A korábbi évekhez hasonlóan 2016-ban is jelentős, 12,7 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást kapott az államtól a Hungaroring Sport Zrt. – derül ki a társaság publikus beszámolójából. Erre szükség is volt, hiszen csak az autóversenyek jogdíjai 11,6 milliárd forintot vittek el, ezt pedig saját bevételeiből nem tudta volna fedezni az állami tulajdonban álló cég.
Évről évre a Hungaroring Sport Zrt. felel a Forma-1 Magyar Nagydíj szervezéséért, emellett a cég bonyolítja le a Red Bull Air Race-et, a magyar DTM- és WTCC-futamokat. Most a hétvégi F1-futam apropóján a társaság tavalyi gazdálkodását néztük meg.
A cég üzleti árbevétele tavaly 4,9 milliárd forint volt, ami 9,1%-kal haladta meg a 2015-ös összeget. Ebből 1,6 milliárd forintot tettek ki az engedménnyel csökkentett jegybevételek, 2,5 milliárdot pedig a közvetítési díj és továbbszámlázott gyártási költség. azonban nem fedezte volna a kiadásokat, ezért szükség volt 12,7 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatásra.
Azt már megszokhattuk, hogy a társaságnak évről évre vissza nem térítendő állami támogatásra van szüksége, ennek összege az elmúlt években többszörösére emelkedett:
A támogatás növekedése egyrészt annak volt betudható, hogy a Forma-1 jogdíja évről évre emelkedett a többéves megállapodás alapján, jelenleg 2026-ig évente 5 százalékkal növekszik a száguldó cirkusz jogdíja, emellett vállalta a magyar fél, hogy 25 milliárd forintból felújítja a Hungaroringet. Vagyis egy tavalyi kormányhatározat szerint tíz év alatt összesen 146 milliárd forintot fizet ki a magyar cég jogdíjként a tulajdonosoknak. A másik ok, hogy egyre több versenyt rendeznek Mogyoródon és Budapesten, hiszen a Red Bull Air Race és a WTCC az utóbbi években jelentek meg Magyarországon.
A fentiekből következik, hogy a Hungaroring tavaly mintegy 17,6 milliárd forintnyi teljes bevételből gazdálkodhatott. Ezzel szinte hajszálra megegyezett a kiadások összege, melyeken belül a legnagyobb tételt az anyagjellegű ráfordítások tették ki 16,7 milliárd forinttal. Szerencsére ezt a tételt külön részletezte a cég kiegészítő melléklete, így kiderül az is, mire költöttek pontosan:
Jól látszik, hogy a legnagyobb összeget a már említett jogdíjak tették ki. A már idézett tavalyi kormányrendelet a Forma-1 kapcsán 10,9 milliárdos összeget említett, ha ennek lehet hinni, akkor a többi verseny jogdíja összesen mintegy 700 millió forint lehetett.
A fentiek mellett az üzemi eredmény 10,5 millió forintos profitot mutatott a Hungaroringnél a 2015-ös 16,4 milliós veszteség után, míg az adózott eredmény a pénzügyi műveletek eredménye miatt 42,2 millió forintra rúgott.
Vagyis önmagában valószínűleg nem lehetne nyereségesen megrendezni évről évre a Magyar Nagydíjat, hiszen a több mint 10 milliárdos állami támogatás nélkül a bevételek nem fedeznék a kiadásokat. Az állam szempontjából a kérdés az, hogy ez az összeg megéri-e a befektetést. A mogyoródi versenynek egyrészt vannak közvetlen hasznai, mint például a turizmus élénkítése, illetve vannak nehezebben megfogható és számszerűsíthető előnyök, mint az országimázs, illetve Budapest és Magyarország reklámozása. A közvetlen hatásokról a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége készített egy felmérést még 2014-ben, eszerint a legtöbb válaszoló szálloda 90 százalék feletti kihasználtsággal futott a három nap alatt. Érdekesség még a felmérés megállapításai közül, hogy a foglalások döntő része az utolsó napokban érkezett, illetve nőtt az egyéni utasok részaránya a szervezett utakkal szemben.
Egy másik, 2012-es felmérés szerint a Magyar Nagydíj ideje alatt 223 ezren keresték fel a Hungaroringet, 85 százalékuk külföldi volt. Ezek a külföldiek mintegy 150 ezer vendégéjszakát töltöttek el a budapesti szállodákban.
A közvetett hatásokat ahogy említettük, jóval nehezebb számszerűsíteni, valamekkora szubjektív tényező is szerepet játszik abban, hogy a kormánynak megér-e évről évre bő 10 milliárd forintnyi költségvetési forrást az, hogy néhány napig a világon mindenki Magyarországról és Budapestről beszél. Direkt eurókra és dollárokra lefordítva valószínűleg jó üzlet a rendezés, nem tudna az ország hasonló mennyiségű reklámot vásárolni ekkora összegből.