Talán nem az Audi ETO KC gazdálkodik a legtöbb pénzből a hétvégi Tippmix Final Four résztvevői közül, de a különbség ledolgozásában segíthet, hogy a Bajnokok Ligája négyes döntőjének a Budapest Sportaréna ad otthont. A négy csapat anyagi lehetőségeiben egyébként nincs nagy különbség, de az elérhető információk alapján az ETO és a Vardar Szkopje áll jelenleg a legbiztosabb lábakon.

Ismét Budapesten rendezik a női kézilabda Bajnokok Ligája négyes döntőjét, ráadásul az eseményen az Audi ETO KC révén magyar csapat is eséllyel indul, ezért most az elérhető információk alapján igyekeztük feltérképezni a négy csapat anyagi lehetőségeit.

Győri Audi ETO KC

Számunkra természetesen a győri csapat gazdálkodásáról a legkönnyebb információt szerezni, hiszen egyesületként évente gazdasági beszámolót kell beadnia a bíróságra, emellett a tao-támogatásokhoz is készítenie kell egy összesítést. Most a 2015-ös számokból tudunk dolgozni, hiszen a tavalyi beszámolót még nem kellett leadnia az egyesületnek. Ugyanakkor az elmúlt években nem lehetett arról hallani, hogy jelentősen változott volna a győriek költségvetése, vagyis vehetjük alapul a két évvel ezelőtti számokat, lényegi eltérés valószínűleg nincs.

A beszámoló szerint 2015-ben a Győri ETO KC árbevétele 767,9 millió forint volt, amihez jött még 324,4 milliónyi egyéb bevétel. Az árbevétel legnagyobb része, 526,3 millió forintot a reklámtevékenységből származott, 205,2 millió pedig a jegyeladásokból. Az egyéb bevétel nagyrészt a 292,7 millió forintnyi támogatást takarta, amit az egyesület kapott. Mindezt 87,2 milliós rendkívüli bevétel fejelte még meg, így összesen 1,18 milliárd forintból gazdálkodhatott a klub. A bevételek részletezéséből annyi derül még ki, hogy a csapat 264,5 millió forintos támogatást kapott a központi költségvetésből, ezen felül a győri önkormányzat további 80,5 millióval járult hozzá a működéshez.

A kiadásokat tekintve az látszik, hogy a legtöbbet, 716,9 millió forintot személyi jellegű költségekre, vagyis nagyrészt valószínűleg bérekre fordította az ETO, ehhez jött még 533 millió forintos anyagjellegű kiadás, illetve 42,3 milliós egyéb ráfordítás. Így a klub összesen 1,32 milliárd forintot költött el, vagyis az eredménye 137,7 milliós veszteséget mutatott.

Ezt az 1,32 milliárd forintot tekinthetjük az Audi ETO becsült költségvetésének, az összeget a későbbi összehasonlíthatóság kedvéért érdemes euróra váltani, így a magyar csapat mintegy 4,3 millió euróból gazdálkodhatott.

CSM Bukarest

A román csapat a negyeddöntőben a Ferencvárost búcsúztatta kettős győzelemmel, szakmai berkekben gyakran pletykálnak arról, hogy a klubnak gigantikus, már-már irreálisan nagy a költségvetése. A különböző fórumokon elérhető információk alapján a bukaresti egyesület összesen mintegy 10 millió euróból gazdálkodik, azonban ennek csak egy része esik a női kézilabdára, mellette van férfi kézilabda, röplabda, kosárlabda és rögbi szakosztály is, illetve a fenti összeg az utánpótlást is tartalmazza.

A CSM gazdálkodása nem nyilvános, a becslések szerint azonban a 10 milliós összegnek csak kisebb része tartalmazza konkrétan a női kézilabda büdzséjét. A csapat nagyjából 3 millió euróból gazdálkodhatott egészen 2016-ig, akkor azonban a román főváros polgármestere kezdeményezte, hogy 80%-kal emeljék meg a klubnak rendelkezésre bocsátott összeget. Valószínűleg a költségvetés közel duplázása irreális volt, állítólag 35-40%-os emelést tudott keresztülvinni a politikus.

Így összességében a CSM Bukarest hasonló összegből, 4-4,5 millió euróból gazdálkodhat, mint az Audi ETO.

A fentiekből látszik, hogy a bukaresti egyesület gyenge pontja az, hogy túlságosan rá van szorulva az önkormányzat támogatására, és ezen keresztül a román politika alakulására. A beszámolók szerint a klub szinte kizárólag a főváros támogatásából működik, magánszponzoroktól mindössze 300-500 ezer eurója származik évente. Így ha elapad az önkormányzat támogatása, akkor hamar hoppon maradhat a jelenleg legerősebb román klub, az elmúlt években voltak is arra utaló pletykák, hogy nem áll betonbiztos lábakon a finanszírozásuk.

Buducnost Podgorica

Talán a legnehezebb a montenegrói klub költségvetését megbecsülni, márpedig a Győrnek rajtuk keresztül vezet majd az út a vasárnapi döntőbe. Annyit lehet tudni, hogy a Buducnost anyagi lehetőségei jelentősen romlottak a közelmúltban, aminek szintén politikai okai vannak, a csapat korábbi támogatója ugyanis elveszítette a legutóbbi választásokat. Emiatt nem csak az állami pénzforrások apadtak el, hanem a politikával jóban lenni igyekvő cégek is megszüntették a szponzorációt. Emiatt egy ideig az is szóba került, hogy az egyesület csődbe megy, de végül most úgy tűnik, hogy sikerülhet megmenekülniük legalább ideig-óráig.

A nehézségek miatt arról hallani, hogy a csapatnál komoly spórolásba kezdtek, az utóbbi hetekben többen már bejelentették, hogy a nyáron távoznak, a helyükre pedig főleg fiatal tehetségeket igazoltak a montenegrói bajnokság többi csapatától. Emellett a Buducnost bejelentette, hogy jövőre nem indul el az egyik regionális ligában a pénzhiány miatt.

A megszorítások mellett állítólag még két évig tud működni a podgoricai klub anélkül, hogy csődbe menjen, de nem lepődnénk meg, ha jövőre már nem kellene velük számolni ilyen magas szinten.

Vardar Szkopje

A macedónok költségvetését illetően is csak óvatos becslések állnak rendelkezésre, de a szakértők és a szurkolók megítélése szerint jelenleg a Győr mellett a Vardar gazdálkodása áll a legstabilabb lábakon. A becslések szerint a csapat mintegy 4,5 millió euróból gazdálkodik, vagyis nagyon hasonló az ETO-hoz és a Bukaresthez.

A macedón szurkolók legnagyobb kritikája az, hogy a Vardar kevés helyi játékost foglalkoztat, mindössze két macedón van a teljes keretben. Hasonló kritikák időről időre a Győrrel kapcsolatban is megfogalmazódnak.

Érdemes még egy pár szóban megemlékezni a „trónkövetelőkről”, akik most nincsenek ott a Final Fourban, de jövőre komolyan számolni kell velük. A Ferencváros idén bebizonyította, hogy ebbe a kategóriába lehet sorolni, mellettük a Larvik csődje után arról hallani, hogy a Viborg anyagi lehetőségei javultak. És nem szabad megfeledkezni az orosz Rosztov Donról, a német és a francia klubokról. A franciák például a PSG mintájára próbálják felépíteni a nőknél az Issy Paris-t, és ehhez a pénzt sem sajnálják.

A klubok költségvetésében egyébként az is nagy szerepet játszik, hogy az EHF egyre nagyobb összeget oszt szét a négyes döntő résztvevői között. Néhány éve még arról lehetett hallani, hogy az ETO 225 ezer eurót kapott a győzelemért, tavaly viszont a nemzetközi szövetség már összesen egymillió eurót osztott szét a négy csapat között, aminek a felét a végső győztes kapta, a maradékot pedig a másik három klub között osztották szét.