Kedves Olvasó!

Továbbra is friss és új tartalmakkal találkozhat megújult facebook oldalunkon! Ha érdeklődik a sport pénzügyi oldala iránt is, az alábbi linken továbbra is megtalál minket: 

https://www.facebook.com/sportertekqubit/

Leslie Alexander elég jó üzletet csinált. 1993-ban 85 millió dollárért vette meg a Houston Rockets csapatát, amit pár hete több mint 25-szörös haszonnal adott el Tilman Fertitta, houstoni milliárdosnak. A vételár 2,2 milliárd dollár volt és ennyi pénzt korábban NBA klubért még soha senki nem fizetett. Nike mezben, kis szponzori logóval a szív felett és a Cleveland-Boston rangadóval indult el szerda éjjel az észak-amerikai profi kosárlabdaliga 2017-18-as idénye.

Az észak-amerikai profi kosárlabdaliga (NBA) 72. szezonjának a bemutatását két részre osztottuk, csakúgy mint az NHL idei szezonját. Az első részben főleg a liga és a csapatok bevételeivel foglalkozunk, amíg a második részben a játékosok fizetését és a nézőszámok alakulását vizsgáljuk majd meg. Lássuk akkor, hogy mennyit érnek és miből is élnek a csapatok és a liga!

Melyik a legértékesebb csapat?

A Forbes amerikai magazin NBA csapatait gazdasági szempontból vizsgáló listáján (2017 februári adatok alapján) a legértékesebb csapat a New York Knicks volt, csakúgy mint tavaly, illetve az elmúlt 10 évben már 7. alkalommal. Az NBA-s erőviszonyokat jobban ismerő olvasó, most valószínűleg felhúzza a szemöldökét, merthogy a New York-i klub finoman szólva sem teljesített jól az elmúlt bajnokságokban. Legutóbb a 2012-13-as idényben jutott be a rájátszásba. Tehát a Madison Square Garden Company (alapítója és vezetője: James Lawrence Dolan) által tulajdonolt csapatra is igaz, hogy attól függetlenül, hogy gyengén muzsikál a bajnokságban, az üzleti életben a csúcson van. A 3,3 milliárd dollárt, azaz 874,5 milliárd forintot érő klub tavaly nem kevesebb mint 141,2 millió dolláros pénzügyi eredményt ért el (a magazin a pénzügyi eredménynek az EBITDA szerinti értéket vette, ami az üzleti eredmény+amortizáció). Második helyen a Los Angeles Lakers végzett 3 milliárd dolláros értékkel és 119,2 milliós eredménnyel, amíg harmadik helyen a tavalyi év bajnoka a Golden State Warriors végzett $2,6M/$74,2m mutatóval. Mindösszesen három csapat volt, amelyik nem zárt nyereségesen: az Oklahoma City Thunder (-8,4 millió dollár), a Los Angeles Clippers (-11,8 millió dollár) és a Cleveland Cavaliers (-40 millió dollár). Tehát veszteséges lett a Cleveland is, annak ellenére, hogy ők lettek a 2015-16-os idény bajnokai. Érdekesség, hogy az NHL csapatai közül csak 3 klub értéke haladta meg az 1 milliárd dollárt (erről ITT írtunk), addig az NBA csapatainak 60 százaléka (tehát 18) eléri, illetve meg is haladja ezt az összeget. Az átlagos NBA franchise érték 1355 millió dollár, ami jóval több mint az NHL átlagos 500 millió dolláros klubértéke.

Az utóbbi tíz évet figyelembe véve 2017-ben volt arányaiban a legnagyobb a különbség a legértékesebb franchise és egy franchise átlagos értéke között (244%). 2009-ben ez az arány még csak 162% volt. És, hogy az elmúlt három évben mitől nőtt meg ennyire a csapatok értéke? A dollármilliárdokban való lubickolás okozói többek között a Nike, a Walt Disney és a Time Warner, de ezt máris részletezzük.

Amikor a Disney-Turner duó az egekbe emelte az NBA büdzséjét

A liga bevételei folyamatosan növekednek köszönhetően a növekvő televíziós jogdíjakból befolyó milliárdoknak, a különböző kereskedelmi jogok eladásából származó millióknak és a jegybevételeknek. Az idei szezonban lépett életbe a Nike és az NBA közötti megállapodás, ami még 2015 nyarán lett aláírva. A 8 évre szóló szerződés értéke 1 milliárd dollár, ami éves szinten 245%-os növekedést jelent a korábbi Adidas-szal kötött megállapodáshoz képest (a német cég 2006-tól, 11 éven át volt az NBA beszállítója).

De a ligának van hivatalos bankja is: a spanyol BBVA. A pénzintézet és a liga között 2010-ben jött létre az együttműködés, amely négy évre szólt és 2014-ben megújították további négy évre, ami a BBVA-nak éves szinten 30 millió dollárjába kerül.

2015-ben jelentette be a liga, hogy a 28 éves partnerkapcsolat után elválnak az útjai a Coca-Colával (a játékosokkal és a csapatokkal megmarad a kapcsolata világ legnagyobb italgyártójának). Az NBA új hivatalos étel és ital beszállítója a Pepsi lett és habár a szerződés pénzügyi részleteit nem hozták nyilvánosságra, a Cola kitúrásához mélyen a zsebébe kellett nyúlnia a Pepsinek.

De az igazi nagy pénzre a liga és a csapatok is a média jogok eladásával tesznek szert. 2014 őszén söpört végig a különböző médiumokon a hír, hogy az NBA 24 milliárd dollárért, azaz jelenlegi árfolyamon 6 360 milliárd forintért értékesítette a liga közvetítési jogait. Az elképesztő összeg kilenc idény közvetítésére szól, amely a tavalyi szezonban vette kezdetét és a jogok továbbra is a Walt Disney Co. (csatornák: ESPN és ABC) és a Time Warner Inc. vagy gyakrabban emlegetett nevén csak Turner (csatorna: TNT) birtokában maradtak. Egy évre a Disney körülbelül 1,47, amíg a Turner 1,2 milliárd dollárt fizet (korábban az ESPN $485 milliót, amíg a Turner $445 milliót fizetett évente). 1998 és 2002 között az NBC, Turner duó még 2,6 milliárd dollárt fizetett összesen a négy idényre, tehát kevesebbet, amit most az Disney, Turner páros egy évre fizet ($2,67 milliárd/év). Az elmúlt három és a jelenlegi média jogok az alábbiak szerint alakultak:

• Közvetítők: ESPN/Turner, Összeg: $24 milliárd ($2,67M/év), Időszaka: 2016/17-2024/25
• Közvetítők: ESPN/Turner, Összeg: $7,44 milliárd ($0,93M/év), Időszaka: 2008/09-2015/16
• Közvetítők: ESPN/Turner, Összeg: $4,6 milliárd ($0,77M/év), Időszaka: 2002/03-2007/08
• Közvetítők: NBC/Turner, Összeg: $2,6 milliárd ($0,65M/év), Időszaka: 1998/99-2001/02

A belföldi közvetítési jogok mellett természetesen a külföldről befolyó közvetítési díjakért adott millió dollárok sem mellékesek. Egy példával illusztrálva az összeget: csak a kínai piac on-line (digitális) közvetítési jogaiért a kínai Tecent 700 millió dollárt fizet öt évre ($140m/év). A megállapodás 2015-16-os szezontól lépett életbe.

És hogy a fenti bevételek mennyit jelentenek összese? A SportsBusiness Journal korábbi információi szerint (amelyet egy, a liga pénzügyeit jól ismerő személy információira alapozott) a liga és a 30 csapat által generált bevétel összértéke a 2016-17-es szezonban elérheti akár a 8 milliárd dollárt. Az elmúlt három szezon bevételei az alábbiak szerint alakult:

• 2016-17: $8 milliárd (23%-os emelkedés az előző szezonhoz képest)
• 2015-16: $6,5 milliárd (25%-os emelkedés az előző szezonhoz képest)
• 2014-15: $5,2 milliárd

Egy féltenyérnyi helyért milliókat!

Philadelphia városához sok jelentős esemény köthető: itt írták alá a függetlenségi nyilatkozatot, itt nyílt meg az USA első állatkertje és kórháza és a város kosárlabdacsapata, a Philadelphia 76ers volt az első klub az NBA történelmében, amely csapatnak hivatalos mezszponzora lett, az eBay on-line jegyértékesítéssel foglalkozó leányvállalata a StubHub. A szerződést 2016 májusában írták alá a felek és három évre szól, aminek éves értéke 5 millió dollárt tesz ki piaci források szerint. Ezzel a négy nagy észak-amerikai major sport közül a kosárlabda lett az első, amely megengedi a csapatoknak, hogy a mezfelület egy részét értékesíthessék. A liga szabályozása szerint a logó 2,5*2,5 inch (1 inch/hüvelyk = 2,54 cm) lehet. Az NBA vezetősége amúgy nem kevesebb mint 100 millió dolláros bevételt remél éves szinten ebből a forrásból, amelyet egyelőre kísérleti jelleggel 3 évre engedélyeztek. A liga nagyjából el is találta az összeget, mert az idei szezonban nagyságrendileg ekkora összeg folyt be a szponzorációból. Ugyanakkor nem minden csapatnak lett mezszponzora. Összesen 17 csapat értékesítette a mezfelületének ezen nagyjából 6*6 centiméteres részét. Habár hivatalosan a szerződések összegei nem kerültek nyilvánosságra, az esetek 90%-ban kiszivárogtak információk az összegek nagyságáról, amelyek szerint a három legértékesebb szerződés:

• Golden State Warriors (15-20 millió dollár/év), a szponzor: Rakuten
• Los Angeles Lakers (12-14 millió dollár/év), a szponzor: Wish
• Cleveland Cavaliers (10 millió dollár/év), a szponzor: Goodyear

Érdemes azt is tudni, hogy a reklámfelületből származó bevétel felét tehetik a klubok zsebre, a másik felét viszont be kell adniuk a nagy közösbe.

Az NBA egyébként a bevételeit tekintve a 3. legjelentősebb észak-amerikai sportág. A Forbes, illetve egyéb mértékadó sportgazdasági médiumok elemzései alapján az NFL (amerikai foci) körülbelül 14 milliárd dolláros bevételre tett szert a 2016-17-es szezonban, amíg az MLB (baseball) 10 milliárdot zsebelhetett be, amitől az NBA csak egy kicsit marad el a maga 8 milliárd dolláros bevételével. A negyedik a 4 és fél milliárdos bevételt generáló NHL (jégkorong).

A világ legerősebb kosárlabdaligájának mérkőzéseit Magyarországon is élőben lehet majd látni, ugyanis a SportTV több mérkőzést is közvetít.

Az összegek forintba történő átváltásakor: 1 dollárt 265 forinttal váltottunk.

A magyar kosárlabdacsapatok anyagi helyzete is érdekel? Korábbi írásunkból sok mindent megtudhatsz ITT.

Ön már követi a Sportbiznisz Blogot a Facebookon? Ha nem, ITT most megteheti, hogy ne maradjon le a sport gazdasági oldaláról se. Köszönjük!

Rekordösszegű fizetési sapkával vágtak neki a 2017-18-as szezonnak az észak-amerikai profi jégkorongliga csapatai, habár egy játékos sem fog kézhez kapni annyi pénzt, mint a 2016-17-es idény során. A csapatok több mint 60 százaléka nem tudta növelni a helyszíni nézőszámait a tavalyi szezon alapszakaszában, amely azt eredményezte, hogy az össznézőszám közel 100 ezer fővel csökkent a 2015-ös idényhez képest.

Az NHL bemutatásának első részében főleg a liga és a csapatok bevételeivel foglalkoztunk, most pedig a  játékosok fizetését és a nézőszámok alakulását vesszük górcső alá.

Aki nem jártas az amerikai major sportok világában annak érdemes tudnia, hogy a csapatoknál egy fizetési sapka van meghatározva, tehát egy olyan összeg, amit a klubok játékosok bérezésére fordíthatnak. Ez minden klubra egyaránt vonatkozik (abba most nem mennénk bele, hogy milyen módon lehet ettől elérni, többet költeni). A jégkorongban ez az összeg az idei szezonra 75 millió dollár csapatonként, azaz 20 milliárd forint. Ami közel 3 százalékkal több, mint a tavalyi szezonra vonatkozó limit. Tíz évvel ezelőtt ez az összeg még 50 millió dollár volt. A 2012-es idényben visszaesés tapasztalható, de ez annak volt köszönhető, hogy az az idény csonka volt, mert a szezon előtt lejárt kollektív szerződés helyett a játékosok (szakszervezet) és a tulajdonosok nem tudtak megegyezni az új szerződésről (ezt hívják a 2012-13-as lockout-nak).

Ki keresi a legtöbb pénzt az idén?

Pontosabban nem ki, hanem kik, mivel két játékos, Patrick Kane és Jonathan Toews (mindketten a Chicago Blackhawks játékosai) is ugyanakkora összeget kap, ami egyben a legmagasabb fizetést is jelenti a ligában, 13,8 millió dollárt (3,66 milliárd forint). Ez az összeg ugyanakkor azt is jelenti, hogy a 2011-12-es szezon óta először fordul elő, hogy nincs játékos az NHL-ben, aki nem kap kézhez 14 millió dollárt (Shea Weber: 2012-2015 között és Anze Kopitar: 2016-ban keresett 14 millió dollárt). A Chicagón kívül a Washington az egyetlen klub, amelyik még két játékost ad a top 11-be, igaz ők pont a sor vége felé helyezkednek el.

Kié a legértékesebb szerződés?

Ha valaki esetleg már találkozott korábban ezzel a kérdéssel, de nem ugyanazoknak a játékosoknak a neve köszönt vissza minden alkalommal, ne lepődjön meg. Valószínűleg nem az összeállítás volt a hibás, hanem más szempontok szerint súlyozták a szerződéseket. Nézzük is az első, legkézenfekvőbb lehetőséget, amikor a szerződés teljes értékét vesszük alapul: ebben az esetben a legjobban kereső játékos Alex Ovechkin (Washington Capitals) 124 millió dollárral. Ugyanakkor az orosz játékos ezt a pénzt 13 év szolgálatáért kapja, évente átlagosan 9,54 millió dollárt. Persze az is egy elképzelhető sorrend lenne, ha a legértékesebb szerződésnek az edmontoni Leon Draisaitlét választanák, habár ő nem tudott felkerülni az alábbi listára, ami a szerződések teljes időtartalmát veszi alapul. Draisaitlé szerződésének értéke 68 millió euró, ugyanakkor a szerződése 6 évre szól, ami így átlagosan egy évre 11,3 millió dollárt jelent, ami bőven meghaladja Ovechkin átlagát. Az alábbi diagramot vizsgálva az is feltűnhet, hogy az idén a legjobban kereső két játékos jóval több pénzt kap kézhez, mint amennyi az egy évre jutó átlagos fizetése. Ez azért van, mert az átlagos bér tényleg csak egy mutatószám és egyáltalán nem biztos, hogy a játékos ekkora összegben részesül az adott évben. Ettől amúgy nem csak felfelé, de adott esetben lefelé is el lehet térni.

Azt már most tudjuk, hogy a fenti sorrend 2018-tól megváltozik, mivel 3 játékos is új szerződést fog kapni, ami alapján helyet fog követelni magának a listán (szerződés értéke/éves átlagérték):

• Connor McDavid (18/25; EDM): $100 000 000 / $12 500 000
• Carey Price (18/25; MTL): $84 000 000 / $10 500 000   
• Jack Eichel (18/25; BUF): $80 000 000 / $10 000 000   

Hányan nézik a mérkőzéseket?

Mint ahogyan azt az NHL idei szezonját bemutató előző cikkünkben említettük nem kevés pénzt áldoznak a közvetítő csatornák, hogy megszerezzék a mérkőzések közvetítési jogát. Az NBC a 2011-12-es szezontól tűzi műsorra a jégkoron mérkőzéseket Amerikában, amiért szezononként körülbelül 200 millió dollárt fizet. A szerződés 10 évre szól, tehát a teljes időszakért összesen 2 milliárd dollárt utal a ligának a NBC Sports Group. Kanadában egy 12 szezonra szóló szerződést kötött a Rogers Communications (2014-15-ös szezontól lépett életbe), amiért 5,232 milliárd kandai dollárt fizetett (ez jelenlegi árfolyamon 4,18 milliárd amerikai dollárnak felel meg). Ennek fényében nem meglepő, hogy nem repesett senki sem az örömtől az RC-nél, amikor egy kanadai csapat sem jutott be a 2015-16-os rájátszásba, ezzel meg is alapozva az alacsony nézettséget Kanadában. A tavalyi szezon viszont már sokkal jobban sült el, lévén 5 kanadai csapat is megélte a tavaszt. Hogy ez mit is jelentett a nézettségnél? A CBC és Sportsnet által sugárzott mérkőzések a 2015-ös idényhez képest 94%-os növekedést produkáltak, elérve az 1,61 millió átlagos nézőszámot. Ráadásul a rájátszás legmagasabb átlagos nézettségét hozó mérkőzésénél (4,29 millió néző) érintett volt egy kanadai klub is, az Ottawa (Pittsburgh és Ottawa 7. összecsapása).

Az északi szomszédnál tapasztalható hurrá hangulat az alapszakaszban elkerülte az Egyesült Államokat. A 2015-16-os szezon amúgy sem magas nézőszámait is sikerült alulmúlni tavaly. Az átlagos nézettség 1,21 millió volt az alapszakaszban az NBC-n, ami 20%-os csökkenés az előző évhez képest. A rájátszás mérkőzéseinél azonban már mérhető volt egy szolidabb, 3 százalékos emelkedés az NBC Sports Group csatornáin, majdnem elérve ezzel az 1,1 millió átlagos nézőszámot.

A döntő, amely az előző idényben 6 mérkőzésből állt és a Pittsburgh Penguins nyerte meg 4-2-re a Nashville Predators ellen, mindkét országban magasabb nézettséget produkált mint a 2016-os döntő. Amerikában a hat mérkőzést átlagosan 4,762 millióan követték az NBC-n és a NBCSN-n (+19%), amíg Kanadában a nézettség elérte a 2,67 millió főt (+18%)

A helyszíni nézettség a tavalyi alapszakasz során összességében csökkent, habár voltak csapatok, amelyek látványosan növelni tudták a 41 hazai mérkőzésükre kilátogatók számát. Az Edmonton tavaly új arénába költözött és a nézők korábbi jó szokásukat megtartva az új otthont is megtöltötték, közel 9 százalékkal emelkedett az átlagos nézőszám. A legtöbb nézőt a Colorado veszítette el, a 13%-os (2197 fő) csökkenés miatt, 15 ezer alá esett az átlagos nézőszám. A 41 mérkőzés alatt a legtöbb néző Chicagóban gyűlt össze, közel 900 ezer ember, amíg a legkevesebb Carolinába látogatott ki, kevesebben mint fél millióan. Az alapszakasz mérkőzéseit figyelembe véve a liga átlagnézőszáma 17 500 fő volt, ami elmarad a 2015-16-os szezon 17 576 számától.

Az összegek forintba történő átváltásakor: 1 dollárt 265 forinttal váltottunk.

Ön már követi a Sportbiznisz Blogot a Facebookon? Ha nem, ITT most megteheti, hogy ne maradjon le a sport gazdasági oldaláról se. Köszönjük!

Rekord magas fizetési sapkával és 31 csapattal indul az észak-amerikai profi jégkorongliga, az NHL 2017-18-as alapszakasza. Új mezbeszállítója van a ligának, amely ezért a jogért a dupláját fizeti, mint amennyit az elődje adott. A Vegas Golden Knights pedig harmincegyedik csapatként csatlakozik a ligához, egy 132 milliárd forintos belépési díj fejében. A szezon legjobban kereső játékosa pedig nem kevesebb, mint 13,8 millió dollárral fog gazdagodni.

Az NHL 2017-18-as szezonjának a bemutatását két részre osztottuk. Az első részben főleg a liga és a csapatok bevételeivel foglalkozunk, amíg a második részben a játékosok idei fizetését és a nézőszámok tavalyi alakulását vesszük majd górcső alá. Vágjunk is bele!

A három legértékesebb

Tehát magyar idő szerint 2017. október 5-én a Winnipeg Jets - Toronto Maple Leafs ütközettel kezdetét veszi a világ legnívósabb jégkorong bajnoksága. Két olyan kanadai csapattal kezdődik az idény, amelyik közül az utóbbi kifejezetten előkelő helyet foglalt el a Forbes amerikai magazin NHL csapatait gazdasági szempontból vizsgáló 2016-os listáján. A torontói juharlevelesek ugyanis a dobogó harmadik fokára állhattak fel, köszönhetően annak, hogy értékük elérte az 1,1 milliárd dollárt. A Winnipeg ennél jóval szerényebb helyet foglalt el a listán (21.), mivel értékük csak a harmada volt a Torontonak, 340 millió dollár. A lista első helyén egyébként az amerikai New York Rangers áll, amíg a második a kanadai Montreal Canadiens. A Rangers értéke a Forbes szerint nem kevesebb, mint 1,25 milliárd dollár, ami 4 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi. A Montreal öt százalékot veszítve 2015-ös értékéből, 1,12 milliárd dollárt ér. A tavalyi 30 csapat értékét alapul véve, egy klub átlagértéke kicsivel haladja csak meg a fél milliárd dollárt. Jelentősebb pénzügyi eredményt (a magazin az EBITDA szerinti érték nézte, ami az üzleti eredmény+amortizáció) is a három legértékesebb csapat tudta felmutatni. A Forbes 2016 novemberében készült számításai szerint a legmagasabb amortizációt magában foglaló üzleti eredményt a Montreal Canadiens produkálta 76,9 millió dollárral, ennél 2,4 millióval kevesebbet ért el Rangers, amíg a Toronto 68 millióval zárt. Ez a három klub adta a pozitív eredménnyel záró klubok eredményének 45 százalékát, amíg nyolc csapat eleve veszteségesen működött.

Egyre nő a bevétel

A tavalyi szezonban rekord bevételt termelő NHL, ami 4,5 milliárd dollárt, azaz közel 1 200 milliárd forintot jelent, lényegében megduplázta a 2005/2006-os bevételeit. Sorozatát nézve ez az ötödik szezon a 2013-as szezontól számítva, amikor nőnek a bevételek. A 2012-13-as idényben azonban volt egy nagyobb, több mint 20 százalékos visszaesés a megelőző szezonhoz képest. Ez annak volt köszönhető, hogy a 2012-13-as idény egy csonka szezon volt, mert a szezon előtt lejárt kollektív szerződés helyett a játékosok (szakszervezet) és a tulajdonosok nem tudtak megegyezni az új szerződésről (ezt hívják a 2012-13-as lockout-nak) így csak később indult el az idény.

A liga 4 és fél milliárdos bevételei azonban egyelőre elmaradnak a másik 3 legjelentősebb észak-amerikai sportág, az amerikai labdarúgás (NFL), a baseball (MLB) és a kosárlabda (NBA) mögött. A Forbes, illetve egyéb mértékadó sportgazdasági médiumok elemzései alapján az NFL körülbelül 14 milliárd dolláros bevételre tett szert a tavalyi szezonban, amíg az MLB 10 milliárdot zsebelhetett be és az NBA is csak egy kicsit marad le a 8 milliárd dolláros bevételről. A soccert, azaz az európai labdarúgást, már az ötödik ligaként emlegetik (MLS), ugyanakkor a bevételeit tekintve még az NHL-től is nagyon le van maradva. Fél milliárd dolláros bevételével egyelőre egyértelmű sereghajtó a sorban.

A liga és a csapatok bevételeinek növelésében nagy szerepet játszanak a közvetítési jogdíjakat birtokló médiumok, amelyek nem kevés dollármilliót áldoznak azért, hogy a liga mérkőzéseit ők közvetíthessék. Nem említve most külön a regionális vagy a csapatspecifikus szerződéseket a két legjelentősebb közvetítési díj kifizetését a NBC Sports Group és a Rogers Communications szolgáltatta. Az NBC a 2011-12-es szezontól tűzi műsorra a jégkoron mérkőzéseket Amerikában, amiért szezononként körülbelül 200 millió dollárt fizet. A szerződés 10 évre szól, tehát a teljes időszakért összesen 2 milliárd dollárt utal a ligának a NBC Sports Group. Kanadában egy 12 szezonra szóló szerződést kötött a Rogers Communications, amiért 5,232 milliárd kandai dollárt fizetett (ez jelenlegi árfolyamon 4,18 milliárd amerikai dollárnak felel meg). Az NHL és Rogers közötti megállapodás a 2014-15-ös szezontól lépett életbe. A TVA Group pedig már 2013 végén megegyezett a Rogers vállalattal, hogy a francia nyelvű közvetítéseket évi 120 millió dollár ellenében, ő tűzze majd műsorra.

Ha nem is akkora bevételt jelent majd a ligának, mint a közvetítési jogok értékesítése, de az idei szezontól már nem a Reebok, hanem az Adidas lesz a csapatok mezszállítója. A 2015-ben megszületett döntés értelmében, a német sportszergyártó cég, a kanadai TSN sportcsatorna forrásai szerint szezononként 70 millió dollár körüli összeget fizet az NHL-nek a jogdíjért (a Reebok korábban 35 millió dollárt fizetett). Az NHL és az Adidas közötti szerződés 7 szezonra szól (a mezbeszállítói jogért még az Under Armour és a Bauer Hockey volt versenyben).  Mivel 2005-ben az Adidas 3,1 milliárd dollárért megvette a Reebokot, így végül is „családban marad” a mezbeszállítói jog.

Az új fiú és pár új név

kép forrása: arenadigest.com

Mint ahogyan említettük korábban, egy új csapattal bővül az idei NHL, mégpedig a Las Vegas-i Vegas Golden Knights-sal, amely csapat mögött az amerikai milliárdos üzletember, Bill Foley áll. Ezzel eldőlt, hogy az első meghatározó észak-amerikai liga, amelyik beteszi a lábát Vegasba az az NHL lesz. A  Columbus Blue Jackets és a Minnesota Wild 2000-es csatlakozása óta ez az első alkalom, hogy bővül a liga mezőnye, amiért a Golden Knights-nak nem kevés pénzt kellett fizetnie. Amíg a Colombusnak és a Minnesotának fejenként 80 millió dollárt kellett fizetniük a Ligának a belépésért, addig a Las Vegas-i csapatnak 500 millió dollárt kellett átutalnia az NHL számlájára. Az agglomerációval együtt Vegas lakossága meghaladja a kétmillió főt és éves szinten 42 millió turista látogat a városba, amely önmagában biztosíték lehet a teltházas mérkőzésekre. A csapat arénája a 375 millió dollárból (közel 100 milliárd forint) épült T-Mobile Aréna lesz, amely 17 500 néző befogadására képes, és Foley nyilatkozata alapján azt is tudni lehet, hogy már 14 000 szezonbérletet lefoglaltak a szurkolók (tehát a stadion kapacitásának 80%-át). A csapat legjobban kereső játékosa David Clarkson lesz, aki az idei szezonra 7 millió dollárt kap. Ez az összeg lényegében a fele a szezon legjobban kereső játékosok fizetésének. A legjobban kereső játékosok, Patrick Kane és Jonathan Toews 13,8 millió dollárral fognak gazdagodni idén, ráadásul mindegyikük ugyanabban a klubban játszik, a Chicago Blackhawks-ban.

Az idei szezont új arénájában kezdi meg a Detroit Red Wings is, amely csapat a Joe Louis Arénát hagyja ott és költözik át a Little Caesars Arénába. A Detroit új otthonának költségei meghaladták a 860 millió dollárt (több mint 227 milliárd forint), amely 20 ezer hokiszurkoló befogadására lesz képes (amúgy ekkora kapacitással rendelkezett a korábbi aréna is).

Ha új arénát nem is, de új nevet kap a Washington Capitals és a Winnipeg Jets otthona is. Előbbi Capital One Aréna lesz, amíg utóbbi Bell MTS Palace. Hogy mennyit fizetett a Capital One az aréna átnevezéséért arról hivatalos közlés nincs sem a cég, sem a jégkorong klub oldaláról, de egyes források szerint a 10 évre szóló névhasználatért 100 millió dollárt ($10m/év) kapott a Washington.

A világ legerősebb jégkorongligájának mérkőzéseit Magyarországon is élőben lehet majd látni, ugyanis a Spíler TV minden játékhéten a maximálisan közvetíthető mérkőzésszámot tűzi képernyőjére (ez közel 300 mérkőzést jelent).

Az összegek forintba történő átváltásakor: 1 dollárt 265 forinttal váltottunk.

Ön már követi a Sportbiznisz Blogot a Facebookon? Ha nem, ITT most megteheti, hogy ne maradjon le a sport gazdasági oldaláról se. Köszönjük!

A korábbi időszak rekord bevételeit is sikerült túlszárnyalnia az angol Manchester United labdarúgó klubnak, amely így történelme során először működött több mint fél milliárd fontból. A 190 milliárd forintos költségvetés 13 százalékkal haladta meg az előző időszakot, és ismét sikerült nyereséggel zárni az évet, közel 14 milliárd forinttal. Az elmúlt öt üzleti évben a Vörös Ördögök 2288 millió fontra tettek szert.

A rekord bevétel mellé rekord kiadás is társult a Manchester United 2016/17-es idényéhez, derült ki az angol klub napokban kiadott éves jelentéséből. A Magyarországon megszokott január elsejétől december végéig tartó gazdasági év Angliában július elsejétől június végéig tart, amely lényegében teljesen lefed egy adott bajnoki évadot.

Az amerikai Forbes magazin kimutatása szerint a Manchester United a világ legértékesebb labdarúgó klubja, amelyre az angol klub a mostani beszámolójával csak ráerősíthet. A bevételek a klubnál nem kevesebb, mint 12,8 százalékkal nőttek a korábbi időszakhoz képest, elérve így az 581,2 millió fontot (204,6 milliárd forint). A bevételek növekedésében jelentős szerepet játszik a televíziós jogdíjakból származó bevételek, amelyek a 2015-16-os időszakhoz képest 38 százalékkal nőttek (54 millió fonttal). A bevételeknek nyilván az is jót tett, hogy a klub a tavalyi szezonban három trófeát is elhódított: megnyerte az Európa-ligát (az EL idei pénzdíjazásáról ITT; a tavalyi EL döntő beharangozójáról pedig ITT olvashat) az angol Ligakupát, és a Community Shield-et (lényegében az angol Szuperkupa). Illetve továbbra is komoly bevételi forrás a kiskereskedelmi és merchandising bevétek, amelyek a tavalyelőtti évben ugrottak meg, köszönhetően az Adidas-szal 2015. augusztus elsején életbe lépő szerződésnek (75 millió font/év).

Az elmúlt öt évben egyszer fordult csak elő, hogy az MU nem termelt hasznot. A 2014-15-ös időszakban a klub 0,9 millió fontos veszteséget termelt, amelyet persze bőven kompenzál a másik négy év 245,8 millió fontos nyeresége:

• 2012-13: 146,4 millió font*
• 2013-14: 23,8 millió font
• 2015-16: 36,4 millió font
• 2016-17: 39,2 millió font

*A 2012-13-as esztendőben a kiugró eredmény adójóváírásból származik (+155 millió font), az adózás előtti eredmény még közel 9 millió fontos veszteséget mutatott.

A költségek legnagyobb hányadát a személyi jellegű kiadások viszik el (lényegében a bér+járulékok és egyéb juttatások). Figyelembe véve a működéshez kapcsolódó teljes költséget, a személyi jellegű kiadások a költségeknek több mint a felét adták. Ugyanakkor érdemes azzal is tisztában lenni, hogy ez az összeg nem csak a labdarúgókra vonatkozik, hanem a klub összes alkalmazottjának bérköltségét magában foglalja.

Teljes részletes adat még nincs a klub alkalmazottainak számát illetően a 2017-es időszakra vonatkozóan, de 2016 június végén összesen 799-en dolgoztak a MU-nál:

• labdarúgó: 74
• edzők, technikai személyzet: 94
• kereskedelem: 111
• média:94
• adminisztráció és egyéb: 426

Tehát a 2016-17-es gazdasági esztendő teljes bevétele 581,2 millió font volt, ami körülbelül 657 millió eurónak felel meg és a vezetőség az idei gazdasági évre is hasonló bevétellel számol. A Vörös Ördögök eredményei ismeretében igencsak figyelemre méltó, hogy a Barcelona labdarúgó klub a 2016-17-es időszakban 708 millió eurós bevételre tett szert. A katalán klub kimondott célja, hogy 2021-re az első futball klub legyen a történelemben, amelyiknek bevételei meghaladják az 1 milliárd eurót. A kitűzött cél nem tűnik elérhetetlennek, ugyanis az idei, 2017-18-as időszakra a Barcelona több mint 25 százalékos bevétel növekedéssel számol (az előrejelzés 897 millió eurós bevételről szól).

Az összegek forintba és euróba történő átváltásakor:1 fontot 352 forinttal, illetve 1,13 euróval váltottunk.

Ön már követi a Sportbiznisz Blogot a Facebookon? Ha nem, ITT most megteheti, hogy ne maradjon le a sport gazdasági oldaláról se. Köszönjük!

A Bajnokok Ligájában szerezhető fix pénzdíjakhoz hasonlóan, az Európa-liga pénzdíjain sem változtatott az Európai Labdarúgó Szövetség. Csakúgy mint tavaly, idén is 400 millió eurót tervez szétosztani az UEFA az EL-ben induló csapatok között. Az ötödik szezon kezdődik úgy, hogy nincs magyar csapat a csoportkörben.

Kép forrása: uefa.com

A 2012-15-ös ciklusban az UEFA szezononként átlagosan 233 millió eurót osztott szét a csoportkörbe jutott klubok között (fix díj + market pool). Ez az összeg a 2015-18-as ciklusba tartozó szezonoknál várhatóan 70 százalékkal nő, azaz körülbelül 400 millió eurót oszt szét a szövetség a csoportkörbe jutott klubok között. A 2017/18-as idényre az európai szövetség előirányzott tervei szerint az EL-ben induló csapatok között összesen 399,8 millió euró kerül majd szétosztásra, ám a korábbi évek tapasztalatai szerint gyanítjuk, hogy ez az összeg minden bizonnyal nagyobb lesz majd.

Mivel a fix díjak nem változtak a 2016/17-es szezonhoz képest, a csoportkörbe jutott 48 csapat (22 csapat a selejtező küzdelmeken keresztül jutott be, 10 csapat a Bajnokok Ligája rájátszásának a veszteseként, amíg 16 csapat a 2016/17-es idény nemzeti bajnokságában elért eredménye alapján automatikusan kvalifikálta magát) mindegyike kap 2,6 millió eurót (800 millió forint). A csoport nyertese további 600 ezer eurót kap, amíg a sorozat megnyeréséért 6,5 millió euró jár, így a végső győztes (függően attól, hogy melyik bajnokságból jött) több mint 40 millió eurót is kaszálhat (a tavalyi döntő kapcsán ezt részletesen elemeztük).

Az EL-ben szerezhető összegek töredékei a Bajnokok Ligájában szerezhető pénzdíjaknak (a BL összegekről itt írtunk). Csak összehasonlításként a csoportkörbe jutás a BL-ben idén 12,7 millió eurót ér, ami ugyebár közel ötszöröse az EL csoportkörbe jutás után járó pénzdíjnak. Habár az UEFA a végleges csapatonkénti pénzdíjazását a 2016/17-es idényre még nem közölte, de a 2015/16-ös idény pénzdíjai már ismertek. Az Európa-ligában a 2015/16-os idényben a csoportkörbe jutott klubok közül az azeri Qabala kapta a legkevesebb pénzt, 3 millió eurót (925 millió Ft). Ugyanebben a szezonban a BL-ben a csoportkörbe jutott csapatok közül a legkevesebbet az izraeli Maccabi Tel-Aviv FC kapta: 16 683 000 eurót (5,13 milliárd forint). Tehát az izraeli csapat több mint ötször annyi pénzt kapott a BL szereplése miatt, mint az azeri az EL szerepléséért.

Érdemes a Qabala által kapott összeget abból az aspektusból is megnézni, hogy ez mennyit érne egy magyar klubnak. Persze minden pénz jól jön, de érdemes tisztában lenni azzal, hogy ez a 3 millió euró a bajnok Budapest Honvédot működtető cég 2016-os költségeinek a közel 70 százalékát fedezné, ami valóban markáns segítség, ugyanakkor a Videotonnál ez az összeg már csak a kiadások 25 százalékát, a Ferencvárosnál pedig csak a 21 százalékát fedezné.

A 48 csapat

Azt már megszokhattuk, hogy a legnevesebb klubok a Bajnok Ligájában szerepelnek, de azért idén is akad egy-két kimondottan tehetős és híres csapat már az EL csoportkörében is (tavaly ugyebár a sorozatot megnyerő angol Manchester United indult a csoportküzdelmektől). Az amerikai Forbes magazin felmérése szerint 2017 legértékesebb öt labdarúgó csapata a Manchester United, a spanyol Barcelona, a szintén spanyol Real Madrid, az angol Manchester City és a német Bayern München. Ezen öt klubnak az összértéke 15,7 milliárd dollár. Mind az öt csapat képviselteti magát idén a BL-ben (a 20 legértékesebb klubból egyébként 14 van az idei BL-ben) és a 20-as listáról két klub a hatodik Arsenal (Angliából, értéke 1932 millió dollár) és a tizenharmadik AC Milan (Olaszországból, értéke 802 millió dollár) is az kisebbik európai kupasorozatban szerepel az idén.

Az Arsenal, a játékosainak összértékét figyelembe véve is kilóg a 48 csapat közül, felfelé. A londoniaknál egy játékos átlagértéke közel a duplája a Milánénak vagy az Evertonénak és több mint a 84-szerese a lista alján található albán Skënderbeuhoz képest.

A 2017/18-as EL sorozatban a magyar bajnokság második és harmadik helyezettje, illetve a magyar kupa győztese vett részt. Legutóbb az EL 2012/13-as sorozatában szerepelt magyar csapat, a Videoton. Akkor a székesfehérvári klub a csoportkörben mutatott teljesítményéért és a market pool révén összesen 2,1 millió euróban részesült, ami a jelenlegi 307,5 forintos árfolyamon számítva 646,7 millió forintnak felel meg. Az idei sorozatban a magyar csapatok közül a Videoton jutott a legtovább, egészen a rájátszásig, ahol azonban a szerb Partizan búcsúztatta. Az idei szerepléséért a fehérvári klub, több mint 900 ezer euróra számíthat.

Az összegek forintban történő átváltásakor 1 eurót 307,5 forinttal váltottunk.

Ön már követi a Sportbiznisz Blogot a Facebookon? Ha nem, ITT most megteheti. Köszönjük!

Elkezdődnek az UEFA Bajnokok Ligájának csoportküzdelmei, amelyben a világ 5 legértékesebb labdarúgó klubja is szerepel az idén. Az Európai Labdarúgó Szövetség nem változtatott a tavalyi pénzdíjakon, így idén is több mint 1,3 milliárd eurót tervez szétosztani a sorozatban elinduló klubok között. Ugyanakkor a legtehetősebb klubok mellett, a legjobb 32 között van olyan csapat is, amelyiknek a költségvetése nem nagyobb, mint a legtöbb pénzből gazdálkodó magyar klubé.

A bevételek elosztását az UEFA 3 éves ciklusokra bontja, és az idei szezon a 2015-18-as időszak utolsó évada, amikor is a szövetség 1318,9 millió eurót oszt vissza a BL-ben részt vevő kluboknak. A következő ciklus (2018-21) pontos számai még nem ismertek, de az biztos, hogy a csapatoknak járó összegek még jelentősebbek lesznek. A német Kicker korábbi számításai szerint a sorozat elit klubjai szezononként átlagosan 100 millió eurót tehetnek majd zsebre.

Az idei esztendőben a fix díjak nem változtak a tavalyihoz képest. Minden klub, amelyik bejutott a csoportkörbe 12,7 millió euróval, közel 4 milliárd forinttal gazdagszik. A csoportból való továbbjutás 6 millió eurót ér, amíg a sorozat győztese 15,5 millió eurót kap.

Habár a 2016/17-es idényben a kluboknak visszaosztott összegeket még nem hozta nyilvánosságra az UEFA, a Real Madrid, mint az előző idény győztese, legkevesebb 85 millió euróval növelte a bevételét, amely a sorozat teljes összdíjazásának a 6,4 százaléka. Ez az összeg még változhat (csak felfele), amelynek összetétele két fő komponensből áll: a fix díjból, amely a csapat, sorozatban elért eredményétől függ és a market pool-ból, amely lényegében a közvetítési jogdíjakból befolyó részesedést jelenti. Éppen a market pool egyik érdekességéből adódik, hogy a Juventus, amely klub a tavalyi döntő másik résztvevője volt, 100 millió euró körüli bevételre tehetett szert. De a lista végén szereplő klubok is magyar viszonylatban hatalmas összegeket kaptak. A 2015/16-os idény pontos számai már ismertek, így tudható, hogy a csoportkörbe bejutó csapatok közül a legkevesebbet az izraeli Maccabi Tel-Aviv FC kapta: 16 683 000 eurót (5,13 milliárd forint), amely bőven meghaladja a legtehetősebb magyar csapat éves költségvetését.

A 32 klub

A csoportkörbe jutott klubok között ott van a spanyol Real Madrid és a Barcelona, az angol Manchester United és a Manchester City és a német Bayern München is. A Forbes felmérése szerint ez az öt klub vezeti a legértékesebb futballcsapatok 2017-es listáját, összértékük 15,7 milliárd dollár. Az első a Manchester United 3 689 millió dollárral, amely klubot a két spanyol csapat a Barcelona ($3 635m) és a Real Madrid ($3 580m) követ. A 20 legértékesebb klubból idén 14-en jutottak be a csoportkörbe. Az első körben három összecsapás is lesz, ahol két top20-as klub találkozik:

• AS Roma (értéke: $569 millió/17. a listán) - Atletico Madrid ($732m/14.)
• Barcelona – Juventus ($1 258m/9.)
• Tottenham ($1 058m/10.) - Borussia Dortmund  ($808m/12.)

A Juventussal kapcsolatos hír, hogy a Borsa Italiana oldalán megjelent elemzés szerint az olasz klub 2015/16-os bevételei (387,9 millió euró) 43 százalékkal, 554,86 millió euróra nőhettek a 2016/17-es szezonban. A bevételek megugrása az elemzés szerint főleg a Bajnokok Ligájában elért jó szereplésnek és a játékos eladásból származó bevételeknek köszönhető. Bevételek szempontjából a listavezető a Manchester United, legalább is a Deloitte nemzetközi tanácsadó cég 2017 januárjában kiadott Football Money League rangsora szerint. Az angol klub 689 millió eurós bevételre tett szert (a tanulmány a 2015/16-os idényt vizsgálta).

Mint ahogy a bevezetőben említettük, a csoportkörbe jutott klubok között vannak olyan klubok is amelyeknek költségvetése, bevétele nem versenyezhet a nagyobb klubokéval. Még a holland bajnok Feyenoord, 2017/18-as idényre becsült 60 millió eurós költségvetése vagy a belga bajnok Anderlecht, 2016/17-re becsült 45 millió eurós büdzséje elenyésző a csoportkörbe jutott angol, német, spanyol, olasz vagy francia klubokéhoz képest. És akkor a ciprusi, a szlovén és az azerbajdzsáni bajnok költségvetéséről még nem is beszéltünk. Habár a csoportkör „szegény legényeinek” pénztárcája még így is sokkal vastagabb, mint például a magyar bajnok, Budapest Honvédé. A kispesti klub 2016-os költségvetése 1,36 milliárd forintra rúgott, amely körülbelül 4,4 millió eurónak felel meg. Ennek az összegnek a news.az azeri hírportálon megjelent adatok szerint, a csoportkörbe jutott 32 klub között a legkisebb költségvetésből gazdálkodó Qarabag is a háromszorosából él. Ugyanakkor a magyar klubok között is találni olyat, amelynek anyagi lehetősége eléri, sőt meghaladja az azeri bajnokét. A kicsit több mint 12 millió eurós költségvetésű Qarabagnál a Ferencvárosi TC 2 millió euróval többől, 14,26 millió euróból gazdálkodott 2016-ban.

Tehát a keddi Chelsea – Qarabag találkozó igazi Dávid és Góliát csatája lesz. A gazdasági lehetőségek mellett a játékosok értékében is megmutatkozik a különbség, a londoni alakulat játékoskerete ugyanis a 35 és félszerese az azeri klubénak.

Az idei év a 2016/17-es magyar bajnok szempontjából már elúszott (a Budapest Honvéd az izraeli Hapoel Beer-Seva ellen két vereséggel búcsúzott a sorozattól, de így is több mint fél millió eurót keresett a kispesti klub), a jövő évi csoportkörbe jutás pedig még nehezebb lehet. A 2018-21-es pénzügyi ciklus ugyanis nem csak a pénzösszegekben hoz majd változást, de a lebonyolítás menetében is. A jelenlegi 32 csapatos csoportrendszer nem változik, de a csoportkörbe való bekerülés már markánsan módosul. 2018-tól automatikusan az előző szezon Bajnokok Ligája és Európa-liga győztese, a négy topbajnokság (ez az UEFA-koefficienstől függ, jelenleg: spanyol, német, angol, olasz) első négy helyezettje, az 5. és 6. bajnokság első két helyezettje és a 7-10. bajnokság győztese automatikusan a csoportkörből indul. A maradék 6 helyből négyre a bajnoki ágról (eggyel kevesebb, mint jelenleg), kettőre pedig a helyezettek ágáról lehet majd bekerülni (hárommal kevesebb, mint jelenleg). Tehát a mostani lebonyolítással ellentétben a 11. és 12. legerősebb európai bajnokság győztesének is selejtezőt kell majd játszania (jelen esetben a footballseeding.com számításai szerint ez a holland és a török). A négy topbajnokság pedig további 5 klubot ad a csoportkörhöz.

Az összegek forintban történő átváltásakor 1 eurót 307,5 forinttal váltottunk.

Ön már követi a Sportbiznisz Blogot a Facebookon? Ha nem, ITT most megteheti. Köszönjük!