, a legtöbb tétel nincs részletezve.

Az mindenesetre látszik, hogy a nettó árbevétel 214 millió forint volt, ehhez jött még közel 400 millió forintnyi egyéb bevétel, ami sajnos nincs részletezve. Ugyanakkor a Fradi focicsapatánál látott modellből kiindulva könnyen lehet, hogy az egyéb bevétel legnagyobb részét az anyaegyesület támogatása tette ki. A kiadások nagy részét a Fradinál az anyagjellegű ráfordítások teszik ki, de majdnem ugyanennyit költöttek bérekre és járulékokra is. Összességében a klub 590,5 millió forintot költött el 2015-ben, vagyis ugyanúgy megvan a kétszeres különbség a Győr javára, mint a férfi mezőnyben a Veszprém és a Szeged esetében. Összességében a Fradi női kézicsapata még 4,1 millió forintos nyereséget is realizált az év végén.

ftckezikiadas161013.png

Összefoglalva az látszik, hogy a magyar női élcsapatok körülbelül fele annyi pénzből gazdálkodnak, mint a férfiak, a focihoz képest pedig többszörös a különbség. Vagyis hiába számít a kézilabda sikersportágnak Magyarországon, ez a klubok gazdálkodásában nem látszik. Persze ez nem csak hazai specialitás, hiszen nemzetközileg sem lehet összemérni a futballban és a kézilabdában megmozduló pénzek nagyságát.

A bejegyzés trackback címe:

https://sportbiznisz.blog.hu/api/trackback/id/tr511801377

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása