Miután a 2016-17-es idényben a férfi vízilabda Bajnokok Ligájának és az Európa-kupának a trónjára is magyar csapat ült fel, kíváncsiak lettünk, hogy kell-e vajon annyi pénz a nemzetközi sikerek eléréséhez vízilabdában, mint mondjuk a férfi kézilabdában. Röviden és tömören: töredéke is elég. Mutatjuk a számokat!

Kép forrása: MTI

A Szolnoki Dózsa-Közgép férfi vízilabda csapata úgy nyerte meg 10 ezer ember előtt a Duna Arénában a Bajnokok Ligája döntőjét, hogy akkor már magyar bajnok és kupagyőztes is volt. Története során először, éppen abban a szezonban hódította el az európai klubcsapatok legrangosabb kupáját a Szolnok, amikor az elmúlt négy év bevételeit összehasonlítva, a legkevesebb folyt be a kasszába, nagyjából 640 millió forint. A működtető Szolnoki Vízilabda Sport Club Kft. 2016-os bevétele 90 millió forinttal kevesebb, mint a 2015-ben kapott összes bevétel. Nem is tudta kordában tartani a költségeket a gazdálkodó, és közel 60 millió forinttal tovább nyújtózkodott, mint ameddig a takarója ért, megközelítve ezzel a 700 millió forintot. Az utóbbi négy évet figyelembe véve először produkált negatív gazdasági eredményt a Szolnok a céges beszámolói alapján. A bevételek elemzéséből az derül ki, hogy egyértelműen az értékesítés árbevétele maradt el a 2015-ös év összegétől, ám azt a gazdálkodó nem részletezi, hogy ez a tétel milyen bevételekből tevődik össze.

A kiadási oldalon két tétel jelentette a kiadások több mint 90%-át. Az anyagjellegű ráfordításokra 418 milliót, a személyi jellegű ráfordításokra 226 milliót fordított a gazdálkodó.

A vízilabda Bajnokok Ligájában szereplő klubok (és köztük a most győztes Szolnok) sajnálhatják csak igazán, hogy a sportág legrangosabb kupasorozatának a díjazása még a kézilabda Bajnokok Ligájának összdíjazását sem közelíti meg. Az kéziben szerezhető 1 millió euróval szemben (a 4-es döntőbe jutott klubok között osztják szét az összeget úgy, hogy a győztes 500 ezer eurót kap) a vízilabdában a 300 ezer eurót sem éri el az összes pénzdíj, amelyet az Európai Úszószövetség a legjobb 12 csapat között oszt szét. A Szolnok a BL megnyerésével egyébként, picit több mint 15 millió forinttal gazdagodott.

A legjobb 12 csapat között egyébként még a ZF-Eger és az A-Híd OSC-Újbuda is ott volt, amely csapatok a bajnokságban is az élen végeztek, a második és harmadik helyet szerezték meg. A negyedik helyen pedig az FTC-PQS Waterpolo végzett, amely klub ebben a szezonban megnyerte az Európa-kupát. A három klub mindegyike (illetve azok üzemeltetői) pozitív gazdasági eredménnyel zárta az évet, ám egyik költségvetése sem érte el a Szolnok büdzséjének még a felét sem. A három klub 2016-ban összesen 800 millió forintból gazdálkodott, a Szolnok pedig egyedül 700 millióból. Habár azt hozzá kell tenni, hogy az Eger, a OSC, és a Ferencváros is több pénzből gazdálkodhatott 2016-ban, mint 2015-ben.

A három csapat költségvetéséről sajnos még a Szolnokéhoz hasonló részletességet sem közölnek a beszámolók, illetve a kiegészítő mellékletek. Így a TAO-s sportfejlesztési kérelmekben fellelhető 2016-ra vonatkozó tervadatokat is megvizsgáltuk, hogy közelebb jussunk a bevételek szerkezetének összetételéhez.

ZF-Eger

Az egri csapat működtetője az Egri Vízilabda Kft., amelynek beszámolójából nem igazán lettünk okosabbak. Az összbevétel 263 és fél millió forint volt, aminek összetételéről annyit tudunk meg a beszámoló kiegészítő mellékletéből, hogy a klub kapott látvány-csapatsport támogatást és önkormányzati támogatásban is részesült. És nagyjából itt a vége. Azonban a TAO-s sportfejlesztési kérelemben feltüntetett 2016-ra vonatkozó becsült bevételi adatok végösszege nagyjából (10%-os eltérés) megegyezik a beszámolóban szereplő bevételek végösszegével, így a bevételek szerkezetének alakulásáról kaphatunk egy képet. A bevételek 29%-a önkormányzati forrásból származhatott (70 millió Ft) és a kérelem szerint ugyanennyit vártak TAO-s támogatásból is. 41% származhatott saját bevételi forrásból (100 millió), illetve a maradék 1% egyéb támogatásból jöhetett össze.

A cég beszámolója szerint a kiadási oldalon két tétel jelentette a költségek több mint 92%-át. Az anyagjellegű ráfordításokra 461 milliót, a személyi jellegű ráfordításokra 78 milliót fordított a gazdálkodó szervezet.

A-Híd OSC-Újbuda

Az OSC gazdálkodásáról a TAO-s kérelmen kívül, még az OSC Vízilabda Sport Egyesület által elküldött, az Országos Bírósági Hivatal oldalán megjelent egyszerűsített beszámolóra támaszkodhattunk. Utóbbi alapján az OSC Vízilabda Sport Egyesület bevételei nagy része a látvány-csapatsport támogatásból származott, nagyjából 240 millió forint (a teljes bevétel bő 343 millió forint volt). A képet árnyalja, hogy a felnőtt csapat mellett a gyermek, az ifjúsági és a serdülő csapatok is az OSC alatt vannak (vagy inkább úgy fogalmazhatunk, hogy gazdaságilag nincs leválasztva átlátható módon a profi OB I-es csapat az egyesületről), így pontosan nem határozható meg, hogy a profi csapat üzemeltetése mennyiből is valósul meg. A TAO kérelemben feltüntetett 2016-os tervezett adatok pedig valóban erősen tervezettek lehettek. Az abban feltüntetettek szerint a csapat költségei összesen 110 millió forintra rúgnak. Kvázi ennyiből lehetne üzemeltetni a felnőtt csapatot, ami összehasonlítva a többi csapat költségvetésével és azzal, hogy több mint 290 milliós bevétellel számoltak (tehát 180 milliós profittal!), maradjunk annyiban, hogy mi az OSC VSE által közölt beszámolóra hagyatkoztunk inkább.

FTC-PQS Waterpolo

Az üzemeltető FTC Waterpolo Kft-nek három tulajdonosa van. Az anyaegyesület a Ferencvárosi Torna Club 40%-os részesedést birtokol, amíg Gerendás György és Varga Zsolt 30-30%-ot. A bevételek összetételét a Fradi beszámolójának kiegészítő melléklete sem részletezi túl, de a zöld-fehér klub már nyilvánosságra hozta a 2017/18-as idényre vonatkozó TAO-s kérelmet, amiben a 2017-es tervezett adatok mellett a 2016-os tényadatok is megtalálhatóak (habár itt is van eltérés a gazdálkodó beszámolójában közölt összbevételektől és kiadásoktól). A 2016-os adatokból kiindulva pedig a 84,6 milliós értékesítésből származó árbevétel mellett a többi bevétel nagy része minden bizonnyal a TAO-s támogatásból és az úgymond egyéb támogatásból jöhetett össze. Ez az egyéb támogatás az FTC szakosztályok TAO-s kérelmében egy visszatérő elem. Ez egy olyan bevételi adat, amely a többi klubnál többnyire nulla (vagy csak minimális összeg szerepel itt), viszont a zöld-fehéreknél általában egy jelentősebb összeg szerepel. A vízilabda esetében 98 millió forint. Ami így magában persze pont nem mond semmit, és sem a beszámolókban, sem a TAO-kérelemben nincs részletezve ez az egyéb bevétel. Ugyanakkor a Fradi focicsapatának korábbi modelljéből kiindulva könnyen lehet, hogy az egyéb bevétel legnagyobb részét az anyaegyesület támogatása teszi ki.

És ha már az előbb megemlítettük, hogy vannak tervadatok a Fradi 2017-es bevételeiről, nos az elmondható, hogy valóban komolyan gondolják, hogy a magyar bajnokságban és a Magyar Kupában is be kell jutni a döntőbe, illetve címvédésre készülnek az Európa-kupában. Ehhez pedig nem kevesebb mint 415 milliós költségvetéssel terveznek a klubnál. Ezzel pedig már egyértelműen a második legmagasabb büdzsével rendelkezne a klub, felülmúlva az Eger és az OSC gazdasági lehetőségeit.

Összefoglalva elmondható, hogy a vízilabda klubok költségvetései meg sem közelítik a kézilabda Bajnokok Ligájában szereplő veszprémi vagy szegedi klub gazdasági lehetőségeit. A vízilabda klubok gazdasági lehetőségei sokkal inkább hasonlítanak a jégkorong csapatokéra, ahol szintén egy kiemelkedő klub mellett a többi dobogós klub közel megegyező összegből gazdálkodik.

Korábbi elemzéseinket a magyar labdarúgó csapatok gazdálkodásáról ITT, a férfi kézilabda két topcsapatásról ITT, a jégkoron klubcsapatokról pedig ITT olvashat részletesebben.

Ha korábban a labdarúgásnál és a jégkorongnál is megjegyeztük, hogy az átláthatóságon lehetne javítani akkor a vízilabda is beállhat a sorba és sajnos az egész kezd egy „Ki az átláthatatlanabb” versenybe fulladni. A végén még kiderül, hogy a labdarúgás a legátláthatóbb, pedig az igen csak zavaros… Tisztelet és köszönet a kivételeknek!