Mennyiből él egy magyar focicsapat a középmezőnyben?

2017. június 06. - Sportbiznisz Blog

A múlt héten kezdtük sorozatunkat a magyar NB1-es csapatok 2016-os gazdálkodásáról, akkor azt ígértük, hogy folytatjuk majd a nyolcadik helytől felfelé. A már az első részben elemzett MTK és Diósgyőr mellett a Debrecen számára is csalódás volt a szezon, de vélhetően Újpesten is jobb helyezésről álmodtak a szurkolók. A Haladásnál és a Paksnál viszont nem lehet ok panaszra, hiszen anyagi lehetőségeikhez képest kifejezetten jól szerepeltek.
lokiujpest.jpg

A kép forrása: MTI

Sorozatunk első részét a Gyirmót, az MTK, a Diósgyőr és a Mezőkövesd gazdálkodásától IDE KATTINTVA olvashatja el.

8. DVSC-TEVA

A DVSC Futball Szervező Zrt. 988,4 millió forintos árbevételt ért el a beszámolója szerint 2016-ban, ez mindössze 0,7 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ehhez viszont társult 1,3 milliárd forintnyi egyéb bevétel a 2015-ös alig 100 millió forinttal szemben. Vagyis elvileg a Loki majdnem 2,3 milliárd forintot költhetett volna el 2016-ban, amivel a harmadik leggazdagabb magyar klub lehetett volna. Azonban ezt a költségvetést nem használták fel teljes egészében, hiszen 688,8 millió forintos adózott eredménnyel zárta az évet a társaság. Így a gyakorlatban mintegy 1,6 milliárd forint lehetett a DVSC költségvetése.

A bevétellel kapcsolatban a fentiekből kiderül, hogy miközben 2015-ben még a teljes bevétel 90 százalékát a piaci árbevétel adta, addig tavaly a jelentős egyéb tételek miatt ez az arány már alig haladta meg a 40 százalékot. Először lássuk az árbevétel összetételét!

A beszámoló szerint ebben a körben a legnagyobb tételt a vagyoni értékű jogok hasznosítása tette ki. Ezt nem részletezik, de a Gyirmótnál láthattunk hasonlót: ők a sportfogadási jogokból származó bevételt említették hasonlóan. Vagyis elképzelhető, hogy a DVSC esetében is ezt takarja az 537,8 millió forintos bevétel. Emellett a klub az UEFA-tól kapott 223 milliós szolidaritási hozzájárulást, az viszont meglepő, hogy a tévés közvetítési jogdíjak mindössze 22,2 millió forintot tettek ki. Jegybevételből 95,6 milliós bevétele volt a Lokinak, további 25,3 millióért pedig Sky Boxokat értékesítettek a Nagyerdei Stadionban. A beszámolóban a társaság részletezi a végleges jelleggel kapott támogatásokat is, eszerint a DVSC mindössze 29,9 millió forint tao-támogatást kapott 2016-ban.

dvscbevetel170604.png

Érdekesebb a hirtelen megugró egyéb bevétel összetétele, ami mögött játékoseladások állnak, a DVSC bevallása szerint 1,1 milliárd forint értékben adott el játékjogokat. Debrecen város honlapján megtalálható a cég részletesebb üzleti beszámolója, melyben részletezik ezeket a játékoseladásokat: dvscjatekos170604.png

A táblázat alapján igaz a hír, mely szerint Balogh Norbert több mint 2 millió eurót ért meg a Palermónak. Ennél érdekesebb azonban, hogy a jelek szerint magyar viszonylatban sem példa nélküli az, hogy egy klub félmillió eurót fizessen egy játékosért, hiszen Bódi Ádám esetében a Videoton pénztárcája nyílt ki.

A fentiek mellett a kiadások legnagyobb részét a Lokinál is a személyi jellegű ráfordítások tették ki, az egymilliárdos összeg magasabb, mint a társaság teljes piaci árbevétele. Emellett volt 537,4 milliós anyagjellegű ráfordítás és 76,5 milliónyi egyéb kiadás. Ezeket összeadva szintén a már említett 1,6 milliárd forint körüli költségvetés adódik a klub esetében.

A DVSC Futball Szervező Zrt. üzemi eredménye 630,7 millió forint volt, míg az adózott profit 688,8 millió forintot tett ki. A beszámolóban azt is elárulják, hogy hiába a jelentős nyereség, a cég nem fizet osztalékot a tulajdonosoknak, hanem az eredménytartalékot növeli a fenti összeg.

Első ránézésre a DVSC gazdálkodása biztos alapokon áll, azonban azt érdemes hozzátenni, hogy a klub jelentős egyszeri bevételt könyvelt el játékoseladásokból. Ez azonban hosszabb távon nem tartható fenn, hiszen a klub tavaly kiárusította legtöbb piacképes játékosát, ami meg is látszott az idei eredményeken, hiszen csak az utolsó fordulóban sikerült megúszni a kiesést. Vagyis ha a következő években a csapat nem tud új bevételi források után nézni, akkor előbb-utóbb a kiadásokon kell faragni. Az azonban jó hír, hogy a tavalyi nyereséggel az eredménytartalék jelentősen emelkedett, vagyis néhány évig még biztosított lehet a klub működése, ebből a tartalékból ugyanis ki lehet egyenlíteni az esetleges veszteséget. Ahhoz viszont, hogy a Loki újra élcsapat lehessen, az 1,6 milliárdos költségvetést is növelni kellene, hiszen az most a magyar középmezőnynek felel meg.

7. Újpest FC

Nehezebb ennyire átfogó információt kapni az Újpest gazdálkodásáról, hiszen az Újpest 1885 Futball Kft. tavaly átállt az üzleti év június 30-i zárására. Ez azt jelenti, hogy csak 2016 első feléről vannak információink. Persze érdemes ezekkel foglalkozni, hiszen becsülni lehet ezekből is. Fél év alatt a klubnak 337,2 millió forintos árbevétele volt, emellett 781,8 milliós egyéb bevételre tettek szert. Utóbbi azért is érdekes, mert 2015-ben egész évben 727,2 millió volt az egyéb bevétel. A fentiek alapján közel 1,1 milliárd forint volt az Újpest költségvetése fél év alatt. Ha ezt az egész évre kivetítjük, akkor 2,2 milliárddal a klub a harmadik leggazdagabb lenne a Fradi és a Videoton után.

Az árbevétel legnagyobb részét az Újpest esetében is a vagyoni értékű jogok hasznosítása tette ki, ez fél év alatt 192,1 millió forint volt. Emellett 62,9 millió elkönyveltek játékos figyelési szolgáltatásért, 37 milliót tévés jogdíjakért, 26,9 milliót pedig jegybevételként.
ujpestbevetel170604.png

A nagyobb probléma, hogy az Újpest egyáltalán nem részletezte az egyéb bevételeket, pedig ahogy láthattuk, ezek adták a teljes bevétel kétharmadát. Az Újpest honlapján azonban megtalálható a tao-programhoz beadott kérelem, melyben találunk 2016-os tervszámokat. Ezek szerint a klub azzal számolt, hogy 1,6 milliárd forintos saját bevételét 203 milliós tao-támogatással egészítik ki, így az összes bevételük 1,8 milliárd lesz. Emellett 1,77 milliárdos kiadással számoltak, aminek felét a személyi jellegű kiadások tehették ki tavaly az egész évben. Ez időarányosan teljesült is, az első félévben 433 milliót vittek el a személyi költségek, melyek mellé 443,1 milliós anyagjellegű ráfordítás párosult.

Összességében nem egyszerű pontos képet adni az Újpest gazdálkodásáról, de az elérhető információk alapján úgy becsüljük, hogy 2 milliárd forint körüli költségvetésével a harmadik-negyedik helyen állhatnak az NB1-ben. Ez alapján pedig a hetedik hely csalódás lehet. A gond az, hogy az összes bevétel kétharmadát adó egyéb bevételek összetétele nem ismert, nem lennénk meglepve, ha ez komoly egyszeri tételeket tartalmazna, akár tulajdonosi befizetéseket is, melyek megmentették a veszteségtől a klubot. Az ugyanis évek óta köztudott, hogy a politikával átitatott magyar fociban az Újpest egyfajta szigetként funkcionál külföldi tulajdonosával.

6. Swietelsky Haladás

Számításaink szerint a Szombathelyi Haladás Kft. is közel másfél milliárd forintból gazdálkodott tavaly, ami elsősorban annak volt köszönhető, hogy az árbevétel a 2015-ös 858,7 millió forintról 1,27 milliárdra emelkedett. Ehhez jött 199 milliós egyéb bevétel, az adózott eredmény pedig 6,15 millió forint volt. De lássuk, minek volt köszönhető az árbevétel megugrása!

haladasbavetel170605.png

Az ábrán jól látszik, hogy a bevétel több mint 95 százaléka két forrásból származik: a vagyoni értékű jogokból 633,8 milliót, míg reklámból 574,2 milliót kapott a Haladás. Az előző évhez képest mindkettő jelentős ugrást jelentett, hiszen 2015-ben a vagyoni értékű jogokból 448,4 milliója, reklámból pedig 243,1 milliója volt a klubnak. Így hiába esett vissza a játékoseladásból származó bevétel több mint 100 millió forinttal, a fenti két tétel ezt bőven kompenzálta.

Az egyéb bevételekkel kapcsolatban a szombathelyi klub annyit árult el, hogy a tao-támogatásból 80,9 millió forint folyt be, egyéb támogatásból 55,3 milliót kaptak, míg a játékos vételéhez 55,4 milliós támogatást kaptak.

A kiadások közül a Haladásnál is a személyi költségek tették ki a legnagyobb szeletet 846,6 millió forinttal, mellette az anyagjellegű ráfordítások 347,3 milliót, az egyéb kiadások pedig 219,1 milliót értek el. Így a három nagyobb kiadási kategória összegzésével is mintegy 1,4 milliárdos költségvetés adódik, ahogy azt a fentiekben már említettük.

A cég üzemi eredménye így 13,7 millió forint volt, míg az adózott eredmény a beszámoló szerint 6,15 millió volt az év végén.

Összességében a Haladás gazdálkodása kifejezetten biztató, komolyabb egyszeri tételek nélkül tudtak a magyar középmezőnynek megfelelő költségvetést előteremteni. Ugyanakkor óvatosságra ad okot az, hogy a bevételek tetemes része két fő forrásból érkezik, vagyis kevés lábon áll a működés. Ráadásul a reklámbevételek tavaly jelentősen emelkedtek, de ennek részletei nem ismertek, nem tudni, hogy a következő években is számíthat-e erre a bevételre a klub.

5. Paksi FC

Pakson nyugodtan kijelenthetjük, hogy folyamatosan erőn felül teljesít a csapat, hiszen évek óta a bajnokság legkisebb költségvetésű csapatai között vannak, ennek ellenére jól szerepelnek. Igaz volt ez a most zárult szezonra is, hiszen a tolnaiak mellett csak három klub (Gyirmót, Mezőkövesd, Vasas) gazdálkodott egymilliárd forint alatti összegből, közülük előbbi kettőt simán előzte a Paks.

A 2016-os beszámoló szerint a Paksi FC Kft. árbevétele 594,2 millió forint volt tavaly, ez 36,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi összeget. Emellett volt 457,6 milliós egyéb bevétele a klubnak a 2015-ös 323,3 millió után. Vagyis hiába tartozik az alacsonyabb költségvetésűek közé a Paks, így is jelentősen növelni tudta bevételét tavaly. Összességében becsléseink szerint 988,6 milliós költségvetése volt a csapatnak a 2015-ös 770,3 millió után.
paksbevetel170605.png

Látszik, hogy az árbevétel több mint 90 százalékát itt is a vagyoni értékű jogok hasznosítása tette ki, a többi csapathoz hasonlóan ez vélhetően a szerencsejáték-jogokból származó bevételt jelenti. Sokat elárul a Paks gazdálkodásáról, hogy az összes többi bevételi forrás elhanyagolható volt.

Az egyéb bevételt sajnos nem részletezi a Paksi FC Kft., de annyit elárultak, hogy 302 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptak anyavállalatuktól. Ez az „anyavállalat” a Paksi Sportegyesület, mely a klub 100 százalékos tulajdonosa. Vagyis gyakorlatilag az ötödik helyen végzett klub bevallotta, hogy erre a 300 milliós tulajdonosi hozzájárulásra is szükség volt ahhoz, hogy működőképes legyen a csapat.

Többek között azért volt szükség erre a vissza nem térítendő támogatásra, mert csak a személyi jellegű kiadások 733,8 millió forintot vittek el, 2015-ben ez még csak 569,1 millió volt. Ehhez jött 214,1 milliós anyagjellegű ráfordítás és 13,2 milliós egyéb kiadás.

A fentiek mellett összesen a Paks 66,2 millió forintos üzemi profitot és 63,3 milliós adózott nyereséget tudott felmutatni.

Összegzésként annyit érdemes elmondani, hogy hiába szerepel évről évre erőn felül a Paks, a csapat gazdálkodása nem biztos, hogy betonbiztos lábakon áll. Egyrészt az árbevétel szinte teljes egészében egy forrásból származik, másrészt tavaly szükség volt a 300 milliós tulajdonosi támogatásra is ahhoz, hogy ilyen körülmények között tudjanak működni. A jövőt illetően azonban kérdés, hogy a tulajdonos tudja-e majd minden évben vállalni ezt a hozzájárulást. Ezzel együtt a dolog semmit nem vesz el az eredményekből, az utóbbi években folyamatosan a Paksi FC az egyik meglepetéscsapat az NB1-ben.

Sorozatunk harmadik részében a magyar élmezőny, a Ferencváros, a Vasas, a Videoton és a Honvéd gazdálkodását vesszük szemügyre.

A bejegyzés trackback címe:

http://sportbiznisz.blog.hu/api/trackback/id/tr3512565895

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Kivlov 2017.06.06. 12:26:34

mennyiből? kevésből...

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2017.06.08. 06:43:02

Hehh, ekkora kasszasiker a magyar mennyei bajnokság?!?! Ilyen mértékű bevételnövekedések kieső, meg indultakmég kategóriás csapatoknál is??
Akkor miért sír-rí mindenki, mint a fürdős kurva, hogy nincs pénz semmire?

asdfrew 2017.06.10. 23:36:22

Hajrá Újpest! Remélem, hogy az UEFA tiltás lejártával végre masszív igazolásokkal és tehetséges saját nevelésű fiatalokkal végre megnyerjük a bajnokságot! Lezúzunk mindenkit! Utána irány a BL csoportkör és aztán évtizedekig uralni kell az NB1-et!
Hajrá Lilák!

Károly Pitner 2017.07.02. 15:30:47

Ez nem bajnokság,hanem fideSS kupa. Ameddig a politika benne van,addig csalás az egész.