Több mint 36 milliárd forintos bevételt ért el a Magyar Labdarúgó Szövetség a 2016-os évben és így másfél milliárdos profittal zárta a tavalyi esztendőt. A 2016-os bevétel közel négyszerese a 2011-ben elért 9,5 milliárdnak és a Szövetség éves beszámolójából az is kiderül, hogy összességében az OTP csoport több mint 10,5 milliárd forinttal támogatta különböző csatornákon keresztül az MLSZ-t.
Ha nem is lehetnek mindennel elégedettek a Magyar Labdarúgó Szövetség háza táján a 2016-os esztendővel kapcsolatban (egy NB1-es klubcsapat sem alkotott maradandót a nemzetközi porondon és a stadionok látogatottsága sem az elvártaknak megfelelően alakul), azért a magyar labdarúgó válogatott teljesítményét és a saját anyagi helyzetüket biztosan pozitívan értékelik.
2010-től nézve az MLSZ a második legnagyobb nyereségét könyvelhette el (1,546 milliárd forint), ráadásul a tavalyi évhez képest 43,5%-kal növelte a bevételeit, ami szintén a második legmagasabb növekedési arány 2010 óta. 2016-ban eddigi legnagyobb bevételét érte el az MLSZ, több mint 36,3 milliárd forintot. Ráadásul a 2017-es szakmai és pénzügyi tervből azt is megtudhatjuk, hogy az idei évben a Szövetség több mint 27 százalékkal több bevétellel kalkulál (összes bevétel meghaladhatja majd a 46 milliárd forintot) mint, ami 2016-ban volt. A 2010-2016-os időszakban az MLSZ több mint 130 milliárd forintos bevételt ért el, amíg a kiadásaik nem érték el a 126 milliárd forintot.
Érdemes megvizsgálni, hogy milyen tételek járultak ahhoz, hogy 2016-ban ilyen mértékű bevételnövekedésre tehetett szert az MLSZ. Korábban már írtunk arról, hogy soha nem látott összeget fizetett a köztévé a Magyar Labdarúgó Szövetségnek a magyar labdarúgás közvetítési jogdíjáért (klikk ide a részletekért), illetve, hogy jelentős összeg folyt be az Európai Labdarúgó Szövetségtől (UEFA) is az EB szereplés miatt (klikk ide a részletekért).
Ha részletesen megvizsgáljuk a bevételi oldalt, láthatjuk is, hogy a támogatásokból több mint 6 milliárd forinttal zsebelt be többet az MLSZ mint 2015-ben és 3,5 milliárd forinttal nőttek a tévé közvetítésekből származó bevételek is. A központi költségvetésből származó támogatás is több mint a duplájára emelkedett, 1,47 milliárd forintról 3,4 milliárd forintra.
A szövetség szakmai és pénzügyi tervéből kiolvasható, hogy a társasági adótámogatásból 2011 óta több mint 55,7 milliárd forint folyt be az MLSZ-hez, amihez még hozzájön további vissza nem térítendő egyéb támogatás címen 8 milliárd forint. A beszámoló két támogatót emel ki: az OTP csoportot és a MOL csoportot, illetve használ még egy Egyéb elnevezést. Magasan az OTP emelkedik ki az említett támogatók közül, hiszen csak TAO támogatás címén a 2016-os 9,2 milliárdos befizetésen túl az elmúlt években további 36,6 milliárd forinttal járult hozzá a magyar labdarúgáshoz.
A kiadási oldalról elmondható, hogy mióta Csányi Sándor tölti be a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökének posztját, tehát 2010 óta, egyszer fordult csak elő (éppen 2010-ben) hogy az MLSZ tovább nyújtózkodott, mint ameddig a takarója ért. Ugyanakkor a 2016-os kiadások csak úgy mint a bevételek, soha nem látott összeget értek el. A tavalyi évben a költségoldal majdnem elérte a 34,8 milliárd forintot. A jelentősebb tételek az összkiadáshoz viszonyítva:
- kluboknak járó összeg a tv közvetítési jogdíjból: 34,4 % (~11,98 Mrd Ft)
- személyi jellegű ráfordítások (tehát bérköltség, járulék, egyéb kifizetések): 25,9 % (~9,01 Mrd Ft)
- ráfordítások és támogatások: 21,4 % (~7,4 Mrd Ft)
- további egyéb költségek: 18,3 % (~6,41 Mrd Ft)
Egyik leglátványosabb eleme a labdarúgó infrastruktúra fejlődésének, hogy futballpályák nőnek ki a földből. A 2016-os évben az MLSZ Pályaépítési Program keretében a beszámoló szerint, összesen 114 új pálya épült:
- 85 műfüves kispálya
- 16 műfüves grundpálya
- 7 műfüves nagypálya
- 3 élőfüves nagypálya
- 2 rekortán pálya (a pálya borítása gumiszerű, rugalmas anyagból van; atlétikai pályáknál rendszeresen alkalmazzák)
- 1 műfüves félpálya
Ezeknek a pályáknak a nettó költsége az önrész biztosításával együtt 3 milliárd forint volt, amelyből TAO támogatás igény 2,1 milliárd forint volt.
A 2017-es pénzügyi terv azt is megemlíti, hogy habár a társasági adó 2017-ben 9 százalékra csökken (2016-ig két kulcs létezett 10% és 19%), ám ez még nem fogja arányaiban jelentősen befolyásolni a bevételeket 2017-ben (összegszerűen ez 1 milliárd forintos kiesést jelenthet). A 2018-as évre vonatkozóan azonban már komoly kiesések jelentkezhetnek a TAO jogcímen befolyó összegeknél.