Sportbiznisz

Utazás a rémálmok földjére

2016. október 09. - Sportbiznisz Blog

A mi korosztályunk valószínűleg már sosem felejti el azt a rigai estét 2003-ban. Nekünk talán ez volt a magyar foci első igazán nagy bukása. És épp ezért nem felejtjük el Maris Verpakovskis nevét sem, aki azon a rémálomszerű meccsen két gólt rúgott. De ne rágódjunk a múlton, most itt a lehetőség revansot venni, ráadásul gazdaságilag is minden mellettünk szól.

valogatott161005.jpg

Sok mai harmincas férfi van úgy vele, hogy 2003 szeptemberéig fogalma sem volt, hol van Lettország, aztán amikor meglepetésre hármat kapott a válogatott Eb-selejtezőn, akkor egy életre megtanultuk a lettek nevét. De leginkább Maris Verpakovskis nevét, aki két góllal terhelte meg Király Gábor hálóját azon a meccsen. A lettek egyébként mindenkit megdöbbentettek azzal, hogy kijutottak a 2004-es Európa-bajnokságra, hasonló bravúr azóta sem jött össze nekik.

A tizenhárom évvel ezelőtti meccsről a magyar keretben már csak Gera Zoltán szerepel, Verpakovskis „barátunk” pedig idén januárban vonult vissza, de előtte megjárta a Dinamo Kijevet, a Getafét, a Hajduk Splitet és a Celta Vigót is, igazán nagy karriert azonban sehol nem futott be, a La Ligában például 13 meccsen csak egy gól jött össze neki.

A mai lett válogatottban nincs hasonlóan nagy név, bár Artjoms Rudnevs neve nem cseng rosszul, főleg Magyarországon, hiszen a csatár 2009-11 között 30 meccsen húsz gólt vágott a ZTE színeiben az NB1-ben, és a magyar kupában is összehozott három találatot. Azóta megjárta a lengyel ligát, majd a Lech Poznanból 5,5 millió euróért ment a Hamburgba, mely végül idén nyáron adta tovább Kölnbe. A 28 éves centernek idén három Bundesliga-meccsen még nincs gólja, a német kupában tudott csak egyszer betalálni.

De térjünk rá a komolyabb dolgokra: mit érdemes tudni Lettországról? A lakossága a 2014-es népszámlálás szerint a kétmilliót sem éri el, vagyis az egész országban alig élnek többen, mint Budapesten. Mindehhez 64 589 négyzetkilométeres terület járul, ami nagyjából a kétharmada Magyarországénak, vagyis az ország kifejezetten ritkán lakott.

A magyar-lett kereskedelmi kapcsolatokról nem sokat lehet mondani, a KSH szerint 2015-ben mindössze 35,3 millió euró értékben importáltunk terméket és 139 millió eurót tett ki a magyar export. A tendencia érdekes volt, hiszen a kivitelünk több mint húsz százalékkal csökkent 2014-hez képest, viszont az import közel 40 százalékkal ugrott meg.

Most is elkészítettük a táblázatot, amit a magyar-svájci meccs előtt. Ugyanazt az öt mutatót vettük alapul, és most is egy-egy gólt jelent mindegyik.   

lettmagyar161006.png

Jól látszik, hogy a gazdasági adatok és a két válogatott keret értéke mellettünk szól, ennek alapján 5:0-s győzelemre készülhetnénk Rigában. Lettországban az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson kicsivel marad csak el a magyartól, a munkanélküliségi ráta viszont majdnem a duplája a magyarnak. A 2015-ös gazdasági növekedésben minimálisa az előnyünk. A focihoz kapcsolódó mutatókat nézve a lettek legértékesebb játékosa Rudnevs, akinek értékét a Transfermarkt 1 millió euróra becsüli, a Feröer elleni magyar kezdőcsapat összértéke pedig majdnem négyszerese az Andorra ellen kínkeservesen 1:0-ra nyerő lett csapaténak.

Vagyis ha a gazdasági adatokból indulunk ki, akkor sima győzelem várhat ránk Rigában, a történelem viszont óvatosságra int, hiszen 13 éve egyszer már megégett a magyar csapat a lett fővárosban.

Vágjunk vissza a frankhitelekért is!

Svájcról a legtöbb magyar embernek ma valószínűleg a Milka csoki, az órák vagy a frankhitelek ugranak be. Mi azért ennél alaposabban igyekeztünk kielemezni a magyar-svájci gazdasági kapcsolatokat és a két csapatot. Ezzel egy újabb sorozatot is elindítunk, mostantól az összes válogatott meccs előtt jövünk friss elemzéssel gazdaságról és fociról.

Svájc lakossága a 2014-es népszámlálás szerint 8,2 millió fő volt, ehhez 41 284 négyzetkilométeres terület párosul. Vagyis a lakosság száma alig kisebb a magyarnál, viszont az ország területe a felét sem éri el Magyarországénak. Az alpesi ország egyébként a „becsapós” európai államok közé tartozik, hiszen a fővárosa nem a kézenfekvő Zürich, hanem a számunkra az 1954-es vb-döntő miatt rosszemlékű Bern.

valogatott161005.jpg

A magyar-svájci kereskedelmi kapcsolatok 2015-ben 253,4 milliárd forintot tettek ki a KSH beszámolója szerint, az utóbbi években szinte folyamatos volt a növekedés, hiszen a fenti összeg 2011-ben lépte át először a 200 milliárdot. A fenti összeg egyébként a magyar exportot jelenti Svájcba, emellett 182,6 milliárdnyi behozatal is volt. Vagyis a kereskedelmi egyenleg magyar szempontból 70,8 milliárd forintos többletet mutatott.

A svájci nagykövet egy tavaly júniusi gyárátadón Kecskeméten arról beszélt, hogy mintegy 39 ezer munkavállalót alkalmaznak a svájci cégek leányvállalatai Magyarországon, amelyek közül a legnagyobb, a mintegy ezer munkavállalót alkalmazó Phoenix Mecano Kecskemét Kft.

A mostani cikkel egy teljesen új sorozatot is elindítunk: minden válogatott tétmeccs előtt öt szempont alapján hasonlítjuk össze a két országot és a nemzeti válogatottakat. Minden mutatóban a „győztes” egy „gólt” kap, így alakul ki a képzelt gazdasági meccs végeredménye. Az általunk vizsgált öt mutató:

  1. Egy főre jutó GDP dollárban vásárlóerő-paritáson
  2. A legutóbbi év GDP-növekedése (százalék)
  3. Munkanélküliségi ráta (százalék)
  4. A legértékesebb játékos (millió euró)
  5. A legutóbbi válogatott tétmeccs kezdőcsapatának összértéke (millió euró)

A pénteki magyar-svájci meccs esetében ezeket a mutatókat az alábbiakban foglaltuk össze:
magyarsvajckep161004.png

Azt előre borítékolni lehetett, hogy az egy főre jutó GDP-ben Svájc fölényesen nyer majd, de az talán sokaknak meglepő lehet, hogy a 2015-ös gazdasági növekedéssel sikerült kiegyenlítenünk. Innen kezdve azonban csak svájci gólok születtek, amiben nem kevés szerepe volt annak, hogy Dzsudzsák Balázs becsült értéke fénykorához képest is töredékére esett, miközben Granit Xhaka idén nyáron 45 millió euróért igazolt az Arsenalba, és hat meccsen már a Premier League-ben is szerzett egy gólt. A két válogatott játékosai közti különbség még nagyobb, ha a legutóbbi tétmeccs kezdőcsapatának összesített adatait vesszük figyelembe, ebben a mutatóban majdnem tízszeres a svájci fölény. A feröer elleni magyar kezdőcsapat összértéke alig harmada volt Xhaka egyedüli értékének, mellette Ricardo Rodriguez 25 millió eurós értéke és Breel Embolo 22 milliója is meghaladja a teljes magyar kezdőcsapat értékét.

Vagyis összességében a mi képzelt meccsünk 4:1-es svájci sikert jelez előre, de ettől függetlenül persze drukkolunk péntek este a magyar válogatottnak. Hamarosan pedig jövünk a hétfői lett-magyar mérkőzés hasonló beharangozójával.

Még nem az NHL, de fényes jövő állhat előtte!

Tegnap lezajlott a Jégkoron Bajnokok Ligája (CHL) play off küzdelmeinek első felvonása. A legjobb 32 európai csapat között (az orosz KHL csapatait nem számítva) az eddigi szezonoktól eltérően egyelőre nem tűnik legyőzhetetlennek az északi hegemónia.

A 2014 augusztusában indult sorozat nem burkolt célja, hogy ötvözve a labdarúgó Bajnokok Ligája lebonyolításának menetét és az észak-amerikai profi jégkorongliga (NHL) népszerűségét egy profitábilis, nagy nézettségnek örvendő európai hoki ligában. Az eddigi két idényben (2014/15 és 2015/16) svéd csapatok diadalmaskodtak, az elsőben a Lulea, a másodikban a Frölunda. Az eddigi lebonyolítási rendszert a jövő szezontól a Nemzetközi Jégkorongszövetség (IIHF) átalakítja, amivel tesz egy markáns lépést egy profibb megjelenés felé. Lényegében az eddigi szezonokat betudhatjuk egyfajta kedvcsinálónak, promotálásnak. Ugyanakkor az eddigi eredményeknek köszönhetően az Infront Sports & Media 6 évvel meghosszabbította a média és marketing jogok használatáról szóló szerződését (a 2017/18-as idénytől lép életbe).

Kép forrása: www.championshockeyleague.net

De azért ne ugorjuk át az eddigi időszakot ilyen egyszerűen. Az első idényben az összes mérkőzést figyelembe véve összesen 93,3 millió néző követte az eseményeket a különböző médiumokon keresztül. Ez a nézettség a 2015/16-os idényre már 151,1 millió össznézettséget is elérte (157 mérkőzés). A helyszínen a 2014/15-ös idényben a mérkőzéseket átlagosan 3049 fő tekintette meg, amíg tavaly ez a szám már 3261-re kúszott fel. A Lulea, mint a sorozat első bajnoka a labdarúgó Bajnokok Ligájához képest megmosolyogtató, 135 ezer eurót kapott, míg nem hivatalos információk szerint a tavalyi bajnok Frölunda 70 ezer eurót.

A mérkőzéseket Magyarországon is élőben lehet megtekinteni a Sport Tv jóvoltából, de ha valaki éppen nincsen tv közelben a www.championshockeyleague.net-en is nézheti a rájátszás mérkőzéseit (egy mérkőzés megtekintése 1,99 euróba kerül).

A 2017/18-ban induló új lebonyolításról az alábbi linkre kattintva többet is megtudhat:

átalakul a CHL

 

El sem hinné, hogy mennyien járnak Angliában focimeccsre!

Az angolok bolondulnak a labdarúgásért. Hamis sztereotípia? Nem! Újonnan induló sorozatunkban végigpásztázzuk Európa topbajnokságait, hogy hányan járnak labdarúgó mérkőzésekre és ez mekkora kihasználtságot jelent a stadionokban.

A mai reggel már úgy ébredhettünk fel, hogy a hetedik forduló is befejeződött az angol Premier League-ben. A bajnokságot a Manchester City vezeti, szorosan utána pedig a Tottenham és az Arsenal következik. A teljes bajokságban 20 csapat küzd a bajnoki címért, 19 angol és egy walesi (Swansea City). A 20 stadion teljes befogadóképessége majdnem 754 ezer, ami azt jelenti, hogy Anglia lakosságának 1,4 százaléka beférne a stadionokba.

A legtöbb szurkoló az eddig eltelt mérkőzéseket figyelembe véve a Manchester United hazai ütközeteire látogatott ki, átlagosan 75 276-an.

 

Kép forrása: dailymail.co.uk

Ez egy magas szám, persze viszonyítási alap nélkül nehéz a helyén kezelni. Tehát lássuk mit is jelent ez! Az Old Trafford befogadó képessége 75 635 fő, amely 99,5 százalékos (!) kihasználtságot jelent. A legrosszabb mutatóval a Sunderland AFC rendelkezik, az átlagosan 41 226 néző 84,1 százalékos kihasználtságot jelent. Érdemes megemlíteni, hogy az idei idényben egy klub költözött új stadionba, mégpedig a londoni West Ham kezdte meg az idei szezont az Olympic Stadium-ban. A 60 ezer néző befogadására képes stadionban (a korábbi Boleyn Ground 35 345 férőhelyes volt) az eddigi négy hazai mérkőzésre átlagosan 56 940-en váltottak jegyet. Ez 94,9 százalékos kihasználtságot jelent a Kalapácsosoknak.

A legkevesebb néző befogadására képes stadion a 11 700 fős Bournemouth-i aréna, a legtöbben pedig a már említett Manchester United mérkőzéseit tekinthetik meg a helyszínen. A stadionok átlag befogadó képessége majdnem 38 ezer, amelyhez 94,3 százalékos átlagos kihasználtság párosul.

 

 

 

Ez az ábra sokat elárul a horvát fociról!

A magyar labdarúgó-bajnokság után, sorozatunk második részében a horvát bajokság kerül górcső alá. Az eddig eltelt 10 fordulóban 137 gól esett és 8 piros lap került kiosztásra. A legjobb eladást a nyári átigazolási időszakban a Dinamo Zagreb könyvelhette el, amikor Marko Pjacat tudta értékesíteni 7,13 milliárd forintért (!) az olasz Juventusnak. A legértékesebb belföldi transzfer a Dinamo és az RNK Split között zajlott, 496 millió forintért váltott klubot a fiatal koszovói hátvéd, Amir Rrahmani. Egy játékos átlag értéke a horvát első osztályban 162 millió forint (egy NB1-es játékos átlagértéke ennek a fele), aminek most a háromszorosát fizette a fővárosi csapat. Minden bizonnyal nem véletlenül adott ennyi pénzt Koszovó első tétmérkőzésén is szereplő hátvédért a Zágráb.

Tényleg megér 2300 milliárd forintot a Forma-1?

Magyar szempontból egészen elképesztő összegek röpködtek akkor, amikor a CVC Capital bejelentette, hogy 8,4 milliárd dollárért (több mint 2300 milliárd forint) eladja a Liberty Media Corporationnek a Forma-1-et. Jogosan vetődhet fel a kérdés, nincs-e túlárazva az üzlet, illetve honnan van ennyi pénz a versenysorozatban.

Az F1 pénzügyi helyzete a legnagyobb jóindulattal is átláthatatlannak minősíthető, annyit tudni biztosan, hogy a Liberty hajlandó volt 8,4 milliárd dollárt fizetni – állapítja meg a Guardian cikke. Márpedig a vevő valószínűleg belelátott a könyvekbe, véletlenül senki nem fizet ki ekkora összeget. A nyilvánosan elérhető adatokból annyit tudni, hogy a Forma-1 bevétele évente megközelíti a másfél milliárd dollárt. Ez a tévés közvetítési jogdíjból, a szponzori szerződésekből, a céges csomagokból és a rendező országok által fizetendő jogdíjakból származik. Ráadásul ez az összeg folyamatosan emelkedik 2003 óta, még a gazdasági válság sem tudta megakasztani a felívelő tendenciát.

ferrari_formula_1_lineup_at_the_nurburgring.jpg

Forrás: wikipedia.org

A bevétel majdnem fele a rendező országok jogdíjából származik, a Forma-1 évi 450 millió nézőjével kifejezetten vonzó azoknak az országoknak, akik „fel akarnak kerülni a világtérképre”. Egy kormányhatározat szerint Magyarország 2017-ben 37,4 millió dollárt (10,3 milliárd forint) fizet azért, hogy a Hungaroringen továbbra is legyen futam, ezt követően évente öt százalékkal emelkedik a jogdíj. A jelenlegi szerződés 2026-ig érvényes, addig összesen 146 milliárd forintba kerül majd a magyar futam rendezése az államnak. Évi huszonegy versennyel számolva ez azt jelenti, hogy ha mindenki a magyarokhoz hasonló jogdíjat fizet, akkor csak ebből majdnem 800 millió dolláros bevétele származik az F1-nek. Ráadásul a szerződés szerint az összes évente 10 százalékkal emelkedik (Magyarország esetében ezt egyedi döntéssel csökkentették 5 százalékra), vagyis 2021-re több mint egymilliárd dollár lehet csak a jogdíj ha marad a mostani konstrukció.  Persze vannak, akiknek ennél is többet ér a futam, a hírek szerint Abu-Dzabi és Szingapúr évi 65 millió dollárt is hajlandó kifizetni, ráadásul a Guardian szerint Bernie Ecclestone olyan szerződéseket kötött, melyek alapból évi tíz százalékos növekedést írnak elő, Magyarország csak a Hungaroring felújításának fejében kapott ebből kedvezményt. Ezzel szemben Monaco például egy fillért sem fizet évente, hiszen az F1-nek érdeke, hogy az ikonikus városi pálya évről évre futamot rendezzen. Mellettük Silverstone élvez hasonló státuszt, nekik csak 20 millió dollárt kell fizetniük évente.

A kiadásokat illetően a Telegraph egy másik cikke csak annyit jegyez meg, hogy az évi 1,5 milliárd dolláros bevételből nagyjából 930 milliót a csapatok kapnak meg. Tavaly a legtöbbet a Ferrari kaszálta, de még a Manornak is jutott mintegy 45 millió dollár. Ennek ellenére a nagy csapatok veszteségesek évről évre, hiszen az eredményekhez jelentős kiadásokat kell eszközölniük.

Az biztos, hogy a CVC Capital egyik legjobb befektetése volt az F1 megvétele: a cég 2006-ban 2 milliárd dollárt invesztált a vállalatba, ezzel szemben 2014-ig 8,2 milliárd dolláros profitot termelt neki, amit most a vételárral sikerült megduplázni. Az új tulajdonos valószínűleg valami hasonló megtérülésre számít, azonban sok múlik azon is, hogy a 85 éves Ecclestone vállalja-e továbbra is a napi ügyek vitelét.

Magyarországon egyébként többek között a Forma-1-es futam lebonyolításáért is az állami tulajdonú Hungaroring Sport Zrt. felel. A cég bevétele 2015-ben 4,5 milliárd forintra emelkedett az előző évi 3,8 milliárdról, üzemi eredménye minimális, 9,7 millió forintos veszteséget mutatott, amit a pénzügyi műveleteken elkönyvelt profit lendített végül 44,3 millió forintos pluszba, ami a mérleg szerinti eredmény volt.

Európa Liga, a szegény sógor

Hiába oszthat szét az előző évekhez képest jelentősebb összeget az Európa-ligában szereplő klubok között az UEFA, ez még így sem éri el a Bajnokok Ligája összegének az egyharmadát sem. Egy "most mutasd meg!" bajnokság a közép- és kiscsapatoknak, jelentős bónuszok nélkül. Aki eddig nem értette, hogy a topcsapatokat miért nem érdekli a sorozat, az most megfogja.

Kép forrása: sport.yahoo.com

Az idei évben, mint ahogy azt egy korábbi cikkünkben már megírtuk, a Bajnokok Ligájában a teljes összeg, amiből az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) gazdálkodhat több mint 400 milliárd forint. Az Európa-ligában a bevételek elosztását az UEFA hasonlóan a Bajnokok Ligájához, 3 éves ciklusokra bontja. Kétségtelen, hogy az UEFA a 2015-18-as időszakra a kluboknak visszaosztható pénzeket jelentősen 65 százalékkal megemelte. Éves szinten ez az összeg nagyjából 120 milliárd forintot tesz ki. A visszaosztott pénzek két fő komponensből tevődnek össze: a fix díjból, amely a csapat a sorozatban elért eredményétől függ és a market poolból, amely lényegében a tv és szponzori díjakat jelenti.

A leglátványosabb pénzdíj növekedést a korábbi ciklushoz képest a csoportkörbe jutásért lehet kapni, itt az 1,3 millió eurós összeget megduplázta az UEFA a mostani szezonra. A kiesési szakasz pénzdíjait is jelentősen megemelték, ámbár ez még így is jócskán elmarad a BL összegeitől. Csak összehasonlításként érdemes végiggondolni, hogy az a csapat amelyik az EL-ben bejut a csoportba és ott minden mérkőzését megnyeri, amivel kiérdemli a legjobb 32 közötti részvételt, a fix díjakból összesen 6,5 millió euróra tesz szert. Ez pedig, ha az első selejtező körből indul, 14 mérkőzést jelent. A Bajnokok Ligájában csak a csoportkörbe kerülésért 12,6 millió euró jár.

A top bajnokságok feszített tempójában már csak a play-off és a csoportmérkőzések plusz 8 mérkőzést jelentenek (hét közben, csütörtökön), amelyek jelentősen terhelik a csapatokat. Figyelembe véve, hogy az angol Premier League-ből 2016-ban kiesett Aston Villa is 74 millió eurót kapott az angol bajnokságban mutatott teljesítményéért, nem lehet kérdés, hogy az angol bajnokság klubjai mennyire priorizálják a sorozatot. A tavalyi Európa-liga győztes Sevilla körülbelül 22 millió eurót kaphatott, miközben a spanyol bajnokságban elért ötödik helyéért 38,5 millió eurót.

Az UEFA a végleges csapatonkénti pénzdíjazását a 2015/16-os idényre még nem közölte, de a 2014/15-ös idényben a csoportkörbe bejutó csapatok közül a legkevesebbet a szlovák Slovan Bratislava kapta, körülbelül 537 millió forintot, ami alig 13 százaléka (!) annak az összegnek, amelyet a fehérorosz Bate Boriszov kapott hasonló időszakra a Bajnokok Ligája csoportkörében. Ez az összeg a magyar bajnokság legnagyobb költségvetéssel rendelkező klubjainál is "csak"  14-17 százalékos plusz bevételt jelentene.

A jelenlegi kiírás szerint a magyar bajnokság második és harmadik helyezettje illetve a magyar kupa győztese vesz részt a sorozatban. Legutóbb a sorozatban négy évvel ezelőtt szerepelt magyar csapat, akkor a Videoton a csoportkörbe jutásért, az ott mutatott teljesítményéért és a market pool-ból rá eső részével együtt 580 millió forintot tehetett zsebre.

2019-ig biztos marad Budapesten a női kézi krémje

Hivatalossá vált, hogy újabb három évig, 2017-től 2019-ig Budapest adhat otthont a női kézilabda Bajnokok Ligája négyes döntőjének.

Az európai (EHF) és a magyar szövetség (MKSZ) megállapodását Kocsis Máté, a szervezet elnöke jelentette be keddi, budapesti sajtótájékoztatóján. Pálinger Katalin, az MKSZ alelnöke hangsúlyozta, hogy jobb feltételekkel sikerült megállapodniuk az EHF-fel, mint az elmúlt három évben. Az MTI kérdésére elárulta, az eseményen ezentúl hangsúlyosabb megjelenést kap az MKSZ, s emellett a reklám- és marketingjogokból is jobban részesedik.

"Minden irányból pozitív visszajelzést kaptunk, a klubok maximálisan elégedettek voltak a rendezéssel, s a játékosok is szeretnek idejönni, mert jó a hangulat a tornán. Ezek után nem volt túl nehéz megállapodni" - jelentette ki Pálinger, aki hozzáfűzte: a magyar szövetség hosszabb távra is szeretné a női BL négyes döntőjét Budapesten tartani.

Kocsis Máté mindezt azzal egészítette ki, hogy az MKSZ számára stabil és belátható a finálé finanszírozása, és szerinte mindenki biztos lehet abban, hogy a budapesti esemény jövőre is jó színvonalú és sikeres lesz.

 hirek_foto.jpg

A női BL négyes döntőjét 2014-ben, majd tavaly és idén is a magyar fővárosban rendezték. Az elsőt a Győri Audi ETO KC nyerte, a második tornának nem volt magyar résztvevője, az idei fináléban pedig ezüstérem jutott a győrieknek.

Az elnök beszélt arról is, hogy a kézilabda bekerült a Nemzeti Alaptantervbe, ezzel párhuzamosan októbertől háromezer pedagógus képzését kezdik el a szivacskézilabda iskolai oktatására. Balogh Gábor, a Magyar Diáksport Szövetség elnöke közölte: ősztől lehetőség nyílik arra, hogy a 6-10 évesek számára hetente két napon iskolai keretek között, akkreditált oktatáson részt vett pedagógusok tanítsák a szivacskézilabdát, illetve a kézilabda alapjait.

Célként azt jelölte meg, hogy néhány éven belül 10-15 ezer gyerekkel ismertessék meg a sportágat, s ezzel a következő évtizedekre teremtsék meg a kézilabda utánpótlásbázisát. Kocsis Máté hozzátette: az MKSZ összesen 400 millió forint értékben biztosít eszközt a kézilabda iskolai oktatásához.

Kocsis ismertette továbbá a kézilabda-szövetség létesítményfejlesztési programjait is, amelyek keretében a kormány és a Szerencsejáték Zrt. támogatásának, valamint a TAO-rendszernek köszönhetően összesen 20 milliárd forint jut sportcsarnokok építésére és felújítására. 

"2015-16-ban 500 millió forint keretösszegben 25 tornaterem felújítására tudtunk pénzt adni, a 2016-17-es évben ezt az összeget megduplázzuk. 20-25 darab 50 millió forint alatti projektet és négy 50-100 millió forint közötti felújítást támogatunk, a hátország, azaz az NB II-es vagy lejjebb lévő sportszervezetek megsegítésére" - tájékoztatott az elnök.

Kitért arra is, hogy az MKSZ átvállalta az NB I-es klubok mellett az NB I/B-s és NB II-es egyesületek, összesen 222 csapat versenyeztetési költségeit is. Mindez 240 millió forintos megtakarítást jelent az egyesületeknek.

(MTI)

Kiderült, hova kell menni olcsó BL-meccset nézni

A 32 csoportkörben résztvevő csapat közül az ukrán Dinamo Kijev kínálja a legolcsóbb jegyeket a Bajnokok Ligájában, keleti szomszédunknál mindössze négy font a legolcsóbb belépő – derül ki az angol Spreadex sportfogadási oldal összehasonlításából. Rosszul járnak viszont a Juventus-drukkerek, akikről majdnem tízszer ennyit gombolnak le a legolcsóbb belépőért.

A napokban tette közzé friss kutatását a Spreadex nevű brit sportfogadási oldal, mely szerint a 32 BL-csoportkörös csapatnál a legolcsóbb jegy átlagosan 26 fontba (mintegy 9100 forintba) kerül. Ezen belül ugyanakkor nagy a szórás, hiszen Kijevben már alig 1400 forintért láthat meccseket. Persze ebben akár az is benne lehet, hogy a Benfica-Besiktas-Napoli hármasból egyik ellenfél sem tartozik a közönségcsalogató ellenfelek közé. Az csoport összetételét tekintve vonzóbb lehet az orosz Rosztov, ahol 7 fontért láthatjuk például az Atletico Madridot vagy a Bayern Münchent is.

A magyar focikedvelők számára a Legia Varsó stadionja lehet ideális célpont, hiszen sokkal kisebb kalandvágy kell ide egy kiruccanáshoz, mint mondjuk Kijev vagy Rosztov esetében és anyagilag is könnyebben kigazdálkodható. A lengyel bajnoknál a legolcsóbb jegy 21 fontba kerül, ami még mindig átlag alattinak számít, átszámítva 7400 forintért pedig nem csak Nikolics Nemanját láthatjuk, hanem akár Cristiano Ronaldót is a Real Madrid színeiben. Érdekesség egyébként, hogy például a Benfica vagy a Monaco is lényegesen olcsóbb jegyeket kínál, mint a Legia, ami annak tudható be, hogy Varsóban húsz évig vártak a BL-csoportmeccsekre, így most a drágább tikettek is bőven elfogynak a felfokozott érdeklődés miatt.

 bl160927.jpg

Szintén szóba jöhet a magyar szurkolók szempontjából Zágráb, ahol csak egy hajszállal drágábbak a jegyek, 23 font a legolcsóbb felnőtt belépő. Ezért cserébe a Juventus-Lyon-Sevilla hármasból választhatunk az ellenfelek közül.

 spreadex160927.jpg

Érdemes egy pillantást vetni a lista másik végére is: a Juventusnál 39 fontba (mintegy 13 650 forintba) kerül a legolcsóbb jegy, őket követi a listán a Barcelona és az Arsenal. Érdekesség, hogy a tavaly meglepetésre angol bajnoki címet nyert Leicester is a legdrágábbak között van, a jelek szerint a kiscsapatnál sem bíznak abban, hogy megismételhető a bravúr, így most próbálják megszedni magukat.

És ha már az angoloknál tartunk: a legolcsóbb, átlag alatti jegyeket a szigetországban a Tottenham kínálja, akik stadionjuk átépítése miatt a jóval nagyobb Wembley-be vitték a BL-meccseket. Valószínűleg ez teszi lehetővé a relatíve alacsony árat, hiszen 80-90 ezer néző mellett még a 23 fontos áron is kigazdálkodható a stadion bérlése.

Gyakran beszélünk arról, hogy a futball egyesíteni képes a világot, ennek ellenére a szurkolók jelentős szórást tapasztalhatnak a BL-jegyek áraiban – mondta az eredmények kapcsán Connor Campbell, a Spreadex elemzője. Kiemelte, hogy a klubok több mint harmada 30 fontnál többet kér a legolcsóbb belépőért, és ebben még nincs benne az utazás és a szállás költsége.

A teljes listát ezen a linken lehet tovább böngészni. 

Még 20 millió felett a Sunday Night Football nézettsége

Amíg a tengerentúlon egyre inkább tűzbe hozza az embereket a választási kampány, az NBC legnagyobb sajnálatára ez nem mondható el a futballmérkőzésekről. A Sunday Night Football nézettsége eddig a várakozás alatt teljesít.

Kép forrása: wikipedia.org

A 2011-es átlag nézőszámot sem érte el a vasárnap esti Chicago Bears - Dallas Cowboys NFL alapszakasz mérkőzés nézettsége. A sima dallasi győzelmet hozó párharc 20,4 millió nézője, jelentősen elmarad a nyitó fordulóban mért 23 milliótól.  Az eddig eltelt 3 fordulóban a legtöbb nézőt a Panthers – Broncos összecsapás tudta leültetni képernyők elé (Thursday Night Football), amikor is több mint 25 millióan látták a denveriek győzelmét.

Október 2-án a Chiefs  - Steelers vasárnapi párharca javíthat a nézettségi mutatókon, ám a két csapat nem a legjobban kapta el a rajtot, így nem biztos, hogy ez a mérkőzés hozza meg az NBC-nek a várt emelkedést.

süti beállítások módosítása