A szakmai problémák mellett más tétje is lehet az utóbbi hetekben kirobbant úszóháborúnak, hiszen a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) évente több mint egymilliárd forintnyi állami támogatást oszthat szét a versenyzők és az egyesületek között. Az pedig egyáltalán nem mellékes, kinek a kezében lesz ennek a pénznek a sorsa, ha valóban távozik Gyárfás Tamás a szövetség éléről.
Forrás: fina.org
Sok más magyar sportághoz hasonlóan az úszás számára is a 2013-as év hozta meg az áttörést, akkor döntött ugyanis a kormány arról, hogy 16 kiemelt sportág kap a korábbinál nagyságrendekkel több állami támogatást. Az első évben összesen 12,5 milliárdot szavaztak meg ezeknek a sportágaknak, 2014 és 2020 között pedig összesen 135 milliárdot fordítanak erre a célra. Most csak az úszással foglalkozunk, de érdemes megemlíteni, hogy mellettük az asztalitenisz, az atlétika, a birkózás, az evezés, a cselgáncs, a kajak-kenu, a kerékpársport, a korcsolyasport, az ökölvívás, az öttusa, a röplabda, a sportlövészet, a tenisz, a torna és a vívás élvezi a kiemelt státuszt.
A kiemelt állami támogatást minden esetben a sportági szakszövetség (az úszók esetében a MÚSZ) osztja szét többnyire eredményességi szempontok szerint az egyesületek között. Emellett az egyéni sportolók is kaphatnak a pénzből, ez a forrás tette lehetővé például azt is, hogy az úszószövetség tavaly gáláns anyagi ajánlatot tegyen Hosszú Katinkának, amit ő aztán teátrálisan összetépett.
Ha megnézzük a MÚSZ gazdálkodását, feltűnő a változás 2013-tól, egyik évről a másikra a négyszeresére emelkedett a szövetség bevétele, ami nagyrészt az állami támogatásnak volt köszönhető. A 2012-es 211,1 millió forintról 2013-ban 884,8 milliárdra emelkedett a költségvetési támogatás, emellett önkormányzatoktól is kapott még további 37,4 milliót a szövetség.
A fentiekkel párhuzamosan a kiadások is hasonló mértékben emelkedtek, vagyis a megnövekedett állami támogatást a MÚSZ annak rendje és módja szerint el is juttatta a klubokhoz, egyesületekhez.
A szétosztás menetéről egy 2015. márciusi hír tanúskodik, akkor 520 millió forintnyi sportágfejlesztési támogatásról döntöttek:
A rendelkezésre álló hatalmas összegen gondosan kialakított érvrendszer és szakmai mérlegelés alapján az ország 68 jól működő egyesülete osztozhat. Elsősorban a nemzetközi eredményességet figyelembe véve 70 millióval honorálják az úszás műhelyeinek tevékenységét. Az aranyjelvényes program keretein belül 150 milliót oszthatnak fel, itt a versenyzők által elért időeredményeket veszik számba. A képzési akadémiai program megvalósításához 200 millióval járulnak hozzá, ahol nagyon sokat számítanak az országos bajnokságokon megszerzett pontok, de megjelenik a Jövő Bajnokai program is Az sem mindegy, hogy a támogatott egyesületek mennyire tudnak megfelelni annak a követelménynek, hogy a legkisebbektől egészen a felnőtt korú úszókig megfelelő színvonalú felkészítésről és versenyeztetésről kell folyamatosan gondoskodniuk. Ide kapcsolódik a „Minden gyerek tanuljon meg úszni” program is, amelynek eredményességét további 100 millió forint biztosítja.
Vagyis az egyesületek egyszerre több MÚSZ-programon keresztül is kaphatnak támogatást, ezek közül van olyan, ami alanyi jogon jár, mint például a gyermekek úszását támogató program, míg más összegek a versenyzők eredményességétől függően érkeztek az egyesületekhez.
A szövetség 2015-ös beszámolóját egy picit alaposabban is szemügyre vettük, hogy a különböző támogatások honnan és milyen célra érkeztek:
- Szakmai és működési támogatás: 306,3 millió forint
- Sportágfejlesztés, úszás támogatás: 899,8 millió forint
- Versenyek és edzőtáborok finanszírozása: 242,1 millió forint
Vagyis összesen 1448,2 millió forintot tettek ki a cél szerinti juttatások.
A szövetség azt is részletesen közli, hogy az egyes támogatók név szerint milyen célra adtak pénzt:
- Magyar Olimpiai Bizottság (MOB): 213,5 millió forint szakmai, működési, létesítmény használati támogatás
- MOB: 44,2 millió forint a Heraklész Programra
- MOB: 6 millió forint a Sport XXI. programra
- MOB: 4,9 millió forint az ifjúsági játékok (EYOF) 2015-ös és 2017-es felkészülésére
- Emmi: 950,2 millió forint sportágfejlesztési támogatás és nyíltvízi világkupa, FINA-gála rendezési támogatás
- Balatoni Fejlesztési Tanács: 3 millió forint a nyíltvízi világkupa rendezésére
- Hódmezővásárhely önkormányzata: 2,6 millió forint a versenysport, élsport támogatására
- Pécsi Sport Nonprofit Zrt.: 3,75 millió forint működési célú támogatás
- Újpesti Torna Egylet: 3 millió forint működési célú támogatás
- Vasas Sport Club: 7,625 millió forint működési célú támogatás
- PBS Hungária Kft.: 1 millió forint működési célú támogatás
Vagyis a jövőben nem csak az lesz a kérdés, hogy az új elnök újra egységet tud-e teremteni a magyar úszótársadalomban, és ez megmutatkozik-e a sikerekben is, hanem az is, ki és milyen szempontok szerint oszthat szét évente 1-1,5 milliárd forintnyi állami támogatást. Hiszen a sportág a megállapodás értelmében 2020-ig biztosan élvezi majd a jelenlegi kiemelt státuszt.
Úgy gondoljuk, hogy mivel az úszás most „forró téma”, ezért érdemes folytatni a gazdasági vizsgálódást. Következő cikkünkben azt vesszük szemügyre, megjelenik-e az állami támogatás a nagyobb egyesületeknél is, illetve éves költségvetésük mekkora része származik ebből a forrásból.
Ha érdekel a sport és a gazdaság összefonódása, kövess minket a Facebookon is! LIKE-old a profilunkat (klikk ide) és értesülj a leghamarabb a cikkeinkről.