Nem sokat pihenhettek a magyar focisták, máris elindult az NB1 2017/18-as szezonja. Éppen ezért nekünk is elég volt a „nyári szünetből”, újabb elemzéssel jelentkezünk. Azt már részletesen kiveséztük, hogy a tavasszal zárult szezonban milyen összegből gazdálkodtak a klubok, viszont eddig nem foglalkoztunk a két újonccal, a Puskás Akadémiával és a Balmazújvárossal. Előljáróban annyit, hogy a felcsútiaknál meglepetés lenne, ha kiesési gondjaik lennének, a másik klubnál viszont nagyot kellene domborítani a sima bentmaradáshoz.
Korábban részletesen foglalkoztunk az NB1 gazdálkodásával, az ezzel kapcsolatos cikkeket itt gyűjtöttük össze:
Első rész: Gyirmót, MTK, DVTK, Mezőkövesd
Második rész: DVSC, Újpest, Haladás, Paks
Harmadik rész: FTC, Vasas, Videoton, Honvéd
Negyedik rész: 10 ábra az NB1-ről
Az újoncok gazdálkodásáról azonban eddig nem írtunk, most ezt a hiányosságot pótoljuk. Elsőként érdemes elővenni az NB1 legfontosabb ábráját a klubok általunk becsült költségvetéséről, és a kieső MTK, illetve Gyirmót helyére behelyettesíteni a Puskás Akadémiát és a Balmazújvárost:
Rögtön látszik, hogy az erőviszonyokban nagy felfordulás nem történt: az eddig negyedik leggazdagabb MTK helyét átvette a Puskás, a Balmaz viszont a legszegényebb Gyirmót pozícióját foglalta el. De lássuk a részleteket!
Puskás Akadémia FC
Azt eddig is tudtuk, hogy a felcsútiak nem szűkölködnek a pénzben, részben emiatt volt meglepetés a kiesésük 2016 nyarán. Az viszont senkit nem lepett meg, hogy a klub komolyabb gond nélkül nyerte meg az NB2-t, és jutott rögtön vissza az első osztályba. Idén nyáron pedig olyan mértékű költekezésbe kezdett, hogy egy szemernyi kétség sem maradt afelől, hogy nem csak simán a bennmaradást célozzák meg.
A 2016-os beszámoló alapján a PAFC a negyedik legnagyobb költségvetésből gazdálkodott a jelenlegi NB1-es klubok közül, 1,7 milliárd forintot költhettek el. Illetve elkölthettek volna ennél sokkal többet is, hiszen a bevételeik megközelítették a 2,5 milliárd forintot. Ebből azonban 800 millión megmaradt adózott eredménynek. Érdekesség, hogy ha teljesen kihasználták volna az anyagi lehetőségeiket, akkor még egy hellyel előrébb lennének az Újpestet is megelőzve, csak a magyar mezőnyből kimagasló Fradi és Videoton verné őket költségvetés tekintetében.
A beszámoló szerint a Puskás FC Kft. árbevétele 2,2 milliárd forint volt a 2015-ös 1,4 milliárddal szemben, igaz ebben szerepe lehetett annak is, hogy az első félévben még az első osztályban szerepelt a csapat. Ehhez jött 295,1 millió forintos egyéb bevétel, így adódott a már említett közel 2,5 milliárdos összeg.
Sajnos az árbevételt a beszámoló kiegészítő melléklete sem részletezi, de valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha azt feltételezzük, hogy nem elsősorban a jegybevételekből, sokkal inkább a szponzori pénzekből és az MLSZ-től kapott támogatásokból hízott ekkorára a klub büdzséje.
A kiadások kapcsán azon már meg sem lepődünk, hogy a személyi jellegű kifizetések vitték el a legnagyobb tételt, 847,5 millió forintot. És elnézve a nyári igazolásokat nem lepne meg, ha ez csak emelkedne 2017-ben. Ehhez jött 425,9 millió forintos anyagjellegű ráfordítás, illetve 175 milliós egyéb kiadás.
Ahogy már említettük, a PAFC nem használta ki teljesen anyagi lehetőségeit, így üzemi szinten közel 936 milliós nyeresége volt a klubnak, amiből 133,5 milliót be is fizettek adóként, így az adózott eredmény 801,5 millió volt.
Összességében eddig is tudtuk, hogy a Puskás Akadémia az NB1 legtehetősebb klubjai között van, ezt támasztották most alá a számok, melyek alapján a harmadik-negyedik legnagyobb költségvetéssel rendelkezik a csapat. Sajnos a bevételeket nem részletezték tételesen, de valószínűleg elsősorban szponzori pénzekből és tulajdonosi hozzájárulásból él a klub, hiszen a tulajdonos az a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány, mely évek óta a legtöbb tao-támogatást kapja.
Balmazújvárosi FC
A fenti grafikonon láthattuk, hogy a 2016-os számok alapján a magyar első osztály messze legkisebb költségvetésű klubja a Balmazújváros. A beszámoló szerint a klubnak tavaly mindössze 174 millió forint volt az árbevétele, amihez jött még 196,5 milliónyi egyéb bevétel. Mindezek mellett volt 58,1 milliós adózott vesztesége a kft-nek, vagyis összesen 428,6 millió forint lehetett a teljes költségvetés. Ez még a második legszegényebb Mezőkövesd 740 milliós büdzséjének is majdnem a fele. Vagyis bátran kijelenthetjük, hogy jelentősen emelni kell az anyagi lehetőségeket, ha a Balmaz bent akar maradni az NB1-ben, mivel ennyire leszakadva nehéz lenne megtartani az első osztályú tagságot.
A Balmazújváros Sport Kft. beszámolója szerint egyébként a klub 100 százalékos tulajdonosa a város önkormányzata, ez is nehezíti az anyagi lehetőségek jelentős javítását, hiszen nehéz elképzelni, hogy a város több százmillió forinttal be tudna pluszban szállni az üzemeltetésbe.
Sajnos a bevételeket a Balmazújváros FC sem részletezte, de valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha azt feltételezzük, hogy a város mellett a helyi vállalkozók adták össze szponzorként a működéshez szükséges összeget. Innen kellene most szintet lépni, hogy NB1-es költségvetése lehessen a csapatnak.
A kiadások közül a Balmazújvárosnál is kiemelkedtek a személyi jellegű ráfordítások, a 203,7 milliós összeg magasabb volt, mint a cég teljes árbevétele. Ehhez jött még 150,2 milliónyi anyagjellegű ráfordítás és 7,3 milliónyi egyéb kiadás. A már említett 400 millió feletti büdzsé úgy jött össze, hogy még 67 milliónyi értékcsökkenést is elszámolt a klub.
Összességében messze a legkisebb a Balmazújváros költségvetése, így ha nem tudnak érdemben emelni a 2016-os költségvetésen, akkor nehéz lesz bennmaradnia a csapatnak. Már persze ha abból indulunk ki, hogy minden csak a pénzen múlik.
