1 évesek lettünk!

2017. szeptember 19. - Sportbiznisz Blog

123 milliárd forinton osztoznak az Európa-liga csapatai

A Bajnokok Ligájában szerezhető fix pénzdíjakhoz hasonlóan, az Európa-liga pénzdíjain sem változtatott az Európai Labdarúgó Szövetség. Csakúgy mint tavaly, idén is 400 millió eurót tervez szétosztani az UEFA az EL-ben induló csapatok között. Az ötödik szezon kezdődik úgy, hogy nincs magyar csapat a csoportkörben.

el_kupa_eufa_com.jpg

Kép forrása: uefa.com

A 2012-15-ös ciklusban az UEFA szezononként átlagosan 233 millió eurót osztott szét a csoportkörbe jutott klubok között (fix díj + market pool). Ez az összeg a 2015-18-as ciklusba tartozó szezonoknál várhatóan 70 százalékkal nő, azaz körülbelül 400 millió eurót oszt szét a szövetség a csoportkörbe jutott klubok között. A 2017/18-as idényre az európai szövetség előirányzott tervei szerint az EL-ben induló csapatok között összesen 399,8 millió euró kerül majd szétosztásra, ám a korábbi évek tapasztalatai szerint gyanítjuk, hogy ez az összeg minden bizonnyal nagyobb lesz majd.

Mivel a fix díjak nem változtak a 2016/17-es szezonhoz képest, a csoportkörbe jutott 48 csapat (22 csapat a selejtező küzdelmeken keresztül jutott be, 10 csapat a Bajnokok Ligája rájátszásának a veszteseként, amíg 16 csapat a 2016/17-es idény nemzeti bajnokságában elért eredménye alapján automatikusan kvalifikálta magát) mindegyike kap 2,6 millió eurót (800 millió forint). A csoport nyertese további 600 ezer eurót kap, amíg a sorozat megnyeréséért 6,5 millió euró jár, így a végső győztes (függően attól, hogy melyik bajnokságból jött) több mint 40 millió eurót is kaszálhat (a tavalyi döntő kapcsán ezt részletesen elemeztük).

europa-liga_201718_1.PNGAz EL-ben szerezhető összegek töredékei a Bajnokok Ligájában szerezhető pénzdíjaknak (a BL összegekről itt írtunk). Csak összehasonlításként a csoportkörbe jutás a BL-ben idén 12,7 millió eurót ér, ami ugyebár közel ötszöröse az EL csoportkörbe jutás után járó pénzdíjnak. Habár az UEFA a végleges csapatonkénti pénzdíjazását a 2016/17-es idényre még nem közölte, de a 2015/16-ös idény pénzdíjai már ismertek. Az Európa-ligában a 2015/16-os idényben a csoportkörbe jutott klubok közül az azeri Qabala kapta a legkevesebb pénzt, 3 millió eurót (925 millió Ft). Ugyanebben a szezonban a BL-ben a csoportkörbe jutott csapatok közül a legkevesebbet az izraeli Maccabi Tel-Aviv FC kapta: 16 683 000 eurót (5,13 milliárd forint). Tehát az izraeli csapat több mint ötször annyi pénzt kapott a BL szereplése miatt, mint az azeri az EL szerepléséért.

Érdemes a Qabala által kapott összeget abból az aspektusból is megnézni, hogy ez mennyit érne egy magyar klubnak. Persze minden pénz jól jön, de érdemes tisztában lenni azzal, hogy ez a 3 millió euró a bajnok Budapest Honvédot működtető cég 2016-os költségeinek a közel 70 százalékát fedezné, ami valóban markáns segítség, ugyanakkor a Videotonnál ez az összeg már csak a kiadások 25 százalékát, a Ferencvárosnál pedig csak a 21 százalékát fedezné.

europa-liga_bl_osszehasonlitas_201718_1.PNG

A 48 csapat

Azt már megszokhattuk, hogy a legnevesebb klubok a Bajnok Ligájában szerepelnek, de azért idén is akad egy-két kimondottan tehetős és híres csapat már az EL csoportkörében is (tavaly ugyebár a sorozatot megnyerő angol Manchester United indult a csoportküzdelmektől). Az amerikai Forbes magazin felmérése szerint 2017 legértékesebb öt labdarúgó csapata a Manchester United, a spanyol Barcelona, a szintén spanyol Real Madrid, az angol Manchester City és a német Bayern München. Ezen öt klubnak az összértéke 15,7 milliárd dollár. Mind az öt csapat képviselteti magát idén a BL-ben (a 20 legértékesebb klubból egyébként 14 van az idei BL-ben) és a 20-as listáról két klub a hatodik Arsenal (Angliából, értéke 1932 millió dollár) és a tizenharmadik AC Milan (Olaszországból, értéke 802 millió dollár) is az kisebbik európai kupasorozatban szerepel az idén.

Az Arsenal, a játékosainak összértékét figyelembe véve is kilóg a 48 csapat közül, felfelé. A londoniaknál egy játékos átlagértéke közel a duplája a Milánénak vagy az Evertonénak és több mint a 84-szerese a lista alján található albán Skënderbeuhoz képest.

europa-liga_201718_jatekosertek_1.png

A 2017/18-as EL sorozatban a magyar bajnokság második és harmadik helyezettje, illetve a magyar kupa győztese vett részt. Legutóbb az EL 2012/13-as sorozatában szerepelt magyar csapat, a Videoton. Akkor a székesfehérvári klub a csoportkörben mutatott teljesítményéért és a market pool révén összesen 2,1 millió euróban részesült, ami a jelenlegi 307,5 forintos árfolyamon számítva 646,7 millió forintnak felel meg. Az idei sorozatban a magyar csapatok közül a Videoton jutott a legtovább, egészen a rájátszásig, ahol azonban a szerb Partizan búcsúztatta. Az idei szerepléséért a fehérvári klub, több mint 900 ezer euróra számíthat.

Az összegek forintban történő átváltásakor 1 eurót 307,5 forinttal váltottunk.

Ön már követi a Sportbiznisz Blogot a Facebookon? Ha nem, ITT most megteheti. Köszönjük!

400 milliárd forinton osztoznak a BL csapatok

Elkezdődnek az UEFA Bajnokok Ligájának csoportküzdelmei, amelyben a világ 5 legértékesebb labdarúgó klubja is szerepel az idén. Az Európai Labdarúgó Szövetség nem változtatott a tavalyi pénzdíjakon, így idén is több mint 1,3 milliárd eurót tervez szétosztani a sorozatban elinduló klubok között. Ugyanakkor a legtehetősebb klubok mellett, a legjobb 32 között van olyan csapat is, amelyiknek a költségvetése nem nagyobb, mint a legtöbb pénzből gazdálkodó magyar klubé.

bl160927.jpg

A bevételek elosztását az UEFA 3 éves ciklusokra bontja, és az idei szezon a 2015-18-as időszak utolsó évada, amikor is a szövetség 1318,9 millió eurót oszt vissza a BL-ben részt vevő kluboknak. A következő ciklus (2018-21) pontos számai még nem ismertek, de az biztos, hogy a csapatoknak járó összegek még jelentősebbek lesznek. A német Kicker korábbi számításai szerint a sorozat elit klubjai szezononként átlagosan 100 millió eurót tehetnek majd zsebre.

Az idei esztendőben a fix díjak nem változtak a tavalyihoz képest. Minden klub, amelyik bejutott a csoportkörbe 12,7 millió euróval, közel 4 milliárd forinttal gazdagszik. A csoportból való továbbjutás 6 millió eurót ér, amíg a sorozat győztese 15,5 millió eurót kap.
bl_penzek.PNG

Habár a 2016/17-es idényben a kluboknak visszaosztott összegeket még nem hozta nyilvánosságra az UEFA, a Real Madrid, mint az előző idény győztese, legkevesebb 85 millió euróval növelte a bevételét, amely a sorozat teljes összdíjazásának a 6,4 százaléka. Ez az összeg még változhat (csak felfele), amelynek összetétele két fő komponensből áll: a fix díjból, amely a csapat, sorozatban elért eredményétől függ és a market pool-ból, amely lényegében a közvetítési jogdíjakból befolyó részesedést jelenti. Éppen a market pool egyik érdekességéből adódik, hogy a Juventus, amely klub a tavalyi döntő másik résztvevője volt, 100 millió euró körüli bevételre tehetett szert. De a lista végén szereplő klubok is magyar viszonylatban hatalmas összegeket kaptak. A 2015/16-os idény pontos számai már ismertek, így tudható, hogy a csoportkörbe bejutó csapatok közül a legkevesebbet az izraeli Maccabi Tel-Aviv FC kapta: 16 683 000 eurót (5,13 milliárd forint), amely bőven meghaladja a legtehetősebb magyar csapat éves költségvetését.

A 32 klub

A csoportkörbe jutott klubok között ott van a spanyol Real Madrid és a Barcelona, az angol Manchester United és a Manchester City és a német Bayern München is. A Forbes felmérése szerint ez az öt klub vezeti a legértékesebb futballcsapatok 2017-es listáját, összértékük 15,7 milliárd dollár. Az első a Manchester United 3 689 millió dollárral, amely klubot a két spanyol csapat a Barcelona ($3 635m) és a Real Madrid ($3 580m) követ. A 20 legértékesebb klubból idén 14-en jutottak be a csoportkörbe. Az első körben három összecsapás is lesz, ahol két top20-as klub találkozik:

  • AS Roma (értéke: $569 millió/17. a listán) - Atletico Madrid ($732m/14.)
  • Barcelona – Juventus ($1 258m/9.)
  • Tottenham ($1 058m/10.) - Borussia Dortmund  ($808m/12.)

A Juventussal kapcsolatos hír, hogy a Borsa Italiana oldalán megjelent elemzés szerint az olasz klub 2015/16-os bevételei (387,9 millió euró) 43 százalékkal, 554,86 millió euróra nőhettek a 2016/17-es szezonban. A bevételek megugrása az elemzés szerint főleg a Bajnokok Ligájában elért jó szereplésnek és a játékos eladásból származó bevételeknek köszönhető. Bevételek szempontjából a listavezető a Manchester United, legalább is a Deloitte nemzetközi tanácsadó cég 2017 januárjában kiadott Football Money League rangsora szerint. Az angol klub 689 millió eurós bevételre tett szert (a tanulmány a 2015/16-os idényt vizsgálta).

Mint ahogy a bevezetőben említettük, a csoportkörbe jutott klubok között vannak olyan klubok is amelyeknek költségvetése, bevétele nem versenyezhet a nagyobb klubokéval. Még a holland bajnok Feyenoord, 2017/18-as idényre becsült 60 millió eurós költségvetése vagy a belga bajnok Anderlecht, 2016/17-re becsült 45 millió eurós büdzséje elenyésző a csoportkörbe jutott angol, német, spanyol, olasz vagy francia klubokéhoz képest. És akkor a ciprusi, a szlovén és az azerbajdzsáni bajnok költségvetéséről még nem is beszéltünk. Habár a csoportkör „szegény legényeinek” pénztárcája még így is sokkal vastagabb, mint például a magyar bajnok, Budapest Honvédé. A kispesti klub 2016-os költségvetése 1,36 milliárd forintra rúgott, amely körülbelül 4,4 millió eurónak felel meg. Ennek az összegnek a news.az azeri hírportálon megjelent adatok szerint, a csoportkörbe jutott 32 klub között a legkisebb költségvetésből gazdálkodó Qarabag is a háromszorosából él. Ugyanakkor a magyar klubok között is találni olyat, amelynek anyagi lehetősége eléri, sőt meghaladja az azeri bajnokét. A kicsit több mint 12 millió eurós költségvetésű Qarabagnál a Ferencvárosi TC 2 millió euróval többől, 14,26 millió euróból gazdálkodott 2016-ban.

Tehát a keddi Chelsea – Qarabag találkozó igazi Dávid és Góliát csatája lesz. A gazdasági lehetőségek mellett a játékosok értékében is megmutatkozik a különbség, a londoni alakulat játékoskerete ugyanis a 35 és félszerese az azeri klubénak.

bl_jatekos.png

Az idei év a 2016/17-es magyar bajnok szempontjából már elúszott (a Budapest Honvéd az izraeli Hapoel Beer-Seva ellen két vereséggel búcsúzott a sorozattól, de így is több mint fél millió eurót keresett a kispesti klub), a jövő évi csoportkörbe jutás pedig még nehezebb lehet. A 2018-21-es pénzügyi ciklus ugyanis nem csak a pénzösszegekben hoz majd változást, de a lebonyolítás menetében is. A jelenlegi 32 csapatos csoportrendszer nem változik, de a csoportkörbe való bekerülés már markánsan módosul. 2018-tól automatikusan az előző szezon Bajnokok Ligája és Európa-liga győztese, a négy topbajnokság (ez az UEFA-koefficienstől függ, jelenleg: spanyol, német, angol, olasz) első négy helyezettje, az 5. és 6. bajnokság első két helyezettje és a 7-10. bajnokság győztese automatikusan a csoportkörből indul. A maradék 6 helyből négyre a bajnoki ágról (eggyel kevesebb, mint jelenleg), kettőre pedig a helyezettek ágáról lehet majd bekerülni (hárommal kevesebb, mint jelenleg). Tehát a mostani lebonyolítással ellentétben a 11. és 12. legerősebb európai bajnokság győztesének is selejtezőt kell majd játszania (jelen esetben a footballseeding.com számításai szerint ez a holland és a török). A négy topbajnokság pedig további 5 klubot ad a csoportkörhöz.

Az összegek forintban történő átváltásakor 1 eurót 307,5 forinttal váltottunk.

Ön már követi a Sportbiznisz Blogot a Facebookon? Ha nem, ITT most megteheti. Köszönjük!

Ez az ábra sokat elárul a magyar bajnokságról

Nemcsak Magyarországon, de a környező országokban is lezárult a nyári átigazolási piac, így a tavalyi évhez hasonlóan idén is végignézzük, hogy a hazai, illetve a régió bajnokságaiban melyik játékosért adták a legtöbb pénzt, kik a legértékesebb labdarúgók és hol áll a bajnokság az UEFA besorolásában. Sorozatunk első részében a magyar labdarúgó bajnokságot (OTP Bank Liga) vesszük górcső alá.

Az eddigi 7 fordulóban, 123 gól és 5 piros lap a mérlege az NB1-nek. A transfermarkt.com mértékadó portál szerint az NB1 319 játékosából, hat futballistának az értéke éri el, vagy haladja meg az 1 millió eurót. A legjobb eladást az átigazolási időszakban a Puskás Akadémia könyvelhette el, amikor Sallai Rolandot értékesítette 2 millió euróért (615 millió forintért) a ciprusi APOEL Nicosiának. Ha azt vesszük, hogy a tavalyi nyári átigazolási szezon legnagyobb értékű üzlete 1,5 millió eurós volt, amikor is a Ferencvárosból Nagy Ádám az olasz Bolognához szerződött, az Újpest sem lehet elégedetlen, hogy a nyáron egyik játékosát hasonló összegért tudta értékesíteni. Ugyanis a hírek szerint a macedón Enis Bardhi játékjogáért a spanyol Levante 1,5 millió eurót fizetett (több összeg is napvilágot látott a labdarúgó vételárával kapcsolatban, egyes információk szerint az Újpest most 1,2 millió eurót kapott, ami később a bónuszokkal akár a 2 milliót is elérheti majd).

Nemcsak eladásban, hanem vásárlásban is az élen volt a Puskás Akadémia. A transfermarkt.com adatai szerint a legtöbb pénzt a felcsúti klub adta egy játékosért, méghozzá 1 millió eurót, az albán-koszovói Liridon Latifiért. Ugyanakkor az továbbra is megfigyelhető, hogy a magyar klubok többsége főleg a szabadon igazolható, lejárt szerződésű labdarúgókat keresi a piacon.

A tavalyi összeállításunk adatait összehasonlítva az idei adatokkal, elmondható, hogy az idei szezon legértékesebb magyar és külföldi játékos értéke, nem éri el a tavalyi 1,5 millió eurós értéket. Jelenleg a magyar bajnokság legértékesebb játékosa a ferencvárosi Kenneth Otigba (1,3 millió euró), amíg a külföldi játékosok közül ketten is 1,2 millióval szerepelnek az élen (Davide Lanzafame/Budapest Honvéd és Marko Scepovic/Videoton). Egy NB1-es játékos átlagértéke jelenleg 263 ezer euró, amely lényegében megegyezik a tavalyi 81 millió forintos összeggel.

Ön már követi a Sportbiznisz Blogot a Facebookon? Ha nem, ITT most megteheti. Köszönjük!

Federer a 110 millió dolláros álomhatár küszöbén

Az egyéni versenyzőknél már a negyeddöntők kezdődnek az amerikai nyílt teniszbajnokságon, ahol az összdíjazás meghaladja a 13 milliárd forintot. Az év utolsó Grand Slam-viadal egyéni versenyszámait megnyerő női és férfi versenyző közel 1 milliárd forinttal gazdagszik majd. Ha a svájci Roger Federer lesz az idei US Open győztese, akkor karrierje során az ATP versenyeken kapott pénzdíjak összege meghaladja majd a 110 millió dollárt.

usopen_www_atpworldtour_com.PNG

Kép forrása: atpworldtour.com

A jelenleg is zajló amerikai torna pénzdíja 9%-kal magasabb, mint az egy évvel ezelőtti teljes pénzdíj, így a torna történelme során először haladja meg az 50 millió dollárt. Az elmúlt években folyamatosan nőtt a tenisztorna összdíjazása, ami azt eredményezte, hogy az idei rekordösszeg már a duplája a 2012-ben szétosztott pénzeknek. Az idei év Grand Slam-tornái közül (Australian Open/Melbourne, Roland Garros/Párizs, Wimbledon/London, US Open/New York) az amerikai torna összdíjazása a legmagasabb. Az összehasonlítást némileg megnehezíti, hogy a négy torna díjazása nem azonos pénznemben történik (ausztrál dollár, euró, angol font és amerikai dollár), de ha az elmúlt egy év átlagértékével számolunk, akkor az idei első három Grand Slam-torna (38 és 42 millió dollár közötti összdíjazás) bőven elmarad az US Open pénzdíjától.

usopen_10ev_2017.PNG

Az már biztos, hogy az idei US Open-viadalon nem lesz címvédés sem a női, sem a férfi versenyzőknél. A tavalyi női győztes német Angelique Kerber már kiesett, amíg a férfiaknál a svájci Stan Wawrinka sérülés miatt el sem indult. De olyan sikeres teniszezők sem indultak az idei versenyen mint az amerikai Serena Williams a nőknél (gyermeket vár) vagy a szerb Novak Djokovic és a brit Andy Murray (mindketten sérültek) a férfiaknál.

A 137. Amerikai nemzetközi teniszbajnokság pénzdíjainak emelkedése mind az egyéni, mind a páros versenyzők díjazásában megmutatkozik. Az egyéni versenyzőknél minden egyes győzelem után nagyobb pénzdíj érhető el, mint 2016-ban. Arányait tekintve több mint 10 százalékkal vihet több pénzt haza az, aki már a főtábla első vagy második körében búcsúra kényszerül (így a világranglista 59. helyén szereplő Babos Tímea is, aki a második körben esett ki, az orosz Maria Sharapova ellen). A magyar versenyző a tavalyi 77 ezer dollár helyett most 86 ezret (közel 23 millió forint) vihet haza. A győzelemért járó díj emelkedett összegszerűen a legjobban, az idei győztes 200 ezer dollárral vihet többet haza mint a tavalyi legjobb, összesen 3 700 000 dollárt.

usopen_egyeniversenyzo_2017.PNG

Habár egyéniben már minden magyar résztvevő búcsúzott a páros küzdelmekben még mindig lehet magyar versenyzőért szorítani. Ráadásul két számban is! Ugyanis Babos Tímea mind párosban, mind vegyespárosban még versenyben van. Női párosban a cseh Andrea Hlavackova oldalán már a 8 között vannak és helyi idő szerint holnap délután (09.06) játszanak az  elődöntőbe jutásért. Vegyespárosban is az elődöntőbe jutás lesz a tét szeptember 9-én, ebben a számban a magyar teniszező oldalán a brazil Bruno Soares játszik. A párosoknál a legjobb nyolc között már legrosszabb esetben is 41 ezer dollárral gazdagodna a magyar teniszező, amíg a vegyespárosoknál az elődöntő 22,5 ezer dollárt ér.

usopen_paros_2017.PNG

Karrierje során Federer az ATP versenyeken szerezhető pénzdíjakkal eddig közel 108 millió dollárt nyert. Ezzel az eredményével a 1981-es születésű svájci a ranglista második helyén szerepel, az első helyen Novak Djokovic áll 109,8 millió dollárral. Mivel Djokovic valószínűleg idén már nem fog pályára lépni, Federer lesz az első teniszező, aki átlépi a 110 millió dolláros határt. És ez akár egy héten belül megtörténhet, a vasárnapi US Open-döntő megnyerésével.

Az összegek forintban történő átváltásakor 1 dollárt 265 forinttal váltottunk.

Ön már követi a Sportbiznisz Blogot a Facebookon? Ha nem, ITT most megteheti. Köszönjük!

5 és fél millió forint jár a legjobb dzsúdósoknak

Közel 1 millió dollár kerül szétosztásra a budapesti dzsúdó-világbajnokságon a legjobb versenyzők között. A női és férfi sportolók is ugyanakkora összegben részesülnek, sőt az éremért járó pénzdíjból még a sportoló edzője is kap. A vb aranyéremért járó, több mint 20 ezer dollár, a nemrégiben Magyarországon megrendezésre kerülő vizes világbajnokság egyéni úszó számaiban megszerezhető pénzösszeget is meghaladja.

dzsudovb.png

Augusztus 28-tól egy hétig látja vendégül a világ legjobb cselgáncsosait Budapest (Papp László Sportarénában), ahol nem kevesebb mint 126 ország 731 sportolója vesz részt. Ez a szám minden tekintetben meghaladja a két évvel ezelőtti vb résztvevő országok (120) és sportolók (729) számát. A Nemzetközi Judo Szövetség (IJF) égisze alatt zajló eseményen a női és férfi sportolók 7-7 súlycsoportban mérik össze erejüket (egyéni számok), illetve egy csapatbajnokságon (egy csapat 3 női és 3 férfi versenyzőből áll). Pénzdíjban csak az érmet szerző versenyzők (és edzőik) részesülnek, ez súlycsoportonként 4 versenyzőt jelent, mivel bronzéremből kettőt osztanak.

Az egyéni versenyzők között összesen 798 ezer dollár kerül szétosztásra, amíg a vegyescsapat küzdelmeinél 200 ezer dollár, így az esemény összdíjazása 998 ezer dollár (közel 260 millió forint /1USD=260Ft/). Az aranyérem mellé 26 ezer dollár jár, amelynek 80 százaléka ($20 800/~5,4 millió Ft) a versenyzőt, 20 százaléka ($5 200 / ~1,35 millió Ft) az edzőt illeti meg. A 2015-ös cselgáncs-világbajnoksághoz (Astana, Kazahsztán) képest, ahol súlycsoportonként 14 ezer dollárt osztottak szét, a mostani budapesti vb-n ez az összeg megnégyszereződött, összesen 57 ezer dollár jut egy-egy egyéni versenyszámra. 2015-ben az aranyérem mellé 6 000 dollár járt, most 26 000. A csapatverseny győztese Budapesten 90 ezer dollárban részesül.

vb-penzdij.PNG

A világbajnokság érmesei az érem és a pénzdíj mellé világranglistapontokkal is gazdagodnak (az aranyérmes 2000 pontot kap, csak összehasonlításként a Grand Slam győzelemért 1000, amíg az EB és Grand Prix győzelemért 700 pont jár), amely az év végi összesítéskor újabb komoly pénzdíjat jelenthet. Hogy mennyit? A 2016-os női és férfi világranglista élén végző versenyzők (nemenként 7 súlycsoport van és minden súlycsoportnak külön világranglistája van, tehát összesen 14 ranglista) fejenként 50 ezer dollárban részesültek, amely 13 millió forintnak felel meg.

A 2017-es év folyamán a világbajnokság mellett több, például Grand Prix (8 esemény), Grand Slam (5 esemény) és Masters Top 16 verseny(ek)en lehet még pontokat szerezni és ezeken a versenyen az érmesek pénzdíjban is részesülnek.

sorozat_dzsudok.PNG

A mostani világbajnokságon jól szereplő magyar sportolók extra jutalmakban is részesül(het)nek. Az első ötben végzett sportolónak a Magyar Judo Szövetség felajánlotta, hogy a használatra megkapott Suzuki személygépkocsit megtarthatja. A dzsúdó-világbajnokság legsikeresebb magyar sportolója számára az OTP Bank pedig egy 5000 dollár értékű bónuszt ajánlott fel.

 

Az F1-hez képest aprópénzzel gurigáznak a kamionosok

Még egy hónap sem telt el az idei Forma-1 Magyar nagydíj óta, de a hétvégén ismét benépesül a Hungaroring, hiszen a kamion Európa-bajnokság futamát rendezik. Anyagilag természetesen jóval kisebb a presztízse ennek a sorozatnak, az F1-hez képest aprópénzért versenyeznek a csapatok.

 timthumb_php.jpeg

A kép forrása: FIA

A kamion Európa-bajnokságot 1985 óta rendezik meg, de menet közben többször átalakult a lebonyolítás, a jelenlegi formájában 2006 óta működik a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) égisze alatt a versenysorozat. A sorozatban induló autók súlya legalább 5300 kilogramm, a végsebességük nem lehet több 160 kilométer per óránál, a motor maximális térfogata pedig 13 000 köbcenti.

A 2017-es szezonban összesen hét autógyártó járgányai vesznek részt (Freightliner, Scania, MAN, Mercedes, Volvo, Iveco, Renault). Ezekkel összesen 31 versenyző indul a pontvadászatban. Látszik, hogy a pontvadászat a legnagyobb gyártók szinte mindegyikét megszólította, ez részben a verseny egyik fontos kritikája is, hiszen sokak szerint kifejezetten hátrányos, hogy gyakorlatilag a csapatok költségvetése dönt csak a futamokon.

Idén a kilencből négy futam után Adam Lacko vezeti a pontversenyt 182 ponttal, mögötte a második az egyetlen magyar pilóta, Kiss Norbert 139 ponttal. A magyar versenyző egyébként 2014-ben és 2015-ben zsinórban kétszer lett bajnok a sorozatban, jelenleg a Tankpool24 csapatában versenyez. A csapatok között is van egy részben magyar hátterű, bár az OXXO Racing Team hivatalosan brit színekben indul.

Sajnos az egyes csapatok büdzséjéről sehol sincs elérhető információ, de valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy az töredéke az F1-ben látottnak. A királykategóriában ugyanis ma már 100 millió eurós költségvetés alatt alig lehet labdába rúgni, a topcsapatok pedig akár félmilliárd eurót is elköltenek egy szezon alatt. Sokat elárul például, hogy a két bajnoki cím után Kiss Norbert majdnem abbahagyta a versenyzést pénzhiány miatt, majd az addig szinte tökutolsó Tankpool24-nél folytatta az OXXO Racing Team helyett.

Szintén a szakág sanyarú sorsára utal, hogy több élcsapat esetében is arról lehetett olvasni, hogy gyakorlatilag hobbinak tekintik a versenyzést. A német Sascha Lenz például rokonaival és barátaival szabadidejében bütyköli a kamionját, vagyis igazi sufni tuningról beszélhetünk.

A verseny lényege, hogy minden helyszínen összesen négy futamot rendeznek, ezek közül mindegyik 45 kilométeres (plusz-mínusz egy kör). Az első és a harmadik futamon az első helyezett 20, a második 15, a harmadik pedig 12 pontot kap, és így csökken egészen a tizedik helyezettig, aki még mindig kap egy pontot. Mindkét nap második futama ehhez képest majdnem fele ennyit ér, az első 10 pontot, a második 9-et, a harmadik 8-at kap, és ebben az esetben is jár még egy pont a tizediknek is. Vagyis ezeken a kisebb súlyú futamokon főleg az első néhány helyezettet „büntetik”, a nyolc-tizedik pilóták már majdnem ugyanannyi pontot kapnak, mint a főfutamokon.

A versenyzők egyrészt benevezhetnek a teljes szezonra, vagy csak egy-egy versenyhelyszínre is. Aki az egész szezont akarja végig vezetni, annak a szabályzat szerint 4700 eurót (mintegy 1,4 millió forintot) kell fizetnie nevezési díjként az FIA felé, míg egy-egy versenyre 1200 euró (360 ezer forint) a „beugró”. Természetesen az F1-hez hasonlóan nem csak az egyéni versenyzők, hanem a csapatok is gyűjtögetik a pontokat, ahhoz, hogy valaki a csapatversenyben is elinduljon legalább két autót kell indítania a sorozatban.

A befizetett nevezési díjért cserébe a csapatok utazását az FIA állja, illetve utólag visszatéríti. Emellett természetesen pénzdíjak vannak minden eseményen és a szezon végén is. A bajnokság győztese 2000 eurót kap, a második 1800, a harmadik helyezett pedig 1500 euróra számíthat a kalapból. De még a tizedik helyezett is kap 200 eurót az FIA-tól. Ezen felül a csapatverseny győztese a szezon végén 4000 euróra, a második helyezett 3500, a harmadik pedig 3000 euróra jogosult.

Magyarországon egészen 2015-ig nem volt futam 25 évig, a Totalcar korábbi cikke szerint ebben annak is szerepe volt, hogy Bernie Ecclestone, az F1 korábbi mindenható ura megtiltotta, hogy olyan pályán rendezzenek futamot, ahol a Forma-1 is jelen van, ugyanis szerinte a kamionok tönkreteszik a pályát. A valóságban sokkal inkább arról lehetett szó, hogy Ecclestone korábban a kamionversenyre is pályázott, és ha már nem sikerült megszereznie, akkor ahol lehetett, keresztbe tett neki. Ha jobban el akarsz mélyülni a két és négykerekűek világában, látogass el az Alapjárat oldalára

Most a hétvégi kétnapos versenyre 10 ezer forintért lehet jegyet vásárolni, ha pedig valaki csak szombaton vagy vasárnap akar kimenni, annak 6, illetve 8 ezer forintot kell fizetnie. A VIP-jegyekért egész hétvégére 350 eurót kell kicsengetni, ezért cserébe egész napos ellátás és kiemelt hely jár a célegyenesben. 

Ki gyűjtötte a legtöbb pénzt az atlétikai vb-n?

Közel 7 és fél millió dollárt, nagyjából 2 milliárd forintot osztott szét a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) a versenyzők között az elért eredmények alapján a vasárnap zárult atlétikai világbajnokságon. Az egyéni versenyszámokban az aranyérem mellé 60 ezer, a váltóknál 80 ezer dollár járt a legjobbaknak. A világrekordért 100 ezer dollár pénzjutalom járt.

iaaf.png

Kép forrása: iaaf.org

2017. augusztus 4. és augusztus 13. között került megrendezésre Londonban a 16. szabadtéri atlétikai világbajnokság, amelyen a nemzetközi szövetség az előzeteses tervek szerint 7,344 millió dollárnyi összeget osztott volna szét. Ez végül a döntőkben történt kizárások és holtversenyek miatt 7,33 millió dollárra módosult. Habár ez az összeg több mint a 2 évvel ezelőtti kínai, vagy a 4 évvel ezelőtti oroszországi világbajnokság összdíjazása, ez csupán annak köszönhető, hogy most Londonban 48 számban osztottak pénzdíjat, amíg a korábbi két világbajnokságon 47 számban. Londonban egy világrekord is született, a portugál Inês Henriques állított fel új csúcsot (női 50 kilométeres gyaloglás), amely a Toyota és a TDK szponzorációjának köszönhetően 100 ezer dollárt ért (férfi világrekordnál a TDK, női világrekordnál a Toyota állja a cechet). Ezzel a világrekorddal és az aranyérem mellé járó pénzdíjjal Inês Henriques egy másik lista csúcsára is felkerült, mégpedig, hogy ő kapta a legtöbb pénzt az eredményei alapján. A 160 ezer dolláros, több mint 41 millió forintos pénzdíj 70 ezer dollárral több, mint a lista második helyén holtversenyben szereplő sportolóknál. Az első kilenc helyezett összesen 821 ezer dollárt gyűjtött, amíg a 10. helyen több mint 20 sportoló osztozik, ők fejenként 60 ezer dollárt gyűjtöttek. A nemrég véget ért vizes vb-n a legtöbb pénzdíjban részesülő sportolók is 100 ezer dollár feletti pénzdíjban részesültek, erről bővebben itt írtunk.

iaaf_versenyzok.PNG

Az IAAF a versenyszámok első nyolc helyezettje között osztott ki pénzdíjat, az egyéni versenyszámoknál összesen 150 ezer dollárt, ahol az első helyezett 60 ezer dollárban részesült, amíg a csapatoknál (váltók) összesen 186 ezer dollárt osztott szét, ahol az első csapat 80 ezer dollárban részesült. Összehasonlítva ezeket az összegeket a vizes világbajnokság számaival (erről korábban itt írtunk), az atlétikai versenyszámok egyéni versenyszámaiban az első nyolc versenyző pénzdíja összességében, több mint a kétszerese a vizes vb-nek, ahol az első nyolc helyezett 60 ezer dollárt kapott (az első helyezett 20 ezer dollárt).

iaaf_penzdijak_tabla.PNG

A magyar sportolók összesen 56 ezer dollárt gyűjtöttek, amelyet 3 sportoló, 3 különböző sportágban elért eredményéből adódik össze. Az IAAF adatbázisa szerint Magyarország az éremtáblázat 30. helyén szerepel (43 ország szerzett érmet), amíg a pontverseny táblázatán szereplő 66 ország közül a 27. helyet szerezte meg. A pénzdíjak rangsorában értelem szerűen, szintén 66 ország szerepel, azonban itt már picit hátrébb szorulva a 34. helyen szerepel Magyarország (Brazília és Ukrajna között).

iaaf_hunversenyzok.PNG

Az országok rangsorát, a gyűjtött pénzdíjak tekintetében, torony magasan az Amerikai Egyesült Államok nyerte meg. Az amerikai színekben versenyző sportolók majdnem a teljes összdíj ötödét bezsebelték, nagyjából 345 millió forintot. A rangsor végén 4 ezer dollárral Írország és Moldova szerepel (egyéniben elért egy-egy 8. helyezés). A házigazda Nagy-Britannia sportolói, főleg a váltóknál elért jó eredményeiknek (egy első, két második és egy harmadik hely) köszönhetően felállhattak a dobogó harmadik fokára. Az első 12 helyezett a teljes pénzdíj 65 százalékát szerezte meg, amíg a maradék 35 százalékon 54 ország osztozott (Magyarország a teljes összdíj 0,75%-át kapta). Az első 12 helyezett között szerepelnek a Semlegesek/Függetlenek is, ami lényegében az orosz versenyzőket fedi le. 2015 végén a nemzetközi szövetség felfüggesztette az orosz szövetség engedélyét, az államilag támogatott doppingolás miatt. Mivel az orosz atléták engedélye is felfüggesztésre került, így a sportolóknak egyénileg kellett kérvényezniük, hogy a világbajnokságon elindulhassanak. Azok a versenyzők, akik megkapták az engedélyt semlegesként/függetlenként indulhattak el a vb-n.

iaaf_orszagok.PNG

Elképzelhető, hogy az országok szövetségei is díjazzák saját versenyzőiket egy-egy kiemelkedő helyezés után, azonban mi kizárólag a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) által közölt pénzdíjakkal számoltunk. A számításokhoz az IAAF hivatalos oldalán található eredményeket vettük alapul. Az összegek forintban történő átváltásakor 1 dollárt 260 forinttal váltottunk.

 

Ön már követi a Sportbiznisz Blogot a Facebookon? Ha nem, ITT most megteheti. Köszönjük!

Több pénz, több néző és a boldog Hollandia

A házigazda hollandok győzelmével ért véget a női labdarúgó Európa-bajnokság vasárnap. Ennek apropóján utánajártunk, hogy az érmek mellé jártak-e pénzdíjak, illetve mekkora televíziós és helyszíni nézettség mellett zajlott a torna. Vajon hogyan viszonyulnak ezek a számok a 2016-os férfi labdarúgó Európa-bajnoksághoz? Mutatjuk a számokat!

women_euro_uefa_com.PNG

Forrás: UEFA.com

Hollandia először nyerte meg az EB-t, amivel véget is vetett Németország diadalmenetének, hiszen a Nationalelf sorozatban hatszor ülhetett fel Európa trónjára (1995 és 2013 között). Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) égisze alatt zajló esemény először került megrendezésre 16 csapattal. Az EB összdíjazása 8 millió euró volt, amely bőven túlszárnyalja a 4 évvel korábbi svédországi 2,2 milliós összdíjazást. Az újdonsült európa-bajnok hollandok 1,2 millió eurót kapnak az UEFA-tól, amíg a döntő másik résztvevője Dánia 1 millió euróban részesül. Az elődöntőben búcsúzó két csapat 700 ezer eurót, amíg a negyeddöntő vesztes válogatottjai 500 ezer eurót vihetnek haza. Azok a csapatok sem mentek üres kézzel haza, amelyek nem jutottak tovább a csoportból, ők 300 ezer euróval vigasztalódhatnak.

De nézzük meg ezeket az összegeket összehasonlítva az egyéb labdarúgó nagy tornákon megszerezhető pénzdíjakkal! A 2015-ös kanadai női világbajnokság teljes pénzdíja 15 millió amerikai dollár volt (nagyjából 13,5 millió euró). A győztes pedig 2 millió dollárt vihetett haza a FIFA jóvoltából. A tavalyi férfi labdarúgó Európa-bajnokságon pedig minden résztvevő csapat (24 nemzeti válogatott) 8 millió eurót kapott alapból, amelyre még rájöttek a teljesítmény után járó bónuszok. Tehát az EB-re kijutott férfi labdarúgó válogatott csapat kapott kezdésnek annyit, mint amelyet a 16 női válogatott csapat között összesen szétosztottak. A férfi EB győztese pedig ha minden mérkőzését megnyerte volna a tornán (igaz Portugáliával nem ez történt) akkor 27 millió eurót is bezsebelhetett volna.

legrangosabb_tornak_noieb.PNG

A hollandiai női labdarúgó torna helyszíni nézettsége meghaladta a 240 ezret, amely 23 ezer nézővel több, mint a 2013-as svédországi kontinensviadalé. Ám azt érdemes hozzátenni, hogy több mérkőzést játszottak most (6 mérkőzéssel), mint négy évvel ezelőtt Svédországban. Így az egy mérkőzésre jutó átlagnézőszámot nem sikerült megdönteni, amely a skandinávoknál 8676 fő volt. A teljes nézőszám tekintetében érdekesség még, hogy a 240 ezres össznézőszám közel felét (110 ezer), a holland mérkőzések adták (ebből összesen hat darab volt).

Ismét egy kis összehasonlítás: a női világbajnokságon 2015-ben az 52 mérkőzést összesen több mint 1,35 millió szurkoló tekintette meg a helyszínen, ami 26 539 fős mérkőzésenkénti nézőszámot jelent. A tavalyi franciaországi férfi EB 51 mérkőzését a helyszínen több mint 2,4 millió néző tekintette meg, ami 47 594 fős átlagnézőszámot jelent mérkőzésenként.

noi_eb_elmult5.PNG

A döntő helyszínéül szolgáló 30 ezer férőhellyel bíró De Grolsch Veste szinte teljesen megtelt a mérkőzésre. A televíziós nézettsége is kiemelkedő volt a döntőnek, főleg Hollandiában, ahol a nézettség elérte a 4,1 milliót. A döntő globális nézettsége pedig meghaladta a 13 milliót. A női labdarúgó Európa-bajnokságok történetében a legtöbb néző előtt játszott top10-es mérkőzések listájára, három mérkőzés is felkerült a mostani tornáról. A már említett döntő mellett, a házigazda válogatottjának további két mérkőzése a Norvégia elleni csoportmérkőzés és az angolok elleni elődöntő is bekerült. A torna azon mérkőzéseit vizsgálva, amelyeken Hollandia nem volt érintett, a legtöbb nézőt a másik elődöntő, az Ausztria-Dánia párosítás hozta, amely találkozóra nagyjából 10 és félezer néző volt kíváncsi.

noi_eb_top10.PNG

A torna televíziós nézettsége már az elődöntők előtt megközelítette a 2013-as EB teljes nézettségét, azaz a 116 milliót. Habár hivatalos adat még nincsen, valahol 130 millió körül alakulhatott a torna teljes nézettsége. Érdekesség, hogy Németországban a Dánia–Németország negyeddöntőt többen nézték a ZDF-en (5,9 millióan) mint a német RTL-en sugárzott Formula-1-es magyar futamot. Az elődöntőknél a Dánia-Ausztria mérkőzést mindegyik országban 1-1 millióan nézték (az előbbinél ez 66,6%-os, amíg utóbbinál ez 48%-os közönségarányt jelent). Mint ahogy azt korábban említettük a döntő globális nézettsége pedig meghaladta a 13 milliót.

Egy kicsit rávilágítva a női és férfi labdarúgás fizetésbeli különbségeire is, pár hónapja az angol Telegraph online oldalán készítettek egy nagyobb cikket, amelyből kiderül, hogy a legjobb női labdarúgók Angliában éves szinten (bónuszokkal együtt) körülbelül 50 ezer font körül keresnek, ami nagyjából (340 forintos árfolyamon) 17 millió forint, persze ez Magyarországról nézve azért irigylésre méltó fizetés. A legjobb fizetéssel valószínűleg a Manchester City és az angol válogatott alapembere Steph Houghton rendelkezhet, ő éves szinten 70 ezer fontot visz haza. Ezt összehasonlítva a legjobb férfi angliai labdarúgók fizetésével, a Manchester United francia labdarúgója Paul Pogba például hetente keres 290 ezer fontot. 2016-ban a világ legjobban fizetett női labdarúgójának a brazil Marta Vieira da Silvat tartották, aki a svéd FC Rosengårdnál éves szinten félmillió dollárt is megkereshette bónuszokkal együtt. De az ő fizetése igen csak egyedülálló a női labdarúgásban.

 

Ön követi már a Sportbizniszt a Facebookon? Ha nem, ITT most megteheti. Köszönjük!

Tényleg kihalóban van a labdarúgó NB1 szeretete?

Az elmúlt hetekben bemutattuk az összes NB1-es labdarúgó klub 2016-os gazdálkodását, amelyből kitűnt, hogy a jegybevételek igen csekély mértékben járulnak hozzá a klubok bevételeihez. Így utána jártunk, hogy az elmúlt idényben hogyan is alakultak a nézőszámok, de nem csak Magyarországon, hanem további hét, a régióban található országban is. A nyolc országban nagyjából annyian nézték meg a mérkőzéseket a helyszíneken, mint Olaszországban a Serie A-ban, közel 8,2 millióan. A régiós mérkőzésenkénti átlag pedig közel 4500 néző. Magyarország a legtöbb mutatóban az átlag alatt teljesít, mutatjuk a számokat!

welovefootball-.png

De kezdjük inkább egy jó hírrel! Harmadik szezon óta növekszik a magyar első osztályú labdarúgó bajnokság (NB1) mérkőzésenkénti átlagnézőszáma. Amíg a 2014/15-ös idényben egy mérkőzésre átlagosan 2 505, a 2015/16 idényben pedig 2 602 néző volt kíváncsi, addig a 2016/17-es szezonban 2 705 néző figyelte a helyszínen a mérkőzéseket. Habár ha azt nézzük, hogy az 1910/11-es idény óta eltelt 99 bajnoki sorozatban, a tavalyi volt a harmadik legkevesebb átlagos nézőszámot produkáló idény -legalábbis a magyarfutball.hu statisztikai adatai alapján-, hamar elillanhat a jókedvünk. A 2016/17-es idényt megelőző elmúlt négy idényben mindig volt legalább egy mérkőzés, amelyet több mint 15 ezre néző tekintett meg a helyszínen. Ilyen a tavalyi szezonban nem volt! A legtöbb nézőt vonzó Ferencvárosi TC – Újpest FC, 2016 szeptember végi találkozóját is mindösszesen 11 760 néző tekintette meg a helyszínen. És ha már a rangadó szóba került, nem mehetünk el szó nélkül azon tény mellett, hogy a most futó bajnokság 2. fordulójában lejátszott Újpest–Fradi találkozóra mindösszesen 6 567 szurkoló látogatott ki, ami az elmúlt 9 idény figyelembevételével a legkevesebb néző előtt lejátszott derbi (ez idő alatt nem volt olyan rangadó Újpesten, amelyet 8 ezernél kevesebb néző tekintett volna meg).

Az elemzés során felhasznált adatok a bajnokságok és a klubok hivatalos oldalairól, a mérkőzések jegyzőkönyveiből vagy a bajnoksággal foglalkozó statisztikai oldalakról származnak (lentebb a linkek megtalálhatóak). Azért is tartjuk fontosnak ezeket a forrásokat megadni, mert még a magyar bajnokság átlagnézőszámait bemutató írások is különböző végeredményekre jutottak. Azonnal fel is merülhet mindenkiben a kérdés, hogy akkor mennyire megbízhatóak a számok? Nos, igen, bizony ez a rákfenéje az egésznek. Amíg például Ausztriában vagy Csehországban nehezen található olyan mérkőzés ahol a nézőszám két nullára végződik (pl.: 6500), addig a szerb és román bajnokságra pont ennek az ellenkezője igaz. Tehát utóbbi esetben feltételezhető, hogy a nézőszám csak egy becsült adat, amíg az előbbi esetben az eladott jegyekből kalkulálhatnak. Magyarországon vegyes a helyzet, mindkét megoldással találkozhatunk, de túlnyomó részt már az NB1-ben sem két nullára végződő számokkal találkozunk. Érdekesség például az Újpest esete. A lila-fehér fővárosi klub úgy kezdte meg az idényt, hogy a hazai mérkőzéseit nem Újpesten, hanem Angyalföldön, a Vasas pályáján játszotta. Az Angyalföldön lejátszott hét mérkőzés első ránézésre becsült értéknek tűnik (mindegyik kerek százra vagy ezerre végződik). Ráadásul érdekes, hogy amikor a Paksot, az MTK-t, a Videotont és a Haladást az angyalföldi pályáján fogadta az újpesti gárda, többen látogattak ki a mérkőzésekre, mint amikor a bajnokság utolsó harmadában otthon, a Szusza Ferenc Stadionban fogadta ugyanezeket a csapatokat a lila-fehér egyesület. Persze ez csak egy észrevétel és természetesen nem vonnánk kétségbe a közölt nézőszámokat. Két csapatra amúgyis több néző volt kíváncsi a IV. kerületben, mint Angyalföldön.

ujpest_nezoszam.PNG

De térjünk vissza az eredeti témánkhoz és lássuk, hogy a 2016/17-es bajnoki évad nézőszámai, hogyan alakultak a többi vizsgált ország bajnokságaihoz képest. A 12 csapatos magyar bajnokságon kívül még 7 másik ország (Ausztria /10 csapat/, Csehország /16/, Horvátország /10/, Lengyelország /16/, Románia /14/, Szerbia /16/, Szlovákia /12, de 11 csapat fejezte be*/) első osztályú labdarúgó sorozatát vizsgáltuk. Annyit még érdemes megjegyezni, hogy a vizsgált országok népességének száma nem azonos. A Központi Statisztikai Hivatal adatai, számításai alapján (2017. január 1.) a nyolc országból a legnépesebb Lengyelország, közel 40 millió fővel, amíg Horvátország egy picivel több mit 4 millió lakossal rendelkezik. A bajnokságok statisztikai adatait érdemes tehát egy olyan szempontból is nézni, hogy Magyarország népessége alapján, Csehországhoz és Ausztriához áll a legközelebb:

  • Lengyelország: 37 972 964 fő  
  • Románia: 19 638 309 fő  
  • Csehország: 10 578 820 fő 
  • Magyarország: 9 797 561 fő   
  • Ausztria: 8 772 865 fő 
  • Szerbia: 7 040 272 fő  
  • Szlovákia: 5 435 343 fő 
  • Horvátország: 4 154 213 fő

Hányan járnak ki átlagosan egy mérkőzésre?

A számítási módszer pofonegyszerű volt: a teljes nézőszámot elosztottuk a mérkőzések számával. Annyi kitétel volt, hogy azokat a mérkőzéseket, amelyeket zárt kapu előtt játszottak, nem kerültek be a kimutatásba. Például Szerbiában volt 6 olyan mérkőzés, amelyre nézők nem mehettek be, így ott a 296 lejátszott mérkőzés helyett csak 290-nel számoltunk.

Lengyelország toronymagasan vezet. Ráadásul a 2015/16-os idényhez képest növelni is tudta az Ekstraklasa az átlagos nézőszámát. Növekedést értek el az osztrákok is a megelőző idényhez képest, ugyanakkor a cseheknél egy kisebb visszaesés tapasztalható, ám még ők is a régiós átlag (4 465 fő) felett vannak. A sereghajtó Szlovákia és a negyedik Románia között viszont kevesebb a különbség, mint a csehek és románok átlagos nézőszáma között. Tehát a középmezőnyben és a hátsó régióban igen szoros a verseny, de messze le vannak szakadva az élbolytól. Magyarország a hatodik helyen szerepel, Szerbiát és Szlovákiát tudta megelőzni.

atlagnezoszam.PNG

Ha vannak, akik találkoztak a sajtóban a román bajnokságról megjelent 9 ezres átlag nézőszámmal az most ráncolhatja a szemöldökét, mondván mi ez az általunk feltüntetett 3000? A válasz annyi, hogy amíg mi a teljes bajnokságot vettük figyelembe, a 9 ezres átlag pedig a rájátszásban szereplő kupaindulásért küzdő hat csapat küzdelmeit vette csak alapul.

Melyik csapat mérkőzéseire járnak a legtöbben?

Nem, most nem egy lengyel klub következik, hanem Bécs zöld-fehér alakulata, a Rapid Wien. Átlagosan több mint 21 ezren látták a stadionban a mérkőzéseket és ez nem csak azért kiemelkedő szám, mert a stadion nincs 30 ezer férőhelyes (tehát nagy kihasználtság mellett működik a létesítmény), hanem mert az osztrák klubnak nem alakult valami fényesen az elmúlt szezon, ugyanis csak a hatodik lett. Ebből is következik, hogy nem minden esetben a bajnokság nyertesének a mérkőzéseire látogattak ki a legtöbben. Sőt, a nyolc vizsgált ország közül csak kettőnél, a lengyel és a cseh bajnoknál járt együtt az aranyérem a legtöbb nézővel. A dunaszerdahelyi DAC csapata (DAC Dunajská Streda) úgy rendelkezik a szlovák élvonal legmagasabb átlagával, hogy az első öt hazai mérkőzését nem a saját pályáján játszotta, hanem albérletben. Érdekesség, hogy ha csak a dunaszerdahelyi stadionban (jelenlegi nevén MOL Aréna) lejátszott mérkőzéseket vennénk alapul, akkor az átlag elérné az 5400 főt.

legmagasabb_klub.PNG

A fentebbi diagramon mindegyik ország legmagasabb nézőszámával rendelkező csapatát tüntettük fel. Ugyanakkor érdemes tudni, hogy a legmagasabb szlovákiai átlagnézőszámot 38 klub múlja felül a régióban. Magyarországon csak az FTC, Szerbiából két klub, Horvátországból három klub, Romániából négy klub, Ausztriából öt klub, Csehországból kilenc klub, amíg Lengyelországból szinte a teljes liga, tizennégy klub is meghaladja a legmagasabb szlovákiai átlagnézőszámot.

Melyik csapat mérkőzéseire járnak a legkevesebben?

Egy lista, amelyiken Magyarország nincsen rajta. 1000 főnél húztuk meg a határt, és az ez alatti átlagnézőszámot vizsgáltuk. A régióból csak négy ország került fel így a listára, összesen 14 klub. Szerbia adja a csapatok felét, összesen hetet, amíg Románia és Horvátország hármat-hármat és Szlovákia is egy csapatot. A legkevesebb nézőszámmal a szerb FK Vozdovac rendelkezik. A kicsit több mint 5000 fő befogadására képes stadionban néha alig észrevehető az érdeklődés a mérkőzések iránt, az átlagos nézőszám: 522 fő.

Az NB1-ben egyébként a 2016/17-es idényben a legkisebb átlagnézőszám előtt játszó klub a Gyirmót FC volt 1458 nézővel. Ez a 4500 fős stadionban egy 32%-os átlagos kihasználtságot jelent.

Hogyan alakult a stadionok kihasználtsága?

A 36,5 százalékos (egyharmad ház) régiós átlag nem a legfényesebb, ugyanakkor a cseh és az osztrák 50 százalék feletti átlag már igen közel van az olasz bajnokságban tapasztalható 60 százalék körüli átlaghoz (hogy egy topbajnokság nézőszámait is érzékeltessük). Persze a német Bundesligában tapasztalható 90 százalékot meghaladó átlag csak álom. A magyar bajnokság ebben a mutatóban teljesített a legjobban, habár még így is az átlag alatt maradt. És akkor itt hagy jegyezzünk meg pár dolgot a számítással kapcsolatban. Már korábban is említettük, hogy vannak olyan csapatok (az Újpestet emeltük ki korábban) amelyek úgy játszottak mérkőzéseket „hazai pályán”, hogy azok valójában egy másik csapat pályáján kerültek megrendezésre.

  • Csak azokat a mérkőzéseket vettük figyelembe a stadionok kihasználtságánál, amelyek ténylegesen a csapat saját pályáján lettek lejátszva (Szlovákiában és Magyarországon is találtunk négy-négy ilyen klubot)

Voltak azonban olyan klubok, amelyek a teljes szezont „albérletben” töltötték (5 csapat három országból). Velük úgy jártunk el, hogy ha a bajnokság átlagánál magasabb szintet hoztak, akkor bekerültek a számításba, ha nem, akkor nem vettük őket figyelembe. Például az osztrák ligában szereplő Austria Wien stadionkihasználtsága nem került be a statisztikába. Stadionfelújítás miatt, jelenleg az 50 ezres bécsi Ernst Happel Stadionban játszik a lila-fehér csapat (korábban a stadionja kevesebb mint 15 ezer férőhelyes volt, nem biztos, hogy jogos lenne az akkori 50 százalékos stadionkihasználtságot egy 16 százalékosra felváltani). A romániai Pandurii adatai sem került bele a romániai statisztikába, a CS U. Craiova csapatáé viszont igen. Magyarországon mindkét ilyen csapat (Haladás, Videoton) bekerült a statisztikába, mert hiába voltak albérletben így is felfelé húzták az átlagot.

stadionkihasznaltsag.PNG

Jöjjenek a néző boom-ok listája!

Talán az egyik legérdekesebb lista, mert itt ütközhet ki a legjobban, hogy az alacsony átlagos nézőszám ellenére, van mérkőzés, ami miatt úgymond megmozdul a város, megtelik a stadion. Sajnos a magyar bajnokság „boom mérkőzése” miatt nem kell pezsgőt nyitni. A szerb bajnokság, amelyik eddig az összehasonlításokban elég gyengén szerepelt most igazán nagyot dobott. A belgrádi rangadóra ugyanis kíváncsiak az emberek és  szépen meg is töltik a stadiont (a stadion háromnegyede megtelik, ami több mint 40 ezer embert jelent). A harmadik helyen szereplő bukaresti derbi érdekessége, hogy a Dinamo nem a saját pályáján játszotta a mérkőzést, hanem a jóval nagyobb befogadóképességgel rendelkező Nemzeti Stadionba tette át annak a helyszínét, ami azonban a Steaua hazai pályája is egyben. Az eddig kimagaslóan szereplő osztrák és cseh liga most hátrébb került a sorban, de mint az alábbi ábrán is látható a stadionok így is  közel voltak a teltházhoz. A két sereghajtó bajnokság az NB1 és a szlovák liga alacsonyabb nézőszámai még nem jelentenének feltétlenül rosszat, de ha azt is megnézzük, hogy egyik mérkőzésen sem teltek meg még félig sem a stadionok, nehéz bármilyen pozitívumról is beszélni, főleg ha még össze is hasonlítjuk a másik hat mérkőzéssel. A Fradi-Újpest rangadó nézőszámának alakulása pedig abból a tekintetből is kellemetlen, hogy a 2015/16-os idény őszén a két csapat összecsapására még közel 18 ezer néző volt kíváncsi.

boom_meccsek.PNG

Ha abból indulunk ki, hogy a futball szeretete egyenesen arányos a mérkőzésekre kilátogatók számával, tehát vannak, akik áldoznak arra (pénzt és időt), hogy a helyszínen kövessék végig az NB1 küzdelmeit, akkor összefoglalva elmondható, hogy a magyar bajnokság átlagos nézőszámának enyhe növekedését több gyengébb mutató is beárnyékolja. Régiós viszonylatban többnyire a mezőny hátsó felében vagy maximum a középmezőnyben helyezkedik el az NB1, de egyik mutatónál sem éri el a régiós átlagot. A népességszámban legközelebb álló Ausztria és Csehország pedig bőven túlszárnyalja a magyar eredményeket. Fájó pont, hogy a 2016/17-es idényből már hiányoztak az egy-egy kiugró, magasabb nézőszám előtt lejátszott mérkőzések is. Az összehasonlításban szereplő nyolc ország közül a nézőszámok tekintetében a lengyel, a cseh és az osztrák bajnokság egyértelműen a többiek előtt van, mind az átlagnézőszámot, mind a stadionkihasználtságot figyelembe véve. Ugyanakkor a horvát, román és szerb bajnokságban tapasztalható alacsonyabb nézőszámok ellenére vannak olyan mérkőzések, amelyek kimagasló érdeklődés előtt játszanak le a csapatok. A szlovák bajnokság nézőszámai alapján a régió sereghajtója, ám kedvező hatással lehet majd az idei nézőszám alakulására, hogy a DAC saját pályáján kezdte meg a bajnokságot, ez pedig pozitívan hathat majd a bajnokság átlagos nézőszámára is.

 

Az osztrák bajnoksággal kapcsolatos adatok innen: www.bundesliga.at/de/; a cseh innen: en.hetliga.cz; a horvát innen: prvahnl.hr; a lengyel innen: ekstrastats.pl, www.ekstraklasa.org; a szerb innen: www.superliga.rs (mérkőzések jegyzőkönyvei); a szlovák innen: www.fortunaliga.sk (mérkőzések jegyzőkönyvei); a román innen: www.romaniansoccer.ro, lpf2.ro (mérkőzések jegyzőkönyvei); a magyar innen: www.magyarfutball.hu, hlsz.hu,  nb1.hu; Illetve számos esetben megkerestük a csapatok honlapjait és ellenőriztük a stadionok befogadó képességét illetve, hogy a stadion használatban van e egyáltalán.

*A szlovák bajnokságot 11 csapat fejezte be, ugyanis a Myjava 2017 január elsejével kilépett a bajnokságból. A csapat hazai mérkőzéseit nem vettük bele a statisztikába, de az idegenben lejátszott mérkőzéseiket figyelembe vettük.

Ön követi már a Sportbizniszt a Facebookon? Ha nem, ITT most megteheti ;) Köszönjük!