A profi klubokhoz képest aprópénzből gazdálkodik a labdarúgó akadémiák többsége, az egyetlen kivétel talán a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia. Ráadásul ha nem létezne a társasági adó-kedvezmény, akkor ennek a bevételnek a jelentős része is kiesne. Márpedig pénz nélkül nehéz lesz kitörni a magyar focit jellemző eredménytelenségből, most kellene a fiatalokba invesztálni ahhoz, hogy aztán néhány év múlva megtérüljön ez a befektetés, és a felnőtt csapatok önfenntartók legyenek.
Egy korábbi cikkünkben utaltunk rá, hogy a magyar klubok előtt talán a legjelentősebb kitörési pont az lehet, ha sikerül nagyobb számban piacképes játékosokat kinevelniük, akiket aztán jó áron lehet eladni Nyugat-Európába. Ezt a modellt alkalmazták például a horvát vagy a szerb csapatok, melyek most a Bajnokok Ligája csoportkörének rendszeres résztvevői. Ráadásul nemrég jelent meg egy nemzetközi összehasonlítás, mely bejárta a magyar sajtót is, eszerint a 31 legjelentősebb európai bajnokságba játékosokat nevelő klubok rangsorában az MTK a 22. helyen áll. A dolog szépséghibája, hogy a 31 legerősebb bajnokság között olyanok is vannak, mint a magyar NB1, az pedig nem igazi kitörés, ha valamelyik első osztályú klubban MTK-nevelésű fiatalok játszanak. Mindenesetre a téma kapcsán érdemes foglalkozni a magyar futballakadémiák gazdálkodásával. Ezek az akadémiák azonban gombamód szaporodtak az utóbbi években, így mindet bemutatni szinte képtelenség. Így amellett döntöttünk, hogy a belga Double Pass cég által az öt legjobbnak minősített akadémiát vesszük górcső alá. A cég elemzését idén nyáron publikálta az MLSZ. A végére aztán öt plusz egy fős lett a lista, a cikkből az is kiderül, miért.
1. Debreceni Labdarúgó Akadémia
A DVSC honlapján található bemutatkozás szerint az akadémiát működtető Debreceni Labdarúgó Akadémia Nonprofit Kft. 2010-ben jött létre, a Double Pass szerint az övék jelenleg a legjobb magyar akadémia. Maga az akadémia 2013-ban nyílt meg, a beruházás összértéke 1,4 milliárd forint volt, amiből 300 milliót a város adott, 150 milliót a DVSC Futball Szervező Zrt. (a Loki felnőtt csapatának üzemeltetője), a fennmaradó rész pedig a tao-felajánlásokból folyt be. Az akadémiát üzemeltető cégben 51%-os tulajdonos a DVSC Futball Szervező Zrt., a fennmaradó rész pedig a városé és a Debreceni Egyetemé. A társaság főbb gazdálkodásai adatai az alábbiak szerint alakultak 2010 óta:
A „klasszikus” árbevétel az utóbbi két évben haladta meg a 70 millió forintot, előtte 10-20 milliós tételt jelentett. A bevétel másik fele pedig az egyéb bevételekből származott, itt 2013-ban 239,6 milliót könyvelt el a cég, de 2012-re is 163,3 millió esett. Az utóbbi két évben aztán az árbevétel emelkedésével párhuzamosan ez visszaesett 20 millió forint alá.
Az mindenesetre megállapítható, hogy a debreceni akadémia az utóbbi években egyszer sem gazdálkodott 240 millió forintnál nagyobb összegből, miközben az NB1-ben még a legkisebb klubok éves költségvetése is eléri ezt az összeget.
2. Illés Akadémia
A Double Pass értékelése szerint a második legerősebb magyar utánpótlás-nevelő centrum a szombathelyi Illés Akadémia, mely alapítványi formában működik, a 2007-ben létrehozott Illés Sport Alapítvány révén. A gazdálkodási adatok az alábbiak szerint alakultak:
Vagyis éves beszámolója szerint az alapítvány egyre több pénzből gazdálkodott, a 2010-es alig 100 millió forint után a kiadások tavaly már meghaladták a félmilliárd forintot. És mindezek mellett a 2013-as év kivételével nyereséges volt az akadémia, 2015-ben már 150 millió forintot termelt a tulajdonosoknak. A bevételek egyébként szinte teljes egészében támogatásokból származtak az alapítványnál. A támogatásokból 60 millió forintot tett ki a Haladás felnőtt csapatát működtető társaság befizetése, az MLSZ-től 185 millió forintot, a tao-kedvezményből pedig 180,1 milliót kapott az Illés Akadémia.
3. Magyar Futball Akadémia
A belga cég értékelése szerint a Honvédhoz köthető MFA bronzérmes lett a magyar akadémiák versenyében, az utánpótlás-nevelő centrumot a Magyar Futball Akadémia Alapítvány üzemelteti, melynek gazdálkodását az alábbi ábrán foglaltuk össze:
Látszik, hogy az MFA költségvetése évente viszonylag stabilan 150-200 millió forint volt, viszont tavaly a 212 milliós kiadás mellé lényegesen alacsonyabb bevétel párosult, így 57,3 milliós veszteséget termelt a harmadik legsikeresebben működő akadémia. A bevételeken belül egyébként az egyéb bevételek tették ki a legnagyobb részt, azon belül pedig a különböző címen kapott támogatások 118 milliós összege biztosította a működést elsősorban. A „klasszikus” árbevétel mindössze 34 millió forint volt 2015-ben az előző évi 87,4 millióval szemben. A kiadásokon belül az anyagjellegű kiadások 124 milliós összege volt a legnagyobb tétel, emellett a személyi jellegű kifizetések 48,8 millió forintot tettek ki, és 31,8 milliónyi egyéb kiadása is volt az alapítványnak.
4. Sándor Károly Labdarúgó Akadémia
Az MTK utánpótlás-nevelését biztosító akadémia a legrégebbi hasonló intézmény Magyarországon, és ahogy a cikk elején jeleztük, a Sporttudományok Nemzetközi Központjának (CIES) európai listájára való felkerüléssel komoly nemzetközi elismerést is bezsebelt az akadémia. A Double Pass listáján ugyanakkor lecsúsztak a dobogóról, a Sándor Károly Ifjúsági Sport Alapítvány gazdálkodása pedig az alábbiak szerint alakult:
A Sándor Károly Akadémia bevételeinek 2013-as átmeneti megugrása elsősorban annak volt köszönhető, hogy az alapítvány 195 millió forintos támogatást kapott az MLSZ-től, emellett a tao-felajánlásokból további összeg folyt be a kasszába. Ennek az egyszeri kiugró eredménynek köszönhetően az utóbbi évek összesített profitja még mindig 170 millió forint körüli összeget mutat.
A bevétel legnagyobb része 2015-ben is a különböző támogatásokból folyt be, a piaci árbevétel mindössze 0,3 millió forint volt, amihez majdnem 178 millió forintnyi támogatás érkezett elsősorban a tao-nak köszönhetően.
5. Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia
A felmérés szerint az ötödik legjobban működő magyar akadémiát Az ETO Jövőjéért Alapítvány üzemelteti. Kérdés, hogyan hatott az utánpótláscentrum gazdálkodására az, hogy csődbe ment a felnőtt csapat tulajdonosa, a Quaestor, az ETO-t pedig visszasorolták a harmadosztályba.
Az alapítvány beszámolója szerint érezhető volt a negatív hatás 2015-ben, hiszen majdnem a felére esett vissza az akadémia bevétele, így már csak 46,3 millió forintból tudtak gazdálkodni. Ezzel párhuzamosan azonban a kiadások még növekedtek is, több mint 20 millió forinttal nyújtózkodott tovább az akadémia, mint ameddig a takarója ért. Persze a nem egészen 70 millió forintos kiadással a Fehér Miklós Akadémia még így is a legszerényebb körülmények között működött tavaly az általunk vizsgáltak közül.
Érdekesség, hogy az akadémia azt is elárulta, ki az egyik legnagyobb támogatója: az Audi Hungária Motor Kft. a 2015-16-os szezonban összesen 61,1 millió forinttal segítette a működésüket. Emellett a Pannon-Víz Zrt. adott még 5,8 milliót, további felajánlásokból pedig összejött még pár százezer forint. A teljes bevétel jelentős esése egyébként annak volt köszönhető, hogy az értékesítés nettó árbevétele a 2014-es 43,6 millió forintról 6,7 millióra esett.
Hosszabb távra visszatekintve is egyértelműen látszik, hogy fokozatosan került egyre nehezebb anyagi helyzetbe a győri utánpótlás-nevelés. Elsősorban az Audi évi 50-60 milliós támogatásának köszönhető, hogy egyáltalán még életben maradt az alapítvány. Azt ugyan nem részletezték, hogy ez milyen formában érkezik hozzájuk, de nem lennénk meglepve, ha a tao-kedvezményt kihasználva szponzorálná az akadémiát is az autógyár.
+1 Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia
Ahogy a cikk elején már említettük, a Double Pass összesen 15 magyar akadémiát vizsgált meg. Az eredeti elképzelés az volt, hogy a legjobb öt utánpótláscentrum gazdálkodását vizsgáljuk meg, menetközben azonban rájöttünk, hogy csak akkor érdemes a magyar akadémiai világról beszélni, ha a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát (PFLA) is megvizsgáljuk, mely a rangsorban a hatodik helyen végzett. Esetükben elsőre azt hittük, hogy nehéz lesz szétválasztani a most éppen NB2-es csapat gazdálkodását az akadémiáétól, azonban végül a vártnál könnyebb dolgunk volt, ugyanis egy törvény szerint 1998 óta a profi csapatok működtetését külön gazdasági társaságba kell kiszervezni. Ez a PFLA esetében a Puskás Futball Club Kft., melynek tulajdonosa A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA). Ez működteti magát az akadémiát is, vagyis elég ennek az alapítványnak a beszámolóját megvizsgálni, hogy képbe kerüljünk. Az ott tapasztalt számok azonban még bennünket is megdöbbentettek az eddig látott akadémiai költségvetések után.
A beszámoló szerint 2015-ben a FUNA összes bevétele meghaladta az 5,3 milliárd forintot, vagyis nagyjából a négyszerese volt az öt legsikeresebb akadémia összesített bevételének. Ezzel szemben a kiadásaik alig haladták meg a 2 milliárd forintit az elmúlt években, vagyis folyamatosan masszív nyereséget termelt a felcsúti akadémia. További érdekesség, hogy a vizsgált alapítványok közül szinte csak a felcsúti kapott érdemi költségvetési támogatást, 2015-ben 93,2 millió forintot, emellett 600 milliónyi uniós forrás is landolt a számlájukon, illetve 108,8 millió forintot tett ki a normatív támogatásuk. Az EU-forrást az alapítvány az azóta elhíresült felcsúti kisvasút megépítésére nyerte el. Mindezeken felül gazdasági társaságoktól érkezett 2,6 milliárd forint támogatás, de sajnos az alapítvány nem részletezi, hogy ez melyik cégektől jött, a beszámoló szerint ez a tao-források önrészét szolgálta. A társasági adókedvezményből 1,6 milliárd forint ment a Puskás Akadémiához a beszámoló szerint.
A PFLA egyébként a vizsgált évek mindegyikében jelentős nyereséget termelt, összesen 15,5 milliárd forintot tett ki ez a profit 2010 óta. Osztalékot azonban soha nem fizetett az alapítvány a tulajdonosainak, így ez az összeg eredménytartalékként lehet elkönyvelve, a későbbi évek működésére használhatják fel. Ennek köszönhetően 2015-ben 16,6 milliárd forint volt a PFLA saját tőkéje.
A végére még egy ábrát érdemes megvizsgálni: láthattuk, hogy az akadémiák bevételének tetemes része a tao-ból származik. Ezzel kapcsolatban az MLSZ évről évre közli, hogy az egyes szervezetek mekkora támogatást kaptak:
Feltűnő, hogy a FUNA mennyivel több adókedvezmény-felajánlást kap, és ebben még nincsenek benne az egyéb támogatások, melyek összege az utóbbi években szintén elérte a 10 milliárd forintot. Ehhez képest erősen gondolkodni kell, ha három igazi Puskás-nevelésű fiatalt akarunk mondani, aki Magyarország leggazdagabb akadémiájáról került ki.
Ha érdekel a sport és a gazdaság összefonódása, kövess minket a Facebookon is! LIKE-old a profilunkat (klikk ide) és értesülj a leghamarabb a cikkeinkről.
