Nem sokat pihenhettek a magyar focisták, máris elindult az NB1 2017/18-as szezonja. Éppen ezért nekünk is elég volt a „nyári szünetből”, újabb elemzéssel jelentkezünk. Azt már részletesen kiveséztük, hogy a tavasszal zárult szezonban milyen összegből gazdálkodtak a klubok, viszont eddig nem foglalkoztunk a két újonccal, a Puskás Akadémiával és a Balmazújvárossal. Előljáróban annyit, hogy a felcsútiaknál meglepetés lenne, ha kiesési gondjaik lennének, a másik klubnál viszont nagyot kellene domborítani a sima bentmaradáshoz.

Korábban részletesen foglalkoztunk az NB1 gazdálkodásával, az ezzel kapcsolatos cikkeket itt gyűjtöttük össze:

Első rész: Gyirmót, MTK, DVTK, Mezőkövesd

Második rész: DVSC, Újpest, Haladás, Paks

Harmadik rész: FTC, Vasas, Videoton, Honvéd

Negyedik rész: 10 ábra az NB1-ről

Az újoncok gazdálkodásáról azonban eddig nem írtunk, most ezt a hiányosságot pótoljuk. Elsőként érdemes elővenni az NB1 legfontosabb ábráját a klubok általunk becsült költségvetéséről, és a kieső MTK, illetve Gyirmót helyére behelyettesíteni a Puskás Akadémiát és a Balmazújvárost:

Rögtön látszik, hogy az erőviszonyokban nagy felfordulás nem történt: az eddig negyedik leggazdagabb MTK helyét átvette a Puskás, a Balmaz viszont a legszegényebb Gyirmót pozícióját foglalta el. De lássuk a részleteket!

Puskás Akadémia FC

Azt eddig is tudtuk, hogy a felcsútiak nem szűkölködnek a pénzben, részben emiatt volt meglepetés a kiesésük 2016 nyarán. Az viszont senkit nem lepett meg, hogy a klub komolyabb gond nélkül nyerte meg az NB2-t, és jutott rögtön vissza az első osztályba. Idén nyáron pedig olyan mértékű költekezésbe kezdett, hogy egy szemernyi kétség sem maradt afelől, hogy nem csak simán a bennmaradást célozzák meg.

A 2016-os beszámoló alapján a PAFC a negyedik legnagyobb költségvetésből gazdálkodott a jelenlegi NB1-es klubok közül, 1,7 milliárd forintot költhettek el. Illetve elkölthettek volna ennél sokkal többet is, hiszen a bevételeik megközelítették a 2,5 milliárd forintot. Ebből azonban 800 millión megmaradt adózott eredménynek. Érdekesség, hogy ha teljesen kihasználták volna az anyagi lehetőségeiket, akkor még egy hellyel előrébb lennének az Újpestet is megelőzve, csak a magyar mezőnyből kimagasló Fradi és Videoton verné őket költségvetés tekintetében.

A beszámoló szerint a Puskás FC Kft. árbevétele 2,2 milliárd forint volt a 2015-ös 1,4 milliárddal szemben, igaz ebben szerepe lehetett annak is, hogy az első félévben még az első osztályban szerepelt a csapat. Ehhez jött 295,1 millió forintos egyéb bevétel, így adódott a már említett közel 2,5 milliárdos összeg.

Sajnos az árbevételt a beszámoló kiegészítő melléklete sem részletezi, de valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha azt feltételezzük, hogy nem elsősorban a jegybevételekből, sokkal inkább a szponzori pénzekből és az MLSZ-től kapott támogatásokból hízott ekkorára a klub büdzséje.

A kiadások kapcsán azon már meg sem lepődünk, hogy a személyi jellegű kifizetések vitték el a legnagyobb tételt, 847,5 millió forintot. És elnézve a nyári igazolásokat nem lepne meg, ha ez csak emelkedne 2017-ben. Ehhez jött 425,9 millió forintos anyagjellegű ráfordítás, illetve 175 milliós egyéb kiadás.

Ahogy már említettük, a PAFC nem használta ki teljesen anyagi lehetőségeit, így üzemi szinten közel 936 milliós nyeresége volt a klubnak, amiből 133,5 milliót be is fizettek adóként, így az adózott eredmény 801,5 millió volt.

Összességében eddig is tudtuk, hogy a Puskás Akadémia az NB1 legtehetősebb klubjai között van, ezt támasztották most alá a számok, melyek alapján a harmadik-negyedik legnagyobb költségvetéssel rendelkezik a csapat. Sajnos a bevételeket nem részletezték tételesen, de valószínűleg elsősorban szponzori pénzekből és tulajdonosi hozzájárulásból él a klub, hiszen a tulajdonos az a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány, mely évek óta a legtöbb tao-támogatást kapja.

Balmazújvárosi FC

A fenti grafikonon láthattuk, hogy a 2016-os számok alapján a magyar első osztály messze legkisebb költségvetésű klubja a Balmazújváros. A beszámoló szerint a klubnak tavaly mindössze 174 millió forint volt az árbevétele, amihez jött még 196,5 milliónyi egyéb bevétel. Mindezek mellett volt 58,1 milliós adózott vesztesége a kft-nek, vagyis összesen 428,6 millió forint lehetett a teljes költségvetés. Ez még a második legszegényebb Mezőkövesd 740 milliós büdzséjének is majdnem a fele. Vagyis bátran kijelenthetjük, hogy jelentősen emelni kell az anyagi lehetőségeket, ha a Balmaz bent akar maradni az NB1-ben, mivel ennyire leszakadva nehéz lenne megtartani az első osztályú tagságot.

A Balmazújváros Sport Kft. beszámolója szerint egyébként a klub 100 százalékos tulajdonosa a város önkormányzata, ez is nehezíti az anyagi lehetőségek jelentős javítását, hiszen nehéz elképzelni, hogy a város több százmillió forinttal be tudna pluszban szállni az üzemeltetésbe.

Sajnos a bevételeket a Balmazújváros FC sem részletezte, de valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha azt feltételezzük, hogy a város mellett a helyi vállalkozók adták össze szponzorként a működéshez szükséges összeget. Innen kellene most szintet lépni, hogy NB1-es költségvetése lehessen a csapatnak.

A kiadások közül a Balmazújvárosnál is kiemelkedtek a személyi jellegű ráfordítások, a 203,7 milliós összeg magasabb volt, mint a cég teljes árbevétele. Ehhez jött még 150,2 milliónyi anyagjellegű ráfordítás és 7,3 milliónyi egyéb kiadás. A már említett 400 millió feletti büdzsé úgy jött össze, hogy még 67 milliónyi értékcsökkenést is elszámolt a klub.

Összességében messze a legkisebb a Balmazújváros költségvetése, így ha nem tudnak érdemben emelni a 2016-os költségvetésen, akkor nehéz lesz bennmaradnia a csapatnak. Már persze ha abból indulunk ki, hogy minden csak a pénzen múlik.

Az előző világbajnoksággal megegyező, közel 5 és fél millió dolláros pénzdíja lesz a budapesti és balatonfüredi vizes világbajnokságnak. Az úszószámokban, ahol mind a 42 számban lesz magyar induló, 2,5 millió dollárt osztanak szét. Minden egyes úszószámban elért világrekord 30 ezer dollárt ér majd a versenyzőnek. Ha a magyar sportolók a 2015-ös világbajnoksággal megegyező eredményeket érnének el, akkor 200 ezer dollárt meghaladó összeget kaszálnának.

Kép forrása: Magyar Úszó Szövetség honlapja

A június 14-e és 30-a között sorra kerülő 17. FINA Világbajnokságon 6 sportág 75 versenyszámában összesen 2500 sportoló fog indulni. A legtöbb versenyszámot, az úszás adja. A nőknél és a férfiaknál is 18 egyéni és 2 váltó szám lesz, illetve 2 versenyszámban a vegyes váltók (2-2 női és férfi versenyző alkotja a váltót) is képviseltetik magukat (helyszín: Duna Aréna). A legkevesebb versenyszámot 2-2-t, pedig az óriás toronyugrás és a vízilabda adja. Előbbinél a nők 20, amíg a férfiak 27 méter magasságból fognak a Batthyány tér dunai partszakaszánál felállított ideiglenes medencébe ugrani. A vízilabdánál mind a női és mind a férfi mezőnyben 16 csapat verseng majd a bajnoki címért a Margitszigeten, a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában. A maradék 29 versenyszámon a nyíltvízi úszás (7 szám, helyszín: Balatonfüred), a műugrás (13 szám, Duna Aréna) és a szinkronúszás (9 szám, Városligeti-tó) osztozik.

Nem meglepő tehát, hogy a legtöbb pénzdíjat az úszásban osztják ki, 2,52 millió dollárt (nagyjából 700 millió forintot) és ezen felül még minden új világrekord 30 000 dollárt (8 millió forint) ér.

A FINA (Nemzetközi Úszószövetség) a vizes vb pénzdíjain nem változtatott, így most Budapesten, illetve Balatonfüreden is egészen pontosan 5 460 300 dollár (1,5 milliárd forint) kerül szétosztásra az érmesek és a helyezettek között, csakúgy mint a két évvel ezelőtti oroszországi vb-n, Kazanyban. Az óriás toronyugrást leszámítva (itt az első 14), minden számban az első nyolc helyezett részesül pénzdíjban. Az első nyolc helyezett az egyéni versenyszámokban 60 ezer dollárt, a csapatversenyeknél szinkronúszásban több mint 170 ezer dollárt, amíg vízilabdában kereken 360 ezer dollárt osztanak szét. Az egyéni számok győztesei minden esetben 20 000 dollárral, azaz 5 és fél millió forinttal lesznek gazdagabbak, de a nyolcadik helyezettek is 1000 dollárban részesülnek. A legalacsonyabb pénzdíj egyébként 500 dollár (137 ezer forint), ami az óriás toronyugrás 14. helyezettjének jár. A férfi és női versenyszámok pénzdíjai megegyeznek.

A pénzdíjazások hátteréül szolgáló képmetszetek a www.fina-budapest2017.com és a fina.org oldalakról származnak.

A magyarországi vizes világbajnokság költségeiről és a korábbi vb-k költségeinek összehasonlításáról részletesebben itt olvashat.

A legnagyobb összegből gazdálkodó Szolnoki Olaj szereplése negatív meglepetés. A klubok bérre költött összegének aránya pedig jóval kevesebb, mint például az a labdarúgásban megszokott. És hiába zárta a csapatokat működtető cégek többsége pozitív pénzügyi eredménnyel az évet, az egyszeri nagyobb összegű befizetések nélkül, pusztán a piaci bevételekre alapozva, a klubok jelenlegi működése fenntarthatatlan lenne. Beleástuk magunkat a magyar férfi kosárlabda csapatok gazdálkodásába. Mutatjuk mit találtunk!

Kép forrása: basketballcl.com

A magyar férfi kosárlabda NB1 2016/17-es idényében szereplő 14 klub közül 12 csapat gazdálkodásával tudtunk érdemben foglalkozni. A bajnokság 11. helyezettjéről, az Atomerőmű SE csapatáról nem találtunk olyan adatokat, amelyeket felhasználhattunk volna az elemzésünk során, így a Atomerőmű nem szerepel az elemzésekben. A kosárcsapat ugyanis az Atomerőmű Sportegyesület Paks egyik szakosztálya és az anyaegyesület beszámolójában külön nem részletezi a kosárlabdacsapat gazdasági adatait. A 13. helyezett Vasasnak sem tudtunk érdemben foglalkozni a beszámolójával, habár a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének (MKOSZ) a honlapján is fel van tüntetve a VASAS-Pasarét Férfi Kosárlabda Kft neve, a beszámolóban közölt adatokból viszont úgy éreztük, hogy a 66 milliós költségvetés (12 milliós személyi jellegű ráfordítás) nem biztos, hogy teljesen tükrözi az NB1-es felnőtt csapat működtetését.

A többi csapat elemzésénél, mint ahogyan korábban a labdarúgásnál, a kézilabdánál, a jégkorongnál és a vízilabdánál is tettük, most is elsősorban a csapatokat üzemeltető cég beszámolójában, illetve a sportegyesületi beszámolóban megtalálható adatokból dolgoztunk.

Ha összehasonlítjuk azokat a csapatokat, amelyek szerepeltek a 2015/16 és a 2016/17-es idényben (az Atomerőmű adatai nincsenek ebbe benne) is a bajnokságban -tehát 12 csapat- akkor elmondhatjuk, hogy a csapatok 2016-os költségvetése nyolc százalékkal haladta meg a 2015-ös évét. Nyolc klub gazdálkodott több pénzből 2016-ban az előző évhez képest. Két klubnak, a Körmendnek és a Székesfehérvárnak jelentősen emelkedett a költségvetése, előbbinek közel 95 millióval (48%-kal), míg utóbbinak 86 millióval (36%-kal). Arányaiban a legnagyobb csökkenést a Szombathely szenvedte el, a Falco 11 százalékkal (28 millió) gazdálkodott kevesebből, mint 2015-ben. Összeg tekintetében pedig a Szolnok volt, amelyik csapat kevesebből gazdálkodott, nagyjából 40 millió forinttal (5%) kellett kevesebb 2016-ban, mint egy évvel korábban. A Kecskemét és a Kaposvár is kevesebb pénzből gazdálkodott 2016-ban, de csak minimális, 1-2%-os volt az eltérés.

Az NB1-es klubok költségvetése

Itt a már korábban megszokott módon becsültük meg a teljes költségvetést: összeadtuk a különböző bevételeket majd ebből levontuk a mérleg szerinti eredményt.

A 12 klub átlagosan 256 millió forintból gazdálkodott 2016-ban, ami 14 százaléka egy átlagos NB1-es labdarúgó klubok gazdálkodásának. A mezőnyből kiemelkedik a Szolnoki Olaj, amely ennek az összegnek a háromszorosát emésztette fel.

A grafikonon szemet szúró a Szolnok fölénye, így legalább akkora negatív meglepetés a klub 5. helyezése, mint a labdarúgásban a Ferencváros helyezése. Hogy a székesfehérváriak állhattak fel a dobogó legfelső fokára, akik gazdaságilag a második legerősebb klub nem akkora meglepetés, mint a szombathelyiek ezüstérme, akik a hatodik helyen vannak a gazdasági erősorrendet figyelembe véve. De anyagi lehetőségeihez képest a Szeged kilencedik helye is bravúrosnak mondható. A Jászberénynél nem egy gazdasági szervezet, hanem a sportegyesület (Jászberényi Kosárlabda Sportegyesület) beszámolójában található adatokkal számoltunk.

A bajnok csapat

Tételesen megvizsgálva a bajnok Alba Fehérvár költségvetését, elmondhatjuk, hogy a klasszikus árbevétel (pl.: jegybevétel, reklámbevétel, tévés közvetítési jogdíj) jelentősen megugrott, több mint a két és félszeresére nőtt 2015-höz képest. A csapatot működtető Alba Regia SC Sportszolgáltató és Kereskedelmi Kft (melynek 100%-os tulajdonosa az Alba Regia Sport Club) reklámbevétele közel 60 millió forinttal emelkedett, amíg a rendezvények bevétele (ez minden bizonnyal a mérkőzésnapi bevételeket takarja) 9 millióval. Sajnos bázis adatot nem közöl a beszámoló, így azt pontosan nem tudjuk, hogy mekkora is a reklám és mérkőzésnapi bevételek összege, de az pozitívum, hogy amíg ezek a bevételi források 2015-ben csökkentek, 2016-ban jelentősen növekedtek.

Az egyéb bevételek, melyek főleg egyszeri tételeket, támogatásokat jelentenek szintén növekedtek 2015-höz képest, ám nem olyan jelentősen mint a klasszikus árbevétel, itt egy nagyjából 8 százalékos növekedés figyelhető meg. A teljes bevétel kétharmada származik az ilyen jellegű egyszeri támogatásokból. A működtető a 2016-os évet pozitív eredménnyel zárta, kicsivel több mint 5 millió forintos profitot termelt.

A kiadásokat lényegében két tétel adja (97%) az anyagjellegű ráfordítások és a személyi jellegű ráfordítások (kvázi a bérek és azok járulékai). Amíg a béreknél 2015-höz képest nincsen változás (128 millió forint), addig az anyagjellegű ráfordítások több mint 80 millió forinttal emelkedtek. A beszámoló kiegészítő melléklete ki is tér ennek az okára, így megtudhatjuk, hogy az előbb jelzett növekedést az igénybe vett ügynöki és reklámtevékenység költségének emelkedése okozta.

A leggazdagabb

A legnagyobb költségvetéssel rendelkező Szolnoki Olaj bevétele 2015-höz képest 100 millió forinttal csökkent 2016-ra. De még így is a bajnokság első három helyezettjének összes bevétele 20 millió forinttal maradt el a Szolnok 835 milliós bevételétől. Az üzemeltető, Szolnoki Olaj Kosárlabda Klub Kft-nek 50 milliós profittal sikerült zárnia az évet.

A bevételek forrását nem részletezi túl az üzemeltető, ám egy-két érdekes dologra fény derül azért. A 2016/17-es szezonban a piros-feketék indultak a kosárlabda Bajnokok Ligájában, amiért a Basketball Champions League-tól kapott támogatás 24,5 millió forint volt. Az önkormányzati támogatás pedig elenyészőnek mondható a maga 11,5 milliós összegével. Sajnos azonban a bevételek 92 százalékának a forrásáról nincs további információ, amelyet az alábbi ábra szemléltet igazán.

A kiadásokból sikerült faragnia az üzemeltetőnek, mintegy 30 millió forintot 2015-höz képest, amely főleg az anyag jellegű kiadásokban jelent meg. Az anyag jellegű kiadások a költségek 70%-át vitték el, ami azt is jelenti, hogy a mezőnyből kimagasló költséggel rendelkező Szolnoknál nem a személyi jellegű ráfordításokban jelent meg ez a többlet. Sőt, a bérekre a beszámoló szerint 136 millió forint ment el, ami csak egy kevéssel haladja meg az Alba Fehérvár vagy a Körmend hasonló kiadását. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a Szolnoki Olaj Kosárlabda Klub Kft. által benyújtott 2016/17-es sportfejlesztési program pályázati kérelmében (lényegében ez a TAO-s kérelem) a 2016-os becsült adatok feltüntetésekor miért 465 millió forintot határozott meg személyi jellegű kiadásokra.

A legrészletesebb

A Zalakerámia ZTE KK-t üzemeltető cég beszámolójának Kiegészítő mellékletében nem várt részletességbe botlottunk. A többségében önkormányzati tulajdonú bronzérmes csapatnál még azt is megtudhatjuk, hogy a teljes bevétel nagyjából 9 százaléka származik a bérletek, belépőjegyek értékesítéséből, a klasszikus árbevételekhez viszonyítva pedig ez az arány meghaladja a 25 százalékot. Ezt a 25 százalékos arányt egyébként egy NB1-es labdarúgó klub sem tudja megközelíteni (DVSC-é a legkiemelkedőbb mutató, nagyjából 10%-kal). A Zalaegerszegnél egyébként a klasszikus árbevétel a teljes bevételnek a 35 százalékát tette ki 2016-ban. Az egyéb bevételek legnagyobb része az önkormányzati és a TAO-s támogatásokból érkezett, nagyjából 140 millió forint (az egyéb bevételeknek ez a 75%-a).

A kiadásokat a ZTE-nél is lényegében két tétel adja (97%) az anyagjellegű ráfordítások és a bérek illetve azok járulékai. Az utóbbi 2015-höz képest 13%-kal emelkedett (122,8 millió 2016-ban) amíg az anyag jellegű kiadások minimálisan csökkentek. Ezen a kiadáson belül a legnagyobb tételt az igénybevett szolgáltatások jelentették, 115 millió forintot.

Klasszikus és Egyéb bevételek

A fentiekben már többször említettük, hogy a bevételek alapvetően két forrásból származnak: a klasszikus árbevételből, ami tartalmazza például a jegybevételeket, a tévés közvetítési jogdíjakat, valamint a reklámbevételeket. És az úgynevezett egyéb bevételek, melyek főleg egyszeri tételeket, támogatásokat jelentenek, ide sorolhatók például a tulajdonosi befizetések, a direkt állami és önkormányzati támogatások vagy a társaságiadó-támogatások. Négy csapatnál láthatjuk, hogy az árbevétel meghaladja az egyéb bevételeket, de sajnos egyik csapat sem részletezi az árbevétel szerkezetét. Így nem tudjuk pontosan, hogy mit is számoltak el ezen bevételek alatt a csapatok.

A bérek aránya a bevételekhez

A teljes bevételekhez képest a személyi jellegű kiadások nem mondhatóak magasnak, átlagosan 36%. Egy klub van csak, ahol a teljes bevételhez képest az arány meghaladja az 50%-ot, ez pedig a MAFC. Ha viszont azt nézzük, hogy a klasszikus árbevételhez, hogyan viszonyulnak a bérek, máris változik a helyzet. Így már egyből akad öt olyan klub, amelyek az árbevételből nem is lennének képesek fedezni a bérkiadásokat (köztük van a bajnok, az ezüstérmes és a bronzérmes is). Ezeknek a kluboknak életbevágóan fontos az egyéb bevételekből származó egyszeri támogatások.

És mi van az üzleti szemlélettel?

A kiadások ugyanakkor nem csak a bérekből állnak, sőt már említettük, hogy nem is a személyi jellegű ráfordítások teszik ki a legnagyobb részét a kiadásoknak (a labdarúgással ellentétben). Így még érdekesebb az alábbi ábra, hogy vajon a teljes kiadások hogyan viszonyulnak a klasszikus bevételekhez. Tehát feltételezzük, hogy nincsen önkormányzati hozzájárulás, nincs TAO-s pénz és a tulajdonos is azt mondja, hogy nem teszek többet a csapatba. Lássuk, hogy a piacról ki képes megélni! Habár több klubnál sem tudjuk biztosan (mivel nincsen részletezve a beszámolókban), hogy ki mit számol el a klasszikus bevételek között, így torzulhat a kép, de még így is ez a legbeszédesebb, hogy mennyire tekinthető üzleti alapúnak a magyar kosárlabdacsapatok működése. Sokat elárul az a tény, hogy egy csapat sem tudja fedezni klasszikus bevételeiből a kiadásait. A legnagyobb költségvetésű Szolnok és a középmezőnyben elhelyezkedő Kecskemét áll a legközelebb ahhoz, hogy a piac eltartsa, bár mindkét csapatnál a klasszikus bevételek összetételét homály fedi. A legkiugróbb arány a Szombathelyé és a Kaposváré, amely klubok a négyszeresét költik el annak a pénznek, amelyik elvileg a piacról áramlik hozzájuk.

Az év harmadik Grand Slam-tornáján Wimbledonban az összdíjazás eléri a 31,6 millió angol fontot (több mint 11,2 milliárd forint), ami a torna történetében rekordnak számít. A tavalyi díjazáshoz képest ez 12 százalékos emelkedést jelent és lényegében 5 év alatt megduplázódott az összdíj, hiszen 2012-ben még 16 millió fontot osztottak szét. Az egyéni női és férfi versenyző a tornagyőzelemért 2,2 millió fonttal lesz gazdagabb.

A 131. londoni tenisztorna főtáblás küzdelmei július 3-án kezdődtek meg, a selejtezőkre már a múlt héten sor került (mindhárom magyar induló: Gálfi Dalma, Stollár Fanny és Balázs Attila is búcsúzott a selejtezők során). A főtáblán kezdte meg a küzdelmeket Babos Tímea és Fucsovics Márton is egyesben, de mindketten búcsúztak a magasabban rangsorolt ellenfelükkel szemben. Babos Tímea párosban, július 5-én lép először pályára.

Az idei torna pénzdíjazása rekordösszegű a Wimbledoni teniszversenyek történetében, ami meghaladja az év első Grand Slam-tornájának, az Australian Open összdíját (korábban erről itt írtunk) is. A 11,2 milliárd forintos díjazás nagyjából megegyezik a második Grand Slam-torna, a francia Roland Garros teljes díjazásával (itt a díjazás euróban történt, ami 36 millióra rúgott).

A július 16-ig tartó angliai füves pályás torna teljes pénzdíja 12 százalékkal emelkedett 2016-hoz képest. Nagyjából ekkora arányban nőtt az egyéni indulók között szétosztott összdíjazás is (a selejtezőkörben kiosztott pénzeket is beleszámolva). Ennél egy kicsivel többel, 14 százalékkal nőtt, a női és férfi párosoknak járó összdíjazás, amíg a vegyes párosok pénzdíjai az elmúlt 3 évben nem változott.

A nőknek és férfiaknak járó helyezésenkénti pénzdíjak megegyeznek. Tehát a női első helyezettet éppen ugyanúgy 2,2 millió (780 millió forint) font illeti meg, mint a férfi mezőny győztesét. A tavalyi és tavaly előtti győztes Serena Williams gyermeket vár, így ő nem fog részt venni az idei küzdelmekben (pályafutása során az amerikai teniszcsillag már több mint 84 millió dollárt gyűjtött össze). Ugyanakkor a 2016-os döntő másik résztvevője Angelique Kerber ott lesz Wimbledonban, csakúgy mint az idén berobbant fiatal teniszező, a lett Jelena Ostapenko, aki az idei Roland Garrost nyerte meg.

A férfi mezőny tavalyi győztese, az angol Andy Murray idén is bizonyíthat Wimbledonban, csakúgy mint a 2017-es esztendőben szárnyaló spanyol Rafael Nadal és a svájci Roger Federer. A spanyol teniszező a Roland Garrost, amíg a svájci sportoló az Ausztralian Opent nyerte meg idén. Ennek is köszönhető, hogy a két klasszis vezeti a 2017-ben elnyert pénzdíjak rangsorát. Nadal idén több mint 7,1 millió dollárt teniszezett össze (karrierje során már közel 86 millió dollárt), amíg Federer 5,6 millió dollárnál tart (karrierje során több mint $104 milliót).

Babos Tímea és Andrea Hlaváčková a torna 4. kiemeltjei ként szerepelnek párosban. A magyar teniszező a Grand Slam-tornák között a legnagyobb sikereit Wimbledonban érte el eddig. Tavaly a kazah Jaroszlava Svedovával egészen a döntőig menetelt, ahol a Williams testvéreket már nem tudták legyőzni, így a második helyen végeztek. 2014-ben is a dobogó második fokára állhatott fel párosban a magyar sportoló, amíg 2015-ben az elődöntőig jutott. A jelenleg párosban a 11. és egyéniben a 42. helyen álló Babos Tímea 2017-ben (júniusi összesítés szerint) több mint 430 ezer dollár pénzdíjat nyert (a torna hivatalos oldalán feltüntetettek alapján). 

A torna pénzdíjainak fejlődését az alábbi táblázat szemlélteti (forrás: wimbledon.com), amit érdemes egy kicsit közelebbről megvizsgálni. 1968-ban a torna teljes összdíjazása 26 150 font volt, ekkor amúgy a férfi első helyezett 2000, a női első 750 fontot kapott. 1984-ben az összdíjazás átlépi az egy millió fontot, 2005-ben pedig a tíz milliót. 2007-ig kellett várni, amíg a női mezőny győztese a férfiak díjazásával megegyező pénzösszegben részesül, ez 700 ezer fontot jelentett akkor. Az elmúlt időszak legnagyobb arányú ugrása pedig 2013-ban történt, amikor a 2012-es összdíjhoz képest 40 százalékos emelkedés történt, 16 millióról közel 22,6 millió fontra.

Néhány hete háromrészes cikksorozatban elemeztük a magyar NB1-es klubok gazdálkodását, azonban mindenképpen akartunk még készíteni egy áttekinthető összefoglalást ezzel kapcsolatban. Végül úgy döntöttünk, hogy különböző fontos gazdasági mutatókon keresztül szemléltetjük, mennyiből működhet ma egy magyar első osztályú fociklub, honnan származnak ezek a bevételek és mire mennek el. Ahogy azt majd látni fogjuk, a grafikonok azzal kapcsolatban is árulkodók, mennyiben tekinthető piaci alapúnak a magyar foci működése.

A részletes elemzést tartalmazó cikksorozat egyes részeit itt olvashatja el:

Első rész: Gyirmót, MTK, DVTK, Mezőkövesd

Második rész: DVSC, Újpest, Haladás, Paks

Harmadik rész: FTC, Vasas, Videoton, Honvéd

1. Az NB1-es klubok becsült költségvetése

Itt a már korábban említett módszerrel becsültük a teljes költségvetést: összeadtuk az árbevételt és az egyéb bevételt, majd ebből levontuk a mérleg szerinti eredményt.

A 12 klub átlagosan 1,8 milliárd forintból gazdálkodott 2016-ban, a mezőnyből ebből a szempontból kiemelkedett a Ferencváros és a Videoton, mögöttük pedig a sűrű középmezőny következett.

A grafikont elnézve egyrészt bravúr a Honvéd bajnoki címe, másrészt legalább ekkora bravúr a Vasas bronzérme. Negatív értelemben a Fradi és az MTK voltak a szezon csalódásai. Az Újpest esetében a megjegyzés minden ábrán annyit takar, hogy a klub átállt a június 30-án záruló üzleti évre, így csak 2016 első felének adatai ismertek még. Az összehasonlíthatóság miatt annyit tettünk, hogy minden adatot megszoroztunk kettővel abból kiindulva, hogy időarányosan a bevételek és a kiadások is egyenletesen teljesültek. Ez persze biztos nem volt így, de talán ezzel a számítással kerülünk legközelebb a megoldáshoz.

2. A klubok bevételének összetétele

A fentiekben már említettük, hogy a bevételek alapvetően két forrásból származnak: a klasszikus árbevételből, ami tartalmazza például a jegybevételeket, a tévés közvetítési jogdíjakat, valamint a reklámbevételeket. Ehhez jönnek az úgynevezett egyéb bevételek, melyek főleg egyszeri tételeket, támogatásokat jelentenek, ide sorolhatók például a tulajdonosi befizetések, a direkt állami és önkormányzati támogatások vagy a társaságiadó-támogatások. Abból a szempontból egyébként van jelentős szórás, hogy az egyes klubok milyen bevételeket melyik kategóriában számolnak el, a grafikonon látszik, hogy a Videoton például szinte minden bevételt árbevételként tüntetett fel, a Fradinál vagy az Újpestnél viszont az egyéb bevételek meghaladták a klasszikus piacinak mondható bevételforrásokat. Arra most a terjedelmi korlátok miatt nem akarunk kitérni, hol mit jelentettek pontosan az egyéb bevételek, ezzel kapcsolatban a fent linkelt három részletes cikkben igyekeztünk képet adni.

3. A költségvetés változása 2015-höz képest

Jól jelzi, mennyi pénz áramlik a magyar fociba, hogy mind a 12 NB1-es klubnak nőtt a költségvetése tavaly az előző évhez képest. Látszólag szűkült a szakadék az élcsapatok és a középmezőny között, hiszen a Fradi és a Videoton csak jelképes növekedést tudott felmutatni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar foci két leggazdagabb klubja a jelek szerint elérte korlátait, vagyis a jelenlegi forrásokból nem tudnak sokkal több pénzt előteremteni. Így ha fejlődni akarnak nemzetközi szinten is, akkor új bevételforrások után kellene nézniük, például értékesíteni kellene legjobb játékosaikat vagy új szponzorokat, reklámozókat kellene bevonniuk. A Mezőkövesd és a Gyirmót esetében csak első ránézésre meglepő a jelentős ugrás a költségvetés összegében, jobban belegondolva ez annak tudható be, hogy a két csapat 2015-ben még az NB2-ben szerepelt, ahol lényegesen kisebb büdzsével is versenyképesek tudtak lenni. Az viszont valóban meglepő, hogy az MTK egyrészt jelentősen növelte költségvetését, másrészt viszont még így sem tudtak bent maradni az első osztályban.

4. A jegy- és bérletbevételek alakulása

Régóta tudjuk, hogy a modern fociban már elhanyagolható a jegyekből származó bevétel nem csak Magyarországon, hanem Nyugat-Európában is. Nálunk azonban talán még a kelleténél is kisebb ennek a bevételforrásnak az aránya. Az NB1-ben csak a Debrecen tudott 100 millió forintot közelítő bevételt realizálni ebből a forrásból. A Diósgyőr, a Honvéd és a Vasas nem szerepelnek az ábrán, mivel nem részletezték bevételeik összetételét. A Fradinál annak köszönhetően nulla a jegybevétel, hogy a klub évekkel ezelőtt megállapodást kötött a Groupama Aréna üzemeltetőjével, a LUSS-sal, így a bevétel a céget illeti meg, cserébe évente fix összeget juttat a klubnak. Az is árulkodó, hogy csak a DVSC és az Újpest esetében közelíti meg a 10 százalékot a jegybevétel a teljes árbevétel arányában, ez is jelzi, mennyire elhanyagolható ez a tétel.

5. Szponzori- és reklámbevételek

Elvileg a jegyeknél jelentősebb bevételi forrás lehetne a reklám, amit sok klubnál nehéz szétválasztani a szponzorációtól. Az ábrán látszik, hogy ebben is a Videoton és a Fradi járnak az élen, majd mögöttük jókora szakadék tátong. A teljes árbevétel arányában a Ferencvárosnál a legnagyobb ez a szelet, megközelíti a 86%-ot. Érdekesség viszont, hogy az Újpest és a Paks csak jelképes összeget számolt el ezen a soron.

6. A klubok eladósodottsága

Az alábbi ábra az NB1-es csapatok kötelezettségállományát mutatja, ebben a DVTK jár az élen, hiszen a borsodi klubnak majdnem 1,5 milliárdos adóssága van. Ebből azonban 582 millió kapcsolt vállalkozással szemben áll fenn. Jelentős az eladósodottság a Videotonnál és az MTK-nál is. A költségvetés arányában azonban a Gyirmót van a legnagyobb bajban, ők az egy évben elkölthető összeg 98,9 százalékának megfelelő adóssággal rendelkeznek.

7. Rengeteg pénz megy el a bérekre

Szinte minden csapatnál megfigyelhető, hogy a személyi jellegű ráfordításokra ment el a legtöbb pénz 2016-ban. Ebben is az FTC járt az élen 2,8 milliárddal, mellette a Videotonnál haladta meg az összeg a 2 milliárdot, a DVSC és a Diósgyőr pedig nagyságrendileg egymilliárdos bérkeretből gazdálkodhatott. Megnéztük azt is, hogy a klasszikus árbevétel arányában hogy alakultak ugyanezek a kiadások, a Fradinál például több mint másfélszeresét költötték csak a bérekre annak, ami a teljes árbevétel volt, de más kluboknál is látni 100 százalék feletti arányt. Üzletileg reálisnak a Haladás és az MTK gazdálkodása mondható, bár náluk is a teljes árbevétel kétharmadát vitték el a személyi jellegű kiadások.

8. Az anyagjellegű kiadások a másik nagy tétel

A személyi jellegű kiadások mellett a másik hasonlóan nagy tételt az anyagjellegű ráfordítások jelentik, ebben a kategóriában szerepelnek például az igénybe vett szolgáltatások. Itt csak a Fradi ment egymilliárd forint fölé, az árbevétel arányában pedig csak az Újpest adata haladja meg a 100 százalékot, a liláknál kiemelkedő volt ez a tétel 2016-ban.

9. Négymilliárd felett költött a Fradi

Összesítettük a fentiek után azt is, pontosan mennyit költöttek a klubok tavaly. Ez azért nem egyezik meg a költségvetéssel, mert a körből kivettük például az elszámolt értékvesztést, csak a klasszikus kiadásokkal (személyi+anyagjellegű+egyéb) számoltunk. Ebben a mutatóban a teljes magyar mezőny fölé magasodik a Fradi, mely 4,1 milliárd forintot vert el 2016-ban, őket követte a Videoton 3,3 milliárddal, a dobogó harmadik fokára pedig az Újpest fért fel, mely szintén 2 milliárd felett költött. Ennek alapján az NB1 legszegényebb klubja a Mezőkövesd volt, ami miatt különösen nagy bravúr, hogy bent tudtak maradni az első osztályban.

10. Hol itt az üzleti alapú működés?

Az utolsó ábra talán a legbeszédesebb: ezen azt látjuk, hogy a klubok összes kiadása hogyan viszonyul a bevallott klasszikus árbevételhez. Vagyis ha nem vesszük figyelembe az egyszeri egyéb bevételeket, akkor mennyivel nyújtózkodnak túl a csapatok a takarójukon. Talán ez a grafikon mondja el a legtöbbet arról, mennyire tekinthető üzleti alapúnak ma a magyar foci működése. Az Újpest például több mint háromszor annyit költhetett el, mint amennyi bevételt bevallott, de a Fradi sem áll sokkal jobban. A Videoton pedig csak azért nem szerepel az élmezőnyben, mert ahogy említettük, ők szinte minden bevételt az árbevételek között számoltak el. A székesfehérváriak esetében a Gyirmót működése lehetett üzletileg is megalapozott, az összes többi klubnak egyéb bevételekre vagy tulajdonosi hozzájárulásra volt szüksége ahhoz, hogy a kiadásait fedezni tudja.

Az elmúlt öt szezonban, tehát a 2012/13-as szezontól kezdődően, több mint 10 millió eurót gyűjtöttek a magyar labdarúgó klubcsapatok a Bajnokok Ligája és az Európa-liga küzdelmei során. Hogy ez az összeg éppen soknak vagy kevésnek számít, arra elfogultság nélkül lehet mondani, hogy sajnálatos módon igen kevésnek. Ha a vizsgált időszak alatt az érintett hét klub egyszer sem jutott volna tovább a párharcai során, akkor is összejött volna 4,5 millió euró. Az UEFA az elmúlt öt szezonban egyébként nem kevesebb, mint 7,5 milliárd eurót juttatott vissza a kupasorozatokban résztvevő csapatoknak.

Kép forrása: mlsz.hu

A 2017/18-as UEFA labdarúgó Bajnokok Ligája első körének első mérkőzéseit (2017.06.27-28.) már le is játszották (a Budapest Honvéd, mint a 2016/17-es NB1-es szezon magyar bajnoka, a második körben csatlakozik a sorozathoz) és csütörtökön elindulnak az Európa-liga küzdelmei is, rögtön három magyar résztvevővel (Videoton FC, Vasas FC, Ferencvárosi TC). Habár a 2017/18-as UEFA kupasorozatok pénzdíjai még nem ismertek az szinte biztos, hogy ha a legrosszabb forgatókönyv is lép életbe és kiesik valamelyik klub az első fordulóban, az is minimum 215 ezer euróval (66 millió forinttal) vigasztalódhat majd. Ha a Honvédnak a BL-ben nem sikerülne továbblépnie izraeli ellenfelén, akkor az ő vigaszdíjuk már meghaladná a fél millió eurót (több mint 150 millió forintot). Ezek az összegek azonban még nem jelentenének markáns hozzájárulást a klubok költségvetéséhez. Az NB1-es labdarúgó klubok gazdálkodásáról korábban itt írtunk.

A vizsgálatban nem csak a magyar klubokat, hanem négy további szomszédos országot (Horvátország, Szlovákia, Szlovénia, Szerbia) is megvizsgáltunk, hogy a 2012/13-as és a 2016/17-es idény között csapataik mennyi pénzt gyűjtöttek az UEFA sorozatokban. A 2016/17-es idény kivételével minden esetben az adott szezonra vonatkozó UEFA pénzügyi riportjában feltüntetett összegekből indultunk ki. Mivel a 2016/17-es pénzügyi beszámoló még nem nyilvános, így az UEFA honlapján feltüntetett tervezett összegekkel számoltunk és kalkuláltuk bele a kimutatásokba. Összehasonlításul pedig azért az említett országokat vettük a földrajzi közelségen túl, mert hasonlóan a magyar bajnoksághoz, a négy említett ország bajnokságából is egy klub szerepel a Bajnokok Ligájában és három az Európa-ligában (azt hozzá kell tenni, hogy nem mindig egyezik meg, hogy ki, hányadik körben csatlakozik a sorozathoz. A magyar klubok az EL-ben már az első körben, de tavaly a horvátoknál például 1 klub az első körben, 1 klub a második körben, 1 klub pedig a harmadik körben csatlakozott a sorozathoz).

A magyar klubcsapatok 2012/13-as és a 2016/17-es idény között összesen 10,3 millió eurót szereztek a sorozatban. A hét résztvevő klub (Budapest Honvéd, Debreceni VSC, Diósgyőri VTK, ETO FC Győr, Ferencvárosi TC, MTK Budapest, Videoton FC) közül a legtöbb pénzt a Videoton gyűjtötte, közel 4,4 millió eurót (több mint 1,3 milliárd forintot). Az, hogy az összes bevétel több mint 40%-a a székesfehérvári klubot működtető cég számláján landolt, annak volt köszönhető, hogy egyedüli klubként ők jutottak be a csoportkörbe (2012/13 szezon EL csoportkör) a vizsgált időszakban. A második legtöbb pénzt a Debrecen gyűjtötte, amelyik az egyetlen klub volt, amely mind az öt szezonban képviseltette magát a nemzetközi porondon. A Videoton négyszer, az FTC és az MTK háromszor, a Honvéd és a Győr kétszer és a Diósgyőr egyszer szerepelt az elmúlt öt évben valamelyik sorozatban.

Mint ahogyan azt már az előbb említettük, a 2012/13-as szezon volt az elmúlt időszak egyetlen olyan idénye, amikor magyar klub bejutott a csoportkörbe. Ennek megfelelően ebben az idényben jutottak összességében a legtöbb pénzhez a klubok. A 2015/16-os szezonban szerezték a csapatok a második legtöbb pénzt, de ez nem a kimagasló teljesítménynek volt köszönhető. A bevételek elosztását az UEFA 3 éves ciklusokra bontja és az új ciklus a 2015/16-os idénnyel kezdődött (az idei szezon a cikluszáró). Erre az időszakra viszont az UEFA már sokkal magasabb bevétellel számolt mint a korábbi periódusra, így ennek köszönhetően több pénzt is tudott visszajuttatni a kluboknak. Ez eredményezi azt is, hogy a minimum megszerezhető összeg ettől kezdődően látványosan megugrott.

Hogy egy másik megközelítésből is megvizsgáljuk ezt a 10,3 millió eurós bevételt, összehasonlítottuk, hogy ugyanezen idő alatt a horvát, szerb, szlovák és szlovén klubok mekkora összegeket zsebeltek be (fentebb már említettük, hogy miért ezeket a bajnokságokat választottuk). A magyarokhoz a legközelebb a szlovákok vannak, akik 10,5 millió eurót gyűjtöttek és csakúgy, mint a magyar klubok, egy esetben érték el az Európa-liga csoportkörét. A legjobban a horvát klubok teljesítettek, akik háromszor a BL csoportkörébe is bejutottak és még négyszer elérték az EL csoportkört is, több mint 60 milliót keresve ezzel összesen. Szlovénia volt a másik ország, amelyiknek csapata legalább egyszer a csoportkörig jutott (emellett kétszer EL csoportkör). Szerb klub pedig három alkalommal jutott be az Európa-liga csoportjába az elmúlt öt szezonban.

Az UEFA a sorozathoz kapcsolódó jogok értékesítésével egyre több pénzhez jut, így a klubok felé visszaosztott pénzek is egyre jelentősebbek. Éppen ezért ne tévesszen meg senkit az alábbi ábrán látható 2016/17-re vonatkozó, a korábbi szezontól alacsonyabb összeg, az szinte biztos, hogy a tényleges pénzösszegek a korábbi várakozásokat meghaladják majd. Nagyjából azt is sejthetjük, hogy a 2016/17-es szezon döntőjének vesztese, az olasz Juventus, minden bizonnyal elérte a rekordnak számító 100 millió eurós álomhatárt (erről részletesebben itt), amelyet majd a BL szereplése után fog kapni az UEFA-tól. A 2018/19-es új hároméves ciklus megkezdésével pedig minden bizonnyal a topbajnokságok (angol, német, olasz, spanyol) klubjai közül többen is elérhetik majd a 100 milliós bevételi határt.

Az alábbi ábrán szereplő felbontásoknál a „Csoportkörbe jutott csapatoknak (BL)” néven kerültek összegzésre azok az összegek, amelyet az UEFA a Bajnokok Ligája csoportjába jutott kluboknak (fix összeg, teljesítmény után járó, market pool részesedés, kieséses párharcok résztvevőinek, döntős csapatoknak) és az UEFA Szuperkupa résztvevőinek oszt vissza. A „Csoportkörbe jutott csapatoknak (EL)” néven hasonló felbontásban mint az előbb, csak itt az Európa-liga csoportkörébe jutott klubok között osztja szét a pénzt a szövetség. A harmadik felbontásnál szereplő összeg foglalja magába azokat a pénzdíjakat, amelyeket azok a csapatok kaptak, amelyek a selejtezők során búcsúztak a BL és EL küzdelmeitől (szolidaritási kifizetés). Illetve itt kerültek feltüntetésre azok az összegek is, amelyek azoknak az EL-ben induló csapatoknak járnak, akik habár bejutottak a csoportkörbe, de az első három selejtezőkör valamelyikében is szerepeltek, így emiatt is kapnak még egy kisebb összeget.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy régiós viszonylatban is igen rosszul szerepelnek összességében a magyar csapatok, pedig nincs magasan a léc. Szezononkénti egy EL csoportkörös részvétellel is már fel lehetne zárkózni. Hogy a nemzetközi kupasikerek miért is nem jönnek össze, azzal már a BL kapcsán korábban is foglalkoztunk (itt részletesebben). Az tény, hogy az Európa-ligában szerezhető pénzösszeg töredéke csak a Bajnokok Ligájában szerezhető pénzeknek. Hogy egy magyar csapat bejusson az EL csoportba, ahhoz 8 mérkőzést kell játszania. A csoportkörben további hatot. Ha a magyar csapat nem jutna tovább a csoportjából, akkor is az EL-ben legkevesebb 4 millió eurót szinte biztos, hogy kapna. Ez az összeg a Vasasnál (és amúgy a Honvéd esetében is) lényegében már fedezné a teljes éves kiadásokat, a Videotonnál viszont ennél jóval kevesebbet, körülbelül 35%-át a kiadásoknak, a Fradinál pedig még annyit sem, nagyjából 30%-ot. A Bajnokok Ligájánál egy csoportkörös szereplés pénzjutalma pedig alsó hangon 16 millió eurótól indul, ráadásul a magyar bajnoknak „csak” hat mérkőzést kell játszania érte. Nem hiába, hogy minden tehetősebb magyar klub elsődleges célja, hogy a magyar bajnokságot megnyerje, hogy joga legyen a BL-ben elindulni.

Miután a 2016-17-es idényben a férfi vízilabda Bajnokok Ligájának és az Európa-kupának a trónjára is magyar csapat ült fel, kíváncsiak lettünk, hogy kell-e vajon annyi pénz a nemzetközi sikerek eléréséhez vízilabdában, mint mondjuk a férfi kézilabdában. Röviden és tömören: töredéke is elég. Mutatjuk a számokat!

Kép forrása: MTI

A Szolnoki Dózsa-Közgép férfi vízilabda csapata úgy nyerte meg 10 ezer ember előtt a Duna Arénában a Bajnokok Ligája döntőjét, hogy akkor már magyar bajnok és kupagyőztes is volt. Története során először, éppen abban a szezonban hódította el az európai klubcsapatok legrangosabb kupáját a Szolnok, amikor az elmúlt négy év bevételeit összehasonlítva, a legkevesebb folyt be a kasszába, nagyjából 640 millió forint. A működtető Szolnoki Vízilabda Sport Club Kft. 2016-os bevétele 90 millió forinttal kevesebb, mint a 2015-ben kapott összes bevétel. Nem is tudta kordában tartani a költségeket a gazdálkodó, és közel 60 millió forinttal tovább nyújtózkodott, mint ameddig a takarója ért, megközelítve ezzel a 700 millió forintot. Az utóbbi négy évet figyelembe véve először produkált negatív gazdasági eredményt a Szolnok a céges beszámolói alapján. A bevételek elemzéséből az derül ki, hogy egyértelműen az értékesítés árbevétele maradt el a 2015-ös év összegétől, ám azt a gazdálkodó nem részletezi, hogy ez a tétel milyen bevételekből tevődik össze.

A kiadási oldalon két tétel jelentette a kiadások több mint 90%-át. Az anyagjellegű ráfordításokra 418 milliót, a személyi jellegű ráfordításokra 226 milliót fordított a gazdálkodó.

A vízilabda Bajnokok Ligájában szereplő klubok (és köztük a most győztes Szolnok) sajnálhatják csak igazán, hogy a sportág legrangosabb kupasorozatának a díjazása még a kézilabda Bajnokok Ligájának összdíjazását sem közelíti meg. Az kéziben szerezhető 1 millió euróval szemben (a 4-es döntőbe jutott klubok között osztják szét az összeget úgy, hogy a győztes 500 ezer eurót kap) a vízilabdában a 300 ezer eurót sem éri el az összes pénzdíj, amelyet az Európai Úszószövetség a legjobb 12 csapat között oszt szét. A Szolnok a BL megnyerésével egyébként, picit több mint 15 millió forinttal gazdagodott.

A legjobb 12 csapat között egyébként még a ZF-Eger és az A-Híd OSC-Újbuda is ott volt, amely csapatok a bajnokságban is az élen végeztek, a második és harmadik helyet szerezték meg. A negyedik helyen pedig az FTC-PQS Waterpolo végzett, amely klub ebben a szezonban megnyerte az Európa-kupát. A három klub mindegyike (illetve azok üzemeltetői) pozitív gazdasági eredménnyel zárta az évet, ám egyik költségvetése sem érte el a Szolnok büdzséjének még a felét sem. A három klub 2016-ban összesen 800 millió forintból gazdálkodott, a Szolnok pedig egyedül 700 millióból. Habár azt hozzá kell tenni, hogy az Eger, a OSC, és a Ferencváros is több pénzből gazdálkodhatott 2016-ban, mint 2015-ben.

A három csapat költségvetéséről sajnos még a Szolnokéhoz hasonló részletességet sem közölnek a beszámolók, illetve a kiegészítő mellékletek. Így a TAO-s sportfejlesztési kérelmekben fellelhető 2016-ra vonatkozó tervadatokat is megvizsgáltuk, hogy közelebb jussunk a bevételek szerkezetének összetételéhez.

ZF-Eger

Az egri csapat működtetője az Egri Vízilabda Kft., amelynek beszámolójából nem igazán lettünk okosabbak. Az összbevétel 263 és fél millió forint volt, aminek összetételéről annyit tudunk meg a beszámoló kiegészítő mellékletéből, hogy a klub kapott látvány-csapatsport támogatást és önkormányzati támogatásban is részesült. És nagyjából itt a vége. Azonban a TAO-s sportfejlesztési kérelemben feltüntetett 2016-ra vonatkozó becsült bevételi adatok végösszege nagyjából (10%-os eltérés) megegyezik a beszámolóban szereplő bevételek végösszegével, így a bevételek szerkezetének alakulásáról kaphatunk egy képet. A bevételek 29%-a önkormányzati forrásból származhatott (70 millió Ft) és a kérelem szerint ugyanennyit vártak TAO-s támogatásból is. 41% származhatott saját bevételi forrásból (100 millió), illetve a maradék 1% egyéb támogatásból jöhetett össze.

A cég beszámolója szerint a kiadási oldalon két tétel jelentette a költségek több mint 92%-át. Az anyagjellegű ráfordításokra 461 milliót, a személyi jellegű ráfordításokra 78 milliót fordított a gazdálkodó szervezet.

A-Híd OSC-Újbuda

Az OSC gazdálkodásáról a TAO-s kérelmen kívül, még az OSC Vízilabda Sport Egyesület által elküldött, az Országos Bírósági Hivatal oldalán megjelent egyszerűsített beszámolóra támaszkodhattunk. Utóbbi alapján az OSC Vízilabda Sport Egyesület bevételei nagy része a látvány-csapatsport támogatásból származott, nagyjából 240 millió forint (a teljes bevétel bő 343 millió forint volt). A képet árnyalja, hogy a felnőtt csapat mellett a gyermek, az ifjúsági és a serdülő csapatok is az OSC alatt vannak (vagy inkább úgy fogalmazhatunk, hogy gazdaságilag nincs leválasztva átlátható módon a profi OB I-es csapat az egyesületről), így pontosan nem határozható meg, hogy a profi csapat üzemeltetése mennyiből is valósul meg. A TAO kérelemben feltüntetett 2016-os tervezett adatok pedig valóban erősen tervezettek lehettek. Az abban feltüntetettek szerint a csapat költségei összesen 110 millió forintra rúgnak. Kvázi ennyiből lehetne üzemeltetni a felnőtt csapatot, ami összehasonlítva a többi csapat költségvetésével és azzal, hogy több mint 290 milliós bevétellel számoltak (tehát 180 milliós profittal!), maradjunk annyiban, hogy mi az OSC VSE által közölt beszámolóra hagyatkoztunk inkább.

FTC-PQS Waterpolo

Az üzemeltető FTC Waterpolo Kft-nek három tulajdonosa van. Az anyaegyesület a Ferencvárosi Torna Club 40%-os részesedést birtokol, amíg Gerendás György és Varga Zsolt 30-30%-ot. A bevételek összetételét a Fradi beszámolójának kiegészítő melléklete sem részletezi túl, de a zöld-fehér klub már nyilvánosságra hozta a 2017/18-as idényre vonatkozó TAO-s kérelmet, amiben a 2017-es tervezett adatok mellett a 2016-os tényadatok is megtalálhatóak (habár itt is van eltérés a gazdálkodó beszámolójában közölt összbevételektől és kiadásoktól). A 2016-os adatokból kiindulva pedig a 84,6 milliós értékesítésből származó árbevétel mellett a többi bevétel nagy része minden bizonnyal a TAO-s támogatásból és az úgymond egyéb támogatásból jöhetett össze. Ez az egyéb támogatás az FTC szakosztályok TAO-s kérelmében egy visszatérő elem. Ez egy olyan bevételi adat, amely a többi klubnál többnyire nulla (vagy csak minimális összeg szerepel itt), viszont a zöld-fehéreknél általában egy jelentősebb összeg szerepel. A vízilabda esetében 98 millió forint. Ami így magában persze pont nem mond semmit, és sem a beszámolókban, sem a TAO-kérelemben nincs részletezve ez az egyéb bevétel. Ugyanakkor a Fradi focicsapatának korábbi modelljéből kiindulva könnyen lehet, hogy az egyéb bevétel legnagyobb részét az anyaegyesület támogatása teszi ki.

És ha már az előbb megemlítettük, hogy vannak tervadatok a Fradi 2017-es bevételeiről, nos az elmondható, hogy valóban komolyan gondolják, hogy a magyar bajnokságban és a Magyar Kupában is be kell jutni a döntőbe, illetve címvédésre készülnek az Európa-kupában. Ehhez pedig nem kevesebb mint 415 milliós költségvetéssel terveznek a klubnál. Ezzel pedig már egyértelműen a második legmagasabb büdzsével rendelkezne a klub, felülmúlva az Eger és az OSC gazdasági lehetőségeit.

Összefoglalva elmondható, hogy a vízilabda klubok költségvetései meg sem közelítik a kézilabda Bajnokok Ligájában szereplő veszprémi vagy szegedi klub gazdasági lehetőségeit. A vízilabda klubok gazdasági lehetőségei sokkal inkább hasonlítanak a jégkorong csapatokéra, ahol szintén egy kiemelkedő klub mellett a többi dobogós klub közel megegyező összegből gazdálkodik.

Korábbi elemzéseinket a magyar labdarúgó csapatok gazdálkodásáról ITT, a férfi kézilabda két topcsapatásról ITT, a jégkoron klubcsapatokról pedig ITT olvashat részletesebben.

Ha korábban a labdarúgásnál és a jégkorongnál is megjegyeztük, hogy az átláthatóságon lehetne javítani akkor a vízilabda is beállhat a sorba és sajnos az egész kezd egy „Ki az átláthatatlanabb” versenybe fulladni. A végén még kiderül, hogy a labdarúgás a legátláthatóbb, pedig az igen csak zavaros… Tisztelet és köszönet a kivételeknek!

Szentpéterváron június 17-én az Oroszország - Új-Zéland nyitómérkőzéssel elkezdődik a Konföderációs Kupa, a 2018-as Labdarúgó Világbajnokság főpróbája. A nyolc résztvevő ország egyike sem fog üres kézzel hazamenni, mert a több mint 5 és fél milliárd forintos összdíjból minden válogatottnak jut majd. A tornának otthont adó négy stadion építési költsége a legóvatosabb becslések szerint is eléri az 1,7 milliárd eurót.

Ismét nem múlik el úgy nyár, hogy ne legyen legalább egy rangos labdarúgó kupa. A szombaton magyar idő szerint 17 órakor rajtoló Konföderációs Kupán ráadásul a házigazda mellett, a jelenlegi világbajnok és hat kontinens bajnoka vesz részt:

• Oroszország (házigazda)
• Németország (világbajnoki címvédő)
• Ausztrália (Ázsia bajnoka)
• Chile (Dél-Amerika bajnoka)
• Mexikó (Észak-, Közép-Amerika és a Karib-térség bajnoka)
• Új-Zéland (Óceánia bajnoka)
• Portugália (Európa bajnoka)
• Kamerun (Afrika bajnoka)

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) égisze alatt zajló esemény teljes összdíjazása 20 millió dollár. Ráadásul minden résztvevő ország részesül legalább 1,7 millió dollárban (közel fél milliárd forint) és a torna győztes nem kevesebb, mint 4,1 millió dollárral gazdagodik.

Viszont, hogy ezt a 20 millió dollárt el tudjuk helyezni, érdemes megnézni, hogy a nagyobb futballtornák díjazásai hogyan alakultak az elmúlt években. A legutóbbi kontinenstornákon -amelyeknek győztesei láthatóak majd a Konföderációs Kupán- felül, megnéztük még a legutóbbi női labdarúgó világbajnokság díjazását és a jövő évi VB jelenlegi állás szerinti, csapatoknak járó pénzjutalmait is.

Két torna díjazása nem ismert, valószínűleg nem is került pénzdíj kiosztásra. Ezek pedig az OFC Nemzetek Kupája (óceániai torna) és az AFC Ázsi-kupa. Annyi tudható, hogy a legutóbbi Ázsia-kupa nyertes Ausztráliának minden egyes tagja több mint 100 ezer ausztrál dollárban részesült, ám nem a torna szervezőjétől, hanem az Ausztrál Labdarúgó Szövetségtől. Illetve 2011-ben még az akkori AFC elnök, Mohamed Bin Hammam azt ígérte, hogy 2015-ben a szövetség korlátozott pénzügyi keretei ellenére a tornának -a története során először- lesz majd pénzdíja, méghozzá 10 millió dollár. A tervek szerint az első 3 helyezett között lett volna ez elosztva. 2012-ben viszont Hammamt, a FIFA minden nemű labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől eltiltotta korrupciós ügyei miatt. Arról pedig nincs további információ, hogy Hammam tervét a pénzdíjakkal kapcsolatosan valaki továbbvitte volna az AFC berkein belül, gyanítható azonban, hogy nem. A másik hét torna esetében viszont ismertek a számok, amelyekből kitűnik, hogy a hamarosan kezdődő labdarúgó torna, a Copa América összdíjazásával vetekszik.

A 2018-as VB 12 stadionja közül 4 fog most bemutatkozni. Az eseménynek otthont adó négy stadion a szentpétervári Zenit Aréna, a moszkvai Otkrityije Aréna, a szocsi Fisht Olimpiai Stadion és a kazanyi Kazany Aréna. Habár a Zenit Aréna a Konföderációs Kupa és a VB ideje alatt, mint Szentpétervár Stadion fog szerepelni, amíg az Otkrityije Aréna, Spartak Stadion néven. Az Otkrityije Bank egyébként a Spartak Moszkva közlése szerint 6 évre kicsit több mint 40 millió dollárt fizetett, hogy a stadion az ő nevét viselje (2018-ban jár le a szerződés).

Az, hogy mennyibe fog kerülni majd a 12 stadion, azt még egyelőre nem lehet tudni, valószínűleg soha nem is tudjuk majd meg a pontos számokat. Becslések természetesen vannak. A Konföderációs Kupán bemutatkozó négy stadion építési költsége meghaladta a 1,7 milliárd eurót, de vannak olyan becslések, amelyek szerint ez az összeg 2,7 milliárd euró. Ha csak a szentpétervári stadiont vizsgáljuk, az orosz kormányzat kommunikációja szerint a stadion 728 millió dollárba került, de a russianfootballnews.com oldalán már azt olvashatjuk, hogy a költségek több mint 1,25 milliárd dollárra rúgnak. A Wikipédia szabad enciklopédia 1,4 milliárd dollárt elérő költségekről ír.

A 2018-as VB teljes büdzséjéről annyit biztosan tudhatunk, hogy már túllépte a 3000 milliárd forintot. Idén májusban az orosz központi kormányzat erősítette meg, hogy a költségek 640 milliárd rubel környékén fognak megállni. Ennek az összegnek több mint a felét a központi költségvetés állja. Csak összehasonlítás végett, becslések szerint a 2014-es FIFA Világbajnokság (Brazília) körülbelül 15 milliárd dollárba került, ami nagyjából 4200 milliárd forint.

A FIFA Konföderációs Kupa mérkőzéseit az M4 Sport élőben közvetíti majd.

Mérkőzések helyszíni és napi bontásban (forrás FIFA):

A 2016-ban felhalmozott 95 millió forintos veszteség is nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Debreceni Hoki Klub nem indul a 2017/18-as Mol Ligában. A hajdúsági klub üzemeltetőjének, a DJ Team Jégkorongszervező Kft. beszámolójából próbáltuk megfejteni, hogy mekkora összegek hiányozhatnak az induláshoz, illetve mekkora összegekből gazdálkodott eddig a klub. A Debrecen mellett mutatjuk a 2016/17-es Mol Liga többi magyarországi csapatának gazdálkodását is.

Kép forrása: jegkorongszovetseg.hu

A magyar jégkorong bajnokságban szereplő hazai csapatok közül (azaz a Debreceni HK, a DVTK Jegesmedvék, a MAC Budapest, az UTE, a Dunaújvárosi Acélbikák, a Ferencvárosi TC és a Fehérvári Titánok) a rendelkezésre álló információk alapján, a Debrecennek volt a legnagyobb költségvetése, legalábbis ez derül ki az üzemeletető cégek 2016-os beszámolóiból. A 2016/17-es bajnokság egyébként 11 csapatból állt, a 7 magyarországi induló mellett három csapat Romániából érkezett (a ASC Corona Brassó, a Dunarea Galati, a SC Csíkszereda) és egy Szerbiából (HK Beograd).

Az alábbi táblázatból egyből látszik, hogy korántsem a labdarúgásban (erről részletesen itt) vagy a kézilabda élcsapatainál (erről pedig részletesen itt) megszokott összegekről van szó. Még a legnagyobb költségvetéssel rendelkező Debreceni HK sem érte el a 300 millió forintot, ráadásul most már azt is tudjuk, hogy ez az összeg is tarthatatlannak bizonyult hosszútávon. Az alábbi táblázatból hiányoznak a Fehérvári Titánok, amelynek okáról lentebb részletes magyarázatot adunk. 

Debreceni Hoki Klub

A csapat üzemeltetője a DJ Team Jégkorongszervező Kft, amelynek tulajdonosa a Debreceni Hoki Klub. A DJ Team volt megnevezve a felnőtt csapathoz köthető tao-támogatás igénylésekor (a kérelem személyi jellegű ráfordítások, illetve tárgyi eszköz beruházás, felújítás költségeinek fedezésére miatt lett benyújtva) és az abban feltüntetett vagyoni helyzet most igen nagy segítséget nyújtott a gazdálkodás meghatározásában mert a 2016-os céges beszámolóból nem igazán lettünk okosabbak.  A beszámolóból annyi derült ki, hogy az összes bevétel durván 178 millió forintot tett ki, amivel szemben a kiadások a 275 millió forintot is meghaladták. Csak a személyi jellegű kiadások elérték a 207 millió forintot, tehát a teljes bevétel még a béreket sem tudta fedezni. Ez egyébként erősíti azon pletykák valódiságát, amelyek a debreceni hokisok elmaradt fizetéseiről szólnak. A beszámoló konkrétan három vissza nem térítendő támogatást nevez meg:

• TAO támogatás: 102 308 423 Ft
• Szponzorációs támogatás: 900 000 Ft
• Műhelytámogatás: 3 300 000 Ft

Tehát ez összesen 106,5 millió forintnak felel meg, amely nagyjából lefedi a beszámolóban az Egyéb bevételek alatt feltüntetett 107 millió forintot. Azaz nagyjából 70 millió forintnak a származása nem tisztázott, de itt segíthet nekünk a tao-kérelemben feltüntetett adatok. Habár ott 2016-ra vonatkozólag csak a tervadatok szerepelnek, ezek számunkra most még is nagy segítség mert láthatjuk, hogy hol kerülhetett "homokszem" a gépezetbe. Bevételi oldalon 10 millió forinttal marad el a tényleges tao-támogatás a várttól így biztos, hogy nem az okozott gondot. A DHK a pénteki közleményében hangsúlyozta, hogy Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelten támogatta a csapatot, így elég biztosra vehetjük, hogy a tao-kérelemben feltüntetett 15 millió forintos önkormányzati támogatás megérkezett (amúgy magát a Debreceni Hoki Klubot, mint a DJ Team tulajdonosát, az önkormányzat 2016-ban 60 millió forinttal támogatta). A jegybevételekből 8 milliót várt a klub, amely a 2015-ös tényleges adatokhoz képest 60%-os emelkedés jelent. Tehát most tartunk olyan 130 milliós bevételnél és ehhez már csak 47 millió jön még a beszámoló szerint, miközben a 2016 elején előirányzott tervek szerint még 130 millió forintot várt volna a klub. Tehát, hol van a hiba?

Két bevételi forrásnál erősen elszámolhatta magát az egyesület. A szponzori bevételekre csak úgy, mint 2015-ben, 2016-ban is 40 milliót várt a hokiklub, de ezt a beszámolóból tudjuk, hogy ennek az összegnek a 2 százaléka folyhatott csak be, így itt keletkezik egy 39 millió forintos hiány. Reklám és marketing tevékenységből származó bevételekre 90 millió forintos bevétellel számolt a klub, amely megint egy nagyobb ugrás (50%-os) a 2015-ös 60 milliós tényleges bevételhez képest. Tehát itt  keletkezhetett a legnagyobb hiány, körülbelül 45 millió forint, ami azt is jelenti, hogy ezen forrásnak a 2015-ös bevételt sem sikerült hoznia.

A kiadási oldalt pedig alábecsülték a klubnál, hiszen az eddig összejött 84 millió forintos hiány, a személyi jellegű ráfordítások (tehát a bér+járulékok) növekedése miatt, tovább nyitotta az ollót és 95,6 milliós veszteséggel zárta az évet a Debrecen. Ha gazdaságilag az elvártak szerint alakult volna a 2016-os év Debrecenben, akkor a 265 milliós tervezett bevétel állt volna szemben a tényleges 273,5 millió forintos kiadással, ami még mindig veszteséget jelent, de biztos, hogy nem eredményezte volna azt, hogy a csapat ne induljon el a következő szezonban.

Összefoglalva a Debrecennél a 2016-os bevételek előzetes túlbecslése és a kiadások alulbecslése  - amely így egy 100 milliós mínusszal indította a 2017-es esztendőt -, vezethetett odáig, hogy a 2017/18-as szezontól visszalépjen a csapat.

A többi klubnál a Dunaújvárosi Acélbikákat leszámítva mindenki nyereséggel zárta az évet, a bikák is csak szűk 10 millió forintos veszteséget termeltek. A bajnok DVTK Jegesmedvék és a második helyezett MAC Budapest ráadásul elég szép profitot is termelt, előbbi 42,6 amíg utóbbi 37,3 millió forintot. A miskolci szurkolók így bizakodva tekinthetnek a 2017/18-as bajnokság elé is, hiszen a bevételek megengedhettek volna egy kicsivel nagyobb költekezést is.

DVTK Jegesmedvék

Lássuk akkor a 2016/17-es Mol Liga bajnokcsapatánál, miből tevődnek össze a bevételek. Mivel a Jegesmedvék már elérhetővé tették a 2016/17-es tao-kérelmüket a honlapjukon, és az üzemeltető Miskolci Jegesmedve Sportszervező Kft. 2016-os is beszámolója is elérhető az Igazságügyi Minisztérium oldalán keresztül, így lényegében két beszámolóból is dolgozhattunk. A bőség zavarában szembesültünk is azzal, hogy a céges beszámoló és a tao-kérelemben feltüntetett tényleges bevételek összegei nem egyeznek meg, mivel utóbbi plusz 23 millió forinttal számol (292 millió vs. 315 millió). Viszont ez a különbség markánsan nem befolyásolhatja az arányokat. A nagyjából 300 millió forint bevétel legnagyobb részét a szponzori bevételek hozhatták (108 millió a tao-kérelem szerint), de a Társasági adóból származó támogatás is meghaladta a 95 millió forintot és tisztán a reklámtevékenységből származó bevétel 60 millió forintra rúgott. A jegybevételek (12 millió) majdnem elérték a teljes bevételek 5%-át amely magyar viszonylatban jó teljesítménynek számít.

A kiadási oldalon az anyagjellegű (110 millió) és a személyi jellegű (95 millió) ráfordítások tették ki a legjelentősebb összegeket, a teljes kiadás 85 százalékát ez a két tétel adta.

MAC Budapest

A bajnokság második helyén végzett MAC működtetője a MAC Profi Jégkorong Kft, amely hasonlóan a bajnokcsapathoz, kiemelkedő, 37 millió forintos profittal zárt, amely annak köszönhető, hogy a 260,5 millió forintos bevétellel szemben „csak” egy 223 millió forintos kiadási összeg állt. A működtető cég tulajdonosai: a MAC Budapest Jégkorong Akadémia Egyesület (30%) és a MAC Profi Jégkorong Befektetői Kft (70%). A MAC-nál a tao-kérelem tervezett adatai és a cég beszámolóinak adatai között van egy 30 százalékos eltérés, így ebben az esetben nem támaszkodnánk a kérelemre. A céges beszámoló és a kiegészítő mellékletből annyit tudunk meg, hogy a 2016-os bevételek az alábbi tételekből álltak össze:

• Más vállalkozástól kapott támogatás 22 500 000 Ft,
• tao-támogatás 62 016 000 Ft,
• Értékesítés nettó árbevétele 175 892 000 Ft,
• Pénzügyi műveletek bevételei 131 000 Ft,
• Egyéb támogatás 4 000 Ft

A kiadási oldalon az anyagjellegű (69 millió) és a személyi jellegű (60 millió) ráfordítások mellett az kimagasló összeg az értékcsökkenésből fakadó leírás (84,7 millió). Érdekesség, hogy a tao-kérelem tervezetében a klub még 95 millió forintos személyi jellegű kiadásokkal számol, tehát 35 millió forinttal többel, mint ami a beszámolóban szerepel.  

UTE

Az Újpest jégkorong csapatának a tao-kérelmére kapott Magyar Jégkorong Szövetségtől jött határozatban (a kérelem maga nincs fent a klub honlapján), a címzett az UTE Profi Sport Kft. volt. Ebből kiindulva a felnőtt csapat működtetője a Profi Sport, amely beszámolójából annyi derül ki, hogy 100% tulajdonosa a cégnek az Újpesti Torna Egylet és nagyjából annyit költött a cég 2016-ban amennyit a bevételei engedtek. A TAO-támogatásból tavaly 130 millió forint folyt be, amelynek felhasználása a befektetett eszközök, a bér és bérköltség, illetve a működés költségeinek fedezésére szolgált. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ez az összeg teljes egészében a jégkorong csapat működtetésére szolgált. Ugyanis az UTE honlapján megtalálható a női labdarúgást érintő Sportágfejlesztési programnál is az UTE Profi Sport Kft. van megnevezve, mint kérelmező szervezet. Ráadásul a beszámolóban is feltüntetett műhelytámogatás címén érkező forrásnál (2 millió Ft) a Magyar Jégkorong Szövetség mellett, a Magyar Labdarúgó Szövetség neve is szerepel.

Dunaújvárosi Acélbikák

A Dunaújvárosi Jégkorong Kft. a dunaújvárosi profi felnőtt jégkorong csapat üzemeltetője. A cég részesült tao-támogatásban és a jégpályára, mint sportlétesítmény használatára, a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatától kapott vissza nem térítendő támogatást. És nagyjából ennyi is, ami a beszámoló kiegészítő mellékletéből megtudható. Az, hogy mekkora volt a jegybevétel, a tao-támogatás vagy esetleg a reklámbevételek, azok a kíváncsi szemek elől rejtve maradnak. Annyit tudunk, hogy 204 millió forintos bevételre tett szert a kft és a kiadásai 214 millió forintra rúgtak.

Ferencvárosi TC

Az FTC hokicsapat üzemeltetője az FTC Icehockey Kft, amelynek tulajdonosai a Ferencvárosi Torna Club (52%) és Mickiewicz Tibor (48%) a beszámoló alapján. A zöld-fehérek 184 millió forintos bevételei mellé 182 milliós kiadás párosult, így hasonlóan az UTE-hoz, addig nyújtózkodtak ameddig a takarójuk ért. A beszámolóból nem lesz okosabb az ember, viszont az FTC-nél is a tao-kérelemben meghatározott 2016-os tervadatok útmutatást adnak. A kérelemben szereplő összes bevétel nagyságrendileg megegyezik a beszámolóban közöltekkel.  Egy olyan bevételi adat van az FTC tao-s kérelmében, amely a többi klubnál többnyire nulla, viszont a zöld-fehéreknél itt 75 millió forint szerepel. Ez pedig az egyéb bevételek. Ami így magában pont nem mond semmit, és sem a beszámolókban, sem a TAO-kérelemben nincs részletezve. Ugyanakkor a Fradi focicsapatának korábbi modelljéből kiindulva könnyen lehet, hogy az egyéb bevétel legnagyobb részét az anyaegyesület támogatása tette ki.

A kiadási oldalon az anyagjellegű (68 millió) és a személyi jellegű (110 millió) ráfordítások tették ki a legjelentősebb összegeket, a teljes kiadás 98 százalékát ez a két tétel adta.

Miért nem szerepelnek a Fehérvári Titánok a fentebbi listában?

Mert a Fehérvári Titánok gazdálkodásával kapcsolatban pontos számok nem ismertek. A csapat, a Fehérvár honlapján található Bemutatkozó szerint egy átmenet az ifi és a felnőtt csapat között. A felnőtt csapat, azaz az Erste Bank Jégkorongligában (Erste Bank Eishockey Liga, EBEL) szereplő Fehérvár AV19, amelyet az Alba Volán Sportclub működtet, amíg az ifi csapatok működtetésével a Fehérvár19 Jégkorong Akadémia Alapítvány van megbízva. Az viszont egyértelműen nem derül ki a Bemutatkozóból, hogy a két működtető közül melyik felelős pontosan a Fehérvári Titánokért. Az alapítvány 2015-ös gazdálkodásról annyit lehet tudni (az Országos Bírósági Hivatalhoz eljuttatott beszámolóból), hogy kicsit több mint 372 millió forintból gazdálkodott, amit nem sikerült teljes egészében a bevételekkel fedeznie így 9 millió forintos negatív eredménnyel zárt. Az akadémia tavalyi gazdálkodásának adatai még nem nyilvánosak. Az EBEL-ben szereplő fehérvári csapat 2016. évre vonatkozó gazdálkodásával KORÁBBAN MÁR FOGLALKOZTUNK. Az elemzés során az egyesület honlapján található tao-pályázatból indultunk ki, ami alapján a tavalyi évet nullszaldósra tervezte az Alba Volán SC, hiszen a 840,5 millió forint mellé ugyanekkora kiadást ütemeztek elő. Habár ez a korábbi évek gazdálkodásából kiindulva még egyszer sem sikerült.  

Tehát egyelőre sajnos úgy tűnik, annak ellenére, hogy az osztrák Vienna Capitals farmcsapata is csatlakozik a 2017/18-as Mol Liga versenykiírásához, a tavalyi 11 klub helyett csak 9 csapat vesz részt majd a küzdelmekben. Habár, mint az a Magyar Jégkorong Szövetség tájékoztatásából kiderül: „A Szövetség tanulmányozza a problémát és minden lehetőséget megvizsgál annak érdekében, hogy a 2017/2018-as első osztályú férfi felnőtt ligában szereplő magyar csapatok száma ne csökkenjen.”

Ha a labdarúgásnál megjegyeztük, hogy az átláthatóságon lehetne javítani akkor a jégkorong is beállhat a sorba és sajnos az egész kezd egy „Ki az átláthatatlanabb” versenybe fulladni. A végén még kiderül, hogy a labdarúgás a legátláthatóbb, pedig az igen csak zavaros… Tisztelet és köszönet a kivételeknek!