A magyar NB1 csapatai átlagosan 3,5 millió eurót, vagyis nagyjából 1,1 milliárd forintot költöttek 2015-ben bérekre – derül ki az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) nemrég megjelent kiadványából. Ezzel a klubok teljes bevételének több mint 60%-a megy el erre a célra, de bármilyen meglepő, ez nem számít kirívóan magasnak Európában.
A közelmúltban adta ki az UEFA a The European Football Landscape című kiadványát, mely egy sor fontos gazdasági adatot összegez a kontinens focijával kapcsolatban. A jelentés több területét is tervezzük feldolgozni például a stadionépítésekről, az átigazolási díjakról vagy a klubok bevételi szerkezetéről. Elsőként azonban lássuk a kényes kérdést, amire Magyarországon nem szeretnek válaszolni: Mennyit költenek a csapatok bérekre?
Az UEFA rangsora szerint a magyar NB1 jelenleg a kontinens 24. legerősebb bajnoksága, ennek megfelelő nagyjából a bérköltségünk is. A tizenkét klub összesen 42 millió eurót (mintegy 13 milliárd forint) költött el erre 2015-ben, ez átlagosan 3,5 milliót jelentett. Ahogy a grafikonon látszik, ezzel holtversenyben állunk Romániával.
Ez azonban nem sokáig lehet így, hiszen miközben nálunk 7%-kal nőttek a bérek 2014-hez képest, a román bajnokságban 13%-os zuhanást regisztráltak. Vagyis ennek alapján elképzelhető, hogy 2016-ban már megelőztük délkeleti szomszédunkat ezen a téren. Nagyon jönnek fel ugyanakkor a bolgárok 31%-os bérnövekedéssel, és a szlovákok, akiknél 24%-os volt az emelkedés.
A fenti ábra bal oldalán az is látszik, hogy a magyar klubok teljes működési bevételük 62%-át fordítják fizetésekre, ami egyáltalán nem kiemelkedő még a régióban sem. Horvátországban és Izraelben ez az érték megközelíti a 100 százalékot, Grúziában pedig meg is haladja azt. Vagyis ezekben az országokban csak a fizetések elvisznek annyi pénzt, amennyi a klubok teljes bevétele, ebből következően a csapatok nagy része vélhetően veszteségesen működött 2015-ben, hacsak nem kompenzálták ezt az az átigazolási bevételek. A pénzügyi fegyelemben egyébként az UEFA meglátása szerint előrébb léptek a klubok 2014-hez képest, akkor ugyanis a 20-54. legerősebb bajnokságok közül még tíznél volt 80% felett a bevételarányos bérköltség, 2015-re ez a szám ötre csökkent. A szövetség szerint ez annak köszönhető, hogy a klubok egyre nagyobb része fogadja el a „költs, amennyit megkeresel!” alapelvet, emellett 2014-ről 2015-re jelentősen emelkedtek a nemzetközi kupák pénzdíjai is, ami már a selejtezőkben induló kisebb csapatokat kedvezően érintette.
Érdemes egy pillantást vetni Európa „nyugati végére” is a bérek szempontjából, az alábbi grafikonon a húsz legerősebb bajnokság adatait láthatjuk:
Jól látszik, hogy az angol Premier League ebből a szempontból is toronymagasan vezet, az UEFA kiemeli, hogy a kutatás készítése óta először fordult elő, hogy az első helyezett bajnokság adata több mint kétszerese a másodikénak. Ez részben annak is köszönhető, hogy 2015-ben még kiemelkedően erős volt az angol font, így jött össze a 2,7 milliárd eurós bérköltség. Azóta ez változott, hiszen tavaly a Brexit-népszavazás után mintegy 20%-kal értékelődött le a font, így a 2016-os adatokban már valószínűleg kisebb lesz a különbség a PL és a Serie A között.
Jól látszik az is, hogy a bevételarányos bárköltség Nyugat-Európában is 60% körül van, ami megint azt támasztja alá, hogy a 62%-os magyar érték egyáltalán nem kiemelkedő. Még a legalacsonyabb esetben sem megy ez az arány 50% alá. A topligák esetében csak a török bajnokságban éri el az arány a 80%-ot, a kazahoknál pedig megközelíti azt.
Az UEFA hangsúlyozza, hogy az állandó működési kiadások a kluboknál a bevételek 33-40%-át viszik el, éppen ezért ha a bérköltség 70% felett van, akkor az veszteséggel fenyeget, ha nem kompenzálják az átigazolási bevételekkel. Éppen ezért tekinti a bérköltség arányát egy fontos mutatónak a szövetség a licenszadásnál és a pénzügyi Fair Play szabályainál.
Összességében az állapítható meg, hogy a bevételeik arányában a magyar klubok egyáltalán nem fordítanak kiugróan nagy összeget a bérekre. A régióban az osztrák bajnokság jár az élen ebből a szempontból, ahol átlagosan majdnem 10 millió euró megy el a fizetésekre évente, rajtuk kívül a lengyelek kerültek még be a húsz legerősebb bajnokság közé Európában, náluk az átlagos bérköltség csapatonként már csak húsz százalékkal magasabb, mint az NB1-ben. A következő cikkben szintén a The European Football Landscape alapján annak járunk utána, miből származik a klubok bevétele, amit ilyen formában elköltenek.
