Mire vernek el évente milliárdokat a magyar focicsapatok?

2016. szeptember 20. - Sportbiznisz Blog

Látszólag csak vegetál gazdaságilag a magyar futball: a nézők száma stagnál vagy minimálisan emelkedik, így a jegybevétel sem tud hízni, a mez-és egyéb ajándéktárgyak eladása gyakorlatilag csak aprópénzt hoz a konyhára. Ennek ellenére arról hallani, hogy a magyar topcsapatok évente több milliárd forintos költségvetésből gazdálkodnak. Honnan van erre pénzük és mire megy el a költségvetés nagy része?

Mostanra gazdaságilag két kiemelkedő csapat maradt a magyar bajnokságban: a Ferencváros és a Videoton, amelyek megpróbálják felvenni a versenyt legalább a régiós klubokkal a költségvetésüket tekintve. Ez a két klub tudja a legnagyobb költségvetést felmutatni, ők lettek mára Magyarország „kirakatcsapatai”. Az elmúlt évtizedben a DVSC volt sokáig az elsőszámú klub, de látványosan kezd elfogyni a pénz Debrecenben, legalábbis kifelé az látszik, hogy lényegesen kevesebből tudnak gazdálkodni. Éppen ezért ha a magyar foci finanszírozását akarjuk tüzetesebben megvizsgálni, akkor a Fradi és a Vidi példáján érdemes ezt megtenni. Ráadásul mindkét egyesület ékes példája annak, hogy a politikai kapcsolatok nélkül ma nehéz boldogulni Magyarországon.

 A Ferencvárost működtető FTC Labdarúgó Zrt. 99%-os tulajdonosa az anyaegyesület, az FTC, további 1%-os részesedése pedig még mindig a Fotexnek van, ami még abból az időből maradt meg, amikor Várszegi Gábor tervezte felfuttatni a legnépszerűbb hazai klubot. Ebből elsőre nem látszanak a politikai szálak, de tudjuk, hogy az FTC elnöke Kubatov Gábor, aki a Fidesz pártigazgatója is. A Videoton esetében a Fehérvár FC Kft. tulajdonosa a Futball-F 2007 Kft., melyet 80%-ban az a Futball Invest 2007 Zrt. birtokol, amely a kormányközeli vállalkozóként ismert Garancsi István érdekeltsége. A fennmaradó 20% az AdvoilZrt. tulajdonában van, melynek tulajdonosa Pap Géza. Lássuk, mire költött 2015-ben a két gazdasági társaság:

A fenti ábrák alapján az FTC 2015-ben 3,8 milliárd forintból, a Videoton pedig 3,3 milliárdból gazdálkodott. A diagramon az a legfeltűnőbb, hogy ennek több mint a fele mindkét klub esetében a bérekre ment el, a Fradi és a Vidi is közel 2,1 milliárd forintot fizetett ki – valószínűleg nagyrészt a játékosoknak. Érdemes megnézni, hogy ezekkel a kiadásokkal milyen bevételek állíthatók szembe:

A fenti ábrán jól látszik, hogy a bevételek legnagyobb része mindkét klub esetében a szponzoroktól és a reklámozóktól jött. Ugyanakkor beigazolódik az a fenti megállapítás, hogy a nézők közvetlenül csak a bevétel minimális részét adják a belépőjegyeken keresztül. A Fradinál ez gyakorlatilag nulla azt követően, hogy a Groupama Aréna működtetése a LUSS Kft.-hez került, így ők rendelkeznek a bevételekkel, míg a Videoton esetében az összes bevétel mindössze 2,7%-át adják a jegyek és bérletek. Érdekesség még, hogy a Fradinál a szponzori bevétel majdnem a duplája a fehérvárinak, vélhetően a klub itt számolta el a LUSS-tól érkező pénzt is, amit annak fejében kap, hogy lemond a stadion bevételeiről. Gazdaságilag egyébként az is erősen kérdéses, hogy a szponzori bevételek mennyire tekinthetők „valódi”, piaci bevételnek, hiszen mindkét csapat esetében egy sor állami, vagy az államhoz erősen kapcsolódó vállalkozás jelenik meg a szponzorok között. Ilyen a Fradinál a Főgáz vagy a Fővárosi Csatornázási Művek, míg a Videoton egyik fő szponzora a Mol volt az utóbbi években. Az ábrán az is látszik, hogy a székesfehérvári klub több mint kétszer annyi pénzt zsebelt be a közvetítési díjakból, mint a fővárosi csapat, ennek pontos oka azonban nincs részletezve, elképzelhető, hogy itt könyvelték el a 2015-ös bajnoki címért járó prémiumot is.

Az egyes tételeket összeadva az látszik, hogy a Fradi 3,8 milliárdos kiadása mellett több mint 4 milliárdos bevételt könyvelt el, míg a Videoton az elköltött 3,3 milliárddal szemben kevesebb mint 2,2 milliárdos bevételt tudott felmutatni. Az FTC Labdarúgó Zrt esetében ennek és egy jelentős egyszeri tételnek köszönhető, hogy alig 200 milliós veszteséggel abszolválta a 2015-ös évet, a Fehérvár FC Kft. pedig több mint 1,1 milliárd forintos mérleg szerinti veszteséget mutatott ki. Emiatt egyébként a fehérvári csapatot működtető társaságba 1,37 milliárdos tőkepótlásra is szükség volt.

A fentiekből látszik, hogy a magyar foci két kirakatcsapatának kikiáltott Ferencváros és Videoton jórészt az állami szponzoroknak és a tulajdonosi szerepvállalásnak köszönhetően tud évente 3-4 milliárd forintból gazdálkodni. Azt a nyáron láthattuk, hogy mindez mire elég a nemzetközi mezőnyben (nem sokra, hiszen a Fradi az albán második ellen vérzett el a Bajnokok Ligájában, míg a Videoton kicsit jobban muzsikált az Európa Ligában, de a dán Midtjylland túl nagy falat volt már), de lehet, hogy ez nem is véletlen, hiszen még az európai középmezőnybe tartozó klubok is nagyságrendekkel több pénzből gazdálkodnak, mint a fenti 11-13 millió euró. De ez már a következő cikk témája lesz.

A bejegyzés trackback címe:

https://sportbiznisz.blog.hu/api/trackback/id/tr6711730659

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.