A legkisebb kontinens legnagyobb sportbiznisze

2017. április 22. - Sportbiznisz Blog

Közel 100 ezer szurkoló tekintette meg a helyszínen a bajnokság döntőjét és több mint 4 millióan követték végig a tv képernyőjén keresztül. A 2016-os szezon mérkőzéseit átlagosan 31 850 néző figyelte a stadionokban, egy olyan bajnokságban, ahol tavaly a sportág szövetsége 44 milliárd forintért vett egy stadiont. A 2017-es idénynek a közvetítéséért nem kevesebb, mint 91 milliárd forintot fizettek a tévétársaságok. Bemutatjuk Ausztrália legnézettebb csapatsportágát, az ausztrál szabályok szerint játszott labdarúgást, azaz a footyt.

blair-harvey-620x370.jpg

A Föld hatodik legnagyobb kiterjedésű országának 24,4 millió lakosáért nagy küzdelmet folytatnak a professzionális csapatsportágak, hogy családi programként, tévénézéskor vagy éppen sportágválasztáskor őket válasszák. Ugyanis a piac kapacitása véges és olyan csapatsportoknak kell versenyeznie egymással, mint az ausztrál labdarúgás, a krikett, a rögbi, a labdarúgás, a kosárlabda vagy éppen a netball. Ebben a csatában egyelőre az ausztrál labdarúgás (footy) áll nyerésre és az Ausztrál Futball Liga (AFL) mindent meg is tesz, hogy ez így is maradjon. Jelenleg 28 ausztrálból egy tagja valamelyik AFL klubnak és a 18 AFL csapatnak összesen több mint 875 ezer klubtagja van. A nemzeti bajnokság három szakaszból áll: a Toyota AFL Premiership szezonból (nevezzük alapszakasznak), a Toyota AFL Finals sorozatból (nevezzük rájátszásnak) és a Toyota AFL Grand Final-ból, azaz a Nagydöntőből.

A 2017-es szezont nagyon erősen kezdte a footy, ugyanis a márciusi nyitó forduló mérkőzéseit 400 401 néző tekintette meg a helyszíneken, ami minden idők legmagasabb helyszíni nézettségét jelenti egy teljes forduló tekintetében (korábban a rekord 371 212 volt a 2015-ös szezonból, amíg a tavalyi rekord 365 491 néző volt). A 2017-es idény szeptember végéig tart (az alapszakasz augusztus végéig tart) amelyet a Nagydöntő zár le szeptember 30-án. A 2016-os döntő 99 981 néző előtt zajlott (ez lényegében teltházat jelent) amelyet a Western Bulldogs nyert meg a Sydney ellen a Melbourne Cricket Ground-on és a döntőt átlagosan 4,12 millióan nézték a tévé képernyőin keresztül Ausztráliában, amellyel a legnézettebb műsor lett 2016-ban. Habár a 2016-os idény televíziós nézettségben felülmúlta a 2015-ös szezont, az összesített helyszíni nézőszámok lényegében stagnáltak. A 2016-os AFL teljes szezonjának 6,96 millió helyszíni nézőszáma 4500 fővel maradt el a 2015-östől.

2017. május 14-én először fordulhat majd elő, hogy Ausztrálián, illetve Új-Zélandon kívüli helyszínen kerül megrendezésre a nemzeti bajnokság egyik mérkőzése. A helyszín Shanghai lesz és a Gold Coast Suns és a Port Adelaide csapata fog megütközni egymással, nem titkolva az AFL azon szándékát, hogy népszerűsítsék a footyt Kínában és az ázsiai régióban.

A Melbourneben található Etihad Stadion 200 millió ausztrál dollárért történő megvétele (2016 végén) kifejezetten a sport jövőjének biztosítására szolgál az AFL vezetőségének véleménye szerint. A 2016-os idény alapszakaszának 197 mérkőzéséből a stadion 46 mérkőzésnek adott otthont (ez így volt 2015-ben is), tehát már így is szerves része volt a bajnokságnak. 2018-ra pedig egy új multifunkcionális stadion is elkészül Perthben, amelyet a Nyugat-Ausztrália kormányzata építtet. A 60 ezer férőhelyes stadion költsége meghaladja majd a 820 millió ausztrál dollárt (180 milliárd forint).

2017-es idénytől kezdődően hat szezonon keresztül a ChannelSeven, a Foxtel és a Telstra jogosult az AFL mérkőzéseinek közvetítésére. A 2022-es szezonnal záródó megállapodásért 2,508 milliárd ausztrál dollárt kapott az AFL, amely szezononként $418 milliót jelent (ez durván a 24-szerese annak az összegnek, amelyet az MTVA fizet a magyar labdarúgás közvetítéséért, bővebben erről itt). Ez az összeg idényenként 67%-kal nagyobb, mint amit a korábbi közvetítési szerződés garantált (2012-tól 2016-ig szólt). Összehasonlításként a ligarögbi (National Rugby League, NRL) a közvetítési díjakból 380 millió ausztrál dollárt fog kaszálni szezononként 2018-tól, a labdarúgás közvetítési díja pedig 2017 nyarától szezononként 58 millióra emelkedik.

A 2016-os szezon alapszakaszának, rájátszásának és a döntőnek az összesített televíziós nézettsége meghaladta a 125 millió nézőt. Az alapszakasz legnézettebb mérkőzése (átlagos nézettség) elérte az 1,39 milliót (North Melbourne vs Hawthorn), a rájátszás legnézettebb mérkőzése a 2,4 milliót (GWS Giants vs Western Bulldogs), amíg a már említett döntő a 4,12 milliót.

Az átlagfizetést tekintve (a 18 csapathoz tartozó összes felnőtt játékos figyelembevételével, tehát azok is, akik nem léptek pályára az idényben) abszolút csúcstartó a tavalyi idény a közel 310 ezer dolláros (68 millió forint) átlagfizetéssel. Ez amúgy 2,35%-os emelkedést jelent a tavalyi szezonhoz képest. 2016-ban a 718 számításba vett játékos kicsit több mint 220 millió ausztrál dollárt keresett. Érdekesség, hogy a 718 játékos közül csak 614 lépet legalább egyszer pályára a szezonban.

Hat játékos volt a 2016-os idényben, akiknek a tavalyi szezonért járó fizetése meghaladta az 1 millió ausztrál dollárt. 2015-ben mindösszesen négy ilyen játékos volt, habár az elmúlt 10 évet figyelembe véve 2012 a rekorder, akkor ugyanis nyolc játékos volt, akinek fizetése meghaladta az 1 milliót. A legtöbb játékos csakúgy, mint tavaly a 200 és 500 ezer dollár között keresett.

jatekosok_fizetese_az_afl-ben.png

Érdemes összehasonlítani a fenti adatokat más sportágak sportolóinak fizetésével is, hogy pontosabb képet kapjunk. Habár Ausztrália többi sportágának csak a 2015-ös adatai állnak rendelkezésre, de egy rögbi játékos 244, egy labdarúgó 147, amíg egy kosárlabdázó 100 ezer ausztrál dollárt tehetett zsebre átlagosan a 2015-ös szezonjáért.

Az AFL 2016-ban rekordbevételnek számító $517 milliót könyvelhetett el, ám ennek ellenére az évet 17,8 millió dolláros veszteséggel zárta, köszönhetően a működéssel járó kiadások, a klubok felé történő visszaosztások és a különböző beruházások költségeinek növekedésének. 

A bevételből az AFL kicsit több mint 255,8 millió ausztrál dollárt juttatott vissza a csapatoknak. A legtöbbet a GWS Giants kapta $21,5 milliót, amíg a legkevesebbet az Adelaide Crows $10,5 milliót. Minden klub azonos összegű alap ($8 188 488) és bónusz ($1 200 000) juttatást kapott a szövetségtől, az eltéréseket a szövetség által folyósított „egyéb” juttatások befolyásolták.

A több pénz ellenére az AFL 18 klubja közül 11 is veszteségesen zárta az évet, amely valószínűleg 2017-ben változni fog és a tévés jogdíjakból befolyó megnövekedett bevételek pozitívba fordítják majd a klubok pénzügyi eredményét.

Az AFL mottója: "Játssz a győzelemért, játssz sportszerűen, játssz hittel és legyél csapatjátékos!"

Ha érdekel a klubok, sportszervezetek gazdálkodása, illetve a sport és gazdaság összefonódása, kövess minket a Facebookon is (klikk ide), hogy a leghamarabb értesülhess cikkeinkről! 

Nagyon megnézték a magyar szurkolók, hogy mire költenek Franciaországban

A 2016-os EB ideje alatt a magyarok kevesebbet költöttek Franciaország turisztikai látványosságainak megtekintésére, mint a szlovákok vagy a románok, derül ki egy a 2016-os franciaországi labdarúgó Európa-bajnokságról megjelent tanulmányból. Egy szurkoló átlagosan közel 8 napot töltött Franciaországban, ahol naponta több mint 46 ezer forintot költött. Egy magyar szurkolónak a franciaországi tartózkodás átlagosan kicsit több mint 200 ezer forintjába került.

mlsz_hu2.jpg

Kép forrása: mlsz.hu

Mint ahogy már korábban írtunk róla a Limogesi Egyetemhez tartozó Sportok Gazdasága és Jogszabályai Központ (Centre de Droit et d’ Economie du Sporta; a továbbiakban: CDES) és a KENEO ügynökség által készített hatástanulmány alapján a 2016-os franciaországi labdarúgó Európa-bajnokság rövid távú pozitív hatása a rendező ország gazdaságra meghaladta a 1,22 milliárd eurót. Ez a tanulmány részletesen foglalkozik a látogatók költéseivel is (23 országból érkező jeggyel rendelkező látogatókat vettek alapul), amelyet érdemesnek találtunk külön is bemutatni.

Az esemény először került megrendezésre 24 csapattal és a stadionokban a mérkőzéseket összesen 2 427 303 néző követte végig, amely 47 594 fős átlag nézőszámot jelent mérkőzésenként. A tanulmány számításai szerint az Eb-re nem kevesebb, mint 610 ezer látogató érkezett Franciaországba, akik közül 573 ezernek már jegye is volt amikor Franciaországba érkezett. A tanulmány ezeknek a szurkolónak a költési szokását, illetve annak nagyságát próbálta meghatározni.

Az említett szurkolók átlagosan 8 napot töltöttek Franciaországban és naponta 154 eurót költöttek valamint legalább két mérkőzésre váltottak jegyet. A szurkolók 13,4 százaléka angol, 12,7 százaléka német, 5,8 százaléka svájci volt. A nem európai állampolgárok közül az amerikaiak képviseltették magukat a legtöbben (3,1%). A legrövidebb ideig Franciaországban az olaszok időztek (alig 4 és fél napot), amíg a leghosszabb ideig az amerikaiak, ők több mint 11 napot töltöttek itt el. Ha csak az európaiakat vizsgálnánk, akkor az észak-írek töltötték a legtöbb időt Galliában, majdnem 10 napot.

Egy magyar szurkoló átlagosan 6 és fél napot töltött kint Franciaországban és majdnem két mérkőzést is végigkövetett a stadionban. Átlagosan 296,64 euróba került egy főnek a francia kaland, amelynek több mint a felét a kiutazás vitt el.

Ha a kiutazást nem számítjuk, akkor a napi költségek 103 euróra rúgnak, amelyet ha összehasonlítunk más nemzetekkel kijelenthető, hogy a magyarok valóban a mérkőzésekre összpontosítottak. A magyar szurkolóknál kevesebbet (kiutazást nem számítva) csak az ukránok költöttek, nagyjából 95 eurót. A legmélyebben a törökök nyúltak a zsebükbe, egy szurkoló naponta több, mint 262 eurót költött, majd őket követték az amerikaiak (224 €) és az izlandiak (185 €). Viszont, amíg egy török szurkoló még hat napot sem töltött Franciaországban, addig egy amerikai 11 napot is kint időzött.

Habár maga a tanulmány nem összesíti de érdemes megnézni, hogy egy szurkoló a teljes kinti tartózkodása alatt (a kiutazás költségét nem számítva) mennyit költhetett. Az alábbi diagramon látszik, hogy a tengerentúliak túlszárnyalták az európaiakat. Egy magyar szurkolók pedig lényegében ugyan annyit költöttek mint egy belga vagy egy spanyol.

 

Vége a barátkozásnak, jön a Nemzetek Ligája

Legutóbb már írtunk róla, hogy kikértük az MTVA-tól az MLSZ-szel kötött szerződés részleteit, eszerint a 2020/21-es szezon végégig majdnem 19 milliárd forintot fizet a köztévé a közvetítési jogokért. A válaszban azonban volt egy érdekes mellékszál: az MTVA elmondása szerint jövő júniustól az UEFA „magához vonja” a barátságos válogatott meccsek jogait is. Ez elsőre meglepő volt, viszont így egyre valószínűbb, hogy végre elindul a Nemzetek Ligája névre keresztelt új versenysorozat, ami kiváltja majd ezeket a barátságos találkozókat.

 d24c2cc35464b409ada451e54f414a17.jpg

Nemrég írtunk arról, hogy pontosan milyen közvetítési jogokat takar az MTVA és az MLSZ közel 19 milliárd forintos szerződése, melynek értelmében öt szezonon keresztül a köztévé rendelkezik a magyar futballmeccsek jogaival. A cég válaszában kifejtette, hogy a barátságos válogatott meccsek csak 2018. június 30-ig vannak a szerződés hatálya alatt, onnantól ugyanis az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) „magához vonja” a jogokat. A válogatott tétmeccseinek közvetítési jogdíjai már eddig is a nemzetközi szervezetnél voltak, hiszen ők bonyolítják le az Eb- és vb-selejtezőket.

Az viszont elsőre meglepő volt, miért van szükség arra, hogy a barátságos meccseket is központosítsák. Jobban utánanézve aztán kiderült, hogy az UEFA régóta dédelgetett álma a Nemzetek Ligája elindítása, ezzel kapcsolatban azonban eddig kevés szó esett a konkrétumokról. Pedig a sorozat elindításáról már 2014 tavaszán döntött a szervezet 54 tagországa. A tervek szerint jövő ősszel indulna el az új európai megmérettetés.

A lebonyolítás úgy működne, hogy az európai válogatottakat összesen négy osztályba sorolnák, mindegyikben 3-4 fős csoportokat alakítanának ki az alábbiak szerint:

 nemzetekligaja170410.png

Az egyes ligákból négy-négy csapat jutna fel vagy esne ki, ezeket a csoportmeccseket lejátszanák 2018 őszén a tervek szerint, majd 2019 júniusában az A-csoport (az első osztály) négy csoportgyőztese játszana egy négyes döntőt. Az időzítés azért is lenne ideális, mert 2019-ben sem Európa-bajnokságot, sem világbajnokságot, sem pedig olimpiát nem rendeznek, vagyis elvileg „üres” a nyári versenynaptár.

Az UEFA tervei szerint az egyes osztályokba a válogatottak erőssége alapján sorolnák be az országokat, az UEFA-ranglistát vennék alapul. A besorolásnál az idén novemberi állapotot veszik majd figyelembe a 2018-as vb-selejtezők után.

A koefficiensek alapján a magyar válogatott jelenleg a 22. legerősebb Európában, vagyis jó eséllyel a másodosztály harmadik kalapjába kerülnénk most. Persze még izgulhatunk, hiszen ha novemberig legalább hárman megelőznek, akkor átcsúszhatunk a harmadosztályba. Mindenesetre ha marad a jelenlegi helyezésünk, akkor olyan csapatokkal játszhatunk a Nemzetek Ligájában, mint Ausztria, Wales, Írország, Hollandia vagy Svédország. Kialakulhatna például egy walesi-svéd-magyar csoport legrosszabb esetben, ahol valószínűleg a kiesés elkerülése lehetne a fő cél, hiszen a harmadik helyezett legközelebb csak a harmadosztályban indulhatna. Egy osztrák-szlovák-magyar hármas esetében viszont akár vérmes reményeink is lehetnének, kis szerencsével az első osztályba való feljutást is megcélozhatnánk.

A fentiből látszik, mi lenne a Nemzetek Ligájának lényege: az, hogy a válogatottak „holtidőben” is éles meccseket játsszanak hasonló képességű csapatok ellen. Az UEFA szerint a jelenlegi rendszer egyik félnek sem jó, a megbeszélések során a nemzeti szövetségek is problémaként említették, hogy a barátságos meccseknek nincs tétjük, ezért nem bírnak sportértékkel. A nemzetközi szövetség kiemeli, hogy természetesen még maradna hely a versenynaptárban barátságos meccseknek, így továbbra is lehetne például gálameccseket, stadionavatókat tartani akár Európán kívüli válogatottakkal is.

Az UEFA szerint az új sorozat nem elsősorban arról szól, hogy még több bevételt érjen el a szövetség, ugyanakkor a központosított jogdíjak anyagilag is előnyt jelenthetnek. A jogokat már el is kezdték értékesíteni, a Sky Sports például januárban jelentette be, hogy megszerezte a Nemzetek Ligájának jogait is. Ugyanakkor valószínű, hogy a nagy nemzetközi tévétársaságokat csak az első osztályban játszó élklubok fogják érdekelni, a többi meccs marad a helyi tévéadóknál. Az árról nem nyilatkoztak a felek, de a Sky közleménye szerint 2021/22-ig összesen 900 meccs jogai kerülnek a céghez. Az angol nemzeti csapat tétmeccsei továbbra is az ITV-nél maradnak, a hírek szerint a teljes válogatott csomagért fizet a két cég összesen 200 millió fontot (mintegy 70 milliárd forint). 

Milliárdokat ért Magyarországnak a tavaly nyári Eb-siker

Az előző szezon 2,1 milliárd eurójával szemben a 2015/16-os szezonban több mint a duplájára, 4,6 milliárd euróra emelkedett az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) bevételeinek összege – olvasható a napokban nyilvánosságra hozott pénzügyi jelentésben. A jelentős többletből az európai klubok is profitáltak, a Bajnokok Ligája győztese például harmadával több pénzt kapott, mint egy évvel korábban. Számunkra érdekesebb, hogy a franciaországi Eb jogdíjai is sosem látott csúcsot értek el, amiből Magyarország is részesült azzal, hogy 44 év után kijutott a viadalra.

valogatott161005.jpg

Korábban sosem látott bevételt ért el a 2015/16-os szezonban az UEFA, a 4,6 milliárd eurós összeg több mint duplája volt az egy szezonnal korábbinak.

uefa170407egy.png

Az UEFA pénzügyi jelentése szerint a bevételek szétosztása az alábbiak szerint nézett ki a 2015/16-os szezonban:

uefa170407ketto.png

Látszik, hogy a bevételek legnagyobb részét a tévés jogdíjak tették ki, ezeknek volt az is köszönhető, hogy jelentősen nőtt az UEFA költségvetése. Az előző szezonhoz képest ugyanis 70%-kal ugrott meg az összeg, amiatt, hogy 2016-ban Európa-bajnokságot rendeztek, ami megdobta a jogdíjakat. A reklámbevételek eközben 20%-kal, míg a jegybevételek 9%-kal nőttek az előző szezonhoz képest. Ugyanakkor nem csak az Eb dobta meg a bevételeket, hiszen a klubsorozatokból származó pénz is 53%-kal ugrott meg 2,4 milliárd euróra. Egyébként nem csak a teljes bevétel ért el történelmi csúcsot, hanem a 2016-os franciaországi Európa-bajnokság tévés közvetítési díjai és reklámbevételei is korábban nem látott összeget értek el, és a jegyeladások is csúcson voltak. Vagyis nem csak Franciaországnak, hanem az európai szövetségnek is komoly pénzügyi siker volt a kontinenstorna. A pénzügyi kimutatás szerint az Európa-bajnokság tévés közvetítéséért egymilliárd eurót fizettek a tévétársaságok, a reklámbevételek majdnem félmilliárdot tettek ki, a belépőkből pedig 270 milliós forrása volt az UEFA-nak. A jelentésben kiemelik, hogy a bevétel-növekedésben az is szerepet játszott, hogy az Eb résztvevőinek száma 16-ról 24-re emelkedett.

Az UEFA azt is közölte, hogy az Európa-bajnokság pénzdíjait hogyan osztotta szét az országok között. A legtöbb pénzt, 25,5 millió eurót természetesen a győztes portugálok kapták, de számunkra fontosabb, hogy Magyarország 11,5 millió euróhoz jutott a nemzetközi szövetségtől. Ez úgy jött össze, hogy 8 millió euró automatikusan járt minden résztvevőnek, 2 millió eurót kapott az MLSZ a válogatott szerepléséért a csoportban, 1,5 millió eurót pedig a nyolcaddöntő ért. Vagyis csak az Eb-szereplés miatt több mint 3,5 milliárd forintot kapott Magyarország az UEFA-tól.

A bevételekkel párhuzamosan a kiadások is megnőttek természetesen, ebben is szerepe volt az Eb-nek, hiszen a különböző eseményekre az előző bajnoki szezon 141,4 millió eurójával szemben 537,3 milliót fordított az európai szövetség. Ugyanakkor a sorozatokban résztvevő klubok is részesültek a megnövekedett bevételből, hiszen a korábbi 1,6 milliárd euróval szemben már 2,3 milliárdot osztott szét köztük az UEFA.

A szervezet összes kiadása a 2014/15-ös 2 milliárd euróval szemben 3,3 milliárd volt.

A fentiekből következően a működési eredmény 122,8 millió euróról 1,3 milliárdra ugrott, így volt lehetőség jelentősen megemelni az úgynevezett szolidaritási hozzájárulást 170 millió euróról 1,2 milliárdra. Így az Európai Labdarúgó Szövetség nettó eredménye 102,1 millió euró volt a tavaly nyáron lezárult bajnoki szezonban. Ez a szolidaritási hozzájárulás annak köszönhető, hogy az UEFA nonprofit intézményként működik, vagyis a működési eredményen felüli profit nagy részét ilyen formában osztja szét. Ebből a kalapból kapnak például a tagszövetségek forrást fejlesztésekre, kiadásaik fedezésére, de ebből fedezik a Bajnokok Ligája és az Európa Liga esetében a selejtezőben kieső klubok juttatásait. Ugyanebből a szolidaritási kalapból kapnak pénzt azok a klubok, akiknek játékosai az Eb-n játszottak. A 2015/16-os szezonban 801,4 milliót kaptak az európai szövetségek szolidaritás formájában, 355,4 millió eurót pedig a klubok között osztott szét az UEFA.

A szervezet jelentéséből az is kiderül, hogy Magyarország összesen 5,2 millió eurót kapott ebből a szolidaritási alapból. Ebből 150 ezer eurót fejlesztésre pályázott meg az MLSZ, egymilliót tett ki a minden szövetségnek járó éves szolidaritási juttatás. Ezen felül 2,4 millió eurót a BL-en, 1,6 milliót pedig az EL-en keresztül kaptak meg a magyar klubok (akik kiestek vagy el sem indultak). Ezen felül 13 magyar klub kapott pénzt amiatt, hogy játékosaik az Európa-bajnokságon szerepeltek, az emiatt kapott összeg 2,3 millió eurót tett ki.

Anyagilag sem jártak rosszul a franciák az EB rendezéssel

Egy idén megjelent tanulmány szerint megérte a franciáknak megrendezni a labdarúgó Európa- bajnokságot, mert az rövidtávon közel 380 milliárd forintos pozitív gazdasági hatást eredményezett.  Az esemény miatt Franciaországba látogatók költései elérte a 190 milliárd forintot. A kutatás szerint egy magyar szurkoló átlagosan 6 és fél napot töltött Franciaországban és naponta 31 ezer forintot költött, amivel a második legkevesebbet költő nemzet volt a vizsgált országok sorában.

uefa_org_france2016.jpg

Kép forrása: uefa.org

A Limogesi Egyetemhez tartozó Sportok Gazdasága és Jogszabályai Központ (Centre de Droit et d’ Economie du Sporta; a továbbiakban: CDES) és a KENEO ügynökség által készített hatástanulmány alapján a rendező ország gazdaságára a 2016-os franciaországi labdarúgó Európa-bajnokság rövid távú pozitív hatása meghaladta a 1,22 milliárd eurót. Ez kimondottan figyelemre méltó annak fényében, hogy Jacques Lambert, az UEFA EURO 2016 SAS igazgatója szerint, hogy Franciaország felkészüljön az eseményre 200 millió euróval kellett beszállnia a központi költségvetésnek, amelyet az esemény által generált pozitív hatások messze túlszárnyalnak. A szervezet igazgatója azt pontosan nem részletezte, hogy ez az összeg miből is áll, de annyi ismert egy másik tanulmányból (The Impact of UEFA EURO 2016 On French Stadium Development) amelyet az ESSMA (European Stadium & Safety Management Association) készített, hogy a központi költségvetés finanszírozásával három stadion lett felújítva:

  • Lensben a Stade Bollaert-Delelis – 70 millió euró
  • Saint-Étienneben a Stade Geoffroy Guichard – 59 millió euró
  • Toulouseben a Stade de Toulouse – 34 millió euró

Az ESSMA tanulmány szerint kilenc érintett stadionra összesen (mind a privát, mind a PPP és mind a központi költségvetés finanszírozását beleszámolva) 1,7 milliárd eurót költöttek a finanszírozók.

De térjünk vissza a korábban említett pozitív hatásokra. A tanulmány az EB rövidtávú gazdasági hatását két részre osztotta, megkülönböztetve:

  • az esemény szervezésével, lebonyolításával járó kiadások által generált gazdasági hatást
  • az esemény miatt Franciaországba látogatók költéseinek gazdasági hatását

Az esemény szervezéséhez, lebonyolításához közvetlenül kapcsolható nettó pénzügyi injekció összege 476,8 millió euró volt, amelynek legnagyobb hányadát -76 százalékát-, a legszorosabban a lebonyolításhoz köthető kiadásokhoz lehet kötni (például programok rendezvények szervezése az esemény előtt). A második legnagyobb rész (7,3%) a 23 labdarúgó szövetséghez (például a szálláshelyeken való költések) és az UEFA általi juttatásból generálódó pozitív hatáshoz köthető. Harmadik összetevő az akkreditációval rendelkezők (például: újságírók, delegációk tagjai, UEFA Euro 2016 apparátusa) költéseinek hatása (7%). Negyedik -5 százalék- a kluboknak kifizetett szolidaritási hozzájárulásokhoz köthető pénzfolyam jelentette, illetve a legkisebb részt (4,7%) pedig a kereskedelmi partnerek költései jelentették.

Az eseményre érkező 613 ezer látogató (a tanulmány őket nevezi nagyközönségnek) és a 34 ezer meghívott vendég (VIP vendégek) költései meghaladták a 660 millió eurót. Ugyanakkor a tanulmány figyelembe vette, hogy az esemény nem csak vonzotta az eseményre a turistákat, de jó párnak el is vehette a kedvét, hogy az EB ideje alatt Franciaországba utazzon (ezt nevezzük kiszorító hatásnak). Ezt a CDES számszerűsítette is és a be nem folyt összeget 165 millió euróban határozta meg. Így a turisták költéseinek hatása nettó 500,6 millió euró.

A szurkolók átlagosan 8 napot töltöttek Franciaországban és naponta átlagosan 154 eurót költöttek. Az összeg legnagyobb része (35 százalék) a szállásra ment el, majd az étkezésre (30 százalék), harmadik helyen a helyi közlekedésre kiadott összeg szerepel (15 százalék), majd az egyéb vásárlások (12 százalék) és végül legkisebb arányban kifejezetten a nevezetességek, a turisztikai célpontok látogatására fordított összeg (8 százalék) szerepel. A látogatók költéseinek vizsgálatával egy későbbi cikkünkben még visszatérünk.

Tehát a ráfordítások által generált pozitív gazdasági hatás és a turisták általi költekezések összesen  977,4 millió eurót tesznek ki, amely még messze van a bevezetőben beharangozott 1,22 milliárd eurótól. Itt jön a képbe a CDES által is használt Keynes-i multiplikátor, avagy a beruházási multiplikátor.  Ami csak dióhéjban annyit jelent, hogy a beruházás jövedelem emelkedést okoz (például a vendéglátó iparban), az magasabb fogyasztáshoz vezet, amely ismét beruházás(oka)t eredményez így ismét elkezdődik a kör. A tanulmány egy 1,25-ös szorzószámot használ, amely így arra a megállapításra jutott, hogy a franciaországi labdarúgó Európa-bajnokság a francia gazdaságnak rövid távon 1221,75 millió eurós pozitív gazdasági hatást eredményezett. osszesites_eb.png

A tanulmány az összegbe nem veszi bele a 73,9 millió eurós adóbevételt, amely a francia állam zsebébe vándorolt.

 

Ha érdekel a klubok, sportszervezetek gazdálkodása, illetve a sport és gazdaság összefonódása, kövess minket a Facebookon is (klikk ide), hogy a leghamarabb értesülhess cikkeinkről! 

Évente 4 milliárdot ér a magyar foci a köztévének

A 2016/2017-es magyar labdarúgó bajnoki évad közvetítési jogdíja 7%-kal nőtt a tavalyi szezonhoz képest. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) közel 19 milliárd forintot fizet a Magyar Labdarúgó Szövetségnek (MLSZ), hogy a meccsek jogait a 2020/2021-es idény végéig megtartsa. A 2012. év közepétől a 2021. év közepéig az MTVA több, mint 32,5 milliárd forintot fog kifizetni a Magyar Labdarúgó Szövetségnek a bajnoki labdarúgó mérkőzések közvetítéséért. Mutatjuk a részleteket!

untitled_design_1.png

Az MTVA által közzétett 2016. decemberéig hatályba lépő és 5 millió forintot meghaladó szerződéseinek listájában rábukkantunk egy általunk már régóta keresett sorra. Mint ahogy már korábban is írtunk róla, nem találtunk semmilyen információt azzal kapcsolatban, hogy az MTVA mekkora összeget fizetett a 2016/2017-es évadtól kezdődően az MLSZ-nek a magyar bajnokság közvetítésének jogáért. A korábbi sportközvetítési jogdíj ugyanis 2016 nyaráig szólt és a 4 évadot átkaroló ciklusért az MTVA több, mint 14 milliárd forintot fizetett ki (ezt lentebb részletezzük).

Tehát, az MTVA által közölt listában az alábbi adatokat találtuk:

  • A szerződés nettó összege: 18 977 500 000 forint. A szerződés partnere: Magyar Labdarúgó Szövetség. A szerződés tárgya: A 2016-2021-es bajnoki évadokban játszott labdarúgó mérkőzések sportközvetítési joga. A szerződés hatályba lépése: 2016.06.15.

Ebbe az MTVA és az MLSZ között létrejött közel 19 milliárd forintos szerződés címének homályos részleteibe tudtunk kapaszkodni csak, így megkérdeztük mindkét szervezetet, hogy pontosan mit is takar a szerződés. Az kérdéseinkre kapott válaszokból az alábbiakat tudtuk meg:

A szerződés a 2016/2017-es bajnoki évtől a 2020/2021-es bajnoki év végéig terjedő időszakra szól. Ami azt is jelenti, hogy a korábbi 3,54 milliárd forintos évadonkénti díj 3,796 milliárd forintra nőtt.

Ugyanakkor a sportközvetítési jog számos labdarúgó szakág mérkőzését is magában foglalja:

  • NB1
  • NB2
  • Szuper Kupa
  • Magyar Kupa
  • NB3
  • Amatőr Kupa
  • elsőosztályú utánpótlás bajnokság
  • női NB1
  • női Magyar Kupa
  • futsal bajnoki és válogatott
  • strandlabdarúgás

A szerződés tárgyát képezik a hazai férfi és női válogatott mérkőzések, illetve a férfi A válogatott hazai barátságos mérkőzései (a férfi A válogatott hazai tétmérkőzései nem, mivel azok jogával az UEFA rendelkezik).

A válaszokból az is kiderült, hogy az MTVA az összes mérkőzés közvetítésére jogosult, illetve a szerződés lejárta után nem lesz opciós joga a 2021-es idény közvetítésére. Vagyis a köztévé akár hat meccset is közvetíthetne minden fordulóban, ehhez képest most hétvégén például két élő mérkőzés kerül képernyőre és egyet felvételről adnak. Ennek részben az az oka, hogy a szövetség szerint ha túl sok meccs kerül a képernyőre, akkor az távol tartja a nézőket a stadionoktól. Korábban, amikor még a Sport1 is közvetített (2015/2016-os szezont megelőzően), akkor volt olyan hétvége, hogy szinte minden bajnokit meg lehetett nézni a tévében.

A 2016/17-es bajnok esztendőben az MLSZ a televíziós közvetítési jogdíjából befolyt összeget az alábbiak szerint osztja szét:

Tehát a közvetítési jogdíjakból származó pénzek is részét képezik az MLSZ bevételeinek. Az NB1-es csapatok számára visszaosztott pénzeket az MLSZ a következő szempontok alapján osztja szét:

  • névszponzori jogdíjból származó (minden csapat egyenlő részben részesül)
  • teljesítménytől függő (pontpénz, helyezéspénz)
  • normatívák betartásától függő támogatás (ilyen például a fiatalokra vagy a légiósokra vonatkozó szabály)

Az utóbb említett szabály betartásával igen komoly összegeket tehetnek zsebre a klubok, hiszen ha minden előírást betart, akkor mérkőzésenként 10 millió forintot is kaphatnak.

Egy kis múltidéző

Mint ahogy a bevezetőben említettük a magyar labdarúgó-bajnokság közvetítési díjáról annyit lehet tudni, hogy a 2012/2013-as idénytől a 2015/16-os bajnoki évad végéig az MTVA és a Sport TV idényenként 3,54 milliárd forintot (körülbelül 11,42 millió euró) fizetett a Magyar Labdarúgó Szövetségnek, tehát összesen 14,16 milliárd forintot. Ám emlékezetes történet, hogy a 2015/16-os bajnoki évadot a Sport Tv már nem közvetítette, miután a csatorna üzemeltetője az AMC Networks International Central Europe megegyezett a Magyar Labdarúgó Szövetséggel és az MTVA-val, hogy nem tűzi műsorára a magyar labdarúgó NB1 mérkőzéseit. Ekkor több pletyka is szárnyra kapott, hogy a Sport TV mekkora összeg fejében vagy milyen nyomásra állt el a közvetítésektől. Az MTVA által fizetett közvetítési díj összegéről és az AMC-nek fizetett díj nagyságáról az MTVA közzétételi listáján fellelhető alábbi 3 szerződés sokat elárul:

  • A szerződés nettó összege: 10 milliárd forint. A szerződés partnere: Magyar Labdarúgó Szövetség. A szerződés tárgya: Sportközvetítési jogok átruházása - MLSZ által szervezett bajnoki labdarúgó mérkőzések közvetítése a 2012-2016 közötti évadokban. A szerződés hatályba lépése: 2012.05.30.
  • A szerződés nettó összege: 3,54 milliárd forint. A szerződés partnere: Magyar Labdarúgó Szövetség. A szerződés tárgya: Sportközvetítési jogok módosítása - MLSZ által szervezett bajnoki labdarúgó mérkőzések közvetítése a 2012-2016 közötti évadokban. A szerződés hatályba lépése: 2015.07.16.
  • A szerződés nettó összege: 600 millió forint. A szerződés partnere: AMC Networks Central Europe Kft. A szerződés tárgya: Az AMC az MLSZ szerződésben rögzített jogairól az MTVA javára történő lemondása, és stratégiai partnerség egyes sportesemények magyarországi televíziós közvetítéséről (EHF, BL). A szerződés hatályba lépése: 2015.07.16.

Egy gyors fejszámolás eredményeként meg is kapjuk, hogy a 3 szerződés összértéke nettó 14,14 milliárd forint, amely lényegében lefedi a 4 bajnoki évad teljes jogdíját.

Tehát összességében elmondható, hogy a közel 19 milliárd forintért (nagyjából 61,22 millió euró) megvásárolt öt évad sportközvetítési jogához ha még hozzávesszük a korábbi 4 idényért MLSZ-nek kifizetett díjat (13,54 milliárd forint), akkor kijelenthető, hogy az MTVA 2021 nyaráig több mint 32,5 milliárd forintot fizet a Magyar Labdarúgó Szövetségnek a magyar labdarúgó mérkőzések közvetítési jogáért.

Más európai bajnokságok közvetítési díjaival kapcsolatban itt olvashatsz.

 

Ha érdekel a klubok, sportszervezetek gazdálkodása, illetve a sport és gazdaság összefonódása, kövess minket a Facebookon is (klikk ide), hogy a leghamarabb értesülhess cikkeinkről! 

Ömlik a pénz a Fradihoz, szórják is két kézzel

Jelentősen emelkedett 2016-ban a Ferencvárosi Torna Club (FTC) bevétele, de ezzel párhuzamosan a kiadások is nőttek. Viszont még így is minimális profitot tudott kimutatni az egyesület, mely állami és önkormányzati támogatásban is részesült.

 fradi161219.jpg

Március 30-án tartja éves közgyűlését az FTC, erre állított össze a klub egy beszámolót, melyet a honlapján közzétett. Ez a 2016-os év gazdálkodásának fő számait tartalmazza. Azt érdemes előre leszögezni, hogy az alábbi számok nem a Fradi egyes szakosztályainak gazdálkodására vonatkoznak, hanem az anyaegyesületre. A különböző szakosztályok többnyire vállalkozói formában működnek, ezeknek a vállalkozásoknak pedig kisebb-nagyobb arányban az FTC a tulajdonosuk. A focicsapatot működtető FTC Labdarúgó Zrt. esetében például ez a tulajdonrész 99,9% (0,1 százalék még mindig a Fotexnél van), viszont a női kézilabda esetében már csak 51% az FTC tulajdonrésze.

Az előzetes beszámoló szerint (amit még a közgyűlésnek el kell fogadnia) az FTC összes bevétele 4,6 milliárd forint volt 2016-ban az egy évvel korábbi 2,6 milliárd forinttal szemben, vagyis lényegesen több pénzből gazdálkodhatott az egyesület. Ez a kétmilliárdos különbség azonban a kiadásoknál is szinte teljes egészében megjelent, hiszen az összes kiadás a 2015-ös 2,9 milliárdról 4,5 milliárd forintra emelkedett.

ftcbevetel170324_1.png

A bevétel szerkezetét illetően annyit árult el az egyesület, hogy a nettó árbevétel 2,5 milliárd forint volt az egy évvel korábbi 1,1 milliárddal szemben, vagyis a teljes bevételnövekedés nagy része erre a sorra esett. Ezen felül volt 2 milliárd forintos egyéb bevétele a Fradinak az előző évi 1,4 milliárd után. Ezekről az egyéb bevételekről annyit árult el az FTC, hogy 154,1 millió forint volt a tagdíjakból származó összeg, 1,8 milliárd pedig a kapott támogatás.

A támogatásokkal kapcsolatban annyi részletet árult el az egyesület, hogy 766,1 millió forintot a központi költségvetésből, 80,4 milliót pedig az önkormányzattól kapott. Ezek a támogatások felemás képet mutatnak 2015-höz képest, hiszen miközben a kormányzati forrás 27 millióval csökkent az előző évhez képest, az önkormányzat 12 millióval többet adott.

A fennmaradó támogatást vélhetően cégektől kapta az FTC akár tao-kedvezmény formájában, de ezt nem részletezték. Az egyéb céges támogatásokról a 2015-ös beszámoló nyújt némi támpontot, akkor az Opál Tartálypark Zrt. 150 millió forintot adott utánpótlás-nevelésre, a Market Építő Zrt-től 140 millió vándorolt az FTC kasszájába, a Hungarocontrol 23 milliót adott.

A kiadásokat illetően az anyagjellegű ráfordítások 1,6 milliárd forintról 2,9 milliárdra emelkedtek egy év alatt, vagyis a megnövekedett bevételeket nagyrészt el is költötte a sportegyesület. Sajnos ezeket az anyagjellegű kiadásokat nem részletezték, így nem tudni, pontosan mire költöttek el ennyivel többet, mint 2015-ben. Eközben a személyi jellegű ráfordítások összege 390 millió forintról 451,5 millióra emelkedett, és volt még 987,4 millió forint egyéb kiadás is. Így összesen saját bevallása szerint 4,5 milliárd forintot költött tavaly az FTC az egy évvel korábbi 2,9 milliárddal szemben. Mivel a kiadások fő csoportjait nem részletezték, ezért azt sem lehet tudni, hogy az egyesület tulajdonosként mekkora összeggel járult hozzá az egyes szakosztályok működéséhez, ez majd a cégek beszámolóiból derülhet ki.

ftckiadas170324_1.png

A fentiekből adódott az, hogy az eredmény a 2015-ös 284,1 millió forintos veszteség után 64,2 milliós profitot mutatott a Fradinál.

ftceredmeny170324.png

Lehet egymás után kétszer csodát tenni?

A szombati portugál-magyar meccs előtt a szokásos gazdasági mutatókkal lejátszottuk fejben a meccset. Ha Lisszabonban is ezek a mutatók számítanának, akkor szoros meccsen kapna ki a magyar válogatott, az eredmény nagyon hasonlítana a nyári Európa-bajnokságon látott gólzáporos döntetlenhez.

valogatott161005.jpg

Sokáig emlékezetes lesz még a tavaly nyári Eb csúcsmeccse, amelyen a magyar válogatott 3:3-as döntetlent játszott csoportjában a későbbi győztes Portugáliával. Az vitathatatlan, hogy nem mi voltunk a meccs esélyesei, ráadásul a statisztika alapján szerencsénk is volt, hiszen a portugálok kétszer annyi kapuralövéssel próbálkoztak és háromszor annyi szögletet végezhettek el.

Most a 2018-as vb-selejtezők csoportkörében ismét összehozta a szerencse a két válogatottat, viszont ha nosztalgiázni kezdünk, akkor komoly pofonba is beleszaladhatunk az Európa-bajnok otthonában. Vagyis a kellemes emlékek ellenére nem érdemes a nyári 3:3-mal foglalkozni, előre kell tekintenünk. Ettől függetlenül hasonló eredménnyel valószínűleg mi lennénk boldogabbak, hiszen idegenben a pontszerzés is szép lenne a magyar válogatottól.

A tavaly őszihez képest a vizsgált gazdasági mutatókon nem változtattunk, továbbra is az alábbiak jelentenek egy-egy gólt:

  • Egy főre eső GDP vásárlóerő paritáson dollárban 2015-ben
  • A legfrissebb éves GDP-növekedési adat (jelenleg a 2016-os)
  • A legfrissebb munkanélküliségi adat (jelenleg a januári)
  • A válogatott legértékesebb játékosa a Transfermarkt alapján
  • A válogatott kezdőcsapatának összértéke a legutóbbi tétmeccsén

 

porhun170321.png

Érdekesség, hogy a három gazdasági mutató alapján még mi vezettünk 2:1-re, hiszen a kicsivel magasabb egy főre eső GDP-t sikerült ellensúlyoznunk erőteljesebb növekedéssel és jóval alacsonyabb munkanélküliséggel. Az viszont borítékolható volt, hogy az utolsó két mutatóban fölényes portugál sikert látunk majd, hiszen csak Cristiano Ronaldo értékét 100 millió euróra becsülik, miközben nálunk továbbra is Dzsudzsák Balázs a legértékesebb 4,25 millió euróval. A legutóbbi kezdőcsapat összértékében is hasonló az arány: a portugálok majdnem hússzor annyit értek, mint a magyar kezdő tizenegy, a különbség még Ronaldo nélkül is tízszeres lenne. Érdemes megemlíteni, hogy a portugálok sem csak Ronaldóra épülnek, hiszen novemberben a lettek ellen a kezdőcsapatból kilenc játékos értéke elérte vagy meghaladta a teljes magyar kezdőcsapat összértékét. Elég csak André Gomest, a Barcelona sztárját említeni, akinek 30 millió eurós értéke majdnem kétszerese a mi teljes kezdőcsapatunkénak.

Vagyis összességében ha a gazdasági adatok számítanak, akkor van esélyünk, a fociban viszont az erőviszonyok alapján nem sok jóban reménykedhetünk. Ha a tavaly nyári Eb-meccsből indulunk ki, akkor viszont vannak csodák a fociban. A kérdés az, hogy lehet-e kétszer egymás után csodát tenni. Szombaton ez is kiderül.

A világ legjobban kereső férfi sportolói

A 10 legjobban kereső férfi sportoló a 2013 június és 2016 június közötti időszakban összesen közel 2,23 milliárd dollárt keresett, amely meghaladja a 657 milliárd forintot. Ebben az időszakban a 10 legjobban kereső női sportoló, ennek az összegnek a tizenhét százalékát kereste meg. A vizsgált időszakban 16 alkalommal szerepeltek a top 10-ben a csapatsportok és 14 alkalommal az egyéni sportok képviselői. 2013 június óta mindig volt legalább két kosárlabdázó, két labdarúgó és két golfozó a legjobb 10-ben. Az elmúlt 10 évet figyelembe véve, először fordul elő, hogy a legjobban kereső sportoló egy labdarúgó.

untitled_design_8.png

Az amerikai Forbes gazdasági szaklap által összeállított 10 legjobban kereső férfi sportoló listájánál az elemzés figyelembe veszi az éves fizetést, a győzelemért és helyezésekért járó pénzdíjakat és a szponzori hozzájárulásokat is. A három vizsgált idénybe 8 alkalommal került be a kosárlabda, hatszor a labdarúgás és a golf, ötször a tenisz, háromszor a boksz és kétszer az amerikai labdarúgás. A top 10-es játékosok a három vizsgált idény alatt összesen 2227,8 millió dollárt kerestek, amelynek durván 70%-a vándorolt a bokszolók, a kosárlabdázók és a labdarúgók zsebébe.

Hat sportoló van, akik mind a 3 alkalommal szerepeltek a top 10-ben: Cristiano Ronaldo (labdarúgás), Kobe Bryant (kosárlabda), LeBron James (kosárlabda), Lionel Messi (labdarúgás), PhilMickelson (golf) és Roger Federer (tenisz).

A 2015 június és 2016 június közé eső vizsgált időszakban a 10 sportoló összesen 635,2 millió dollárt keresett. A bevételek 57%-a származik a szponzoroktól és támogatóktól, illetve 43%-a a versenyeken szerzett pénzdíjakból és a fizetésekből. Összesen 5 sportág versenyzői kerültek be a 2016-os top 10-be: a kosárlabda három sportolót adott, a labdarúgás, a golf, a tenisz kettőt-kettőt és az amerikai labdarúgás egyet. A 10 sportolónak összesen több mint 418 millió követője van (2017.03.15-i adatok alapján) a közösségi oldalakon (Facebook és Twitter).

Cristiano Ronaldo

A világ legnépszerűbb férfi sportolója felért a csúcsra és a 2015-16-os vizsgált időszak legjobban fizetett sportolója lett. Ezzel megtört egy régi sorozat is, hiszen az elmúlt tíz évet figyelembe véve először kerül a csúcsra egy csapatsportág versenyzője.

Cristiano Ronaldo a spanyol Real Madrid portugál klasszisa a vizsgált időszakban a Forbes számítása szerint 88 millió dollárt (26 milliárd forint) tehetett zsebre. Ebből 56 milliót a fizetése és a bónuszok tesznek ki és a maradék 32 milliót a szponzori bevételekből származnak. A Nikeval kötött szerződésének köszönhetően CR7 évenként 13 millió dollárt kaszál. A portugál, aki 2016-ban az év labdarúgója is lett a FIFA-nál, több mint 170 millió Facebook és Twitter követőt is maga mögött tudhat.

LeBron James

A képzeletbeli dobogó harmadik fokára az amerikai kosárlabdázó LeBron James állhatott fel, aki csak 4 millió dollárral maradt el a második helyet megszerző, argentin labdarúgótól, Lionel Messitől. A Cleveland Cavaliers sztárja több mint 77 millió dollárt tehetett zsebre, amelynek nagyobbik része, 54 millió dollár a szponzori hozzájárulásokból adódik. "King" James 2003-as draftja óta összesen 595 millió dollárnyi fizetést és szponzori hozzájárulást tehetett már zsebre. Tavaly augusztusban aláírt szerződésének köszönhetően Michael Jordan és Kobe Bryant után a harmadik játékos lett az NBA-ben, aki egy szezon alatt több mint 30 millió dollárt keres (3 évre 100 millió dollár). A támogatói között olyan nagy cégek vannak mint a Nike, a Coca-Cola, a Beats Music vagy a Kia Motor. Az amerikai kosárlabdázó a sportpályafutása mellett sikeres vállalkozó is, akit cégei értéke alapján 2016-ban beválasztottak a 40 leggazdagabb 40 év alatti amerikai vállalkozó közé is. LeBron James ezen a listán a 39. volt 275 milliós nettó értékkel, köszönhetően éttermi láncának és a filmiparban szerzett érdekeltségeinek. 

A nők és a férfiak mezőnyét is figyelembe vevő Forbes által készített 2016-os top 100-as listára, bevételei alapján mindösszesen csak két hölgy kapott helyet. Serena Williams a 40., Maria Sharapova a 88. helyen szerepel a listán. 

Tavaly novemberében a Blikk is összeállított egy magyarországi top 10-et, amelyet Dzsudzsák Balász, a magyar labdarúgó válogatott csapatkapitánya vezet (1 milliárd forint), a második helyen a Hoffenheim labdarúgója Szalai Ádám áll (618 millió forint) és a harmadik helyen is egy labdarúgó, az al-Garafa játékosa, Német Krisztián található (424,5 millió forint).

Ez az ábra sokat elárul a kínai fociról!

Máris a második fordulójához ért a kínai labdarúgó bajnokság 2017-es idénye, amely talán az utóbbi idők legszínvonalasabb kínai bajnoksága lesz, köszönhetően annak, hogy a klubok a téli átigazolási idényben több mint 350 millió eurót költöttek új tátékosokra.

A bajnokság megnyerésére a fogadóirodák oddsai alapján az elmúlt hat bajnokság győztesének, a Guangzhou Evergrandenek van. A Shanghai SIPG a nagy kihívó és még másik két klub a Shanghai Shenhua és a Jiangsu Suning F.C. is ott lehet a végelszámolásnál az oddsok alapján.

A tavalyi idényben a 30 forduló alatt összesen 640 gól esett (2,67 gól/mérkőzés), a legtöbb gólt a Guangzhou Evergrande szerezte (62 gól) és 19 góljával a brazil Ricardo Goulart (Guangzhou Evergrande) lett a bajnokság gólkirálya. 12 játékos szerzett a 2016-os bajnokságban legalább 10 gólt és ezen játékosok között egy kínai nemzetiségű labdarúgó is volt Wu Lei (Shanghai SIPG). A mérkőzéseket a helyszíneken 5,800,997 néző tekintette meg.

A ligában játszó játékosok átlagértéke majdnem a háromszorosa a magyar bajnokságban játszó játékosok átlagértékének (a magyar bajnokságban ez az érték 277 ezer euró).

 

Bővebb elemzést a kínai labdarúgásról ITT olvashatsz.