Ki gyűjtötte a legtöbb pénzt az atlétikai vb-n?

2017. augusztus 16. - Sportbiznisz Blog

Közel 7 és fél millió dollárt, nagyjából 2 milliárd forintot osztott szét a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) a versenyzők között az elért eredmények alapján a vasárnap zárult atlétikai világbajnokságon. Az egyéni versenyszámokban az aranyérem mellé 60 ezer, a váltóknál 80 ezer dollár járt a legjobbaknak. A világrekordért 100 ezer dollár pénzjutalom járt.

iaaf.png

Kép forrása: iaaf.org

2017. augusztus 4. és augusztus 13. között került megrendezésre Londonban a 16. szabadtéri atlétikai világbajnokság, amelyen a nemzetközi szövetség az előzeteses tervek szerint 7,344 millió dollárnyi összeget osztott volna szét. Ez végül a döntőkben történt kizárások és holtversenyek miatt 7,33 millió dollárra módosult. Habár ez az összeg több mint a 2 évvel ezelőtti kínai, vagy a 4 évvel ezelőtti oroszországi világbajnokság összdíjazása, ez csupán annak köszönhető, hogy most Londonban 48 számban osztottak pénzdíjat, amíg a korábbi két világbajnokságon 47 számban. Londonban egy világrekord is született, a portugál Inês Henriques állított fel új csúcsot (női 50 kilométeres gyaloglás), amely a Toyota és a TDK szponzorációjának köszönhetően 100 ezer dollárt ért (férfi világrekordnál a TDK, női világrekordnál a Toyota állja a cechet). Ezzel a világrekorddal és az aranyérem mellé járó pénzdíjjal Inês Henriques egy másik lista csúcsárai is felkerült, mégpedig, hogy ő kapta a legtöbb pénzt az eredményei alapján. A 160 ezer dolláros, több mint 41 millió forintos pénzdíj 70 ezer dollárral több, mint a lista második helyén holtversenyben szereplő sportolóknál. Az első kilenc helyezett összesen 821 ezer dollárt gyűjtött, amíg a 10. helyen több mint 20 sportoló osztozik, ők fejenként 60 ezer dollárt gyűjtöttek. A nemrég véget ért vizes vb-n a legtöbb pénzdíjban részesülő sportolók is 100 ezer dollár feletti pénzdíjban részesültek, erről bővebben itt írtunk.

iaaf_versenyzok.PNG

Az IAAF a versenyszámok első nyolc helyezettje között osztott ki pénzdíjat, az egyéni versenyszámoknál összesen 150 ezer dollárt, ahol az első helyezett 60 ezer dollárban részesült, amíg a csapatoknál (váltók) összesen 186 ezer dollárt osztott szét, ahol az első csapat 80 ezer dollárban részesült. Összehasonlítva ezeket az összegeket a vizes világbajnokság számaival (erről korábban itt írtunk), az atlétikai versenyszámok egyéni versenyszámaiban az első nyolc versenyző pénzdíja összességében, több mint a kétszerese a vizes vb-nek, ahol az első nyolc helyezett 60 ezer dollárt kapott (az első helyezett 20 ezer dollárt).

iaaf_penzdijak_tabla.PNG

A magyar sportolók összesen 56 ezer dollárt gyűjtöttek, amelyet 3 sportoló, 3 különböző sportágban elért eredményéből adódik össze. Az IAAF adatbázisa szerint Magyarország az éremtáblázat 30. helyén szerepel (43 ország szerzett érmet), amíg a pontverseny táblázatán szereplő 66 ország közül a 27. helyet szerezte meg. A pénzdíjak rangsorában értelem szerűen, szintén 66 ország szerepel, azonban itt már picit hátrébb szorulva a 34. helyen szerepel Magyarország (Brazília és Ukrajna között).

iaaf_hunversenyzok.PNG

Az országok rangsorát, a gyűjtött pénzdíjak tekintetében, torony magasan az Amerikai Egyesült Államok nyerte meg. Az amerikai színekben versenyző sportolók majdnem a teljes összdíj ötödét bezsebelték, nagyjából 345 millió forintot. A rangsor végén 4 ezer dollárral Írország és Moldova szerepel (egyéniben elért egy-egy 8. helyezés). A házigazda Nagy-Britannia sportolói, főleg a váltóknál elért jó eredményeiknek (egy első, két második és egy harmadik hely) köszönhetően felállhattak a dobogó harmadik fokára. Az első 12 helyezett a teljes pénzdíj 65 százalékát szerezte meg, amíg a maradék 35 százalékon 54 ország osztozott (Magyarország a teljes összdíj 0,75%-át kapta). Az első 12 helyezett között szerepelnek a Semlegesek/Függetlenek is, ami lényegében az orosz versenyzőket fedi le. 2015 végén a nemzetközi szövetség felfüggesztette az orosz szövetség engedélyét, az államilag támogatott doppingolás miatt. Mivel az orosz atléták engedélye is felfüggesztésre került, így a sportolóknak egyénileg kellett kérvényezniük, hogy a világbajnokságon elindulhassanak. Azok a versenyzők, akik megkapták az engedélyt semlegesként/függetlenként indulhattak el a vb-n.

iaaf_orszagok.PNG

Elképzelhető, hogy az országok szövetségei is díjazzák saját versenyzőiket egy-egy kiemelkedő helyezés után, azonban mi kizárólag a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) által közölt pénzdíjakkal számoltunk. A számításokhoz az IAAF hivatalos oldalán található eredményeket vettük alapul. Az összegek forintban történő átváltásakor 1 dollárt 260 forinttal váltottunk.

 

Ön már követi a Sportbiznisz Blogot a Facebookon? Ha nem, ITT most megteheti. Köszönjük!

Több pénz, több néző és a boldog Hollandia

A házigazda hollandok győzelmével ért véget a női labdarúgó Európa-bajnokság vasárnap. Ennek apropóján utánajártunk, hogy az érmek mellé jártak-e pénzdíjak, illetve mekkora televíziós és helyszíni nézettség mellett zajlott a torna. Vajon hogyan viszonyulnak ezek a számok a 2016-os férfi labdarúgó Európa-bajnoksághoz? Mutatjuk a számokat!

women_euro_uefa_com.PNG

Forrás: UEFA.com

Hollandia először nyerte meg az EB-t, amivel véget is vetett Németország diadalmenetének, hiszen a Nationalelf sorozatban hatszor ülhetett fel Európa trónjára (1995 és 2013 között). Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) égisze alatt zajló esemény először került megrendezésre 16 csapattal. Az EB összdíjazása 8 millió euró volt, amely bőven túlszárnyalja a 4 évvel korábbi svédországi 2,2 milliós összdíjazást. Az újdonsült európa-bajnok hollandok 1,2 millió eurót kapnak az UEFA-tól, amíg a döntő másik résztvevője Dánia 1 millió euróban részesül. Az elődöntőben búcsúzó két csapat 700 ezer eurót, amíg a negyeddöntő vesztes válogatottjai 500 ezer eurót vihetnek haza. Azok a csapatok sem mentek üres kézzel haza, amelyek nem jutottak tovább a csoportból, ők 300 ezer euróval vigasztalódhatnak.

De nézzük meg ezeket az összegeket összehasonlítva az egyéb labdarúgó nagy tornákon megszerezhető pénzdíjakkal! A 2015-ös kanadai női világbajnokság teljes pénzdíja 15 millió amerikai dollár volt (nagyjából 13,5 millió euró). A győztes pedig 2 millió dollárt vihetett haza a FIFA jóvoltából. A tavalyi férfi labdarúgó Európa-bajnokságon pedig minden résztvevő csapat (24 nemzeti válogatott) 8 millió eurót kapott alapból, amelyre még rájöttek a teljesítmény után járó bónuszok. Tehát az EB-re kijutott férfi labdarúgó válogatott csapat kapott kezdésnek annyit, mint amelyet a 16 női válogatott csapat között összesen szétosztottak. A férfi EB győztese pedig ha minden mérkőzését megnyerte volna a tornán (igaz Portugáliával nem ez történt) akkor 27 millió eurót is bezsebelhetett volna.

legrangosabb_tornak_noieb.PNG

A hollandiai női labdarúgó torna helyszíni nézettsége meghaladta a 240 ezret, amely 23 ezer nézővel több, mint a 2013-as svédországi kontinensviadalé. Ám azt érdemes hozzátenni, hogy több mérkőzést játszottak most (6 mérkőzéssel), mint négy évvel ezelőtt Svédországban. Így az egy mérkőzésre jutó átlagnézőszámot nem sikerült megdönteni, amely a skandinávoknál 8676 fő volt. A teljes nézőszám tekintetében érdekesség még, hogy a 240 ezres össznézőszám közel felét (110 ezer), a holland mérkőzések adták (ebből összesen hat darab volt).

Ismét egy kis összehasonlítás: a női világbajnokságon 2015-ben az 52 mérkőzést összesen több mint 1,35 millió szurkoló tekintette meg a helyszínen, ami 26 539 fős mérkőzésenkénti nézőszámot jelent. A tavalyi franciaországi férfi EB 51 mérkőzését a helyszínen több mint 2,4 millió néző tekintette meg, ami 47 594 fős átlagnézőszámot jelent mérkőzésenként.

noi_eb_elmult5.PNG

A döntő helyszínéül szolgáló 30 ezer férőhellyel bíró De Grolsch Veste szinte teljesen megtelt a mérkőzésre. A televíziós nézettsége is kiemelkedő volt a döntőnek, főleg Hollandiában, ahol a nézettség elérte a 4,1 milliót. A döntő globális nézettsége pedig meghaladta a 13 milliót. A női labdarúgó Európa-bajnokságok történetében a legtöbb néző előtt játszott top10-es mérkőzések listájára, három mérkőzés is felkerült a mostani tornáról. A már említett döntő mellett, a házigazda válogatottjának további két mérkőzése a Norvégia elleni csoportmérkőzés és az angolok elleni elődöntő is bekerült. A torna azon mérkőzéseit vizsgálva, amelyeken Hollandia nem volt érintett, a legtöbb nézőt a másik elődöntő, az Ausztria-Dánia párosítás hozta, amely találkozóra nagyjából 10 és félezer néző volt kíváncsi.

noi_eb_top10.PNG

A torna televíziós nézettsége már az elődöntők előtt megközelítette a 2013-as EB teljes nézettségét, azaz a 116 milliót. Habár hivatalos adat még nincsen, valahol 130 millió körül alakulhatott a torna teljes nézettsége. Érdekesség, hogy Németországban a Dánia–Németország negyeddöntőt többen nézték a ZDF-en (5,9 millióan) mint a német RTL-en sugárzott Formula-1-es magyar futamot. Az elődöntőknél a Dánia-Ausztria mérkőzést mindegyik országban 1-1 millióan nézték (az előbbinél ez 66,6%-os, amíg utóbbinál ez 48%-os közönségarányt jelent). Mint ahogy azt korábban említettük a döntő globális nézettsége pedig meghaladta a 13 milliót.

Egy kicsit rávilágítva a női és férfi labdarúgás fizetésbeli különbségeire is, pár hónapja az angol Telegraph online oldalán készítettek egy nagyobb cikket, amelyből kiderül, hogy a legjobb női labdarúgók Angliában éves szinten (bónuszokkal együtt) körülbelül 50 ezer font körül keresnek, ami nagyjából (340 forintos árfolyamon) 17 millió forint, persze ez Magyarországról nézve azért irigylésre méltó fizetés. A legjobb fizetéssel valószínűleg a Manchester City és az angol válogatott alapembere Steph Houghton rendelkezhet, ő éves szinten 70 ezer fontot visz haza. Ezt összehasonlítva a legjobb férfi angliai labdarúgók fizetésével, a Manchester United francia labdarúgója Paul Pogba például hetente keres 290 ezer fontot. 2016-ban a világ legjobban fizetett női labdarúgójának a brazil Marta Vieira da Silvat tartották, aki a svéd FC Rosengårdnál éves szinten félmillió dollárt is megkereshette bónuszokkal együtt. De az ő fizetése igen csak egyedülálló a női labdarúgásban.

 

Ön követi már a Sportbizniszt a Facebookon? Ha nem, ITT most megteheti. Köszönjük!

Tényleg kihalóban van a labdarúgó NB1 szeretete?

Az elmúlt hetekben bemutattuk az összes NB1-es labdarúgó klub 2016-os gazdálkodását, amelyből kitűnt, hogy a jegybevételek igen csekély mértékben járulnak hozzá a klubok bevételeihez. Így utána jártunk, hogy az elmúlt idényben hogyan is alakultak a nézőszámok, de nem csak Magyarországon, hanem további hét, a régióban található országban is. A nyolc országban nagyjából annyian nézték meg a mérkőzéseket a helyszíneken, mint Olaszországban a Serie A-ban, közel 8,2 millióan. A régiós mérkőzésenkénti átlag pedig közel 4500 néző. Magyarország a legtöbb mutatóban az átlag alatt teljesít, mutatjuk a számokat!

welovefootball-.png

De kezdjük inkább egy jó hírrel! Harmadik szezon óta növekszik a magyar első osztályú labdarúgó bajnokság (NB1) mérkőzésenkénti átlagnézőszáma. Amíg a 2014/15-ös idényben egy mérkőzésre átlagosan 2 505, a 2015/16 idényben pedig 2 602 néző volt kíváncsi, addig a 2016/17-es szezonban 2 705 néző figyelte a helyszínen a mérkőzéseket. Habár ha azt nézzük, hogy az 1910/11-es idény óta eltelt 99 bajnoki sorozatban, a tavalyi volt a harmadik legkevesebb átlagos nézőszámot produkáló idény -legalábbis a magyarfutball.hu statisztikai adatai alapján-, hamar elillanhat a jókedvünk. A 2016/17-es idényt megelőző elmúlt négy idényben mindig volt legalább egy mérkőzés, amelyet több mint 15 ezre néző tekintett meg a helyszínen. Ilyen a tavalyi szezonban nem volt! A legtöbb nézőt vonzó Ferencvárosi TC – Újpest FC, 2016 szeptember végi találkozóját is mindösszesen 11 760 néző tekintette meg a helyszínen. És ha már a rangadó szóba került, nem mehetünk el szó nélkül azon tény mellett, hogy a most futó bajnokság 2. fordulójában lejátszott Újpest–Fradi találkozóra mindösszesen 6 567 szurkoló látogatott ki, ami az elmúlt 9 idény figyelembevételével a legkevesebb néző előtt lejátszott derbi (ez idő alatt nem volt olyan rangadó Újpesten, amelyet 8 ezernél kevesebb néző tekintett volna meg).

Az elemzés során felhasznált adatok a bajnokságok és a klubok hivatalos oldalairól, a mérkőzések jegyzőkönyveiből vagy a bajnoksággal foglalkozó statisztikai oldalakról származnak (lentebb a linkek megtalálhatóak). Azért is tartjuk fontosnak ezeket a forrásokat megadni, mert még a magyar bajnokság átlagnézőszámait bemutató írások is különböző végeredményekre jutottak. Azonnal fel is merülhet mindenkiben a kérdés, hogy akkor mennyire megbízhatóak a számok? Nos, igen, bizony ez a rákfenéje az egésznek. Amíg például Ausztriában vagy Csehországban nehezen található olyan mérkőzés ahol a nézőszám két nullára végződik (pl.: 6500), addig a szerb és román bajnokságra pont ennek az ellenkezője igaz. Tehát utóbbi esetben feltételezhető, hogy a nézőszám csak egy becsült adat, amíg az előbbi esetben az eladott jegyekből kalkulálhatnak. Magyarországon vegyes a helyzet, mindkét megoldással találkozhatunk, de túlnyomó részt már az NB1-ben sem két nullára végződő számokkal találkozunk. Érdekesség például az Újpest esete. A lila-fehér fővárosi klub úgy kezdte meg az idényt, hogy a hazai mérkőzéseit nem Újpesten, hanem Angyalföldön, a Vasas pályáján játszotta. Az Angyalföldön lejátszott hét mérkőzés első ránézésre becsült értéknek tűnik (mindegyik kerek százra vagy ezerre végződik). Ráadásul érdekes, hogy amikor a Paksot, az MTK-t, a Videotont és a Haladást az angyalföldi pályáján fogadta az újpesti gárda, többen látogattak ki a mérkőzésekre, mint amikor a bajnokság utolsó harmadában otthon, a Szusza Ferenc Stadionban fogadta ugyanezeket a csapatokat a lila-fehér egyesület. Persze ez csak egy észrevétel és természetesen nem vonnánk kétségbe a közölt nézőszámokat. Két csapatra amúgyis több néző volt kíváncsi a IV. kerületben, mint Angyalföldön.

ujpest_nezoszam.PNG

De térjünk vissza az eredeti témánkhoz és lássuk, hogy a 2016/17-es bajnoki évad nézőszámai, hogyan alakultak a többi vizsgált ország bajnokságaihoz képest. A 12 csapatos magyar bajnokságon kívül még 7 másik ország (Ausztria /10 csapat/, Csehország /16/, Horvátország /10/, Lengyelország /16/, Románia /14/, Szerbia /16/, Szlovákia /12, de 11 csapat fejezte be*/) első osztályú labdarúgó sorozatát vizsgáltuk. Annyit még érdemes megjegyezni, hogy a vizsgált országok népességének száma nem azonos. A Központi Statisztikai Hivatal adatai, számításai alapján (2017. január 1.) a nyolc országból a legnépesebb Lengyelország, közel 40 millió fővel, amíg Horvátország egy picivel több mit 4 millió lakossal rendelkezik. A bajnokságok statisztikai adatait érdemes tehát egy olyan szempontból is nézni, hogy Magyarország népessége alapján, Csehországhoz és Ausztriához áll a legközelebb:

  • Lengyelország: 37 972 964 fő  
  • Románia: 19 638 309 fő  
  • Csehország: 10 578 820 fő 
  • Magyarország: 9 797 561 fő   
  • Ausztria: 8 772 865 fő 
  • Szerbia: 7 040 272 fő  
  • Szlovákia: 5 435 343 fő 
  • Horvátország: 4 154 213 fő

Hányan járnak ki átlagosan egy mérkőzésre?

A számítási módszer pofonegyszerű volt: a teljes nézőszámot elosztottuk a mérkőzések számával. Annyi kitétel volt, hogy azokat a mérkőzéseket, amelyeket zárt kapu előtt játszottak, nem kerültek be a kimutatásba. Például Szerbiában volt 6 olyan mérkőzés, amelyre nézők nem mehettek be, így ott a 296 lejátszott mérkőzés helyett csak 290-nel számoltunk.

Lengyelország toronymagasan vezet. Ráadásul a 2015/16-os idényhez képest növelni is tudta az Ekstraklasa az átlagos nézőszámát. Növekedést értek el az osztrákok is a megelőző idényhez képest, ugyanakkor a cseheknél egy kisebb visszaesés tapasztalható, ám még ők is a régiós átlag (4 465 fő) felett vannak. A sereghajtó Szlovákia és a negyedik Románia között viszont kevesebb a különbség, mint a csehek és románok átlagos nézőszáma között. Tehát a középmezőnyben és a hátsó régióban igen szoros a verseny, de messze le vannak szakadva az élbolytól. Magyarország a hatodik helyen szerepel, Szerbiát és Szlovákiát tudta megelőzni.

atlagnezoszam.PNG

Ha vannak, akik találkoztak a sajtóban a román bajnokságról megjelent 9 ezres átlag nézőszámmal az most ráncolhatja a szemöldökét, mondván mi ez az általunk feltüntetett 3000? A válasz annyi, hogy amíg mi a teljes bajnokságot vettük figyelembe, a 9 ezres átlag pedig a rájátszásban szereplő kupaindulásért küzdő hat csapat küzdelmeit vette csak alapul.

Melyik csapat mérkőzéseire járnak a legtöbben?

Nem, most nem egy lengyel klub következik, hanem Bécs zöld-fehér alakulata, a Rapid Wien. Átlagosan több mint 21 ezren látták a stadionban a mérkőzéseket és ez nem csak azért kiemelkedő szám, mert a stadion nincs 30 ezer férőhelyes (tehát nagy kihasználtság mellett működik a létesítmény), hanem mert az osztrák klubnak nem alakult valami fényesen az elmúlt szezon, ugyanis csak a hatodik lett. Ebből is következik, hogy nem minden esetben a bajnokság nyertesének a mérkőzéseire látogattak ki a legtöbben. Sőt, a nyolc vizsgált ország közül csak kettőnél, a lengyel és a cseh bajnoknál járt együtt az aranyérem a legtöbb nézővel. A dunaszerdahelyi DAC csapata (DAC Dunajská Streda) úgy rendelkezik a szlovák élvonal legmagasabb átlagával, hogy az első öt hazai mérkőzését nem a saját pályáján játszotta, hanem albérletben. Érdekesség, hogy ha csak a dunaszerdahelyi stadionban (jelenlegi nevén MOL Aréna) lejátszott mérkőzéseket vennénk alapul, akkor az átlag elérné az 5400 főt.

legmagasabb_klub.PNG

A fentebbi diagramon mindegyik ország legmagasabb nézőszámával rendelkező csapatát tüntettük fel. Ugyanakkor érdemes tudni, hogy a legmagasabb szlovákiai átlagnézőszámot 38 klub múlja felül a régióban. Magyarországon csak az FTC, Szerbiából két klub, Horvátországból három klub, Romániából négy klub, Ausztriából öt klub, Csehországból kilenc klub, amíg Lengyelországból szinte a teljes liga, tizennégy klub is meghaladja a legmagasabb szlovákiai átlagnézőszámot.

Melyik csapat mérkőzéseire járnak a legkevesebben?

Egy lista, amelyiken Magyarország nincsen rajta. 1000 főnél húztuk meg a határt, és az ez alatti átlagnézőszámot vizsgáltuk. A régióból csak négy ország került fel így a listára, összesen 14 klub. Szerbia adja a csapatok felét, összesen hetet, amíg Románia és Horvátország hármat-hármat és Szlovákia is egy csapatot. A legkevesebb nézőszámmal a szerb FK Vozdovac rendelkezik. A kicsit több mint 5000 fő befogadására képes stadionban néha alig észrevehető az érdeklődés a mérkőzések iránt, az átlagos nézőszám: 522 fő.

Az NB1-ben egyébként a 2016/17-es idényben a legkisebb átlagnézőszám előtt játszó klub a Gyirmót FC volt 1458 nézővel. Ez a 4500 fős stadionban egy 32%-os átlagos kihasználtságot jelent.

Hogyan alakult a stadionok kihasználtsága?

A 36,5 százalékos (egyharmad ház) régiós átlag nem a legfényesebb, ugyanakkor a cseh és az osztrák 50 százalék feletti átlag már igen közel van az olasz bajnokságban tapasztalható 60 százalék körüli átlaghoz (hogy egy topbajnokság nézőszámait is érzékeltessük). Persze a német Bundesligában tapasztalható 90 százalékot meghaladó átlag csak álom. A magyar bajnokság ebben a mutatóban teljesített a legjobban, habár még így is az átlag alatt maradt. És akkor itt hagy jegyezzünk meg pár dolgot a számítással kapcsolatban. Már korábban is említettük, hogy vannak olyan csapatok (az Újpestet emeltük ki korábban) amelyek úgy játszottak mérkőzéseket „hazai pályán”, hogy azok valójában egy másik csapat pályáján kerültek megrendezésre.

  • Csak azokat a mérkőzéseket vettük figyelembe a stadionok kihasználtságánál, amelyek ténylegesen a csapat saját pályáján lettek lejátszva (Szlovákiában és Magyarországon is találtunk négy-négy ilyen klubot)

Voltak azonban olyan klubok, amelyek a teljes szezont „albérletben” töltötték (5 csapat három országból). Velük úgy jártunk el, hogy ha a bajnokság átlagánál magasabb szintet hoztak, akkor bekerültek a számításba, ha nem, akkor nem vettük őket figyelembe. Például az osztrák ligában szereplő Austria Wien stadionkihasználtsága nem került be a statisztikába. Stadionfelújítás miatt, jelenleg az 50 ezres bécsi Ernst Happel Stadionban játszik a lila-fehér csapat (korábban a stadionja kevesebb mint 15 ezer férőhelyes volt, nem biztos, hogy jogos lenne az akkori 50 százalékos stadionkihasználtságot egy 16 százalékosra felváltani). A romániai Pandurii adatai sem került bele a romániai statisztikába, a CS U. Craiova csapatáé viszont igen. Magyarországon mindkét ilyen csapat (Haladás, Videoton) bekerült a statisztikába, mert hiába voltak albérletben így is felfelé húzták az átlagot.

stadionkihasznaltsag.PNG

Jöjjenek a néző boom-ok listája!

Talán az egyik legérdekesebb lista, mert itt ütközhet ki a legjobban, hogy az alacsony átlagos nézőszám ellenére, van mérkőzés, ami miatt úgymond megmozdul a város, megtelik a stadion. Sajnos a magyar bajnokság „boom mérkőzése” miatt nem kell pezsgőt nyitni. A szerb bajnokság, amelyik eddig az összehasonlításokban elég gyengén szerepelt most igazán nagyot dobott. A belgrádi rangadóra ugyanis kíváncsiak az emberek és  szépen meg is töltik a stadiont (a stadion háromnegyede megtelik, ami több mint 40 ezer embert jelent). A harmadik helyen szereplő bukaresti derbi érdekessége, hogy a Dinamo nem a saját pályáján játszotta a mérkőzést, hanem a jóval nagyobb befogadóképességgel rendelkező Nemzeti Stadionba tette át annak a helyszínét, ami azonban a Steaua hazai pályája is egyben. Az eddig kimagaslóan szereplő osztrák és cseh liga most hátrébb került a sorban, de mint az alábbi ábrán is látható a stadionok így is  közel voltak a teltházhoz. A két sereghajtó bajnokság az NB1 és a szlovák liga alacsonyabb nézőszámai még nem jelentenének feltétlenül rosszat, de ha azt is megnézzük, hogy egyik mérkőzésen sem teltek meg még félig sem a stadionok, nehéz bármilyen pozitívumról is beszélni, főleg ha még össze is hasonlítjuk a másik hat mérkőzéssel. A Fradi-Újpest rangadó nézőszámának alakulása pedig abból a tekintetből is kellemetlen, hogy a 2015/16-os idény őszén a két csapat összecsapására még közel 18 ezer néző volt kíváncsi.

boom_meccsek.PNG

Ha abból indulunk ki, hogy a futball szeretete egyenesen arányos a mérkőzésekre kilátogatók számával, tehát vannak, akik áldoznak arra (pénzt és időt), hogy a helyszínen kövessék végig az NB1 küzdelmeit, akkor összefoglalva elmondható, hogy a magyar bajnokság átlagos nézőszámának enyhe növekedését több gyengébb mutató is beárnyékolja. Régiós viszonylatban többnyire a mezőny hátsó felében vagy maximum a középmezőnyben helyezkedik el az NB1, de egyik mutatónál sem éri el a régiós átlagot. A népességszámban legközelebb álló Ausztria és Csehország pedig bőven túlszárnyalja a magyar eredményeket. Fájó pont, hogy a 2016/17-es idényből már hiányoztak az egy-egy kiugró, magasabb nézőszám előtt lejátszott mérkőzések is. Az összehasonlításban szereplő nyolc ország közül a nézőszámok tekintetében a lengyel, a cseh és az osztrák bajnokság egyértelműen a többiek előtt van, mind az átlagnézőszámot, mind a stadionkihasználtságot figyelembe véve. Ugyanakkor a horvát, román és szerb bajnokságban tapasztalható alacsonyabb nézőszámok ellenére vannak olyan mérkőzések, amelyek kimagasló érdeklődés előtt játszanak le a csapatok. A szlovák bajnokság nézőszámai alapján a régió sereghajtója, ám kedvező hatással lehet majd az idei nézőszám alakulására, hogy a DAC saját pályáján kezdte meg a bajnokságot, ez pedig pozitívan hathat majd a bajnokság átlagos nézőszámára is.

 

Az osztrák bajnoksággal kapcsolatos adatok innen: www.bundesliga.at/de/; a cseh innen: en.hetliga.cz; a horvát innen: prvahnl.hr; a lengyel innen: ekstrastats.pl, www.ekstraklasa.org; a szerb innen: www.superliga.rs (mérkőzések jegyzőkönyvei); a szlovák innen: www.fortunaliga.sk (mérkőzések jegyzőkönyvei); a román innen: www.romaniansoccer.ro, lpf2.ro (mérkőzések jegyzőkönyvei); a magyar innen: www.magyarfutball.hu, hlsz.hu,  nb1.hu; Illetve számos esetben megkerestük a csapatok honlapjait és ellenőriztük a stadionok befogadó képességét illetve, hogy a stadion használatban van e egyáltalán.

*A szlovák bajnokságot 11 csapat fejezte be, ugyanis a Myjava 2017 január elsejével kilépett a bajnokságból. A csapat hazai mérkőzéseit nem vettük bele a statisztikába, de az idegenben lejátszott mérkőzéseiket figyelembe vettük.

Ön követi már a Sportbizniszt a Facebookon? Ha nem, ITT most megteheti ;) Köszönjük!

Ki gyűjtötte a legtöbb pénzt a vizes vb-n?

A magyar versenyzők eredményeik alapján 290 ezer dollár pénzdíjban részesülhetnek a július 30-án véget ért 17. FINA Világbajnokságon. A 6 sportág 75 versenyszámában közel 5,8 millió dollárnyi pénzdíjat oszt ki a Nemzetközi Úszószövetség (FINA). Magyarország az úszásban és a nyíltvízi úszásban összesen 28-szor szerepelt pénzdíjat érő helyen, illetve vízilabdában mind a női és mind a férfi csapat pénzdíjban részesülhet. Összesen 48 ország versenyzői kapnak pénzdíjat. Mutatjuk a részleteket!
musz_hu.jpg

Kép forrása: Magyar Úszó Szövetség honlapja

Mint azt egy korábbi írásunkban már jeleztük, az úszó számokban elért minden egyes világrekord után a nemzetközi szövetség 30 ezer dollárt fizet, így a korábban előre jelzett 2 és fél milliós úszásra szánt büdzsé a 11 világrekord miatt több mint 300 ezer dollárral bővült. Az esemény teljes összdíjazása így megközelíti az 5,8 millió dollárt (265 forintos dollár árfolyamon, ez több mint másfél milliárd forint). Mindösszesen három olyan ország volt, amelyeknek versenyzői mind a 6 sportágban (úszás, nyílvízi úszás, műugrás, szinkronúszás, óriás toronyugrás, vízilabda) értek el olyan eredményt, amihez pénzdíj is járt. Az Amerikai Egyesült Államok mellett, amelyik ország a kiosztásra került pénzdíj 19 százalékát bezsebelte, Oroszország és Olaszország is minden sportágban elért pénzdíjjal járó eredményt. Érdekesség, hogy a második legtöbb pénzdíjban Kína részesült, ám az ázsiai ország ezt az összeget 3 sportággal, az úszás mellett a szinkronúszással és a műugrással szerezte.

vb_teljes_penzdij_eloszlas.PNG

Ha, csak az egyéni úszószámokat vesszük figyelembe, akkor a legtöbb pénzt a svéd Sarah Sjöström és az amerikai Lilly King szerezte holtversenyben, mindkettőjük fejenként 105 ezer dollárt vághat zsebre. Az összeg elérésében markáns szerepet játszott az, hogy amíg a svéd egy, az amerikai két új világrekordot állított fel, utóbbinak ez 60 ezer pluszt jelent az addig megszerzett 45 ezer dollárhoz. A harmadik helyen találkozunk az első férfi versenyzővel, a brit Adam Peatyvel, akinek szintén sokat segített a 100 ezer dollár elérésében, hogy két világcsúcsot is úszott. A negyedik és az ötödik helyet ismét hölgyek uralják, az amerikai Katie Ledecky és a budapesti Duna Arénában többször is hangrobbanást okozó Hosszú Katinka. Előbbinek 75 ezer, a magyar versenyzőnek pedig 65 ezer dollár jár az egyéni számokban nyújtott teljesítményéért. Érdekesség, hogy ezt az összeget mindkét sportoló világcsúcs beállítása nélkül érte el.

Az éremtáblázaton Magyarország a kilencedik helyet szerezte meg, ám a pénzdíjak rangsorában még az ennél is előkelőbb hatodik helyen végzett. Vízilabdában a női pólósok ötödik és a férfi sportolók második helyezése összesen 110 ezer dollárt jelent, amelyet egyik ország sem tudott túlszárnyalni a sportágban, amíg úszásban 164 ezer dollárt gyűjtöttek össze a magyar sportolók (amivel a sportágon belüli összehasonlításban csakúgy, mint az összetett listán a hatodik Magyarország) és még nyíltvízi úszásban is sikerült 16 ezer dollárt szerezni. Az összességében 290 ezer dollárt, 30 olyan helyezéssel sikerült elérni, ami után pénzdíjat is ad a FINA. Ez a 30 helyezés több mint amit 2015-ös vb-n szerzetek a magyar sportolók és a pénzösszeg is meghaladja a két évvel ezelőtti kazanyi világbajnokság pénzdíját, annak ellenére, hogy idén nem sikerült magyar versenyzőnek világrekordot úsznia.

mo_penzdijjal_jaro_hely.PNG

Úszó számokban (ebben benne van a nyíltvízi is) összesen 23 magyar versenyző részesült pénzdíjban. A hat számban is döntőt úszó Hosszú Katinka helyezései alapján 67 600 dollárra (közel 18 millió forint) számíthat a FINA-tól, amíg a rangsor második helyén szereplő Cseh László 19 ezer dollárral gazdagszik. A legjobb nyolc között végzett öt magyar váltó közül, a 4x200 méter gyorsváltónál a négy fős döntős csapatot kiegészítettük egy ötödik fővel, Gyurinovics Fannival, aki az előfutamon szerepelt a váltó tagjaként.

uszas_hun_versenyzok.PNG

 

Elképzelhető, hogy az országok úszószövetségei is díjazzák saját versenyzőiket egy kiemelkedő helyezés után, azonban mi kizárólag a Nemzetközi Úszószövetség által közölt pénzdíjakkal számoltunk.

Ön követi már a Sportbizniszt a Facebookon? Ha nem, ITT most megteheti ;) Köszönjük!

Több mint 10 milliárdjába került tavaly Magyarországnak a száguldó cirkusz

A korábbi évekhez hasonlóan 2016-ban is jelentős, 12,7 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást kapott az államtól a Hungaroring Sport Zrt. – derül ki a társaság publikus beszámolójából. Erre szükség is volt, hiszen csak az autóversenyek jogdíjai 11,6 milliárd forintot vittek el, ezt pedig saját bevételeiből nem tudta volna fedezni az állami tulajdonban álló cég.
ferrari_formula_1_lineup_at_the_nurburgring.jpg

Évről évre a Hungaroring Sport Zrt. felel a Forma-1 Magyar Nagydíj szervezéséért, emellett a cég bonyolítja le a Red Bull Air Race-et, a magyar DTM- és WTCC-futamokat. Most a hétvégi F1-futam apropóján a társaság tavalyi gazdálkodását néztük meg.

A cég üzleti árbevétele tavaly 4,9 milliárd forint volt, ami 9,1%-kal haladta meg a 2015-ös összeget. Ebből 1,6 milliárd forintot tettek ki az engedménnyel csökkentett jegybevételek, 2,5 milliárdot pedig a közvetítési díj és továbbszámlázott gyártási költség. azonban nem fedezte volna a kiadásokat, ezért szükség volt 12,7 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatásra.

 hungaroring_bevetel170727.png

Azt már megszokhattuk, hogy a társaságnak évről évre vissza nem térítendő állami támogatásra van szüksége, ennek összege az elmúlt években többszörösére emelkedett:

 hungaroring_tamogatas170727.png

A támogatás növekedése egyrészt annak volt betudható, hogy a Forma-1 jogdíja évről évre emelkedett a többéves megállapodás alapján, jelenleg 2026-ig évente 5 százalékkal növekszik a száguldó cirkusz jogdíja, emellett vállalta a magyar fél, hogy 25 milliárd forintból felújítja a Hungaroringet. Vagyis egy tavalyi kormányhatározat szerint tíz év alatt összesen 146 milliárd forintot fizet ki a magyar cég jogdíjként a tulajdonosoknak. A másik ok, hogy egyre több versenyt rendeznek Mogyoródon és Budapesten, hiszen a Red Bull Air Race és a WTCC az utóbbi években jelentek meg Magyarországon.

A fentiekből következik, hogy a Hungaroring tavaly mintegy 17,6 milliárd forintnyi teljes bevételből gazdálkodhatott. Ezzel szinte hajszálra megegyezett a kiadások összege, melyeken belül a legnagyobb tételt az anyagjellegű ráfordítások tették ki 16,7 milliárd forinttal. Szerencsére ezt a tételt külön részletezte a cég kiegészítő melléklete, így kiderül az is, mire költöttek pontosan:

 hungaroring_kiadas_jo170727.png

Jól látszik, hogy a legnagyobb összeget a már említett jogdíjak tették ki. A már idézett tavalyi kormányrendelet a Forma-1 kapcsán 10,9 milliárdos összeget említett, ha ennek lehet hinni, akkor a többi verseny jogdíja összesen mintegy 700 millió forint lehetett.

A fentiek mellett az üzemi eredmény 10,5 millió forintos profitot mutatott a Hungaroringnél a 2015-ös 16,4 milliós veszteség után, míg az adózott eredmény a pénzügyi műveletek eredménye miatt 42,2 millió forintra rúgott.

Vagyis önmagában valószínűleg nem lehetne nyereségesen megrendezni évről évre a Magyar Nagydíjat, hiszen a több mint 10 milliárdos állami támogatás nélkül a bevételek nem fedeznék a kiadásokat. Az állam szempontjából a kérdés az, hogy ez az összeg megéri-e a befektetést. A mogyoródi versenynek egyrészt vannak közvetlen hasznai, mint például a turizmus élénkítése, illetve vannak nehezebben megfogható és számszerűsíthető előnyök, mint az országimázs, illetve Budapest és Magyarország reklámozása. A közvetlen hatásokról a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége készített egy felmérést még 2014-ben, eszerint a legtöbb válaszoló szálloda 90 százalék feletti kihasználtsággal futott a három nap alatt. Érdekesség még a felmérés megállapításai közül, hogy a foglalások döntő része az utolsó napokban érkezett, illetve nőtt az egyéni utasok részaránya a szervezett utakkal szemben.  

Egy másik, 2012-es felmérés szerint a Magyar Nagydíj ideje alatt 223 ezren keresték fel a Hungaroringet, 85 százalékuk külföldi volt. Ezek a külföldiek mintegy 150 ezer vendégéjszakát töltöttek el a budapesti szállodákban.

A közvetett hatásokat ahogy említettük, jóval nehezebb számszerűsíteni, valamekkora szubjektív tényező is szerepet játszik abban, hogy a kormánynak megér-e évről évre bő 10 milliárd forintnyi költségvetési forrást az, hogy néhány napig a világon mindenki Magyarországról és Budapestről beszél. Direkt eurókra és dollárokra lefordítva valószínűleg jó üzlet a rendezés, nem tudna az ország hasonló mennyiségű reklámot vásárolni ekkora összegből.

Anyagilag is az európai elitbe kerülhet Hanga Ádám

A spanyol Baskonia vasárnap jelentette be honlapján, hogy Hanga Ádám elfogadja a klub által ajánlott három évre szóló szerződést. Az eurohoops.net korábbi értesülései szerint a kontraktus 7,5 millió eurós összegről szól. Azaz, ha a magyar kosárlabdázó valóban elfogadja az ajánlatot, az éves fizetése 2,5 millió euró lesz, nagyjából 775 millió forint. Ezzel a keresettel a magyar válogatott kosárlabdázó fel is kerülhet a legjobban kereső magyar sportolók nem hivatalos top 5-ös listájára, méghozzá annak is a harmadik helyére.

adam-hanga-baskonia-vitoria-gasteiz-eb16-7lmijf5dyb6afoty_euroleague_net.jpg

Kép forrása: euroleague.net

Amikor májusban a magyar kosárlabdázót megválasztották az Euroliga 2016-17-es idény legjobb védőjének, benne volt a levegőben, hogy az NBA is elérhető, legalábbis innen Magyarországról úgy tűnt. A tengerentúli híreket azonban hamar felváltották a nagy európai klubok érdeklődéséről szóló pletykák. Majd jött a 2,5 milliós éves fizetést nyújtó barcelonai ajánlat, amelyet azonban a Baskonia Vitoria Gasteiz is megad, így jelenleg úgy tűnik, hogy Hanga Ádám marad Spanyolországban, a Baskonianál.

De mekkora összeg ez a 2,5 millió euró az európai kosárlabdában?

Röviden: ez egy topfizetés! Habár az Európában játszó kosarasok fizetései nem nyilvánosak és csak pletykákra és kiszivárgott információkra lehet hagyatkozni (nem úgy mint az USA-ban), de ezek alapján kijelenthető, hogy Hanga Ádám az elitbe kerülhet ezzel a fizetéssel. Az euroleagueadventures.com két munkatársa (Fersu Yahyabeyoglu és Mark Porcaro) 2015 szeptemberében közzétett egy listát, hogy a 2015-16-os idényben az Euroligaban (ami egyébként Európa legerősebb kosárlabda sorozata) résztvevő csapatok játékosai mekkora fizetést kapnak. Az akkori toplista első 10 helyezettje 26 millió eurót keresett. Csak összehasonlításképpen az észak-amerikai profi kosárlabdaligában, az NBA-ban erre az időszakra a top 10 fizetés összértéke 222 millió dollár volt (2015-ös szeptemberi dollár euró árfolyamon ez 191 millió eurót jelent). Más dimenzió…

A 2015-16-os becsült fizetések rangsorában a magyar kosárlabdázó az ötödik helyen szerepelne, holtversenyben további másik három játékossal. Jelenleg az alábbi listában szereplő játékosok közül már nem mindenki a feltüntetett klubban szerepel. Joel Freelandnek lejárt a szerződése és minden bizonnyal elhagyja Oroszországot, Nenad Krstic és Tyrese Rice még Európában, de már más klubban játszanak, előbbi Szerbiában a Partizannál, amíg utóbbi a spanyol Barcelonában (még). Milos Teodosic viszont már a Los Angeles Clippers játékosa (2017. július 6-án jelentették be), tehát ő a tengerentúlon folytatja.

fizetes_201516.PNG

Ugyanakkor, hogy ne csak 2015/16-os adatokra támaszkodjunk utánajártunk, hogy a 2016/17-es Euroligát megnyerő török Fenerbahce játékosainak, mekkora a fizetése. Felkutatva a különböző törökországi híroldalakat és közben ismerkedve a török nyelv szépségeivel arra jutottunk, hogy a 13 játékos és a vezetőedző bérére közel 17 millió eurót (5,2 milliárd forintot) költött a Fenerbahce a 2016/17-es évadban. Hanga Ádám a 2,5 millió eurós éves fizetésével a bajnok török klubnál is a legjobbak között lenne. Konkrétan a harmadik helyet szerezné meg.

fizetes_torok_201617.PNG

A fenti táblázatból Ekpe Udoh és Bogdan Bogdanovic már nem a Fener játékosa. Mindkét kosárlabdázó az NBA-ba szerződött, előbbi az Utah Jazz csapatát, amíg utóbbi a Sacramento Kings együttesét fogja erősíteni. Az előbb említett két játékos és a korábban említett Milos Teodosic is a korábbi fizetésük többszöröséért fog játszani az Egyesült Államokban:

  • Bogdan Bogdanovic –27 millió dollár (3 évre)   /forrás: basketball-reference.com/
  • Milo Teodosic – 12,3 millió dollár (2 évre)   /forrás: twitter.com, Adrian Wojnarowski/
  • Ekpe Udoh- 6,5 millio dollár (2 évre)   /forrás: twitter.com, Shams Charania/

Ezzel a körülbelül 775 millió forintos éves keresettel a Baskonia csapatkapitánya felkerülhet a legjobban kereső magyar sportolók közé is. A harmadik helyre berobbanó Hanga Ádámot két labdarúgó előzi meg. Egyes információk szerint a magyar labdarúgó válogatott csapatkapitánya, az Al Wahdaban (Egyesült Arab Emírségek) játszó Dzsudzsák Balázs éves keresete 3,36 millió euróra rúghat, amíg a kínai Changchun Yataiban játszó Huszti Szabolcs 3 millió eurós (egyes információk szerint 3,3 millió euró) éves fizetésért hagyta el a német Eintracht Frankfurt csapatát.

A 2,5 millió euró több fronton is képviselteti magát a magyar kosárlabdában, mint ahogy arról korábban írtunk, 2016-ban a legnagyobb költségvetésből gazdálkodó Szolnoki Olaj is hasonló összegből gazdálkodott. Habár abban az esetben a teljes csapat költségvetése volt 780 millió forint.

 

FRISS: hétfőn érdekes hírek jelentek meg a spanyol Mundo Deportivo oldalán, miszerint Hanga Ádám feljelentette klubját a spanyol kosárszövetségnél mert az tartozik neki 200 ezer euróval (vonatkozó írások itt és itt). A Baskonia ezt cáfolta (itt). Rövid összefoglalót magyarul itt olvashat.

 

Egy Krőzussal és egy templom egerével gazdagodott az NB1

Nem sokat pihenhettek a magyar focisták, máris elindult az NB1 2017/18-as szezonja. Éppen ezért nekünk is elég volt a „nyári szünetből”, újabb elemzéssel jelentkezünk. Azt már részletesen kiveséztük, hogy a tavasszal zárult szezonban milyen összegből gazdálkodtak a klubok, viszont eddig nem foglalkoztunk a két újonccal, a Puskás Akadémiával és a Balmazújvárossal. Előljáróban annyit, hogy a felcsútiaknál meglepetés lenne, ha kiesési gondjaik lennének, a másik klubnál viszont nagyot kellene domborítani a sima bentmaradáshoz.

puskas170720.jpg

Korábban részletesen foglalkoztunk az NB1 gazdálkodásával, az ezzel kapcsolatos cikkeket itt gyűjtöttük össze:

Első rész: Gyirmót, MTK, DVTK, Mezőkövesd

Második rész: DVSC, Újpest, Haladás, Paks

Harmadik rész: FTC, Vasas, Videoton, Honvéd

Negyedik rész: 10 ábra az NB1-ről

Az újoncok gazdálkodásáról azonban eddig nem írtunk, most ezt a hiányosságot pótoljuk. Elsőként érdemes elővenni az NB1 legfontosabb ábráját a klubok általunk becsült költségvetéséről, és a kieső MTK, illetve Gyirmót helyére behelyettesíteni a Puskás Akadémiát és a Balmazújvárost:

 puskasbalmaz170720.png

Rögtön látszik, hogy az erőviszonyokban nagy felfordulás nem történt: az eddig negyedik leggazdagabb MTK helyét átvette a Puskás, a Balmaz viszont a legszegényebb Gyirmót pozícióját foglalta el. De lássuk a részleteket!

Puskás Akadémia FC

Azt eddig is tudtuk, hogy a felcsútiak nem szűkölködnek a pénzben, részben emiatt volt meglepetés a kiesésük 2016 nyarán. Az viszont senkit nem lepett meg, hogy a klub komolyabb gond nélkül nyerte meg az NB2-t, és jutott rögtön vissza az első osztályba. Idén nyáron pedig olyan mértékű költekezésbe kezdett, hogy egy szemernyi kétség sem maradt afelől, hogy nem csak simán a bennmaradást célozzák meg.

A 2016-os beszámoló alapján a PAFC a negyedik legnagyobb költségvetésből gazdálkodott a jelenlegi NB1-es klubok közül, 1,7 milliárd forintot költhettek el. Illetve elkölthettek volna ennél sokkal többet is, hiszen a bevételeik megközelítették a 2,5 milliárd forintot. Ebből azonban 800 millión megmaradt adózott eredménynek. Érdekesség, hogy ha teljesen kihasználták volna az anyagi lehetőségeiket, akkor még egy hellyel előrébb lennének az Újpestet is megelőzve, csak a magyar mezőnyből kimagasló Fradi és Videoton verné őket költségvetés tekintetében.

A beszámoló szerint a Puskás FC Kft. árbevétele 2,2 milliárd forint volt a 2015-ös 1,4 milliárddal szemben, igaz ebben szerepe lehetett annak is, hogy az első félévben még az első osztályban szerepelt a csapat. Ehhez jött 295,1 millió forintos egyéb bevétel, így adódott a már említett közel 2,5 milliárdos összeg.

Sajnos az árbevételt a beszámoló kiegészítő melléklete sem részletezi, de valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha azt feltételezzük, hogy nem elsősorban a jegybevételekből, sokkal inkább a szponzori pénzekből és az MLSZ-től kapott támogatásokból hízott ekkorára a klub büdzséje.

A kiadások kapcsán azon már meg sem lepődünk, hogy a személyi jellegű kifizetések vitték el a legnagyobb tételt, 847,5 millió forintot. És elnézve a nyári igazolásokat nem lepne meg, ha ez csak emelkedne 2017-ben. Ehhez jött 425,9 millió forintos anyagjellegű ráfordítás, illetve 175 milliós egyéb kiadás.

Ahogy már említettük, a PAFC nem használta ki teljesen anyagi lehetőségeit, így üzemi szinten közel 936 milliós nyeresége volt a klubnak, amiből 133,5 milliót be is fizettek adóként, így az adózott eredmény 801,5 millió volt.

Összességében eddig is tudtuk, hogy a Puskás Akadémia az NB1 legtehetősebb klubjai között van, ezt támasztották most alá a számok, melyek alapján a harmadik-negyedik legnagyobb költségvetéssel rendelkezik a csapat. Sajnos a bevételeket nem részletezték tételesen, de valószínűleg elsősorban szponzori pénzekből és tulajdonosi hozzájárulásból él a klub, hiszen a tulajdonos az a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány, mely évek óta a legtöbb tao-támogatást kapja.

Balmazújvárosi FC

A fenti grafikonon láthattuk, hogy a 2016-os számok alapján a magyar első osztály messze legkisebb költségvetésű klubja a Balmazújváros. A beszámoló szerint a klubnak tavaly mindössze 174 millió forint volt az árbevétele, amihez jött még 196,5 milliónyi egyéb bevétel. Mindezek mellett volt 58,1 milliós adózott vesztesége a kft-nek, vagyis összesen 428,6 millió forint lehetett a teljes költségvetés. Ez még a második legszegényebb Mezőkövesd 740 milliós büdzséjének is majdnem a fele. Vagyis bátran kijelenthetjük, hogy jelentősen emelni kell az anyagi lehetőségeket, ha a Balmaz bent akar maradni az NB1-ben, mivel ennyire leszakadva nehéz lenne megtartani az első osztályú tagságot.

A Balmazújváros Sport Kft. beszámolója szerint egyébként a klub 100 százalékos tulajdonosa a város önkormányzata, ez is nehezíti az anyagi lehetőségek jelentős javítását, hiszen nehéz elképzelni, hogy a város több százmillió forinttal be tudna pluszban szállni az üzemeltetésbe.

Sajnos a bevételeket a Balmazújváros FC sem részletezte, de valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha azt feltételezzük, hogy a város mellett a helyi vállalkozók adták össze szponzorként a működéshez szükséges összeget. Innen kellene most szintet lépni, hogy NB1-es költségvetése lehessen a csapatnak.

A kiadások közül a Balmazújvárosnál is kiemelkedtek a személyi jellegű ráfordítások, a 203,7 milliós összeg magasabb volt, mint a cég teljes árbevétele. Ehhez jött még 150,2 milliónyi anyagjellegű ráfordítás és 7,3 milliónyi egyéb kiadás. A már említett 400 millió feletti büdzsé úgy jött össze, hogy még 67 milliónyi értékcsökkenést is elszámolt a klub.

Összességében messze a legkisebb a Balmazújváros költségvetése, így ha nem tudnak érdemben emelni a 2016-os költségvetésen, akkor nehéz lesz bennmaradnia a csapatnak. Már persze ha abból indulunk ki, hogy minden csak a pénzen múlik.

Mennyi pénz jár az arany mellé a vizes vb-n?

Az előző világbajnoksággal megegyező, közel 5 és fél millió dolláros pénzdíja lesz a budapesti és balatonfüredi vizes világbajnokságnak. Az úszószámokban, ahol mind a 42 számban lesz magyar induló, 2,5 millió dollárt osztanak szét. Minden egyes úszószámban elért világrekord 30 ezer dollárt ér majd a versenyzőnek. Ha a magyar sportolók a 2015-ös világbajnoksággal megegyező eredményeket érnének el, akkor 200 ezer dollárt meghaladó összeget kaszálnának.

musz_hu.jpg

Kép forrása: Magyar Úszó Szövetség honlapja

A június 14-e és 30-a között sorra kerülő 17. FINA Világbajnokságon 6 sportág 75 versenyszámában összesen 2500 sportoló fog indulni. A legtöbb versenyszámot, az úszás adja. A nőknél és a férfiaknál is 18 egyéni és 2 váltó szám lesz, illetve 2 versenyszámban a vegyes váltók (2-2 női és férfi versenyző alkotja a váltót) is képviseltetik magukat (helyszín: Duna Aréna). A legkevesebb versenyszámot 2-2-t, pedig az óriás toronyugrás és a vízilabda adja. Előbbinél a nők 20, amíg a férfiak 27 méter magasságból fognak a Batthyány tér dunai partszakaszánál felállított ideiglenes medencébe ugrani. A vízilabdánál mind a női és mind a férfi mezőnyben 16 csapat verseng majd a bajnoki címért a Margitszigeten, a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában. A maradék 29 versenyszámon a nyíltvízi úszás (7 szám, helyszín: Balatonfüred), a műugrás (13 szám, Duna Aréna) és a szinkronúszás (9 szám, Városligeti-tó) osztozik.

Nem meglepő tehát, hogy a legtöbb pénzdíjat az úszásban osztják ki, 2,52 millió dollárt (nagyjából 700 millió forintot) és ezen felül még minden új világrekord 30 000 dollárt (8 millió forint) ér.

penzdij_osszesitett.PNG

A FINA (Nemzetközi Úszószövetség) a vizes vb pénzdíjain nem változtatott, így most Budapesten, illetve Balatonfüreden is egészen pontosan 5 460 300 dollár (1,5 milliárd forint) kerül szétosztásra az érmesek és a helyezettek között, csakúgy mint a két évvel ezelőtti oroszországi vb-n, Kazanyban. Az óriás toronyugrást leszámítva (itt az első 14), minden számban az első nyolc helyezett részesül pénzdíjban. Az első nyolc helyezett az egyéni versenyszámokban 60 ezer dollárt, a csapatversenyeknél szinkronúszásban több mint 170 ezer dollárt, amíg vízilabdában kereken 360 ezer dollárt osztanak szét. Az egyéni számok győztesei minden esetben 20 000 dollárral, azaz 5 és fél millió forinttal lesznek gazdagabbak, de a nyolcadik helyezettek is 1000 dollárban részesülnek. A legalacsonyabb pénzdíj egyébként 500 dollár (137 ezer forint), ami az óriás toronyugrás 14. helyezettjének jár. A férfi és női versenyszámok pénzdíjai megegyeznek.

uszas_pdij_1.png

 

szinkroncsapat_pdij.png

 

szinkronegyeni_pdij.png

 

torony_pdij.png

 

ugras_pdij.png

 

vizilabdacsapat_pdij.pngA pénzdíjazások hátteréül szolgáló képmetszetek a www.fina-budapest2017.com és a fina.org oldalakról származnak.

A magyarországi vizes világbajnokság költségeiről és a korábbi vb-k költségeinek összehasonlításáról részletesebben itt olvashat.

Aprópénz van a magyar kosárlabdában a focihoz képest

A legnagyobb összegből gazdálkodó Szolnoki Olaj szereplése negatív meglepetés. A klubok bérre költött összegének aránya pedig jóval kevesebb, mint például az a labdarúgásban megszokott. És hiába zárta a csapatokat működtető cégek többsége pozitív pénzügyi eredménnyel az évet, az egyszeri nagyobb összegű befizetések nélkül, pusztán a piaci bevételekre alapozva, a klubok jelenlegi működése fenntarthatatlan lenne. Beleástuk magunkat a magyar férfi kosárlabda csapatok gazdálkodásába. Mutatjuk mit találtunk!

basketballcl_com.jpg

Kép forrása: basketballcl.com

A magyar férfi kosárlabda NB1 2016/17-es idényében szereplő 14 klub közül 12 csapat gazdálkodásával tudtunk érdemben foglalkozni. A bajnokság 11. helyezettjéről, az Atomerőmű SE csapatáról nem találtunk olyan adatokat, amelyeket felhasználhattunk volna az elemzésünk során, így a Atomerőmű nem szerepel az elemzésekben. A kosárcsapat ugyanis az Atomerőmű Sportegyesület Paks egyik szakosztálya és az anyaegyesület beszámolójában külön nem részletezi a kosárlabdacsapat gazdasági adatait. A 13. helyezett Vasasnak sem tudtunk érdemben foglalkozni a beszámolójával, habár a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének (MKOSZ) a honlapján is fel van tüntetve a VASAS-Pasarét Férfi Kosárlabda Kft neve, a beszámolóban közölt adatokból viszont úgy éreztük, hogy a 66 milliós költségvetés (12 milliós személyi jellegű ráfordítás) nem biztos, hogy teljesen tükrözi az NB1-es felnőtt csapat működtetését.

A többi csapat elemzésénél, mint ahogyan korábban a labdarúgásnál, a kézilabdánál, a jégkorongnál és a vízilabdánál is tettük, most is elsősorban a csapatokat üzemeltető cég beszámolójában, illetve a sportegyesületi beszámolóban megtalálható adatokból dolgoztunk.

Ha összehasonlítjuk azokat a csapatokat, amelyek szerepeltek a 2015/16 és a 2016/17-es idényben (az Atomerőmű adatai nincsenek ebbe benne) is a bajnokságban -tehát 12 csapat- akkor elmondhatjuk, hogy a csapatok 2016-os költségvetése nyolc százalékkal haladta meg a 2015-ös évét. Nyolc klub gazdálkodott több pénzből 2016-ban az előző évhez képest. Két klubnak, a Körmendnek és a Székesfehérvárnak jelentősen emelkedett a költségvetése, előbbinek közel 95 millióval (48%-kal), míg utóbbinak 86 millióval (36%-kal). Arányaiban a legnagyobb csökkenést a Szombathely szenvedte el, a Falco 11 százalékkal (28 millió) gazdálkodott kevesebből, mint 2015-ben. Összeg tekintetében pedig a Szolnok volt, amelyik csapat kevesebből gazdálkodott, nagyjából 40 millió forinttal (5%) kellett kevesebb 2016-ban, mint egy évvel korábban. A Kecskemét és a Kaposvár is kevesebb pénzből gazdálkodott 2016-ban, de csak minimális, 1-2%-os volt az eltérés.

 

Az NB1-es klubok költségvetése

Itt a már korábban megszokott módon becsültük meg a teljes költségvetést: összeadtuk a különböző bevételeket majd ebből levontuk a mérleg szerinti eredményt.

A 12 klub átlagosan 256 millió forintból gazdálkodott 2016-ban, ami 14 százaléka egy átlagos NB1-es labdarúgó klubok gazdálkodásának. A mezőnyből kiemelkedik a Szolnoki Olaj, amely ennek az összegnek a háromszorosát emésztette fel.

A grafikonon szemet szúró a Szolnok fölénye, így legalább akkora negatív meglepetés a klub 5. helyezése, mint a labdarúgásban a Ferencváros helyezése. Hogy a székesfehérváriak állhattak fel a dobogó legfelső fokára, akik gazdaságilag a második legerősebb klub nem akkora meglepetés, mint a szombathelyiek ezüstérme, akik a hatodik helyen vannak a gazdasági erősorrendet figyelembe véve. De anyagi lehetőségeihez képest a Szeged kilencedik helye is bravúrosnak mondható. A Jászberénynél nem egy gazdasági szervezet, hanem a sportegyesület (Jászberényi Kosárlabda Sportegyesület) beszámolójában található adatokkal számoltunk.

kosarlabda_koltsegvetes_1.PNG

 

A bajnok csapat

Tételesen megvizsgálva a bajnok Alba Fehérvár költségvetését, elmondhatjuk, hogy a klasszikus árbevétel (pl.: jegybevétel, reklámbevétel, tévés közvetítési jogdíj) jelentősen megugrott, több mint a két és félszeresére nőtt 2015-höz képest. A csapatot működtető Alba Regia SC Sportszolgáltató és Kereskedelmi Kft (melynek 100%-os tulajdonosa az Alba Regia Sport Club) reklámbevétele közel 60 millió forinttal emelkedett, amíg a rendezvények bevétele (ez minden bizonnyal a mérkőzésnapi bevételeket takarja) 9 millióval. Sajnos bázis adatot nem közöl a beszámoló, így azt pontosan nem tudjuk, hogy mekkora is a reklám és mérkőzésnapi bevételek összege, de az pozitívum, hogy amíg ezek a bevételi források 2015-ben csökkentek, 2016-ban jelentősen növekedtek.

Az egyéb bevételek, melyek főleg egyszeri tételeket, támogatásokat jelentenek szintén növekedtek 2015-höz képest, ám nem olyan jelentősen mint a klasszikus árbevétel, itt egy nagyjából 8 százalékos növekedés figyelhető meg. A teljes bevétel kétharmada származik az ilyen jellegű egyszeri támogatásokból. A működtető a 2016-os évet pozitív eredménnyel zárta, kicsivel több mint 5 millió forintos profitot termelt.

kosarlabda_albaregia.PNG

A kiadásokat lényegében két tétel adja (97%) az anyagjellegű ráfordítások és a személyi jellegű ráfordítások (kvázi a bérek és azok járulékai). Amíg a béreknél 2015-höz képest nincsen változás (128 millió forint), addig az anyagjellegű ráfordítások több mint 80 millió forinttal emelkedtek. A beszámoló kiegészítő melléklete ki is tér ennek az okára, így megtudhatjuk, hogy az előbb jelzett növekedést az igénybe vett ügynöki és reklámtevékenység költségének emelkedése okozta.

 

A leggazdagabb

A legnagyobb költségvetéssel rendelkező Szolnoki Olaj bevétele 2015-höz képest 100 millió forinttal csökkent 2016-ra. De még így is a bajnokság első három helyezettjének összes bevétele 20 millió forinttal maradt el a Szolnok 835 milliós bevételétől. Az üzemeltető, Szolnoki Olaj Kosárlabda Klub Kft-nek 50 milliós profittal sikerült zárnia az évet.

A bevételek forrását nem részletezi túl az üzemeltető, ám egy-két érdekes dologra fény derül azért. A 2016/17-es szezonban a piros-feketék indultak a kosárlabda Bajnokok Ligájában, amiért a Basketball Champions League-tól kapott támogatás 24,5 millió forint volt. Az önkormányzati támogatás pedig elenyészőnek mondható a maga 11,5 milliós összegével. Sajnos azonban a bevételek 92 százalékának a forrásáról nincs további információ, amelyet az alábbi ábra szemléltet igazán.

kosarlabda_szolnok.PNG

A kiadásokból sikerült faragnia az üzemeltetőnek, mintegy 30 millió forintot 2015-höz képest, amely főleg az anyag jellegű kiadásokban jelent meg. Az anyag jellegű kiadások a költségek 70%-át vitték el, ami azt is jelenti, hogy a mezőnyből kimagasló költséggel rendelkező Szolnoknál nem a személyi jellegű ráfordításokban jelent meg ez a többlet. Sőt, a bérekre a beszámoló szerint 136 millió forint ment el, ami csak egy kevéssel haladja meg az Alba Fehérvár vagy a Körmend hasonló kiadását. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a Szolnoki Olaj Kosárlabda Klub Kft. által benyújtott 2016/17-es sportfejlesztési program pályázati kérelmében (lényegében ez a TAO-s kérelem) a 2016-os becsült adatok feltüntetésekor miért 465 millió forintot határozott meg személyi jellegű kiadásokra.

 

A legrészletesebb

A Zalakerámia ZTE KK-t üzemeltető cég beszámolójának Kiegészítő mellékletében nem várt részletességbe botlottunk. A többségében önkormányzati tulajdonú bronzérmes csapatnál még azt is megtudhatjuk, hogy a teljes bevétel nagyjából 9 százaléka származik a bérletek, belépőjegyek értékesítéséből, a klasszikus árbevételekhez viszonyítva pedig ez az arány meghaladja a 25 százalékot. Ezt a 25 százalékos arányt egyébként egy NB1-es labdarúgó klub sem tudja megközelíteni (DVSC-é a legkiemelkedőbb mutató, nagyjából 10%-kal). A Zalaegerszegnél egyébként a klasszikus árbevétel a teljes bevételnek a 35 százalékát tette ki 2016-ban. Az egyéb bevételek legnagyobb része az önkormányzati és a TAO-s támogatásokból érkezett, nagyjából 140 millió forint (az egyéb bevételeknek ez a 75%-a).

kosarlabda_zte.PNG

A kiadásokat a ZTE-nél is lényegében két tétel adja (97%) az anyagjellegű ráfordítások és a bérek illetve azok járulékai. Az utóbbi 2015-höz képest 13%-kal emelkedett (122,8 millió 2016-ban) amíg az anyag jellegű kiadások minimálisan csökkentek. Ezen a kiadáson belül a legnagyobb tételt az igénybevett szolgáltatások jelentették, 115 millió forintot.

 

Klasszikus és Egyéb bevételek

A fentiekben már többször említettük, hogy a bevételek alapvetően két forrásból származnak: a klasszikus árbevételből, ami tartalmazza például a jegybevételeket, a tévés közvetítési jogdíjakat, valamint a reklámbevételeket. És az úgynevezett egyéb bevételek, melyek főleg egyszeri tételeket, támogatásokat jelentenek, ide sorolhatók például a tulajdonosi befizetések, a direkt állami és önkormányzati támogatások vagy a társaságiadó-támogatások. Négy csapatnál láthatjuk, hogy az árbevétel meghaladja az egyéb bevételeket, de sajnos egyik csapat sem részletezi az árbevétel szerkezetét. Így nem tudjuk pontosan, hogy mit is számoltak el ezen bevételek alatt a csapatok.

kosarlabda_bevetelek.PNG

 

A bérek aránya a bevételekhez

A teljes bevételekhez képest a személyi jellegű kiadások nem mondhatóak magasnak, átlagosan 36%. Egy klub van csak, ahol a teljes bevételhez képest az arány meghaladja az 50%-ot, ez pedig a MAFC. Ha viszont azt nézzük, hogy a klasszikus árbevételhez, hogyan viszonyulnak a bérek, máris változik a helyzet. Így már egyből akad öt olyan klub, amelyek az árbevételből nem is lennének képesek fedezni a bérkiadásokat (köztük van a bajnok, az ezüstérmes és a bronzérmes is). Ezeknek a kluboknak életbevágóan fontos az egyéb bevételekből származó egyszeri támogatások.

kosarlabda_szemelyjell_klasszarb.PNG

És mi van az üzleti szemlélettel?

A kiadások ugyanakkor nem csak a bérekből állnak, sőt már említettük, hogy nem is a személyi jellegű ráfordítások teszik ki a legnagyobb részét a kiadásoknak (a labdarúgással ellentétben). Így még érdekesebb az alábbi ábra, hogy vajon a teljes kiadások hogyan viszonyulnak a klasszikus bevételekhez. Tehát feltételezzük, hogy nincsen önkormányzati hozzájárulás, nincs TAO-s pénz és a tulajdonos is azt mondja, hogy nem teszek többet a csapatba. Lássuk, hogy a piacról ki képes megélni! Habár több klubnál sem tudjuk biztosan (mivel nincsen részletezve a beszámolókban), hogy ki mit számol el a klasszikus bevételek között, így torzulhat a kép, de még így is ez a legbeszédesebb, hogy mennyire tekinthető üzleti alapúnak a magyar kosárlabdacsapatok működése. Sokat elárul az a tény, hogy egy csapat sem tudja fedezni klasszikus bevételeiből a kiadásait. A legnagyobb költségvetésű Szolnok és a középmezőnyben elhelyezkedő Kecskemét áll a legközelebb ahhoz, hogy a piac eltartsa, bár mindkét csapatnál a klasszikus bevételek összetételét homály fedi. A legkiugróbb arány a Szombathelyé és a Kaposváré, amely klubok a négyszeresét költik el annak a pénznek, amelyik elvileg a piacról áramlik hozzájuk.

kosarlabda_kiadasarany.PNG

11 milliárd forintos összdíj Wimbledonban

Az év harmadik Grand Slam-tornáján Wimbledonban az összdíjazás eléri a 31,6 millió angol fontot (több mint 11,2 milliárd forint), ami a torna történetében rekordnak számít. A tavalyi díjazáshoz képest ez 12 százalékos emelkedést jelent és lényegében 5 év alatt megduplázódott az összdíj, hiszen 2012-ben még 16 millió fontot osztottak szét. Az egyéni női és férfi versenyző a tornagyőzelemért 2,2 millió fonttal lesz gazdagabb.

wimbledon_1.png

A 131. londoni tenisztorna főtáblás küzdelmei július 3-án kezdődtek meg, a selejtezőkre már a múlt héten sor került (mindhárom magyar induló: Gálfi Dalma, Stollár Fanny és Balázs Attila is búcsúzott a selejtezők során). A főtáblán kezdte meg a küzdelmeket Babos Tímea és Fucsovics Márton is egyesben, de mindketten búcsúztak a magasabban rangsorolt ellenfelükkel szemben. Babos Tímea párosban, július 5-én lép először pályára.

Az idei torna pénzdíjazása rekordösszegű a Wimbledoni teniszversenyek történetében, ami meghaladja az év első Grand Slam-tornájának, az Australian Open összdíját (korábban erről itt írtunk) is. A 11,2 milliárd forintos díjazás nagyjából megegyezik a második Grand Slam-torna, a francia Roland Garros teljes díjazásával (itt a díjazás euróban történt, ami 36 millióra rúgott).

A július 16-ig tartó angliai füves pályás torna teljes pénzdíja 12 százalékkal emelkedett 2016-hoz képest. Nagyjából ekkora arányban nőtt az egyéni indulók között szétosztott összdíjazás is (a selejtezőkörben kiosztott pénzeket is beleszámolva). Ennél egy kicsivel többel, 14 százalékkal nőtt, a női és férfi párosoknak járó összdíjazás, amíg a vegyes párosok pénzdíjai az elmúlt 3 évben nem változott.

versenyszam_wimb.PNG

A nőknek és férfiaknak járó helyezésenkénti pénzdíjak megegyeznek. Tehát a női első helyezettet éppen ugyanúgy 2,2 millió (780 millió forint) font illeti meg, mint a férfi mezőny győztesét. A tavalyi és tavaly előtti győztes Serena Williams gyermeket vár, így ő nem fog részt venni az idei küzdelmekben (pályafutása során az amerikai teniszcsillag már több mint 84 millió dollárt gyűjtött össze). Ugyanakkor a 2016-os döntő másik résztvevője Angelique Kerber ott lesz Wimbledonban, csakúgy mint az idén berobbant fiatal teniszező, a lett Jelena Ostapenko, aki az idei Roland Garrost nyerte meg.

A férfi mezőny tavalyi győztese, az angol Andy Murray idén is bizonyíthat Wimbledonban, csakúgy mint a 2017-es esztendőben szárnyaló spanyol Rafael Nadal és a svájci Roger Federer. A spanyol teniszező a Roland Garrost, amíg a svájci sportoló az Ausztralian Opent nyerte meg idén. Ennek is köszönhető, hogy a két klasszis vezeti a 2017-ben elnyert pénzdíjak rangsorát. Nadal idén több mint 7,1 millió dollárt teniszezett össze (karrierje során már közel 86 millió dollárt), amíg Federer 5,6 millió dollárnál tart (karrierje során több mint $104 milliót).

egyeni_wimb.PNG

Babos Tímea és Andrea Hlaváčková a torna 4. kiemeltjei ként szerepelnek párosban. A magyar teniszező a Grand Slam-tornák között a legnagyobb sikereit Wimbledonban érte el eddig. Tavaly a kazah Jaroszlava Svedovával egészen a döntőig menetelt, ahol a Williams testvéreket már nem tudták legyőzni, így a második helyen végeztek. 2014-ben is a dobogó második fokára állhatott fel párosban a magyar sportoló, amíg 2015-ben az elődöntőig jutott. A jelenleg párosban a 11. és egyéniben a 42. helyen álló Babos Tímea 2017-ben (júniusi összesítés szerint) több mint 430 ezer dollár pénzdíjat nyert (a torna hivatalos oldalán feltüntetettek alapján)

paros_wimb.PNG

A torna pénzdíjainak fejlődését az alábbi táblázat szemlélteti (forrás: wimbledon.com), amit érdemes egy kicsit közelebbről megvizsgálni. 1968-ban a torna teljes összdíjazása 26 150 font volt, ekkor amúgy a férfi első helyezett 2000, a női első 750 fontot kapott. 1984-ben az összdíjazás átlépi az egy millió fontot, 2005-ben pedig a tíz milliót. 2007-ig kellett várni, amíg a női mezőny győztese a férfiak díjazásával megegyező pénzösszegben részesül, ez 700 ezer fontot jelentett akkor. Az elmúlt időszak legnagyobb arányú ugrása pedig 2013-ban történt, amikor a 2012-es összdíjhoz képest 40 százalékos emelkedés történt, 16 millióról közel 22,6 millió fontra.

untitled_design_1_1.png