Jelentősen emelkedett 2016-ban a Ferencvárosi Torna Club (FTC) bevétele, de ezzel párhuzamosan a kiadások is nőttek. Viszont még így is minimális profitot tudott kimutatni az egyesület, mely állami és önkormányzati támogatásban is részesült.
Március 30-án tartja éves közgyűlését az FTC, erre állított össze a klub egy beszámolót, melyet a honlapján közzétett. Ez a 2016-os év gazdálkodásának fő számait tartalmazza. Azt érdemes előre leszögezni, hogy az alábbi számok nem a Fradi egyes szakosztályainak gazdálkodására vonatkoznak, hanem az anyaegyesületre. A különböző szakosztályok többnyire vállalkozói formában működnek, ezeknek a vállalkozásoknak pedig kisebb-nagyobb arányban az FTC a tulajdonosuk. A focicsapatot működtető FTC Labdarúgó Zrt. esetében például ez a tulajdonrész 99,9% (0,1 százalék még mindig a Fotexnél van), viszont a női kézilabda esetében már csak 51% az FTC tulajdonrésze.
Az előzetes beszámoló szerint (amit még a közgyűlésnek el kell fogadnia) az FTC összes bevétele 4,6 milliárd forint volt 2016-ban az egy évvel korábbi 2,6 milliárd forinttal szemben, vagyis lényegesen több pénzből gazdálkodhatott az egyesület. Ez a kétmilliárdos különbség azonban a kiadásoknál is szinte teljes egészében megjelent, hiszen az összes kiadás a 2015-ös 2,9 milliárdról 4,5 milliárd forintra emelkedett.
A bevétel szerkezetét illetően annyit árult el az egyesület, hogy a nettó árbevétel 2,5 milliárd forint volt az egy évvel korábbi 1,1 milliárddal szemben, vagyis a teljes bevételnövekedés nagy része erre a sorra esett. Ezen felül volt 2 milliárd forintos egyéb bevétele a Fradinak az előző évi 1,4 milliárd után. Ezekről az egyéb bevételekről annyit árult el az FTC, hogy 154,1 millió forint volt a tagdíjakból származó összeg, 1,8 milliárd pedig a kapott támogatás.
A támogatásokkal kapcsolatban annyi részletet árult el az egyesület, hogy 766,1 millió forintot a központi költségvetésből, 80,4 milliót pedig az önkormányzattól kapott. Ezek a támogatások felemás képet mutatnak 2015-höz képest, hiszen miközben a kormányzati forrás 27 millióval csökkent az előző évhez képest, az önkormányzat 12 millióval többet adott.
A fennmaradó támogatást vélhetően cégektől kapta az FTC akár tao-kedvezmény formájában, de ezt nem részletezték. Az egyéb céges támogatásokról a 2015-ös beszámoló nyújt némi támpontot, akkor az Opál Tartálypark Zrt. 150 millió forintot adott utánpótlás-nevelésre, a Market Építő Zrt-től 140 millió vándorolt az FTC kasszájába, a Hungarocontrol 23 milliót adott.
A kiadásokat illetően az anyagjellegű ráfordítások 1,6 milliárd forintról 2,9 milliárdra emelkedtek egy év alatt, vagyis a megnövekedett bevételeket nagyrészt el is költötte a sportegyesület. Sajnos ezeket az anyagjellegű kiadásokat nem részletezték, így nem tudni, pontosan mire költöttek el ennyivel többet, mint 2015-ben. Eközben a személyi jellegű ráfordítások összege 390 millió forintról 451,5 millióra emelkedett, és volt még 987,4 millió forint egyéb kiadás is. Így összesen saját bevallása szerint 4,5 milliárd forintot költött tavaly az FTC az egy évvel korábbi 2,9 milliárddal szemben. Mivel a kiadások fő csoportjait nem részletezték, ezért azt sem lehet tudni, hogy az egyesület tulajdonosként mekkora összeggel járult hozzá az egyes szakosztályok működéséhez, ez majd a cégek beszámolóiból derülhet ki.
A fentiekből adódott az, hogy az eredmény a 2015-ös 284,1 millió forintos veszteség után 64,2 milliós profitot mutatott a Fradinál.
