Május végén szokás szerint megjelentek a 2016-os céges beszámolók, melyek a sport szempontjából sem mellékesek. A következő hetekben több cikkben igyekszünk feldolgozni az információkat, elsőként a focira koncentrálunk, de lesz kézilabda, kosárlabda, vízilabda és más sportok is. Már a labdarúgó NB1 gazdálkodása önmagában több cikket megér, ezért is szerepel a címben az „I. rész”. Terveink szerint először három részletben foglaljuk össze a 12 klub beszámolóját, majd készül összefoglaló anyag is. Elsőként a most zárult bajnokság 9-12. helyén végzett csapatokat vettük szemügyre, melyek elvileg a leggyengébbek. Az azonban korántsem mondható, hogy a legkevesebb pénzből gazdálkodnak ezek a csapatok.
A kép forrása: MTI
- Gyirmót FC
A Gyirmót FC Kft. beszámolója szerint a győri klub közel 740 millió forintból gazdálkodott 2016-ban, ezzel a Mezőkövesd mellett a legkisebb költségvetéssel rendelkeztek az NB1-ben. Azt mindenképp érdemes hozzátenni, hogy a kérdéses év felét még a másodosztályban töltötte az egyesület, hiszen tavaly nyáron jutottak fel az első ligába. Az NB2-ben pedig valószínűleg nagyságrendekkel kisebb büdzsé is elegendő volt, vagyis a fenti 740 milliós összeg nem egyenlően oszolhatott el az éven belül.
A Gyirmótnak a beszámoló szerint 739,8 millió forintos árbevétele volt, ehhez jött még 55,9 milliós egyéb bevétel. A kiegészítő melléklet szerint az árbevétel legnagyobb részét, 363,8 millió forintot a fogadási vagyoni értékű jogok tettek ki, amit a cég az MLSZ-től kapott. Ez azt jelenti, hogy a szövetség csomagban értékesítette a Szerencsejáték Zrt-nek a futball sportfogadási jogait, majd az ebből származó bevételt visszaosztja a kluboknak. Emellett a Gyirmót 144 milliót kapott a főszponzorától, illetve további 76,5 milliót elszámolt még egyéb szponzoráció és hirdetés jogcímen. Szintén az MLSZ-től kapott 14,3 milliót a klub névszponzori szerződés alapján, ez az OTP Bank szerződését takarhatja, mely a liga névadója. Sokkal szomorúbb, hogy jegyekből és bérletekből kevesebb mint 10 millió forintnyi bevétele volt a klubnak, ami a magyar meccsek nézőszáma alapján nem meglepő, de kijelenthető, hogy továbbra sem a szurkolók tartják el a csapatot. Az árbevétel mellett jórészt a korábbi évek tao-támogatása kapcsán összesen 34,7 millió forintnyi támogatást használtak fel 2016-ban.
A kiadásokat illetően az látszik, hogy a Gyirmót a legtöbb pénzt, 532 millió forintot a személyi jellegű ráfordításokra költött el, bár aki az utóbbi években követte a magyar klubok gazdálkodását, annak ez nem meglepő, hiszen gyakorlatilag az összes csapat a személyi jellegű kiadásokra költi messze a legtöbbet, ahogy azt majd látni fogjuk a többieknél is. Emellett 107,9 millió forintnyi anyegjellegű ráfordítást könyvelt el a klub.
Mindezek függvényében az üzemi eredmény 70,3 millió forintos profitot mutatott, míg az adózott eredmény 59,1 millió forint volt.
Összefoglalva a Gyirmót gazdálkodásából az látszik, hogy a klub azon kevesek közé tartozott, melyek igyekeztek piaci alapon működni az NB1-ben, hiszen nem volt jelentős egyszeri bevétele, tulajdonosi hozzájárulása vagy kiemelkedő támogatása. Ugyanakkor a bevétel tetemes része az MLSZ-től érkezik különböző formákban, így nem tudott több lábon állni a társaság.
- MTK Budapest
Sokaknak talán meglepő lehetett, hogy az utolsó fordulóban az MTK jutott a kiesés sorsára, bár ugyanennyire meglepő lett volna a Debrecen vagy a DVTK kiesése is. Ha vetünk egy pillantást az MTK anyagi lehetőségeire, akkor még nagyobb lehet a megdöbbenés, a beszámoló szerint a klub mintegy 1,8 milliárd forintból gazdálkodhatott, ami valahol az NB1-es középmezőny első felében van. Vagyis jelentősen alulteljesített a csapat az anyagi lehetőségekhez képest.
A beszámoló szerint az MTK árbevétele 1,1 milliárd forint volt 2016-ban, ez majdnem 60 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ehhez jött még 706,1 millió forintnyi egyéb bevétel. Az árbevétel összetétele az alábbiak szerint alakult:
Jól látszik, hogy kiemelkednek a közvetítési jogdíjak, a Gyirmót által kapott összeg mintegy nyolcvanszorosa jutott az MTK-nak. Ennek oka, hogy a győri csapat a 2016-os év első felét még a másodosztályban töltötte, emellett valószínűleg az NB1-ben is gyakrabban került képernyőre az MTK. Ráadásul 2016 nyarán a nemzetközi kupában is indult a budapesti csapat, ami szintén megdobhatta a közvetítési bevételeket. Az ugyanakkor feltűnő, hogy a szponzorációs bevételek még a Gyirmótnál is magasabbak voltak, mint az MTK esetében, a jegybevétel pedig itt is elhanyagolható részt tett ki.
Az egyéb bevételek részletezésekor az MTK annyit árult el, hogy a tao-program keretében 456,7 millió forint támogatást kaptak tavaly, ehhez jött 110,8 milliónyi egyéb támogatás, illetve bő 50 milliós kiegészítő sportfejlesztési támogatás.
A kiadásokon belül az MTK-nál is a személyi jellegű költségek emelkednek ki 757,2 millió forinttal, erre jött 505,3 milliós anyagi jellegű ráfordítás. Ezeken felül elkönyveltek 471,7 milliós egyéb ráfordítást, ami elsősorban az értékvesztésnek nem minősülő hiányt jelentett, ami 406,9 millió forintot tett ki.
Összességében az MTK 80,2 milliós üzemi profitot és 34,2 milliós adózott eredményt tudott felmutatni. Az elmondható, hogy egyrészt a klub jelentősen alulteljesítette anyagi lehetőségeit, hiszen a középmezőny elején kellett volna végeznie a költségvetése alapján. Másrészt a Gyirmóttal szemben itt már jóval kevésbé jellemző a piaci alapú működés, hiszen egy jelentős bevételi forrás volt a tao-program, ami nem éppen a transzparenciájáról híres, hiszen nem tudni, hogy melyik cég, milyen megfontolásból adta éppen az MTK-nak társasági adója egy részét támogatásként.
- Diósgyőri VTK
A DVTK az utolsó fordulóban csak annak köszönhette a bennmaradást, hogy az MTK nem tudott győzni Pakson. Ugyanakkor általános vélekedés, hogy a csapat sokkal többre hivatott, a szezon egyik negatív meglepetése volt. Az anyagi lehetőségek vizsgálata alapján a klub mintegy 1,6 milliárd forintból gazdálkodott 2016-ban, vagyis valóban nem lett volna feltétlenül indokolt az, hogy az utolsó pillanatig a kiesés fenyegesse.
A Diósgyőr Futball Club Kft. mintegy egymilliárd forintos árbevétel mellett 368,3 milliós egyéb bevételt könyvelt el, illetve majdnem 278 millió forintos adózott veszteséget ért el, így jön ki összességében a fenti 1,6 milliárdos büdzsé. Az árbevételt sajnos nem részletezte a DVTK, a támogatások felsorolásából annyi kiderült, hogy Miskolc város 77,6 millió forinttal járult hozzá a csapat működéséhez, ezen felül a Miskolc Holding Zrt-től is érkezett 22 millió forintnyi támogatás. Az UEFA 7,9 millió forintot folyósított a klubnak. A tao-program kapcsán kiemelik, hogy fejlesztési támogatásként több mint egymilliárd forinthoz jutott a társaság, ami halasztott bevételként kerül elszámolásra, és passzív időbeli elhatárolásként szerepel a mérlegben. Emellett nem szerepel a Diósgyőr könyveiben,d e az MLSZ-nél vezetett sportfejlesztési program keretében utófinanszírozással megvalósuló felújítás, beruházás gyűjtőszámlán is van 120,7 millió forintja a klubnak.
A beszámoló szerint a DVTK 984,5 millió forintot költött személyi jellegű kiadásokra, vagyis a költségvetés több mint felét itt is ez a tétel vitte el. Az anyagjellegű kiadások emellett 412,7 millió forintot tettek ki, míg az egyéb kiadások 113,7 millióra rúgtak.
A fentiek mellett a Diósgyőr üzemi vesztesége 236,7 millió forint volt, míg az adózott eredmény 278 milliós mínuszt mutatott. „A tulajdonosok hónapok óta stratégiai egyeztetéseket folytatnak a társaság tőkehelyzetének javításával kapcsolatban. A többségi tulajdonos szándékában áll a tagi kölcsönök egy részének elengedése, azáltal a kötelezettségállomány jelentős csökkentése, egyúttal - eredményágon - a saját tőke javítása. Ezen felül a társaság menedzsmentje effektív tőkeemelést kért a tulajdonosoktól, amelyről a Társaság Taggyűlése hivatott dönteni. Várhatóan erre a mérlegelfogadó taggyűléstől számítva a törvényes határidőn belül sor kerül” – olvasható a beszámoló mellékletében. Vagyis az elmúlt évek folyamatos veszteségei miatt tőkerendezésre kerülhet sor a DVTK-nál.
Összességében a DVTK esetében nehéz megmondani, mennyire nyugszik piaci alapokon a gazdálkodás, hiszen a bevételeket nem részletezte a klub. Az mindenesetre biztató, hogy az árbevétel teszi ki a nagyobb részt, a jórészt egyszeri tételeket tartalmazó egyéb bevétel lényegesen kisebb. Az biztos, hogy a borsodi klubnak nem szabadott volna, hogy kiesési gondjai legyenek, de a sűrű középmezőny miatt nem dőlhetnek hátra, ha nem tudják emelni a költségvetésüket.
- Mezőkövesd Zsóry FC
A Gyirmót mellett a másik újonc a Mezőkövesd volt, mely az utolsó előtti fordulóban tudta végül elkerülni a kiesést. Első ránézésre a költségvetés alapján jókora bravúr volt, hogy nem estek ki, hiszen becsléseink szerint 740,3 millió forintból gazdálkodott a klub, ami a Gyirmóté mellett messze a legalacsonyabb az NB1-ben. Ugyanakkor esetükben is hozzá kell tenni, hogy a tavaszt még a jóval költséghatékonyabb másodosztályban töltötték, ez indokolhatja részben a lemaradást az anyagiak terén.
Az árbevétel 501,5 millió forintot tett ki, aminek a legnagyobb része, 300 millió az MLSZ-től érkezett jogdíjak formájában. Emellett 133,9 milliót könyveltek el reklám és hirdetésként, ez a kettő tette ki a bevétel tetemes részét. Azt még érdemes kiemelni, hogy a jegyárakból mindössze 11,5 millió forintos forgalma volt a Kövesdnek, ez is azt támasztja alá, hogy ez a tétel a legtöbb klub esetében marginális.
Egyéb bevételként 337,1 millió forintot tartalmaz a beszámoló, ebből 217,2 milliót tett ki az önkormányzati támogatás, 33,8 milliót az egyéb céges támogatás.
A kiadások közül ismét kiemelkedik a személyi jellegű költség, az 519,8 milliós tétel magasabb, mint a teljes árbevétel. Ehhez jött 115,4 milliós anyagjellegű ráfordítás és 12,7 milliós egyéb kiadás. Így összességében 99,3 millió forintos adózott eredményt ért el a Mezőkövesd Zsóry FC.
A Mezőkövesd esetében régóta köztudott, hogy a politika jelentősen belefolyik a működésbe Tállai András NAV-elnökön keresztül, akinek szívügye a kövesdi foci. Ez például látszik a jelentős önkormányzati támogatásból, hiszen a város háromszor annyit adott, mint például Miskolc a DVTK-nak. A gazdálkodás ugyanakkor nem áll messze a piaci alapútól, hiszen az önkormányzaton kívül nem volt jelentős egyszeri támogatása a klubnak, bár a piaci árbevételekkel még jelentős veszteségük lett volna, de láthatóan igyekeztek kordában tartani a kiadásokat. Ha azonban jövőre nam akarnak kiesési gondokat, akkor az anyagi feltételeken is javítani kellene, hiszen a Puskás Akadémia feljutásával egy kifejezetten tehetős klubbal gyarapodik majd az NB1.
Sorozatunk második részében néhány nap múlva az NB1 5-8. helyezettjeit vesszük górcső alá, vagyis a DVSC, az Újpest, a Haladás és a Paks gazdálkodását mutatjuk majd be.
