Úszik a pénzben a Fradi, mégis a szezon csalódása volt

2017. június 10. - Sportbiznisz Blog

A már az első részben kitárgyalt MTK mellett talán a Ferencváros volt a most zárult szezon legnagyobb csalódása, legalábbis a fradistáknak biztosan. Egyrészt az NB1 elvileg legmagasabb költségvetésével a dobogóra sem fért fel a magyar kirakatcsapat, másrészt a zöld-fehérek játéka is hagyott maga után kívánnivalót. Kellemes meglepetés volt viszont a Vasas és a Honvéd szereplése, hiszen papíron egyik csapat sem a dobogós helyekért kellett volna, hogy harcoljon.
groupamaarena161004.png

Elérkeztünk háromrészes sorozatunk befejező részéhez, melyben az NB1 csapatainak gazdálkodását vesszük górcső alá. A sorozat első részét IDE KATTINTVA érheti el, ebben a Gyirmót, az MTK, a DVTK és a Mezőkövesd volt terítéken, míg az ITT ELÉRHETŐ második részben a DVSC, az Újpest, a Haladás és a Paks számait vizsgáltuk meg. Most pedig nézzük az első négy helyezettet!

4. Ferencváros

A 12 gazdasági társaság közül az FTC Labdarúgó Zrt. volt az egyetlen, mely a május 31-i határidőig nem adott be beszámolót. Persze valószínűleg senki nem lenne büszke arra, ha az NB1 magasan legnagyobb költségvetéséből csak egy negyedik helyre futná. A klubot kicsit kárpótolhatta a kupagyőzelem, de így is kijelenthető, hogy a 2016-os duplázás után sokkal jobb szezonban reménykedtek az Üllői úton. Végül aztán amikor már azt hittük, hogy meg kell dorgálni a Fradit a titkolózásért, pénteken megjelent a várva várt dokumentum.

Végül a beszámoló szerint mintegy 4,4 milliárd forintból gazdálkodott a Ferencváros, ami kimagaslott a magyar mezőnyből. Egy évvel korábban 4,3 milliárdos költségvetést becsültünk a zöld-fehéreknek, most gyakorlatilag ez stagnált, illetve minimálisan emelkedett. A költségvetés szerkezete azonban jelentősen átalakult, hiszen a nettó árbevétel 2,2 milliárd forintról 1,7 milliárdra csökkent, viszont ezzel párhuzamosan az egyéb bevétel 1,9 milliárdról 2,6 milliárdra ugrott meg. Természetesen a többi klubhoz hasonlóan az FTC esetében is kíváncsiak voltunk arra, mi mindenből tevődik össze az árbevétel:
ftcbevetel170609.png

Jól látszik, hogy a legnagyobb szeletet a kereskedelmi bevételek jelentették 1,2 milliárd forinttal, ennél is meglepőbb, hogy 2015-ben ezen a soron még nulla forint szerepelt. Ezzel párhuzamosan viszont a szponzoroktól és reklámokból származó összeg 1,9 milliárdról 276,9 millióra zuhant. Ebből már látszik, hogy vélhetően a Ferencváros átalakította bevételeinek elszámolását. Az is meglepő, hogy a klubnak mindössze 6 millió forintos bevétele volt a közvetítési jogokból, az viszont már senkit nem lep meg, hogy a jegybevétel egész egyszerűen nulla forint volt, hiszen a Groupama Aréna átadása óta egy külső cég, a LUSS üzemelteti a stadiont, a Fradi gyakorlatilag lemondott ezekről a bevételekről egy fix éves összeg fejében.

A jelentős, 2,6 milliárdos egyéb bevételt sem részletezte teljes egészében a klub, hiszen a beszámoló szerint ebből 1,1 milliárd forint „különféle egyéb bevétel” volt, ezt semmilyen formában nem részletezte a társaság. Emellett 501,5 millió forintot az UEFA-tól kapott az FTC, 816 millió forintot pedig a szakszövetségi támogatás, vagyis az MLSZ-től érkező pénz tett ki. Ezeken felül 208,1 millió forintnyi tao-támogatást számolt el 2016-ra az FTC Labdarúgó Zrt.

A kiadásokból továbbra is a személyi jellegű ráfordítások teszik ki a legnagyobb tételt, ez a 2015-ös 2,6 milliárd forintról 2,8 milliárdra emelkedett. Közben az anyagjellegű ráfordítások 1,1 milliárdot vittek el, míg az egyéb kiadások soron 191,9 millió forint szerepel.

A fentiek után az FTC Labdarúgó Zrt. 59 millió forintos üzemi eredménnyel és 7,9 milliós adózott profittal zárta a 2016-os évet.

Összességében kijelenthető, hogy becsléseink szerint továbbra is a Ferencváros a legtehetősebb magyar klub, azonban gazdálkodása messze van a teljesen átláthatótól. Példaként említhetnénk, hogy a csapat elszámolt 1,1 milliárd forintnyi olyan egyéb támogatást, amit nem részletezett, ez a teljes költségvetés negyedét adta. Emellett az sem derül ki a beszámolóból, miért volt szükség az árbevételek jelentős átalakítására, hiszen a szponzori és reklámbevételek szinte teljesen eltűntek, ellenben megjelent egy külön tételként a kereskedelmi bevétel. Ezek a változások pedig mind azt a vélekedést erősítik, hogy a Fradi nem is feltétlenül akar átláthatóan és nyilvánosan gazdálkodni.

3. Vasas

Ha nem a Honvéd lett volna a bajnok, akkor valószínűleg most mindenki a Vasas-csodáról beszélne, hiszen a csapat tavaly még majdnem kiesett, aztán ebben a szezonban megtáltosodott. Az angyalföldiek sokáig vezették is a tabellát, végül azonban be kellett érniük a bronzéremmel. Az anyagi lehetőségeiket nézve azonban ez is hatalmas bravúr volt.

Nem túlzás ugyanis azt állítani, hogy a Vasas az egyik legalacsonyabb összegből gazdálkodott 2016-ban, becsléseink szerint a Vasas FC Kft. költségvetése az egymilliárd forintot is csak alulról súrolta. Ennél alacsonyabb összegből pedig csak a Gyirmót és a Mezőkövesd gazdálkodott, míg a Paks nagyságrendileg ugyanennyit tudott elkölteni. A beszámoló szerint a társaság árbevétele így is jelentősen megugrott, a 2015-ös 553,1 millió forint után 886,8 milliót tett ki tavaly. Ehhez jött még 111,2 milliós egyéb bevétel. Az egyéb bevételek között a legnagyobb tétel 60 millió forintnyi elengedett követelés volt, emellett ami még említésre méltó, az a 32,5 milliós sporttámogatás. Sajnos az árbevételt nem részletezte a Vasas, de nem lennénk meglepve, ha náluk is a vagyoni értékű jogok hasznosítása (a szerencsejátékból származó bevétel), illetve a tévés közvetítési díjak tették volna ki a legnagyobb szeletet.

A kiadások legnagyobb részét a Vasas FC-nél is a személyi jellegű költségek jelentették, ezekre több mint 740 milliót fordított a klub. További jelentős tételt jelentett az igénybe vett szolgáltatások ellenértéke, ezekre több mint 160 millió forint ment el. Ez a két jelentős tétel máris kiadja a költségvetés legnagyobb részét, mintegy 90 százalékát. Mindezek mellett a Vasas FC Kft. 8,6 millió forintos profitot könyvelt el, vagyis gyakorlatilag nullszaldós volt.

vasaskiadas170609.png

A 2016/17-es idény igazi csodája talán nem is a Honvéd bajnoki címe, hanem a Vasas vártnál jobb szereplése volt. A csapat szinte a végsőkig harcban volt a bajnokságért, miközben anyagi lehetőségei messze elmaradnak a Ferencvárosétól, de említhetnénk akár az Újpestet vagy a Debrecent is. Ugyanakkor hasonlóan szerény körülmények között még nagyobb meglepetés lenne, ha meg tudnák ismételni ezt a teljesítményt jövőre, hiszen akkor elmondhatnák, hogy tartósan is tudnak erőn felül teljesíteni, nem csak egy jó szezonjuk volt. A realitás azonban az, hogy ilyen költségvetéssel inkább kiesési gondjaik lehetnek, vagy legfeljebb a középmezőnyért harcolhatnak, hiszen hosszabb távon nagyon nehéz kiegyenlíteni a többszörös különbségeket.

2. Videoton

A bajnoki ezüstérmes csapatot a Fehérvár FC Kft. működteti, becsléseink szerint a társaság 2016-ban mintegy 3,6 milliárd forintból gazdálkodott, vagyis a Fradi mellett egyértelműen a Videoton emelkedik ki az NB1-ből az anyagi lehetőségeket tekintve. 

A Vidi bevételének legnagyobb része klasszikus árbevételként érkezett a beszámoló szerint, ez mintegy 3,5 milliárd forintot tett ki. Ehhez jött 284,2 millió forintnyi egyéb bevétel, míg adózott eredményként 133,5 millió forintja maradt a klubnak, amit nem költött el, így jött össze végül a 3,6 milliárdos költségvetés. A nettó bevétel egyébként jelentősen emelkedett a 2015-ös 2 milliárd forintról.

A beszámoló kiegészítő mellékletéből az is kiderül, mivel volt köszönhető a bevételek megugrása. A legnagyobb tételt a szponzoroktól és a reklámokból érkező összeg jelentette, ez majdnem megduplázódott, hiszen a 2015-ös 1 milliárd forint után 1,9 milliárd volt. Emellett a közvetítési jogokból kapott 667,7 milliót a klub, illetve közel félmilliárd forintért értékesített játékost, jórészt külföldre. A játékoseladásokat sajnos nem részletezték, de 2016-ra eshetett egyrészt Kleinheisler László Németországba igazolása, másrészt Lang Ádám Franciaországba szerződése. A Transfermarkt nevű szakportál szerint ugyanakkor a két játékosért 1,25 millió eurót kaphatott a Videoton, vagyis ez megmagyarázza a 420 milliós külföldi bevétel jelentős részét. A fentiek mellett a Vidi a klasszikus árbevételeken belül elkönyvelt bő 400 millió forintot egyéb bevételekként, az viszont szomorú, hogy a jegyeladásból mindössze 32,9 millió forint folyt be egy év alatt.
vidibevetel170609.png

A fentieken túl 284,2 milliós egyéb bevétele volt a klubnak, amiből 120 millió önkormányzati támogatás volt, 103,7 millió pedig tao-támogatás.

Azon már meg sem lepődünk, hogy a Videotonnál is a személyi jellegű ráfordítások viszik el a legtöbb pénzt, tavaly összesen 2,2 milliárd forintot költöttek erre. Persze a közelmúlt hírei alapján ez végképp nem meglepő, a szerb sajtóhírek szerint ugyanis a Vidi új edzője évente 800 ezer eurót (mintegy 250 millió forint) is megkereshet, vagyis havi 20 milliós fizetés sem kizárt. Ez itthon egész biztosan kiemelkedőnek számítana, a fehérvári klub cáfolta is, hogy ennyit keresne majd az új tréner. A magyar sajtóban közben az jelent meg, hogy az NB1 legjobban fizetett játékosa is fehérvári: Danko Lazovics 400 ezer eurót, vagyis havonta nagyjából 10 millió forintot tehet zsebre. Ehhez képest az anyagjellegű ráfordítások 685,3 milliós tétele aprópénz, és volt még 392,7 milliós egyéb kiadás is.

A fentiek eredményeként a Videoton üzemi eredménye 148,8 millió forintos profitot mutatott, míg az adózott eredmény 133,5 millió volt, ahogy már említettük.

Összességében a fehérvári klub látszólag piaci alapon tud kimagasló költségvetést elérni, azonban a magyar foci berkeiben köztudott, hogy ez sem tekinthető száz százalékban piacinak. Azt például nem tudjuk, hogy az 1,9 milliárdos szponzori- és reklámbevétel milyen cégektől érkezik, de valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, hogy állami vagy a politikához igen közel álló vállalatok ebből jelentős részt tesznek ki. Elég csak a negyedrészben állami Molra gondolni, mely a Videoton egyik főszponzora, bár hivatalosan nem tudni, mennyi pénzzel támogatja a csapatot.

1. Budapest Honvéd

A friss magyar bajnok éves gazdálkodásáról egy külön cikkben már beszámoltunk, most röviden felelevenítjük a lényeget. A 2016-os számok összegzéséből az derül ki, hogy a Honvéd mintegy 1,36 milliárd forintból gazdálkodott, ami ugyan nem számít kimagaslónak a magyar klubok között, de 12,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az anyagi lehetőségek alapján tehát a Honvédnak a középmezőnyben kellene szerepelnie, nem pedig a bajnoki címet ünnepelnie.

A Honvéd FC Kft. árbevétele 816,3 millió forint volt, ez majdnem 18%-kal haladta meg a 2015-ös adatot. Ehhez jött még 638,6 millió forintos egyéb bevétel. A bevételeket sajnos nem részletezte a gazdasági társaság, csak annyit árultak el, hogy az egyéb bevételek között számolták el az MLSZ-től kapott különféle támogatásokat, melyek az alábbiak:

  • Utánpótlás nevelésre fordított támogatás
  • Női futball csapat támogatása,
  • TAO-támogatás,
  • TAO támogatás kiegészítés
  • UEFA szolidaritási támogatás

Azt szintén nem árulja el a Honvéd, hogy az egyéb bevételeken belül az egyes támogatási kategóriák mekkora részt képviseltek, így csak homályos képünk van a csapat gazdálkodásáról

A kiadásokon belül azon már meg sem lepődünk, hogy a személyi jellegű kifizetések vitték el a legtöbb pénzt, 873,4 millió forintot, vagyis csak a fizetésekre többet költött a klub, mint amennyi a teljes piaci árbevétele volt.  Ez egyébként nem újdonság, a magyar futball esetében évek óta arról beszélhetünk, hogy önerőből a csapatok nagy része nem tudná magát eltartani, az egyéb bevételek nélkül tetemes lenne a veszteség. Egy évvel korábban egyébként a Honvéd még 707,4 milliót költött a személyi jellegű kiadásokra, vagyis itt látszik egy 23,5%-os ugrás a költségvetésükben 2015-höz képest.

Az egyéb bevételre azért is volt szükség, mert a másik nagy kiadási csoport, az anyagjellegű költség is elvitt még 371,5 millió forintot. Ebből a legnagyobb szeletet, 290,7 milliót az igénybe vett szolgáltatások jelentették.

A fenti bevételek és kiadások mellett a Honvéd FC Kft. üzemi eredménye 104,9 millió forintot tett ki az egy évvel korábbi 54,2 millió után. Az adózott eredmény pedig 94,7 millió forintot tett ki, vagyis nyereséges volt a friss magyar bajnokcsapat tavaly.

Összességében a Honvédról elmondható, hogy a Vasas és a Paks mellett talán a 2016/17-es szezon legnagyobb kellemes meglepetése volt, hiszen anyagi lehetőségei alapján legfeljebb a középmezőnyben kellene szerepelnie. Sajnos a klub gazdálkodása homályba vész, hiszen nagyon keveset árultak el bevételeik összetételéről, ráadásul az egyéb bevétel majdnem annyi volt, mint a piaci árbevétel, ami szintén arról árulkodik, hogy nem áll túl stabil lábakon a klub gazdálkodása, hiszen ezek nélkül az egyszeri bevételek nélkül lényegesen kevesebből kellene gazdálkodnia.

ÖSSZEGZÉS

Az utóbbi napokban erőltetett menetben a végére értünk az NB1 12 csapatát bemutató háromrészes cikksorozatunknak. A 2016/17-es szezonnak voltak kellemes meglepetései, mint a két tradicionális budapesti csapat, a Honvéd és a Vasas tündöklése, de természetesen volt legalább ennyi csalódás is, elég csak a kimagasló költségvetéssel rendelkező Ferencvárost említeni, de ide sorolható a két vidéki fellegvár, a DVSC és a Diósgyőr is, melyek csak az utolsó fordulóban úszták meg a kiesést. A gazdálkodással kapcsolatban sok változás nem történt 2015-höz képest, továbbra is a Ferencváros és a Videoton büdzséje emelkedik ki a mezőnyből, mögöttük viszont sűrű a középmezőny, hiszen a csapatok többsége 1-2 milliárdból gazdálkodik. Az egymilliárdos álomhatár alatt csak négy csapat volt, közülük ketten alulról súrolták a határt, ketten pedig jelentősen elmaradtak. Közülük a Gyirmót el is búcsúzott az első osztálytól. Mindez azt jelenti, hogy az anyagiak alapján jövőre a Mezőkövesd, a Paks és a Vasas lehet veszélyben a papírforma szerint, főleg a kövesdieknek kellene sokat erősödni ahhoz, hogy bent tudjanak maradni. Főleg úgy, hogy az NB2-ből egy kimondottan magas költségvetésű csapat érkezik a Puskás Akadémia személyében.

Természetesen ezzel még nincs vége a magyar foci 2016-os évét bemutató cikkeinknek, a következő napokban jövünk egy összefoglaló anyaggal, sok ábrával, majd terveink szerint a meghatározó NB2-es klubokat vesszük górcső alá kiemelten figyelve a feljutókra.

A bejegyzés trackback címe:

http://sportbiznisz.blog.hu/api/trackback/id/tr3412582603

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.