A női és férfi két-két kiemelkedő kézilabda sztárcsapatának gazdasági elemzése után egy átfogó, a teljes mezőnyt bemutató elemzést is készítettünk. Az már az elején kijelenthető, hogy a csapatok összes bevételét mind a női és mind a férfi szakágban meghaladják a kiadások, ugyanis a klubok egyharmada komoly veszteséggel működik.

Kép forrás: m4sport, kezilabda-live

Az elemzések a 2015-ös évre vonatkozó céges beszámolók, illetve a tao-pályázatok 2015. évi tervadatainak mutatószámaiból készültek. A kimutatásokba a nőknél a megbízható adatok hiánya miatt nem került be a Békéscsaba, a Mosonmagyaróvár, a Vác és a férfi mezőnyből a Budakalász.
A magyar NB1-es mezőny csapatainak összköltségvetéséhez csak egy hajszál hiányzik, hogy átlépje a 12 milliárd forintot, ugyanakkor a bevételek nem érik el a költségek szintjét, amely a nőknél egy negyed, a férfiaknál pedig egy fél milliárdos veszteséget jelent.

A veszteségek eloszlásánál más tendenciát figyelhetünk meg a nőknél és a férfiaknál. A női mezőnyben a veszteséget a középmezőny csapatai (Dunaújváros, Érd, Siófok) termelik, amíg a férfiaknál ez egyértelműen a két élcsapat a Veszprém és a Szeged számlájára írható.

További érdekesség, hogy ha nem vesszük figyelembe a Győr és a Ferencváros, illetve a Szeged és Veszprém gazdálkodását akkor a fenti diagramon is látható férfi szakág előnye eltűnik, sőt a női klubok büdzséje 500 millió forinttal haladja meg a férfiak 2,8 milliárdos összköltségvetését. Ez a szám is jól mutatja, hogy valóban erős a magyar női kézilabda mezőnye és valóban elérhető cél, hogy Európa vezető bajnoksága legyen a szakág. A női mezőny kiegyenlítettségét jól mutatja a személyi jellegű ráfordítások megoszlása is (a Győrét leszámítva), sőt ebből kitűnik az is, hogy a második legnagyobb költségvetésű Ferencváros csak a negyedik ezen a listán.

A férfi mezőnyben már nincsen a nőkéhez hasonló meglepetés, a Veszprém és a Szeged vezeti a sort, majd jócskán lemaradva a Tatabánya jön. Ha egy top tízes listát állítanánk fel a személyi ráfordításokból, akkor azon is jól látszódna, hogy a női mezőnyből 6 klub, amíg a férfi mezőnyből csak 4 klub szerepelne ezen a listán.

A férfi mezőnyben a klubok teljes költségvetése tehát nagyjából 22,5 millió eurót tesz ki, amely a nemzetközi mezőnnyel összehasonlítva egyáltalán nem kirívó. A franciáknál ez az érték 65 millió, amíg a németeknél, a kontinens legjobb férfi kézilabda bajnokságában a klubok teljes költségvetése 80 millió euró. A spanyol bajnokságot viszont a magyar kézilabda felülmúlja, hiszen ott ez a szám éppen csak eléri a 17 milliót.

Mindkét mezőnyt figyelembe véve a 2014-es évhez képes a 2015-ös adatok minden tekintetben növekedtek, összességében a kiadások és a bevételek 28 %-kal, amíg a személyi jellegű ráfordítások majdnem 40%-kal. Várhatóan ez a növekedés folytatódni fog, hiszen a csapatoknál a 2016-os beszámolókban jelentkezni fog az a plusz bevétel, amely a Szerencsejáték Zrt-től ered, ugyanis az állami tulajdonú cég, az NB1-es profi klubok szabadon maradt reklám- és marketingjogait, illetve a szövetség reklámjogait 3,259 milliárd forintért megvette. A kézilabda szövetség bevallása szerint ez az összeg pedig elosztásra kerül majd a klubok között.