Tényleg kihalóban van a labdarúgó NB1 szeretete?

2017. augusztus 04. - Sportbiznisz Blog

Az elmúlt hetekben bemutattuk az összes NB1-es labdarúgó klub 2016-os gazdálkodását, amelyből kitűnt, hogy a jegybevételek igen csekély mértékben járulnak hozzá a klubok bevételeihez. Így utána jártunk, hogy az elmúlt idényben hogyan is alakultak a nézőszámok, de nem csak Magyarországon, hanem további hét, a régióban található országban is. A nyolc országban nagyjából annyian nézték meg a mérkőzéseket a helyszíneken, mint Olaszországban a Serie A-ban, közel 8,2 millióan. A régiós mérkőzésenkénti átlag pedig közel 4500 néző. Magyarország a legtöbb mutatóban az átlag alatt teljesít, mutatjuk a számokat!

welovefootball-.png

De kezdjük inkább egy jó hírrel! Harmadik szezon óta növekszik a magyar első osztályú labdarúgó bajnokság (NB1) mérkőzésenkénti átlagnézőszáma. Amíg a 2014/15-ös idényben egy mérkőzésre átlagosan 2 505, a 2015/16 idényben pedig 2 602 néző volt kíváncsi, addig a 2016/17-es szezonban 2 705 néző figyelte a helyszínen a mérkőzéseket. Habár ha azt nézzük, hogy az 1910/11-es idény óta eltelt 99 bajnoki sorozatban, a tavalyi volt a harmadik legkevesebb átlagos nézőszámot produkáló idény -legalábbis a magyarfutball.hu statisztikai adatai alapján-, hamar elillanhat a jókedvünk. A 2016/17-es idényt megelőző elmúlt négy idényben mindig volt legalább egy mérkőzés, amelyet több mint 15 ezre néző tekintett meg a helyszínen. Ilyen a tavalyi szezonban nem volt! A legtöbb nézőt vonzó Ferencvárosi TC – Újpest FC, 2016 szeptember végi találkozóját is mindösszesen 11 760 néző tekintette meg a helyszínen. És ha már a rangadó szóba került, nem mehetünk el szó nélkül azon tény mellett, hogy a most futó bajnokság 2. fordulójában lejátszott Újpest–Fradi találkozóra mindösszesen 6 567 szurkoló látogatott ki, ami az elmúlt 9 idény figyelembevételével a legkevesebb néző előtt lejátszott derbi (ez idő alatt nem volt olyan rangadó Újpesten, amelyet 8 ezernél kevesebb néző tekintett volna meg).

Az elemzés során felhasznált adatok a bajnokságok és a klubok hivatalos oldalairól, a mérkőzések jegyzőkönyveiből vagy a bajnoksággal foglalkozó statisztikai oldalakról származnak (lentebb a linkek megtalálhatóak). Azért is tartjuk fontosnak ezeket a forrásokat megadni, mert még a magyar bajnokság átlagnézőszámait bemutató írások is különböző végeredményekre jutottak. Azonnal fel is merülhet mindenkiben a kérdés, hogy akkor mennyire megbízhatóak a számok? Nos, igen, bizony ez a rákfenéje az egésznek. Amíg például Ausztriában vagy Csehországban nehezen található olyan mérkőzés ahol a nézőszám két nullára végződik (pl.: 6500), addig a szerb és román bajnokságra pont ennek az ellenkezője igaz. Tehát utóbbi esetben feltételezhető, hogy a nézőszám csak egy becsült adat, amíg az előbbi esetben az eladott jegyekből kalkulálhatnak. Magyarországon vegyes a helyzet, mindkét megoldással találkozhatunk, de túlnyomó részt már az NB1-ben sem két nullára végződő számokkal találkozunk. Érdekesség például az Újpest esete. A lila-fehér fővárosi klub úgy kezdte meg az idényt, hogy a hazai mérkőzéseit nem Újpesten, hanem Angyalföldön, a Vasas pályáján játszotta. Az Angyalföldön lejátszott hét mérkőzés első ránézésre becsült értéknek tűnik (mindegyik kerek százra vagy ezerre végződik). Ráadásul érdekes, hogy amikor a Paksot, az MTK-t, a Videotont és a Haladást az angyalföldi pályáján fogadta az újpesti gárda, többen látogattak ki a mérkőzésekre, mint amikor a bajnokság utolsó harmadában otthon, a Szusza Ferenc Stadionban fogadta ugyanezeket a csapatokat a lila-fehér egyesület. Persze ez csak egy észrevétel és természetesen nem vonnánk kétségbe a közölt nézőszámokat. Két csapatra amúgyis több néző volt kíváncsi a IV. kerületben, mint Angyalföldön.

ujpest_nezoszam.PNG

De térjünk vissza az eredeti témánkhoz és lássuk, hogy a 2016/17-es bajnoki évad nézőszámai, hogyan alakultak a többi vizsgált ország bajnokságaihoz képest. A 12 csapatos magyar bajnokságon kívül még 7 másik ország (Ausztria /10 csapat/, Csehország /16/, Horvátország /10/, Lengyelország /16/, Románia /14/, Szerbia /16/, Szlovákia /12, de 11 csapat fejezte be*/) első osztályú labdarúgó sorozatát vizsgáltuk. Annyit még érdemes megjegyezni, hogy a vizsgált országok népességének száma nem azonos. A Központi Statisztikai Hivatal adatai, számításai alapján (2017. január 1.) a nyolc országból a legnépesebb Lengyelország, közel 40 millió fővel, amíg Horvátország egy picivel több mit 4 millió lakossal rendelkezik. A bajnokságok statisztikai adatait érdemes tehát egy olyan szempontból is nézni, hogy Magyarország népessége alapján, Csehországhoz és Ausztriához áll a legközelebb:

  • Lengyelország: 37 972 964 fő  
  • Románia: 19 638 309 fő  
  • Csehország: 10 578 820 fő 
  • Magyarország: 9 797 561 fő   
  • Ausztria: 8 772 865 fő 
  • Szerbia: 7 040 272 fő  
  • Szlovákia: 5 435 343 fő 
  • Horvátország: 4 154 213 fő

Hányan járnak ki átlagosan egy mérkőzésre?

A számítási módszer pofonegyszerű volt: a teljes nézőszámot elosztottuk a mérkőzések számával. Annyi kitétel volt, hogy azokat a mérkőzéseket, amelyeket zárt kapu előtt játszottak, nem kerültek be a kimutatásba. Például Szerbiában volt 6 olyan mérkőzés, amelyre nézők nem mehettek be, így ott a 296 lejátszott mérkőzés helyett csak 290-nel számoltunk.

Lengyelország toronymagasan vezet. Ráadásul a 2015/16-os idényhez képest növelni is tudta az Ekstraklasa az átlagos nézőszámát. Növekedést értek el az osztrákok is a megelőző idényhez képest, ugyanakkor a cseheknél egy kisebb visszaesés tapasztalható, ám még ők is a régiós átlag (4 465 fő) felett vannak. A sereghajtó Szlovákia és a negyedik Románia között viszont kevesebb a különbség, mint a csehek és románok átlagos nézőszáma között. Tehát a középmezőnyben és a hátsó régióban igen szoros a verseny, de messze le vannak szakadva az élbolytól. Magyarország a hatodik helyen szerepel, Szerbiát és Szlovákiát tudta megelőzni.

atlagnezoszam.PNG

Ha vannak, akik találkoztak a sajtóban a román bajnokságról megjelent 9 ezres átlag nézőszámmal az most ráncolhatja a szemöldökét, mondván mi ez az általunk feltüntetett 3000? A válasz annyi, hogy amíg mi a teljes bajnokságot vettük figyelembe, a 9 ezres átlag pedig a rájátszásban szereplő kupaindulásért küzdő hat csapat küzdelmeit vette csak alapul.

Melyik csapat mérkőzéseire járnak a legtöbben?

Nem, most nem egy lengyel klub következik, hanem Bécs zöld-fehér alakulata, a Rapid Wien. Átlagosan több mint 21 ezren látták a stadionban a mérkőzéseket és ez nem csak azért kiemelkedő szám, mert a stadion nincs 30 ezer férőhelyes (tehát nagy kihasználtság mellett működik a létesítmény), hanem mert az osztrák klubnak nem alakult valami fényesen az elmúlt szezon, ugyanis csak a hatodik lett. Ebből is következik, hogy nem minden esetben a bajnokság nyertesének a mérkőzéseire látogattak ki a legtöbben. Sőt, a nyolc vizsgált ország közül csak kettőnél, a lengyel és a cseh bajnoknál járt együtt az aranyérem a legtöbb nézővel. A dunaszerdahelyi DAC csapata (DAC Dunajská Streda) úgy rendelkezik a szlovák élvonal legmagasabb átlagával, hogy az első öt hazai mérkőzését nem a saját pályáján játszotta, hanem albérletben. Érdekesség, hogy ha csak a dunaszerdahelyi stadionban (jelenlegi nevén MOL Aréna) lejátszott mérkőzéseket vennénk alapul, akkor az átlag elérné az 5400 főt.

legmagasabb_klub.PNG

A fentebbi diagramon mindegyik ország legmagasabb nézőszámával rendelkező csapatát tüntettük fel. Ugyanakkor érdemes tudni, hogy a legmagasabb szlovákiai átlagnézőszámot 38 klub múlja felül a régióban. Magyarországon csak az FTC, Szerbiából két klub, Horvátországból három klub, Romániából négy klub, Ausztriából öt klub, Csehországból kilenc klub, amíg Lengyelországból szinte a teljes liga, tizennégy klub is meghaladja a legmagasabb szlovákiai átlagnézőszámot.

Melyik csapat mérkőzéseire járnak a legkevesebben?

Egy lista, amelyiken Magyarország nincsen rajta. 1000 főnél húztuk meg a határt, és az ez alatti átlagnézőszámot vizsgáltuk. A régióból csak négy ország került fel így a listára, összesen 14 klub. Szerbia adja a csapatok felét, összesen hetet, amíg Románia és Horvátország hármat-hármat és Szlovákia is egy csapatot. A legkevesebb nézőszámmal a szerb FK Vozdovac rendelkezik. A kicsit több mint 5000 fő befogadására képes stadionban néha alig észrevehető az érdeklődés a mérkőzések iránt, az átlagos nézőszám: 522 fő.

Az NB1-ben egyébként a 2016/17-es idényben a legkisebb átlagnézőszám előtt játszó klub a Gyirmót FC volt 1458 nézővel. Ez a 4500 fős stadionban egy 32%-os átlagos kihasználtságot jelent.

Hogyan alakult a stadionok kihasználtsága?

A 36,5 százalékos (egyharmad ház) régiós átlag nem a legfényesebb, ugyanakkor a cseh és az osztrák 50 százalék feletti átlag már igen közel van az olasz bajnokságban tapasztalható 60 százalék körüli átlaghoz (hogy egy topbajnokság nézőszámait is érzékeltessük). Persze a német Bundesligában tapasztalható 90 százalékot meghaladó átlag csak álom. A magyar bajnokság ebben a mutatóban teljesített a legjobban, habár még így is az átlag alatt maradt. És akkor itt hagy jegyezzünk meg pár dolgot a számítással kapcsolatban. Már korábban is említettük, hogy vannak olyan csapatok (az Újpestet emeltük ki korábban) amelyek úgy játszottak mérkőzéseket „hazai pályán”, hogy azok valójában egy másik csapat pályáján kerültek megrendezésre.

  • Csak azokat a mérkőzéseket vettük figyelembe a stadionok kihasználtságánál, amelyek ténylegesen a csapat saját pályáján lettek lejátszva (Szlovákiában és Magyarországon is találtunk négy-négy ilyen klubot)

Voltak azonban olyan klubok, amelyek a teljes szezont „albérletben” töltötték (5 csapat három országból). Velük úgy jártunk el, hogy ha a bajnokság átlagánál magasabb szintet hoztak, akkor bekerültek a számításba, ha nem, akkor nem vettük őket figyelembe. Például az osztrák ligában szereplő Austria Wien stadionkihasználtsága nem került be a statisztikába. Stadionfelújítás miatt, jelenleg az 50 ezres bécsi Ernst Happel Stadionban játszik a lila-fehér csapat (korábban a stadionja kevesebb mint 15 ezer férőhelyes volt, nem biztos, hogy jogos lenne az akkori 50 százalékos stadionkihasználtságot egy 16 százalékosra felváltani). A romániai Pandurii adatai sem került bele a romániai statisztikába, a CS U. Craiova csapatáé viszont igen. Magyarországon mindkét ilyen csapat (Haladás, Videoton) bekerült a statisztikába, mert hiába voltak albérletben így is felfelé húzták az átlagot.

stadionkihasznaltsag.PNG

Jöjjenek a néző boom-ok listája!

Talán az egyik legérdekesebb lista, mert itt ütközhet ki a legjobban, hogy az alacsony átlagos nézőszám ellenére, van mérkőzés, ami miatt úgymond megmozdul a város, megtelik a stadion. Sajnos a magyar bajnokság „boom mérkőzése” miatt nem kell pezsgőt nyitni. A szerb bajnokság, amelyik eddig az összehasonlításokban elég gyengén szerepelt most igazán nagyot dobott. A belgrádi rangadóra ugyanis kíváncsiak az emberek és  szépen meg is töltik a stadiont (a stadion háromnegyede megtelik, ami több mint 40 ezer embert jelent). A harmadik helyen szereplő bukaresti derbi érdekessége, hogy a Dinamo nem a saját pályáján játszotta a mérkőzést, hanem a jóval nagyobb befogadóképességgel rendelkező Nemzeti Stadionba tette át annak a helyszínét, ami azonban a Steaua hazai pályája is egyben. Az eddig kimagaslóan szereplő osztrák és cseh liga most hátrébb került a sorban, de mint az alábbi ábrán is látható a stadionok így is  közel voltak a teltházhoz. A két sereghajtó bajnokság az NB1 és a szlovák liga alacsonyabb nézőszámai még nem jelentenének feltétlenül rosszat, de ha azt is megnézzük, hogy egyik mérkőzésen sem teltek meg még félig sem a stadionok, nehéz bármilyen pozitívumról is beszélni, főleg ha még össze is hasonlítjuk a másik hat mérkőzéssel. A Fradi-Újpest rangadó nézőszámának alakulása pedig abból a tekintetből is kellemetlen, hogy a 2015/16-os idény őszén a két csapat összecsapására még közel 18 ezer néző volt kíváncsi.

boom_meccsek.PNG

Ha abból indulunk ki, hogy a futball szeretete egyenesen arányos a mérkőzésekre kilátogatók számával, tehát vannak, akik áldoznak arra (pénzt és időt), hogy a helyszínen kövessék végig az NB1 küzdelmeit, akkor összefoglalva elmondható, hogy a magyar bajnokság átlagos nézőszámának enyhe növekedését több gyengébb mutató is beárnyékolja. Régiós viszonylatban többnyire a mezőny hátsó felében vagy maximum a középmezőnyben helyezkedik el az NB1, de egyik mutatónál sem éri el a régiós átlagot. A népességszámban legközelebb álló Ausztria és Csehország pedig bőven túlszárnyalja a magyar eredményeket. Fájó pont, hogy a 2016/17-es idényből már hiányoztak az egy-egy kiugró, magasabb nézőszám előtt lejátszott mérkőzések is. Az összehasonlításban szereplő nyolc ország közül a nézőszámok tekintetében a lengyel, a cseh és az osztrák bajnokság egyértelműen a többiek előtt van, mind az átlagnézőszámot, mind a stadionkihasználtságot figyelembe véve. Ugyanakkor a horvát, román és szerb bajnokságban tapasztalható alacsonyabb nézőszámok ellenére vannak olyan mérkőzések, amelyek kimagasló érdeklődés előtt játszanak le a csapatok. A szlovák bajnokság nézőszámai alapján a régió sereghajtója, ám kedvező hatással lehet majd az idei nézőszám alakulására, hogy a DAC saját pályáján kezdte meg a bajnokságot, ez pedig pozitívan hathat majd a bajnokság átlagos nézőszámára is.

 

Az osztrák bajnoksággal kapcsolatos adatok innen: www.bundesliga.at/de/; a cseh innen: en.hetliga.cz; a horvát innen: prvahnl.hr; a lengyel innen: ekstrastats.pl, www.ekstraklasa.org; a szerb innen: www.superliga.rs (mérkőzések jegyzőkönyvei); a szlovák innen: www.fortunaliga.sk (mérkőzések jegyzőkönyvei); a román innen: www.romaniansoccer.ro, lpf2.ro (mérkőzések jegyzőkönyvei); a magyar innen: www.magyarfutball.hu, hlsz.hu,  nb1.hu; Illetve számos esetben megkerestük a csapatok honlapjait és ellenőriztük a stadionok befogadó képességét illetve, hogy a stadion használatban van e egyáltalán.

*A szlovák bajnokságot 11 csapat fejezte be, ugyanis a Myjava 2017 január elsejével kilépett a bajnokságból. A csapat hazai mérkőzéseit nem vettük bele a statisztikába, de az idegenben lejátszott mérkőzéseiket figyelembe vettük.

Ön követi már a Sportbizniszt a Facebookon? Ha nem, ITT most megteheti ;) Köszönjük!

A bejegyzés trackback címe:

http://sportbiznisz.blog.hu/api/trackback/id/tr4512696345

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Infamous 2017.08.04. 21:07:56

Belőlem azért halt ki az nb1 szeretete, mert:
- bűnözők pénzmosodája az egész,
- lopott közpénzekkel pumpálják,
- lazovics minden meccsen legalább egyszer elkezd vergődni, mint valami kibaszott partra vetett hal, és még pályára engedik
- szar a foci,
- szarok a focisták.

Most így hirtelen ennyi jut eszembe.
-

xclusiv 2017.08.05. 23:12:10

tl;dr

Az ún. "magyarfoci", azaz a bohócliga senkit se érdekel. Mármint párezer, max. pártízezer ember kivételével senkit. Akit érdekel, azt is nagyrészt nem a színvonal (izgalom, akármi) miatt, hanem csak azért, mert valamikot szurkolt valakinek és - már bocsánat, de - úgy maradt.

Kb. ugyanígy tudná a hajráfradi/mocskoslilák, vagy épp a hajráute/mocskoszöldek témát tolni egy sakk vagy egy krikett meccsen is, csak azt ugye nem érti.

Az ország lakosságának 99%-át pedig az zavarja inkább, hogy a focibuzi sámán miatt erre megy el a közpénz az értelmes dolgok helyett.

Több szót erre kár is pazarolni...

Hungarian Geographic · https://www.facebook.com/hungarian.geographic 2017.08.06. 13:45:50

Lehet szidni a magyar focit, de átlagos meccsre többen kíváncsiak, mint Hosszú Katinkára. Pedig ő évente ha egyszer kétszer látható élőben Magyarországon. Ez van! Össznépi közöny ami van. Tavaszi szezon meg kifejezetten izgalmas volt, rengeteg jó meccsel!