Nem kellett volna sok hozzá, hogy a Szolnoki Olaj KK begyűjtse második győzelmét a férfi kosárlabda Bajnokok Ligája E csoportjában a belga Spirou Charleroi ellen, ám ez nem sikerült. Pedig gazdaságilag a mérleg nyelve a magyar csapat felé mozdul el, hiszen ha hinni lehet a Belgiumból származó pletykáknak, a Charleroi költségvetése valahol 700 millió forint körül mozoghat, szemben a Szolnok 935 milliójával.
Ennek apropóján, illetve, hogy pénteken Alba Fehérvár – Szolnoki Olaj bajnoki rangadó lesz utánajártunk, hogy az európai kupákban szereplő magyar csapatok milyen költségvetésből gazdálkodnak. Az elemzések a 2015-ös évre vonatkozó céges beszámolók alapján készültek.
A 2016/17-es szezonban a férfiak mezőnyében négy magyar kosárlabda csapat kezdte meg az európai küzdelmeket és jelenleg hárman vannak még versenyben. A 2015/16-os szezon magyar bajnoka, a Szolnoki Olaj KK alanyi jogon jutott be a férfi kosárlabda Bajnokok Ligájába, ahol egyelőre az E csoport sereghajtója (1 győzelem/6 vereség). Az Európa-kupában az Alba Fehérvár és az Egis Körmend is továbbjutott csoportjából, előbbi 4/2-es utóbbi 3/3-as mutatóval. A negyedik magyar csapatnak a Sopronnak nem sikerült továbbjutnia a középdöntőbe.
Az elemzésre került négy csapat 2014-ben és 2015-ben is nagyjából ugyanannyi bevételt (1,6 milliárd forint) és kiadást (1,47 milliárd forint) könyvelhetett el. A kiadásokon belül azonban jelentősebb átrendeződés történt, ugyanis a személyi jellegű ráfordítások 351 millióról 409-re kúsztak fel. Ez köszönhető volt annak is, hogy a Körmend majdnem 50%-kal megemelte az ilyen jellegű kiadásait, felzárkózva így a Fehérvárra és a Szolnokra.
A kimagasló költségvetésű Szolnok személyi jellegű ráfordításai egyáltalán nem lóg ki a sorból sőt, az Alba Fehérvár meg is előzi ebben az összevetésben. Érdekesség, hogy amíg a Körmend és a Fehérvár esetében a személyi jellegű ráfordítások a kiadások több mint 50 százalékát teszik ki, addig ez a Szolnok esetében csak 15, illetve a Sopronnál 21 százalék.
Mint ahogy már megszokhattuk az európai kupasorozatok díjazásai, amelyek nem a labdarúgáshoz kapcsolódnak nem túl bőkezűek. Nincsen ez máshogy a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) égisze alatt futó két európai sorozatnál sem. A Bajnokok Ligájánál az alapszakasz vagy más néven a főcsoport résztvevői 100 ezer euróban részesülnek (tehát a Szolnok is). A továbbjutók további 20 ezer eurót, a legjobb nyolc között szereplők pedig még 40 ezer eurót kapnak. A négyes döntőben a nyertes 340 ezer eurót, az ezüstérmes 100, a harmadik 80, a negyedik helyezett pedig 60 ezer eurót kap. Így egy gyors fejszámolással össze is áll a kép, hogy a FIBA által beharangozott győztesnek járó fél millió euró (155 millió forint), hogyan áll össze. Érdemes hozzátenni, hogy ez a Szolnok kiadásainak is csak a 19 százalékát fedezné, amely nem rossz, ám egy a Szolnok csoportjában lévő török Besiktasnál, ahol a büdzsé 2,35 milliárd forint (ehhez hasonló a görög AEK költségvetése is) vagy akár a német Ludwigsburg, ahol 1,25 milliárd forintból gazdálkodnak ez egy elenyésző összeg.
Zárásként érdekesség, hogy a Szolnoknál a nézőszám a Bajnokok Ligás mérkőzéseknél nem éri el az idei szezon magyar bajnokikon produkált átlagát, előbbinél 1140 fő (55% sportcsarnok kihasználtság), utóbbinál 1229 fő (60% sportcsarnok kihasználtság) az átlag. A Fehérvárnál épp fordított az eset, ott ugyanis az európai sorozat felé billen a mérleg nyelve (1700 és 1633 néző), illetve a Körmend az a csapat, amely a nézőszámok tekintetében szinte minden találkozóját teltház előtt játssza, így itt nincs igazán kimutatható eltérés.
Ha érdekel a sport és a gazdaság összefonódása, kövess minket a Facebookon is! LIKE-old a profilunkat (klikk ide) és értesülj a leghamarabb a cikkeinkről.