A már az első részben kitárgyalt MTK mellett talán a Ferencváros volt a most zárult szezon legnagyobb csalódása, legalábbis a fradistáknak biztosan. Egyrészt az NB1 elvileg legmagasabb költségvetésével a dobogóra sem fért fel a magyar kirakatcsapat, másrészt a zöld-fehérek játéka is hagyott maga után kívánnivalót. Kellemes meglepetés volt viszont a Vasas és a Honvéd szereplése, hiszen papíron egyik csapat sem a dobogós helyekért kellett volna, hogy harcoljon.

Elérkeztünk háromrészes sorozatunk befejező részéhez, melyben az NB1 csapatainak gazdálkodását vesszük górcső alá. A sorozat első részét IDE KATTINTVA érheti el, ebben a Gyirmót, az MTK, a DVTK és a Mezőkövesd volt terítéken, míg az ITT ELÉRHETŐ második részben a DVSC, az Újpest, a Haladás és a Paks számait vizsgáltuk meg. Most pedig nézzük az első négy helyezettet!

4. Ferencváros

A 12 gazdasági társaság közül az FTC Labdarúgó Zrt. volt az egyetlen, mely a május 31-i határidőig nem adott be beszámolót. Persze valószínűleg senki nem lenne büszke arra, ha az NB1 magasan legnagyobb költségvetéséből csak egy negyedik helyre futná. A klubot kicsit kárpótolhatta a kupagyőzelem, de így is kijelenthető, hogy a 2016-os duplázás után sokkal jobb szezonban reménykedtek az Üllői úton. Végül aztán amikor már azt hittük, hogy meg kell dorgálni a Fradit a titkolózásért, pénteken megjelent a várva várt dokumentum.

Végül a beszámoló szerint mintegy 4,4 milliárd forintból gazdálkodott a Ferencváros, ami kimagaslott a magyar mezőnyből. Egy évvel korábban 4,3 milliárdos költségvetést becsültünk a zöld-fehéreknek, most gyakorlatilag ez stagnált, illetve minimálisan emelkedett. A költségvetés szerkezete azonban jelentősen átalakult, hiszen a nettó árbevétel 2,2 milliárd forintról 1,7 milliárdra csökkent, viszont ezzel párhuzamosan az egyéb bevétel 1,9 milliárdról 2,6 milliárdra ugrott meg. Természetesen a többi klubhoz hasonlóan az FTC esetében is kíváncsiak voltunk arra, mi mindenből tevődik össze az árbevétel:

Jól látszik, hogy a legnagyobb szeletet a kereskedelmi bevételek jelentették 1,2 milliárd forinttal, ennél is meglepőbb, hogy 2015-ben ezen a soron még nulla forint szerepelt. Ezzel párhuzamosan viszont a szponzoroktól és reklámokból származó összeg 1,9 milliárdról 276,9 millióra zuhant. Ebből már látszik, hogy vélhetően a Ferencváros átalakította bevételeinek elszámolását. Az is meglepő, hogy a klubnak mindössze 6 millió forintos bevétele volt a közvetítési jogokból, az viszont már senkit nem lep meg, hogy a jegybevétel egész egyszerűen nulla forint volt, hiszen a Groupama Aréna átadása óta egy külső cég, a LUSS üzemelteti a stadiont, a Fradi gyakorlatilag lemondott ezekről a bevételekről egy fix éves összeg fejében.

A jelentős, 2,6 milliárdos egyéb bevételt sem részletezte teljes egészében a klub, hiszen a beszámoló szerint ebből 1,1 milliárd forint „különféle egyéb bevétel” volt, ezt semmilyen formában nem részletezte a társaság. Emellett 501,5 millió forintot az UEFA-tól kapott az FTC, 816 millió forintot pedig a szakszövetségi támogatás, vagyis az MLSZ-től érkező pénz tett ki. Ezeken felül 208,1 millió forintnyi tao-támogatást számolt el 2016-ra az FTC Labdarúgó Zrt.

A kiadásokból továbbra is a személyi jellegű ráfordítások teszik ki a legnagyobb tételt, ez a 2015-ös 2,6 milliárd forintról 2,8 milliárdra emelkedett. Közben az anyagjellegű ráfordítások 1,1 milliárdot vittek el, míg az egyéb kiadások soron 191,9 millió forint szerepel.

A fentiek után az FTC Labdarúgó Zrt. 59 millió forintos üzemi eredménnyel és 7,9 milliós adózott profittal zárta a 2016-os évet.

Összességében kijelenthető, hogy becsléseink szerint továbbra is a Ferencváros a legtehetősebb magyar klub, azonban gazdálkodása messze van a teljesen átláthatótól. Példaként említhetnénk, hogy a csapat elszámolt 1,1 milliárd forintnyi olyan egyéb támogatást, amit nem részletezett, ez a teljes költségvetés negyedét adta. Emellett az sem derül ki a beszámolóból, miért volt szükség az árbevételek jelentős átalakítására, hiszen a szponzori és reklámbevételek szinte teljesen eltűntek, ellenben megjelent egy külön tételként a kereskedelmi bevétel. Ezek a változások pedig mind azt a vélekedést erősítik, hogy a Fradi nem is feltétlenül akar átláthatóan és nyilvánosan gazdálkodni.

3. Vasas

Ha nem a Honvéd lett volna a bajnok, akkor valószínűleg most mindenki a Vasas-csodáról beszélne, hiszen a csapat tavaly még majdnem kiesett, aztán ebben a szezonban megtáltosodott. Az angyalföldiek sokáig vezették is a tabellát, végül azonban be kellett érniük a bronzéremmel. Az anyagi lehetőségeiket nézve azonban ez is hatalmas bravúr volt.

Nem túlzás ugyanis azt állítani, hogy a Vasas az egyik legalacsonyabb összegből gazdálkodott 2016-ban, becsléseink szerint a Vasas FC Kft. költségvetése az egymilliárd forintot is csak alulról súrolta. Ennél alacsonyabb összegből pedig csak a Gyirmót és a Mezőkövesd gazdálkodott, míg a Paks nagyságrendileg ugyanennyit tudott elkölteni. A beszámoló szerint a társaság árbevétele így is jelentősen megugrott, a 2015-ös 553,1 millió forint után 886,8 milliót tett ki tavaly. Ehhez jött még 111,2 milliós egyéb bevétel. Az egyéb bevételek között a legnagyobb tétel 60 millió forintnyi elengedett követelés volt, emellett ami még említésre méltó, az a 32,5 milliós sporttámogatás. Sajnos az árbevételt nem részletezte a Vasas, de nem lennénk meglepve, ha náluk is a vagyoni értékű jogok hasznosítása (a szerencsejátékból származó bevétel), illetve a tévés közvetítési díjak tették volna ki a legnagyobb szeletet.

A kiadások legnagyobb részét a Vasas FC-nél is a személyi jellegű költségek jelentették, ezekre több mint 740 milliót fordított a klub. További jelentős tételt jelentett az igénybe vett szolgáltatások ellenértéke, ezekre több mint 160 millió forint ment el. Ez a két jelentős tétel máris kiadja a költségvetés legnagyobb részét, mintegy 90 százalékát. Mindezek mellett a Vasas FC Kft. 8,6 millió forintos profitot könyvelt el, vagyis gyakorlatilag nullszaldós volt.

A 2016/17-es idény igazi csodája talán nem is a Honvéd bajnoki címe, hanem a Vasas vártnál jobb szereplése volt. A csapat szinte a végsőkig harcban volt a bajnokságért, miközben anyagi lehetőségei messze elmaradnak a Ferencvárosétól, de említhetnénk akár az Újpestet vagy a Debrecent is. Ugyanakkor hasonlóan szerény körülmények között még nagyobb meglepetés lenne, ha meg tudnák ismételni ezt a teljesítményt jövőre, hiszen akkor elmondhatnák, hogy tartósan is tudnak erőn felül teljesíteni, nem csak egy jó szezonjuk volt. A realitás azonban az, hogy ilyen költségvetéssel inkább kiesési gondjaik lehetnek, vagy legfeljebb a középmezőnyért harcolhatnak, hiszen hosszabb távon nagyon nehéz kiegyenlíteni a többszörös különbségeket.

2. Videoton

A bajnoki ezüstérmes csapatot a Fehérvár FC Kft. működteti, becsléseink szerint a társaság 2016-ban mintegy 3,6 milliárd forintból gazdálkodott, vagyis a Fradi mellett egyértelműen a Videoton emelkedik ki az NB1-ből az anyagi lehetőségeket tekintve. 

A Vidi bevételének legnagyobb része klasszikus árbevételként érkezett a beszámoló szerint, ez mintegy 3,5 milliárd forintot tett ki. Ehhez jött 284,2 millió forintnyi egyéb bevétel, míg adózott eredményként 133,5 millió forintja maradt a klubnak, amit nem költött el, így jött össze végül a 3,6 milliárdos költségvetés. A nettó bevétel egyébként jelentősen emelkedett a 2015-ös 2 milliárd forintról.

A beszámoló kiegészítő mellékletéből az is kiderül, mivel volt köszönhető a bevételek megugrása. A legnagyobb tételt a szponzoroktól és a reklámokból érkező összeg jelentette, ez majdnem megduplázódott, hiszen a 2015-ös 1 milliárd forint után 1,9 milliárd volt. Emellett a közvetítési jogokból kapott 667,7 milliót a klub, illetve közel félmilliárd forintért értékesített játékost, jórészt külföldre. A játékoseladásokat sajnos nem részletezték, de 2016-ra eshetett egyrészt Kleinheisler László Németországba igazolása, másrészt Lang Ádám Franciaországba szerződése. A Transfermarkt nevű szakportál szerint ugyanakkor a két játékosért 1,25 millió eurót kaphatott a Videoton, vagyis ez megmagyarázza a 420 milliós külföldi bevétel jelentős részét. A fentiek mellett a Vidi a klasszikus árbevételeken belül elkönyvelt bő 400 millió forintot egyéb bevételekként, az viszont szomorú, hogy a jegyeladásból mindössze 32,9 millió forint folyt be egy év alatt.

A fentieken túl 284,2 milliós egyéb bevétele volt a klubnak, amiből 120 millió önkormányzati támogatás volt, 103,7 millió pedig tao-támogatás.

Azon már meg sem lepődünk, hogy a Videotonnál is a személyi jellegű ráfordítások viszik el a legtöbb pénzt, tavaly összesen 2,2 milliárd forintot költöttek erre. Persze a közelmúlt hírei alapján ez végképp nem meglepő, a szerb sajtóhírek szerint ugyanis a Vidi új edzője évente 800 ezer eurót (mintegy 250 millió forint) is megkereshet, vagyis havi 20 milliós fizetés sem kizárt. Ez itthon egész biztosan kiemelkedőnek számítana, a fehérvári klub cáfolta is, hogy ennyit keresne majd az új tréner. A magyar sajtóban közben az jelent meg, hogy az NB1 legjobban fizetett játékosa is fehérvári: Danko Lazovics 400 ezer eurót, vagyis havonta nagyjából 10 millió forintot tehet zsebre. Ehhez képest az anyagjellegű ráfordítások 685,3 milliós tétele aprópénz, és volt még 392,7 milliós egyéb kiadás is.

A fentiek eredményeként a Videoton üzemi eredménye 148,8 millió forintos profitot mutatott, míg az adózott eredmény 133,5 millió volt, ahogy már említettük.

Összességében a fehérvári klub látszólag piaci alapon tud kimagasló költségvetést elérni, azonban a magyar foci berkeiben köztudott, hogy ez sem tekinthető száz százalékban piacinak. Azt például nem tudjuk, hogy az 1,9 milliárdos szponzori- és reklámbevétel milyen cégektől érkezik, de valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, hogy állami vagy a politikához igen közel álló vállalatok ebből jelentős részt tesznek ki. Elég csak a negyedrészben állami Molra gondolni, mely a Videoton egyik főszponzora, bár hivatalosan nem tudni, mennyi pénzzel támogatja a csapatot.

1. Budapest Honvéd

A friss magyar bajnok éves gazdálkodásáról egy külön cikkben már beszámoltunk, most röviden felelevenítjük a lényeget. A 2016-os számok összegzéséből az derül ki, hogy a Honvéd mintegy 1,36 milliárd forintból gazdálkodott, ami ugyan nem számít kimagaslónak a magyar klubok között, de 12,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az anyagi lehetőségek alapján tehát a Honvédnak a középmezőnyben kellene szerepelnie, nem pedig a bajnoki címet ünnepelnie.

A Honvéd FC Kft. árbevétele 816,3 millió forint volt, ez majdnem 18%-kal haladta meg a 2015-ös adatot. Ehhez jött még 638,6 millió forintos egyéb bevétel. A bevételeket sajnos nem részletezte a gazdasági társaság, csak annyit árultak el, hogy az egyéb bevételek között számolták el az MLSZ-től kapott különféle támogatásokat, melyek az alábbiak:

• Utánpótlás nevelésre fordított támogatás
• Női futball csapat támogatása,
• TAO-támogatás,
• TAO támogatás kiegészítés
• UEFA szolidaritási támogatás

Azt szintén nem árulja el a Honvéd, hogy az egyéb bevételeken belül az egyes támogatási kategóriák mekkora részt képviseltek, így csak homályos képünk van a csapat gazdálkodásáról

A kiadásokon belül azon már meg sem lepődünk, hogy a személyi jellegű kifizetések vitték el a legtöbb pénzt, 873,4 millió forintot, vagyis csak a fizetésekre többet költött a klub, mint amennyi a teljes piaci árbevétele volt.  Ez egyébként nem újdonság, a magyar futball esetében évek óta arról beszélhetünk, hogy önerőből a csapatok nagy része nem tudná magát eltartani, az egyéb bevételek nélkül tetemes lenne a veszteség. Egy évvel korábban egyébként a Honvéd még 707,4 milliót költött a személyi jellegű kiadásokra, vagyis itt látszik egy 23,5%-os ugrás a költségvetésükben 2015-höz képest.

Az egyéb bevételre azért is volt szükség, mert a másik nagy kiadási csoport, az anyagjellegű költség is elvitt még 371,5 millió forintot. Ebből a legnagyobb szeletet, 290,7 milliót az igénybe vett szolgáltatások jelentették.

A fenti bevételek és kiadások mellett a Honvéd FC Kft. üzemi eredménye 104,9 millió forintot tett ki az egy évvel korábbi 54,2 millió után. Az adózott eredmény pedig 94,7 millió forintot tett ki, vagyis nyereséges volt a friss magyar bajnokcsapat tavaly.

Összességében a Honvédról elmondható, hogy a Vasas és a Paks mellett talán a 2016/17-es szezon legnagyobb kellemes meglepetése volt, hiszen anyagi lehetőségei alapján legfeljebb a középmezőnyben kellene szerepelnie. Sajnos a klub gazdálkodása homályba vész, hiszen nagyon keveset árultak el bevételeik összetételéről, ráadásul az egyéb bevétel majdnem annyi volt, mint a piaci árbevétel, ami szintén arról árulkodik, hogy nem áll túl stabil lábakon a klub gazdálkodása, hiszen ezek nélkül az egyszeri bevételek nélkül lényegesen kevesebből kellene gazdálkodnia.

ÖSSZEGZÉS

Az utóbbi napokban erőltetett menetben a végére értünk az NB1 12 csapatát bemutató háromrészes cikksorozatunknak. A 2016/17-es szezonnak voltak kellemes meglepetései, mint a két tradicionális budapesti csapat, a Honvéd és a Vasas tündöklése, de természetesen volt legalább ennyi csalódás is, elég csak a kimagasló költségvetéssel rendelkező Ferencvárost említeni, de ide sorolható a két vidéki fellegvár, a DVSC és a Diósgyőr is, melyek csak az utolsó fordulóban úszták meg a kiesést. A gazdálkodással kapcsolatban sok változás nem történt 2015-höz képest, továbbra is a Ferencváros és a Videoton büdzséje emelkedik ki a mezőnyből, mögöttük viszont sűrű a középmezőny, hiszen a csapatok többsége 1-2 milliárdból gazdálkodik. Az egymilliárdos álomhatár alatt csak négy csapat volt, közülük ketten alulról súrolták a határt, ketten pedig jelentősen elmaradtak. Közülük a Gyirmót el is búcsúzott az első osztálytól. Mindez azt jelenti, hogy az anyagiak alapján jövőre a Mezőkövesd, a Paks és a Vasas lehet veszélyben a papírforma szerint, főleg a kövesdieknek kellene sokat erősödni ahhoz, hogy bent tudjanak maradni. Főleg úgy, hogy az NB2-ből egy kimondottan magas költségvetésű csapat érkezik a Puskás Akadémia személyében.

Természetesen ezzel még nincs vége a magyar foci 2016-os évét bemutató cikkeinknek, a következő napokban jövünk egy összefoglaló anyaggal, sok ábrával, majd terveink szerint a meghatározó NB2-es klubokat vesszük górcső alá kiemelten figyelve a feljutókra.

Kevésnek bizonyult a Veszprém 2,7 milliárd forintos bevétele, mert a kiadások még ezt az összeget is jóval meghaladták, így a 2015-ös évhez hasonlóan, tavaly ismét több mint félmilliárdos veszteséget könyvelhettek el a bakonyiak. A Szeged a bevételeit tekintve elkezdte a felzárkózást a Veszprémre és mivel a kiadásait is kordában tartotta, közel 300 milliós nyereséggel zárta a 2016-os esztendőt.

Kép forrása: keziszovetseg.hu

A Pick Szeged esetében a PICK Kézilabda Zrt. gazdálkodását vizsgáltuk, melynek tulajdonosi szerkezete megváltozott 2015-höz képest, mert a Tisza Volán SC 5%-os részesedését a Pick Szeged Zrt. megvásárolta, így az 2016 utolsó napján egyedüli 100%-os tulajdonosa volt a Tisza-partiaknak. A Telekom Veszprém csapatát 2015-höz hasonlóan, tavaly is a Veszprém Handball Zrt. üzemeltette.

Tavaly szeptemberében megjelent elemzésünk a két klub gazdasági helyzetéről (részletek itt) egyértelműen azt támasztotta alá, hogy a Veszprém minden fontosabb gazdasági mutatója közel a duplája a Szegedének. Ez a „kétszeres szorzó” a két klub 2016-os beszámolói alapján a bevételek tekintetében már a múlté, de ha a kiadásokat nézzük, a Veszprém még mindig lényegesen többet költ mint a Szeged. Lássuk a részleteket!

Annak ellenére, hogy a Telekom Veszprém tavaly is és idén is magyar bajnok és kupagyőztes lett, továbbá a férfi kézilabda Bajnokok Ligájában ezüstérmes volt 2016-ban (idén ismét bejutott a négyes döntőbe és harmadik lett), ráadásul második lett a SEHA-liga 2016/17-es kiírásában (2015/16-ban meg is nyerte), több mint 566 millió forintos veszteséget termelt. A céges beszámoló szerint a klub bevételei elérték a 2,68 milliárd forintot, amely 23%-kal haladja meg a 2015-ös bevételeket. A bevételek legnagyobb részét (több mint 70%-ot) a belföldi értékesítés nettó árbevétele adta. Az is kiderült a beszámolóból, hogy a névadó Magyar Telekom Nyrt. 200 millió forinttal támogatta a klubot, a Magyar Kézilabda Szövetségtől (MKSZ) pedig 300 millió forintot kapott, továbbá társasági adó (TAO) támogatásból 460,5 millió forint folyt be a kasszába. Ugyanakkor az atlatszo.hu által a Magyar Villamos Művektől kikért támogatási listából tudható, hogy az MVM 2016-ban 170 millió forintos támogatást folyósított a csapatnak.

A kiadások legnagyobb hányadát, csak úgy mint tavaly, a személyi jellegű ráfordítások vitték el. A 2,38 milliárd forintos személyi jellegű kiadások részletezéséből az is kiderül, hogy a többség egyszerűsített formában, ekho-ként kapja a fizetését, hiszen ez 1,77 milliárdot tett ki (a maradék összeg túlnyomó része a bérjárulékokból jön). A további egyéb kiadások és ráfordítások 872 millió forintra rúgnak. Itt a legnagyobb összeget az ügynöki szolgáltatás ráfordításai teszik ki, közel 150 millió forintot, továbbá bérleti díjként 99,5 millió forintot, szállás és utazásköltségre pedig több mint 80 millió forintot költött a Veszprém (utóbbi három tétel az anyagjellegű ráfordítások között szerepel).

Jöjjön most a Mol-Pick Szeged és lássuk, hogy hol is szűkül az olló a két klub között! A 2015-ös évet, csak úgy mint a Veszprém, negatív pénzügyi eredménnyel zárta (a 2015-ös beszámolóban még 223 milliós veszteség szerepelt, ám ezt utólagosan 182,6 millió forintos veszteségre korrigálták), de a tavalyi évben már nyereséget ért el a Szeged. A 298 millió forintos nyereség főleg a bevételek nagyarányú növekedésének köszönhető (közel 65%). A teljes bevétel 1,96 milliárd forint volt, ami azt is jelenti, hogy a két klub közötti kétszeres szorzó ennél a mutatónál eltűnt (70% a Veszprém bevételeinek). 2016-ban a tulajdonos egy egyszeri 391 millió forintos befizetést hajtott végre a saját tőke rendezése miatt. A beszámolóból többek között az is kiderül, hogy 2015-höz képest jelentősen nőttek a reklámtevékenységből fakadó bevételek (83,48%) és a 2016/17-es szezonra már 952 fő vásárolt bérletet, amely 126 bérletessel több mint ami a 2015/16-os évadban volt. Pontos számokat a Szeged nem közöl, hogy mekkora összeget kapott az MKSZ-től, de azt a beszámoló megjegyzi, hogy az összeget, a BL szereplés után kapott összeggel együtt (EHF folyósítja) az egyéb bevételeknél tüntette fel. Szponzori és a Magyar Olimpia Bizottságtól kapott támogatásból 51 millió forint folyt be a kasszába.

A kiadási oldalon csak úgy mint a Veszprémnél a személyi jellegű ráfordítások viszik el a legtöbb pénzt. Ugyanakkor nagy változás, hogy amíg 2015-ben ezek a kiadások még a teljes értékesítés nettó árbevételét is meghaladták, addig tavaly a bevételek nagymértékű növekedésének köszönhetően már lefedik a  személyi jellegű ráfordítások. A Veszprémével összehasonlítva a kiadásokat, itt még megmaradt a kétszeres szorzó.

Összességében elmondható, hogy a Veszprém hiába növelte bevételeit, a kiadásai is ezzel arányosan növekedtek, így ismételten több mint félmilliárdos negatív eredményt ért el, működéséhez 3,25 milliárd forint kellett. A Szeged ugyanakkor pozitív évet zárt köszönhetően annak, hogy bevételei összességében 60 százalékkal, 770 millió forinttal növekedtek 2015-höz képest. A klub 1,66 milliárd forintból gazdálkodott 2016-ban. Tehát látható, hogy a két klub teljes gazdálkodást tekintve a "kétszeres szorzó" a Veszprém javára még mindig megvan.

Visszatérve az idei BL kiírására a Szegedet a francia PSG búcsúztatta a legjobb nyolc között és június 3-án a Veszprém is a francia alakulattal csapott össze a Final4 elődöntőjében, ahol a magyar alakulat maradt alul. Érdemes azonban tudni, hogy a PSG költségvetése a handnews francia internetes kézilabda portál szerint a 2016/17-es szezonra 17,4 millió euró, azaz 5,4 milliárd forint volt. A másik elődöntőben a spanyol Barcelona csapott össze a macedón Vardar Szkopjeval, amely kluboknak a gazdálkodása a Veszpréméhez hasonló, 9-11 millió euróra tehető. További részleteket a francia, a spanyol és a BL győztes macedón klub gazdálkodásáról ITT tudhatsz meg.

A múlt héten kezdtük sorozatunkat a magyar NB1-es csapatok 2016-os gazdálkodásáról, akkor azt ígértük, hogy folytatjuk majd a nyolcadik helytől felfelé. A már az első részben elemzett MTK és Diósgyőr mellett a Debrecen számára is csalódás volt a szezon, de vélhetően Újpesten is jobb helyezésről álmodtak a szurkolók. A Haladásnál és a Paksnál viszont nem lehet ok panaszra, hiszen anyagi lehetőségeikhez képest kifejezetten jól szerepeltek.

A kép forrása: MTI

Sorozatunk első részét a Gyirmót, az MTK, a Diósgyőr és a Mezőkövesd gazdálkodásától IDE KATTINTVA olvashatja el.

8. DVSC-TEVA

A DVSC Futball Szervező Zrt. 988,4 millió forintos árbevételt ért el a beszámolója szerint 2016-ban, ez mindössze 0,7 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ehhez viszont társult 1,3 milliárd forintnyi egyéb bevétel a 2015-ös alig 100 millió forinttal szemben. Vagyis elvileg a Loki majdnem 2,3 milliárd forintot költhetett volna el 2016-ban, amivel a harmadik leggazdagabb magyar klub lehetett volna. Azonban ezt a költségvetést nem használták fel teljes egészében, hiszen 688,8 millió forintos adózott eredménnyel zárta az évet a társaság. Így a gyakorlatban mintegy 1,6 milliárd forint lehetett a DVSC költségvetése.

A bevétellel kapcsolatban a fentiekből kiderül, hogy miközben 2015-ben még a teljes bevétel 90 százalékát a piaci árbevétel adta, addig tavaly a jelentős egyéb tételek miatt ez az arány már alig haladta meg a 40 százalékot. Először lássuk az árbevétel összetételét!

A beszámoló szerint ebben a körben a legnagyobb tételt a vagyoni értékű jogok hasznosítása tette ki. Ezt nem részletezik, de a Gyirmótnál láthattunk hasonlót: ők a sportfogadási jogokból származó bevételt említették hasonlóan. Vagyis elképzelhető, hogy a DVSC esetében is ezt takarja az 537,8 millió forintos bevétel. Emellett a klub az UEFA-tól kapott 223 milliós szolidaritási hozzájárulást, az viszont meglepő, hogy a tévés közvetítési jogdíjak mindössze 22,2 millió forintot tettek ki. Jegybevételből 95,6 milliós bevétele volt a Lokinak, további 25,3 millióért pedig Sky Boxokat értékesítettek a Nagyerdei Stadionban. A beszámolóban a társaság részletezi a végleges jelleggel kapott támogatásokat is, eszerint a DVSC mindössze 29,9 millió forint tao-támogatást kapott 2016-ban.

Érdekesebb a hirtelen megugró egyéb bevétel összetétele, ami mögött játékoseladások állnak, a DVSC bevallása szerint 1,1 milliárd forint értékben adott el játékjogokat. Debrecen város honlapján megtalálható a cég részletesebb üzleti beszámolója, melyben részletezik ezeket a játékoseladásokat: 

A táblázat alapján igaz a hír, mely szerint Balogh Norbert több mint 2 millió eurót ért meg a Palermónak. Ennél érdekesebb azonban, hogy a jelek szerint magyar viszonylatban sem példa nélküli az, hogy egy klub félmillió eurót fizessen egy játékosért, hiszen Bódi Ádám esetében a Videoton pénztárcája nyílt ki.

A fentiek mellett a kiadások legnagyobb részét a Lokinál is a személyi jellegű ráfordítások tették ki, az egymilliárdos összeg magasabb, mint a társaság teljes piaci árbevétele. Emellett volt 537,4 milliós anyagjellegű ráfordítás és 76,5 milliónyi egyéb kiadás. Ezeket összeadva szintén a már említett 1,6 milliárd forint körüli költségvetés adódik a klub esetében.

A DVSC Futball Szervező Zrt. üzemi eredménye 630,7 millió forint volt, míg az adózott profit 688,8 millió forintot tett ki. A beszámolóban azt is elárulják, hogy hiába a jelentős nyereség, a cég nem fizet osztalékot a tulajdonosoknak, hanem az eredménytartalékot növeli a fenti összeg.

Első ránézésre a DVSC gazdálkodása biztos alapokon áll, azonban azt érdemes hozzátenni, hogy a klub jelentős egyszeri bevételt könyvelt el játékoseladásokból. Ez azonban hosszabb távon nem tartható fenn, hiszen a klub tavaly kiárusította legtöbb piacképes játékosát, ami meg is látszott az idei eredményeken, hiszen csak az utolsó fordulóban sikerült megúszni a kiesést. Vagyis ha a következő években a csapat nem tud új bevételi források után nézni, akkor előbb-utóbb a kiadásokon kell faragni. Az azonban jó hír, hogy a tavalyi nyereséggel az eredménytartalék jelentősen emelkedett, vagyis néhány évig még biztosított lehet a klub működése, ebből a tartalékból ugyanis ki lehet egyenlíteni az esetleges veszteséget. Ahhoz viszont, hogy a Loki újra élcsapat lehessen, az 1,6 milliárdos költségvetést is növelni kellene, hiszen az most a magyar középmezőnynek felel meg.

7. Újpest FC

Nehezebb ennyire átfogó információt kapni az Újpest gazdálkodásáról, hiszen az Újpest 1885 Futball Kft. tavaly átállt az üzleti év június 30-i zárására. Ez azt jelenti, hogy csak 2016 első feléről vannak információink. Persze érdemes ezekkel foglalkozni, hiszen becsülni lehet ezekből is. Fél év alatt a klubnak 337,2 millió forintos árbevétele volt, emellett 781,8 milliós egyéb bevételre tettek szert. Utóbbi azért is érdekes, mert 2015-ben egész évben 727,2 millió volt az egyéb bevétel. A fentiek alapján közel 1,1 milliárd forint volt az Újpest költségvetése fél év alatt. Ha ezt az egész évre kivetítjük, akkor 2,2 milliárddal a klub a harmadik leggazdagabb lenne a Fradi és a Videoton után.

Az árbevétel legnagyobb részét az Újpest esetében is a vagyoni értékű jogok hasznosítása tette ki, ez fél év alatt 192,1 millió forint volt. Emellett 62,9 millió elkönyveltek játékos figyelési szolgáltatásért, 37 milliót tévés jogdíjakért, 26,9 milliót pedig jegybevételként.

A nagyobb probléma, hogy az Újpest egyáltalán nem részletezte az egyéb bevételeket, pedig ahogy láthattuk, ezek adták a teljes bevétel kétharmadát. Az Újpest honlapján azonban megtalálható a tao-programhoz beadott kérelem, melyben találunk 2016-os tervszámokat. Ezek szerint a klub azzal számolt, hogy 1,6 milliárd forintos saját bevételét 203 milliós tao-támogatással egészítik ki, így az összes bevételük 1,8 milliárd lesz. Emellett 1,77 milliárdos kiadással számoltak, aminek felét a személyi jellegű kiadások tehették ki tavaly az egész évben. Ez időarányosan teljesült is, az első félévben 433 milliót vittek el a személyi költségek, melyek mellé 443,1 milliós anyagjellegű ráfordítás párosult.

Összességében nem egyszerű pontos képet adni az Újpest gazdálkodásáról, de az elérhető információk alapján úgy becsüljük, hogy 2 milliárd forint körüli költségvetésével a harmadik-negyedik helyen állhatnak az NB1-ben. Ez alapján pedig a hetedik hely csalódás lehet. A gond az, hogy az összes bevétel kétharmadát adó egyéb bevételek összetétele nem ismert, nem lennénk meglepve, ha ez komoly egyszeri tételeket tartalmazna, akár tulajdonosi befizetéseket is, melyek megmentették a veszteségtől a klubot. Az ugyanis évek óta köztudott, hogy a politikával átitatott magyar fociban az Újpest egyfajta szigetként funkcionál külföldi tulajdonosával.

6. Swietelsky Haladás

Számításaink szerint a Szombathelyi Haladás Kft. is közel másfél milliárd forintból gazdálkodott tavaly, ami elsősorban annak volt köszönhető, hogy az árbevétel a 2015-ös 858,7 millió forintról 1,27 milliárdra emelkedett. Ehhez jött 199 milliós egyéb bevétel, az adózott eredmény pedig 6,15 millió forint volt. De lássuk, minek volt köszönhető az árbevétel megugrása!

Az ábrán jól látszik, hogy a bevétel több mint 95 százaléka két forrásból származik: a vagyoni értékű jogokból 633,8 milliót, míg reklámból 574,2 milliót kapott a Haladás. Az előző évhez képest mindkettő jelentős ugrást jelentett, hiszen 2015-ben a vagyoni értékű jogokból 448,4 milliója, reklámból pedig 243,1 milliója volt a klubnak. Így hiába esett vissza a játékoseladásból származó bevétel több mint 100 millió forinttal, a fenti két tétel ezt bőven kompenzálta.

Az egyéb bevételekkel kapcsolatban a szombathelyi klub annyit árult el, hogy a tao-támogatásból 80,9 millió forint folyt be, egyéb támogatásból 55,3 milliót kaptak, míg a játékos vételéhez 55,4 milliós támogatást kaptak.

A kiadások közül a Haladásnál is a személyi költségek tették ki a legnagyobb szeletet 846,6 millió forinttal, mellette az anyagjellegű ráfordítások 347,3 milliót, az egyéb kiadások pedig 219,1 milliót értek el. Így a három nagyobb kiadási kategória összegzésével is mintegy 1,4 milliárdos költségvetés adódik, ahogy azt a fentiekben már említettük.

A cég üzemi eredménye így 13,7 millió forint volt, míg az adózott eredmény a beszámoló szerint 6,15 millió volt az év végén.

Összességében a Haladás gazdálkodása kifejezetten biztató, komolyabb egyszeri tételek nélkül tudtak a magyar középmezőnynek megfelelő költségvetést előteremteni. Ugyanakkor óvatosságra ad okot az, hogy a bevételek tetemes része két fő forrásból érkezik, vagyis kevés lábon áll a működés. Ráadásul a reklámbevételek tavaly jelentősen emelkedtek, de ennek részletei nem ismertek, nem tudni, hogy a következő években is számíthat-e erre a bevételre a klub.

5. Paksi FC

Pakson nyugodtan kijelenthetjük, hogy folyamatosan erőn felül teljesít a csapat, hiszen évek óta a bajnokság legkisebb költségvetésű csapatai között vannak, ennek ellenére jól szerepelnek. Igaz volt ez a most zárult szezonra is, hiszen a tolnaiak mellett csak három klub (Gyirmót, Mezőkövesd, Vasas) gazdálkodott egymilliárd forint alatti összegből, közülük előbbi kettőt simán előzte a Paks.

A 2016-os beszámoló szerint a Paksi FC Kft. árbevétele 594,2 millió forint volt tavaly, ez 36,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi összeget. Emellett volt 457,6 milliós egyéb bevétele a klubnak a 2015-ös 323,3 millió után. Vagyis hiába tartozik az alacsonyabb költségvetésűek közé a Paks, így is jelentősen növelni tudta bevételét tavaly. Összességében becsléseink szerint 988,6 milliós költségvetése volt a csapatnak a 2015-ös 770,3 millió után.

Látszik, hogy az árbevétel több mint 90 százalékát itt is a vagyoni értékű jogok hasznosítása tette ki, a többi csapathoz hasonlóan ez vélhetően a szerencsejáték-jogokból származó bevételt jelenti. Sokat elárul a Paks gazdálkodásáról, hogy az összes többi bevételi forrás elhanyagolható volt.

Az egyéb bevételt sajnos nem részletezi a Paksi FC Kft., de annyit elárultak, hogy 302 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptak anyavállalatuktól. Ez az „anyavállalat” a Paksi Sportegyesület, mely a klub 100 százalékos tulajdonosa. Vagyis gyakorlatilag az ötödik helyen végzett klub bevallotta, hogy erre a 300 milliós tulajdonosi hozzájárulásra is szükség volt ahhoz, hogy működőképes legyen a csapat.

Többek között azért volt szükség erre a vissza nem térítendő támogatásra, mert csak a személyi jellegű kiadások 733,8 millió forintot vittek el, 2015-ben ez még csak 569,1 millió volt. Ehhez jött 214,1 milliós anyagjellegű ráfordítás és 13,2 milliós egyéb kiadás.

A fentiek mellett összesen a Paks 66,2 millió forintos üzemi profitot és 63,3 milliós adózott nyereséget tudott felmutatni.

Összegzésként annyit érdemes elmondani, hogy hiába szerepel évről évre erőn felül a Paks, a csapat gazdálkodása nem biztos, hogy betonbiztos lábakon áll. Egyrészt az árbevétel szinte teljes egészében egy forrásból származik, másrészt tavaly szükség volt a 300 milliós tulajdonosi támogatásra is ahhoz, hogy ilyen körülmények között tudjanak működni. A jövőt illetően azonban kérdés, hogy a tulajdonos tudja-e majd minden évben vállalni ezt a hozzájárulást. Ezzel együtt a dolog semmit nem vesz el az eredményekből, az utóbbi években folyamatosan a Paksi FC az egyik meglepetéscsapat az NB1-ben.

Sorozatunk harmadik részében a magyar élmezőny, a Ferencváros, a Vasas, a Videoton és a Honvéd gazdálkodását vesszük szemügyre.

A Real Madridnak sikerülhet az, ami még eddig egyetlen labdarúgó klubnak sem, hogy megvédi címét a Bajnokok Ligájában. A Juventus is felállíthat egy rekordot, ha az olaszok ma este nyernek szinte biztos, hogy elérik a 100 millió eurós álomhatárt. Érdekesség még, hogy az elmúlt 4 kiírásban az olasz klub 18 százalékkal több pénzt kapott az UEFA-tól mint a spanyolok.

Csapjunk is a közepébe, lássuk hogyan jön ki a 100 milliós bevétel! Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) által visszaosztott pénzek a BL résztvevőinek, két fő komponensből tevődik össze: a fix díjból, amely a sorozatban elért eredménytől függ és a market poolból, amely nagyon leegyszerűsítve a tv és szponzori díjakat több változó figyelembevételével történő felosztását jelenti a klubok között (bővebben a 2016/17-es BL pénzösszegekről: klikk ide). A market pool csapatonkénti összege jelenleg még nem ismert, de azt már tudjuk, hogy a tavalyi idény (2015/16) szereplői mekkora összeggel gazdagodtak. Ebből pedig következtetni lehet a várható pénzdíjra is. Tavaly a döntő madridi házi rangadóvá alakult, hiszen a Real Madrid és az Atletico Madrid csapott össze. A Real több mint 80 millió eurót zsebelhetett be a győzelemért, az Atletico pedig közel 70 millió eurós összeggel vigasztalódhatott. Az UEFA a tavalyi sorozat során a teljes pénzdíj több mint a felét 10 klubnak fizette ki. A 10 klub több mint 690 millió eurót kapott.

Tehát, a tavalyi pénzekből kiindulva, ha a Real Madrid megnyeri a sorozatot, garantálható, hogy ismét 80 millió euró feletti összeggel gazdagodik majd. Viszont ha a Juventus nyeri a mai döntőt, akkor több mint 100 millió eurót kap. Tavaly az olasz klub a legjobb 16 között búcsúzott és akkor, mint fentebb is látható 76 millió eurót kapott. Most viszont már a döntőben vannak a torinóiak és ha nyernek, csak a fix díjak miatt további 28 millió euró üti a markukat. 

Az is érdekes, hogy 2012 és 2016 között a Bajnokok Ligája és az Európa Liga szereplés miatt a Juventus több mint 40 millió euróval kapott többet az UEFA-tól mint a madridi alakulat. Pedig ez idő alatt a Real Madrid kétszer is 2014-ben és 2016-ban is döntőt játszott, amelyek közül a tavalyit meg is nyerte. Ez idő alatt a Juventus egyszer jutott a fináléig, 2015-ben, ám ott a spanyol Barcelonával szemben alulmaradt.

Lássuk most a klubok értékét és a gazdálkodásukat! A Bajnokok Ligája döntőjének apropójából a KPMG sporttanácsadási csapata publikálta a Football Club’s Valuation: The European Elite 2017 című tanulmányát, amely szerint a Real Madrid a második legértékesebb labdarúgó klub Európában, értéke 2 976 millió euró. A Juventus is benne van a legjobb 10-ben, értéke ugyanis a tanulmány szerint 1 218 millió euró. Az első helyen amúgy az angol Manchester United végzett több mint 3 milliárd eurós értékkel.

A Deloitte nemzetközi tanácsadó cég 2017 januárjában kiadott Football Money League (a 2015/16-os szezont bevételeit veszi alapul) rangsorában a Real Madrid a harmadik, amíg az Juventus a tízedik helyen szerepel. A bevételeket a tanulmány 3 összetevőre osztja szét, a mérkőzésnapi bevételekre (ez lényegében a jegyeladást jelenti), a közvetítési díjakból származó bevétel és a kereskedelmi bevételekre (ez főleg a merchandising és a szponzori pénzek). A Real Madrid összbevétele 2016-ban 620,1 millió euró volt:

• Mérkőzés napi bevételek:129m € (21 %)
• Közvetítési díjak: 227,7m € (37%)
• Kereskedelmi bevételek: 263,4m € (42%)

A Juventus összbevétele 2016-ban 341,1 millió euró volt:

• Mérkőzés napi bevételek:43,7m € (13 %)
• Közvetítési díjak: 195,7m € (57%)
• Kereskedelmi bevételek: 101,7m € (30%)

A fenti felsorolásból is látszik, hogy a Juventus bevételei jelentősen elmaradnak a madridiakétól (55%), egyedül a közvetítési díjak terén tudták megszorítani a spanyolokat.

A mérkőzés viszont a pályán fog eldőlni, így lássuk, hogy a résztvevő csapatok játékosértékét alapul véve ki az esélyesebb. A mértékadó transfermarkt.com adatai alapján a Juventus játékoskeretének értéke (450,8m €) nem éri el a 60 százalékát sem a Madrid játékoskeretének (764,8m €).  

A döntőre ma este 20:45-kor kerül sor Cardiffban, amelyet az M4 Sport élőben közvetít.

Kövess minket a Facebookon is, hogy ne maradj le a sport gazdasági oldaláról se.

A gazdasági mutatók alapján a francia PSG legyőzése bravúr lenne, de ha ezt a bravúrt a Veszprém teljesíti, akkor a döntőben már csak „könnyebb” csapat jöhet. Sőt, ott már a Veszprém lenne a favorit. A férfi kézilabda Bajnokok Ligája négyes döntő győztes csapatának a pénzjutalma: 155 millió forint lesz.

Kép forrása: ehffinal4.com

Mint ahogyan azt a női kézilabda Bajnokok Ligája négyes döntője előtt tettük (részletek itt), a férfi kézi BL négyes döntőbe jutott csapatokat is tüzetesebben megvizsgáltuk, hogy mekkora összegből gazdálkodnak. Kétség sem fért hozzá, hogy a VELUX EHF Final4 legtehetősebb klubja a francia Paris Saint-Germain, amely klub költségvetésével senki sem veheti fel a versenyt Európában. Ugyanakkor a másik három résztvevő sem az európai kézilabda szegény gyereke, mindegyiknek bőven van mit a tejbe aprítania. Érdekesség, hogy az idei döntő résztvevő csapatai közül a Barcelona, a PSG és a Veszprém már megnyerte a saját nemzeti bajnokságának 2016/17-es kiírását. Na de lássuk a számokat!

Telekom Veszprém

A Veszprém pár napja kiadott 2016-os céges beszámolója szerint a bevételek elérték a 2,68 milliárd forintot, amely 23%-kal haladja meg a 2015-ös bevételeket. Ugyanakkor ez nem volt elegendő, hogy az összes kiadást fedezze, mert a bakonyiak tavaly több mint 566 millió forintos veszteséget termeltek. A bevételek legnagyobb részét (több mint 70%-ot) a belföldi értékesítés nettó árbevétele adta. Az is kiderült a beszámolóból, hogy a névadó Magyar Telekom Nyrt. 200 millió forinttal támogatta a klubot, a Magyar Kézilabda Szövetségtől pedig 300 millió forintot kapott, továbbá társasági adó (TAO) támogatásból 460,5 millió forint folyt be a kasszába. 

A kiadások legnagyobb hányadát, csak úgy mint tavaly, a személyi jellegű ráfordítások vitték el, közel 2,38 milliárd forintot. A további egyéb kiadások és ráfordítások 872 millió forintra rúgnak. Itt a legnagyobb összeget az ügynöki szolgáltatás ráfordításai teszik ki, közel 150 millió forintot, továbbá bérleti díjként 99,5 millió forintot, szállás és utazásköltségre pedig több mint 80 millió forintot költött a Veszprém.

Tehát ha jobban megnézzük, akkor a Veszprém 3,25 milliárd forintból gazdálkodott 2016-ban, amely a kényelmesebb összehasonlítás miatt 10,48 millió eurót jelent.

Paris Saint-Germain Handball

Az idei BL kiírásában a Szegedet éppen a PSG búcsúztatta a legjobb nyolc között és a mai napon (június 3-án) a Veszprém is a francia alakulattal csap majd össze az elődöntőben. Nem csak a 14 csapatos francia bajnokságból, hanem egész Európából kimagaslik gazdaságilag a PSG, amelynek a 2016/17-es szezonra 17,4 millió euró, azaz 5,4 milliárd forint volt a költségvetése, a handnews francia internetes kézilabda portál által közölt adatok alapján. A korábban kevés vizet zavaró PSG felemelkedése 2012-ben kezdődött, amikor is a csapat tulajdonosa az Oryx Qatar Sports Investments lett és megnyitotta a pénzcsapokat. Tavaly már sikerült a PSG-nek bejutnia a Final4-ba és akkor harmadik lett, idén viszont a dobogó legfelső fokára pályáznak a kékek.

Kicsit kitekintve a francia első osztályú bajnokságra, a 14 klubnak az összköltségvetése eléri a 65 millió eurót, amelyből a PSG részesedése 27 százalékot tesz ki. A második Montpellier (7,2m €) és a Nantes (4,9m €) messze leszakadva követi csak a párizsiakat. A legkisebb költségvetésű klub amúgy a Saran, 1,95 millió euróval.

FC Barcelona Lassa

A 2014/15-ös BL kiírás győztese tavaly be sem jutott a Final4-ba. Az elmúlt években a klub rendszerint 8-9 millió eurós költségvetésből gazdálkodik, az idei szezonban ez most inkább 9 millió euró, spanyol és francia hírforrások szerint. A spanyol bajnokságban az idén az összes mérkőzését megnyerő katalán klubnál már annak is nagyon örültek, hogy idén bejutottak a kölni döntőbe. A Barcelona edzője, Xavi Pascual egyenesen hihetetlen teljesítménynek nevezte ezt az eredményt.

RK Vardar Skopje

Nehezebb dolgunk lett volna a macedón csapat költségvetésével kapcsolatban, ha két héttel ezelőtt nem jelenik meg egy írás a német Spiegel online felületén, amelyben azt boncolgatják, hogy miért is nincs német csapat a legjobb négy között? Természetesen az egyik fő indok a pénz, mivel a döntőbe jutott klubok mindegyike magasan több pénzből gazdálkodhat mint például a német Kiel. Itt megemlítik, hogy a Vardar és a Veszprém költségvetése körülbelül megegyezik, azaz 15 millió euró. És akkor itt álljunk is meg! Ahogyan fentebb említettük a Veszprém 10,5 millió euróból gazdálkodik. Így inkább induljunk ki abból, hogy a két klub költségvetése közel azonos, tehát az orosz multimilliomos, Szergej Szamszonyenko által tulajdonolt klub nagyjából 10 millió euróból gazdálkodhat.

Egy picit visszatérve a német lap cikkére érdemes tudni, hogy a Kiel csapata 9,5-10 millió euróból gazdálkodik, így nem biztos, hogy első sorban az anyagi lehetőségekben kell keresni a Kiel hiányzásának okát.

Összefoglalva tehát megállapíthatjuk, hogy a francia PSG 17,4 millió eurós költségvetése jócskán kimagaslik a mezőnyből, hiszen a Veszprém 10,5, a macedón Skopje 10, amíg a spanyol Barcelona 9 millió eurós összegből gazdálkodik. A Final4 összdíjazása 1 millió euró, amelyből a torna győztese 500 ezer eurót fog kapni. Tekintve azt, hogy a klubok mekkora összegekből gazdálkodnak, ez már csak inkább zsebpénz. 

A hétvégi (június 3-4) férfi kézilabda négyes döntőjének a kölni Lanxess Aréna ad majd otthont. A Veszprém  ma (június 3-án) 15:15-kor kezd a PSG ellen, a mérkőzést a Sport1 TV élőben közvetíti.

A jövőhéten még részletesen foglalkozunk a magyar kézilabda klubok, kiváltképp a Veszprém és a Szeged gazdálkodásával.

Május végén szokás szerint megjelentek a 2016-os céges beszámolók, melyek a sport szempontjából sem mellékesek. A következő hetekben több cikkben igyekszünk feldolgozni az információkat, elsőként a focira koncentrálunk, de lesz kézilabda, kosárlabda, vízilabda és más sportok is. Már a labdarúgó NB1 gazdálkodása önmagában több cikket megér, ezért is szerepel a címben az „I. rész”. Terveink szerint először három részletben foglaljuk össze a 12 klub beszámolóját, majd készül összefoglaló anyag is. Elsőként a most zárult bajnokság 9-12. helyén végzett csapatokat vettük szemügyre, melyek elvileg a leggyengébbek. Az azonban korántsem mondható, hogy a legkevesebb pénzből gazdálkodnak ezek a csapatok.

A kép forrása: MTI

12. Gyirmót FC

A Gyirmót FC Kft. beszámolója szerint a győri klub közel 740 millió forintból gazdálkodott 2016-ban, ezzel a Mezőkövesd mellett a legkisebb költségvetéssel rendelkeztek az NB1-ben. Azt mindenképp érdemes hozzátenni, hogy a kérdéses év felét még a másodosztályban töltötte az egyesület, hiszen tavaly nyáron jutottak fel az első ligába. Az NB2-ben pedig valószínűleg nagyságrendekkel kisebb büdzsé is elegendő volt, vagyis a fenti 740 milliós összeg nem egyenlően oszolhatott el az éven belül.

A Gyirmótnak a beszámoló szerint 739,8 millió forintos árbevétele volt, ehhez jött még 55,9 milliós egyéb bevétel. A kiegészítő melléklet szerint az árbevétel legnagyobb részét, 363,8 millió forintot a fogadási vagyoni értékű jogok tettek ki, amit a cég az MLSZ-től kapott. Ez azt jelenti, hogy a szövetség csomagban értékesítette a Szerencsejáték Zrt-nek a futball sportfogadási jogait, majd az ebből származó bevételt visszaosztja a kluboknak. Emellett a Gyirmót 144 milliót kapott a főszponzorától, illetve további 76,5 milliót elszámolt még egyéb szponzoráció és hirdetés jogcímen. Szintén az MLSZ-től kapott 14,3 milliót a klub névszponzori szerződés alapján, ez az OTP Bank szerződését takarhatja, mely a liga névadója. Sokkal szomorúbb, hogy jegyekből és bérletekből kevesebb mint 10 millió forintnyi bevétele volt a klubnak, ami a magyar meccsek nézőszáma alapján nem meglepő, de kijelenthető, hogy továbbra sem a szurkolók tartják el a csapatot. Az árbevétel mellett jórészt a korábbi évek tao-támogatása kapcsán összesen 34,7 millió forintnyi támogatást használtak fel 2016-ban.

A kiadásokat illetően az látszik, hogy a Gyirmót a legtöbb pénzt, 532 millió forintot a személyi jellegű ráfordításokra költött el, bár aki az utóbbi években követte a magyar klubok gazdálkodását, annak ez nem meglepő, hiszen gyakorlatilag az összes csapat a személyi jellegű kiadásokra költi messze a legtöbbet, ahogy azt majd látni fogjuk a többieknél is. Emellett 107,9 millió forintnyi anyegjellegű ráfordítást könyvelt el a klub.

Mindezek függvényében az üzemi eredmény 70,3 millió forintos profitot mutatott, míg az adózott eredmény 59,1 millió forint volt.

Összefoglalva a Gyirmót gazdálkodásából az látszik, hogy a klub azon kevesek közé tartozott, melyek igyekeztek piaci alapon működni az NB1-ben, hiszen nem volt jelentős egyszeri bevétele, tulajdonosi hozzájárulása vagy kiemelkedő támogatása. Ugyanakkor a bevétel tetemes része az MLSZ-től érkezik különböző formákban, így nem tudott több lábon állni a társaság.

11. MTK Budapest

Sokaknak talán meglepő lehetett, hogy az utolsó fordulóban az MTK jutott a kiesés sorsára, bár ugyanennyire meglepő lett volna a Debrecen vagy a DVTK kiesése is. Ha vetünk egy pillantást az MTK anyagi lehetőségeire, akkor még nagyobb lehet a megdöbbenés, a beszámoló szerint a klub mintegy 1,8 milliárd forintból gazdálkodhatott, ami valahol az NB1-es középmezőny első felében van. Vagyis jelentősen alulteljesített a csapat az anyagi lehetőségekhez képest.

A beszámoló szerint az MTK árbevétele 1,1 milliárd forint volt 2016-ban, ez majdnem 60 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ehhez jött még 706,1 millió forintnyi egyéb bevétel. Az árbevétel összetétele az alábbiak szerint alakult:

Jól látszik, hogy kiemelkednek a közvetítési jogdíjak, a Gyirmót által kapott összeg mintegy nyolcvanszorosa jutott az MTK-nak. Ennek oka, hogy a győri csapat a 2016-os év első felét még a másodosztályban töltötte, emellett valószínűleg az NB1-ben is gyakrabban került képernyőre az MTK. Ráadásul 2016 nyarán a nemzetközi kupában is indult a budapesti csapat, ami szintén megdobhatta a közvetítési bevételeket. Az ugyanakkor feltűnő, hogy a szponzorációs bevételek még a Gyirmótnál is magasabbak voltak, mint az MTK esetében, a jegybevétel pedig itt is elhanyagolható részt tett ki.

Az egyéb bevételek részletezésekor az MTK annyit árult el, hogy a tao-program keretében 456,7 millió forint támogatást kaptak tavaly, ehhez jött 110,8 milliónyi egyéb támogatás, illetve bő 50 milliós kiegészítő sportfejlesztési támogatás.

A kiadásokon belül az MTK-nál is a személyi jellegű költségek emelkednek ki 757,2 millió forinttal, erre jött 505,3 milliós anyagi jellegű ráfordítás. Ezeken felül elkönyveltek 471,7 milliós egyéb ráfordítást, ami elsősorban az értékvesztésnek nem minősülő hiányt jelentett, ami 406,9 millió forintot tett ki.

Összességében az MTK 80,2 milliós üzemi profitot és 34,2 milliós adózott eredményt tudott felmutatni. Az elmondható, hogy egyrészt a klub jelentősen alulteljesítette anyagi lehetőségeit, hiszen a középmezőny elején kellett volna végeznie a költségvetése alapján. Másrészt a Gyirmóttal szemben itt már jóval kevésbé jellemző a piaci alapú működés, hiszen egy jelentős bevételi forrás volt a tao-program, ami nem éppen a transzparenciájáról híres, hiszen nem tudni, hogy melyik cég, milyen megfontolásból adta éppen az MTK-nak társasági adója egy részét támogatásként.

10. Diósgyőri VTK

A DVTK az utolsó fordulóban csak annak köszönhette a bennmaradást, hogy az MTK nem tudott győzni Pakson. Ugyanakkor általános vélekedés, hogy a csapat sokkal többre hivatott, a szezon egyik negatív meglepetése volt. Az anyagi lehetőségek vizsgálata alapján a klub mintegy 1,6 milliárd forintból gazdálkodott 2016-ban, vagyis valóban nem lett volna feltétlenül indokolt az, hogy az utolsó pillanatig a kiesés fenyegesse.

A Diósgyőr Futball Club Kft. mintegy egymilliárd forintos árbevétel mellett 368,3 milliós egyéb bevételt könyvelt el, illetve majdnem 278 millió forintos adózott veszteséget ért el, így jön ki összességében a fenti 1,6 milliárdos büdzsé. Az árbevételt sajnos nem részletezte a DVTK, a támogatások felsorolásából annyi kiderült, hogy Miskolc város 77,6 millió forinttal járult hozzá a csapat működéséhez, ezen felül a Miskolc Holding Zrt-től is érkezett 22 millió forintnyi támogatás. Az UEFA 7,9 millió forintot folyósított a klubnak. A tao-program kapcsán kiemelik, hogy fejlesztési támogatásként több mint egymilliárd forinthoz jutott a társaság, ami halasztott bevételként kerül elszámolásra, és passzív időbeli elhatárolásként szerepel a mérlegben. Emellett nem szerepel a Diósgyőr könyveiben,d e az MLSZ-nél vezetett sportfejlesztési program keretében utófinanszírozással megvalósuló felújítás, beruházás gyűjtőszámlán is van 120,7 millió forintja a klubnak.

A beszámoló szerint a DVTK 984,5 millió forintot költött személyi jellegű kiadásokra, vagyis a költségvetés több mint felét itt is ez a tétel vitte el. Az anyagjellegű kiadások emellett 412,7 millió forintot tettek ki, míg az egyéb kiadások 113,7 millióra rúgtak.

A fentiek mellett a Diósgyőr üzemi vesztesége 236,7 millió forint volt, míg az adózott eredmény 278 milliós mínuszt mutatott. „A tulajdonosok hónapok óta stratégiai egyeztetéseket folytatnak a társaság tőkehelyzetének javításával kapcsolatban. A többségi tulajdonos szándékában áll a tagi kölcsönök egy részének elengedése, azáltal a kötelezettségállomány jelentős csökkentése, egyúttal - eredményágon - a saját tőke javítása. Ezen felül a társaság menedzsmentje effektív tőkeemelést kért a tulajdonosoktól, amelyről a Társaság Taggyűlése hivatott dönteni. Várhatóan erre a mérlegelfogadó taggyűléstől számítva a törvényes határidőn belül sor kerül” – olvasható a beszámoló mellékletében. Vagyis az elmúlt évek folyamatos veszteségei miatt tőkerendezésre kerülhet sor a DVTK-nál.

Összességében a DVTK esetében nehéz megmondani, mennyire nyugszik piaci alapokon a gazdálkodás, hiszen a bevételeket nem részletezte a klub. Az mindenesetre biztató, hogy az árbevétel teszi ki a nagyobb részt, a jórészt egyszeri tételeket tartalmazó egyéb bevétel lényegesen kisebb. Az biztos, hogy a borsodi klubnak nem szabadott volna, hogy kiesési gondjai legyenek, de a sűrű középmezőny miatt nem dőlhetnek hátra, ha nem tudják emelni a költségvetésüket.

9. Mezőkövesd Zsóry FC

A Gyirmót mellett a másik újonc a Mezőkövesd volt, mely az utolsó előtti fordulóban tudta végül elkerülni a kiesést. Első ránézésre a költségvetés alapján jókora bravúr volt, hogy nem estek ki, hiszen becsléseink szerint 740,3 millió forintból gazdálkodott a klub, ami a Gyirmóté mellett messze a legalacsonyabb az NB1-ben. Ugyanakkor esetükben is hozzá kell tenni, hogy a tavaszt még a jóval költséghatékonyabb másodosztályban töltötték, ez indokolhatja részben a lemaradást az anyagiak terén.

Az árbevétel 501,5 millió forintot tett ki, aminek a legnagyobb része, 300 millió az MLSZ-től érkezett jogdíjak formájában. Emellett 133,9 milliót könyveltek el reklám és hirdetésként, ez a kettő tette ki a bevétel tetemes részét. Azt még érdemes kiemelni, hogy a jegyárakból mindössze 11,5 millió forintos forgalma volt a Kövesdnek, ez is azt támasztja alá, hogy ez a tétel a legtöbb klub esetében marginális.

Egyéb bevételként 337,1 millió forintot tartalmaz a beszámoló, ebből 217,2 milliót tett ki az önkormányzati támogatás, 33,8 milliót az egyéb céges támogatás. 

A kiadások közül ismét kiemelkedik a személyi jellegű költség, az 519,8 milliós tétel magasabb, mint a teljes árbevétel. Ehhez jött 115,4 milliós anyagjellegű ráfordítás és 12,7 milliós egyéb kiadás. Így összességében 99,3 millió forintos adózott eredményt ért el a Mezőkövesd Zsóry FC.

A Mezőkövesd esetében régóta köztudott, hogy a politika jelentősen belefolyik a működésbe Tállai András NAV-elnökön keresztül, akinek szívügye a kövesdi foci. Ez például látszik a jelentős önkormányzati támogatásból, hiszen a város háromszor annyit adott, mint például Miskolc a DVTK-nak. A gazdálkodás ugyanakkor nem áll messze a piaci alapútól, hiszen az önkormányzaton kívül nem volt jelentős egyszeri támogatása a klubnak, bár a piaci árbevételekkel még jelentős veszteségük lett volna, de láthatóan igyekeztek kordában tartani a kiadásokat. Ha azonban jövőre nam akarnak kiesési gondokat, akkor az anyagi feltételeken is javítani kellene, hiszen a Puskás Akadémia feljutásával egy kifejezetten tehetős klubbal gyarapodik majd az NB1.

Sorozatunk második részében néhány nap múlva az NB1 5-8. helyezettjeit vesszük górcső alá, vagyis a DVSC, az Újpest, a Haladás és a Paks gazdálkodását mutatjuk majd be.

Az utóbbi napokban többször lehetett arról olvasni, hogy már-már mesebeli történet a Honvédé, hiszen az anyagi lehetőségei alapján inkább a kiesés ellen kellett volna harcolnia a csapatnak, ezzel szemben meglepetésre bajnoki címet szerzett. A friss számok alapján a fenti megállapítás valószínűleg túlzó, a kispesti csapat költségvetése alapján a középmezőnyben lenne az NB1-ben.

A kép forrása: MTI

A határidő napján szerdán nyilvánosságra hozta 2016-os pénzügyi beszámolóját a Honvéd FC Kft. is, mely a friss bajnok kispesti csapatot üzemelteti. Mindez azért érdekes, mert a klub meglepetésre nyert 24 év után bajnokságot, hiszen előzetesen nem számított esélyesnek, az utóbbi években nem tartozott a legnagyobb költségvetésű csapatok közé.

A 2016-os számok összegzéséből az derül ki, hogy a Honvéd mintegy 1,36 milliárd forintból gazdálkodott, ami ugyan nem számít kimagaslónak a magyar klubok között, de 12,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Lássuk, mi mindenből tevődött ez össze!

A Honvéd FC Kft. nettó árbevétele 816,3 millió forint volt 2016-ban az egy évvel korábbi 692,3 millió után. Azt sajnos nem részletezik a beszámolóban, hogy a bevételek pontosan miből tevődtek össze, így nem tudni, hogy például mekkora részt tettek ki a reklámbevételek vagy a jegyeladások. A piaci jellegű árbevétel mellett 638,6 millió forintos egyéb bevétele volt a klubnak, de ezt szintén nem részletezték, csak annyi derül ki, hogy itt számolták el az MLSZ-től kapott különféle támogatásokat, melyek a következők

• Utánpótlás nevelésre fordított támogatás
• Női futball csapat támogatása,
• TAO-támogatás,
• TAO támogatás kiegészítés
• UEFA szolidaritási támogatás

Azt szintén nem árulja el a Honvéd, hogy az egyéb bevételeken belül az egyes támogatási kategóriák mekkora részt képviseltek, így csak homályos képünk van a csapat gazdálkodásáról.

A kiadásokat tekintve az látszik, hogy a legnagyobb részt a többi magyar focicsapathoz hasonlóan a személyi jellegű kifizetések tesznek ki, ezek összege 873,4 millió forint volt, vagyis magasabb, mint a klub „piaci” árbevétele. Ez egyébként nem újdonság, a magyar futball esetében évek óta arról beszélhetünk, hogy önerőből a csapatok nagy része nem tudná magát eltartani, az egyéb bevételek nélkül tetemes lenne a veszteség. Egy évvel korábban egyébként a Honvéd még 707,4 milliót költött a személyi jellegű kiadásokra, vagyis itt látszik egy 23,5%-os ugrás a költségvetésükben 2015-höz képest.

Az egyéb bevételre azért is volt szükség, mert a másik nagy kiadási csoport, az anyagjellegű költség is elvitt még 371,5 millió forintot. Ebből a legnagyobb szeletet, 290,7 milliót az igénybe vett szolgáltatások jelentették.

A fenti bevételek és kiadások mellett a Honvéd FC Kft. üzemi eredménye 104,9 millió forintot tett ki az egy évvel korábbi 54,2 millió után. Az adózott eredmény pedig 94,7 millió forintot tett ki, vagyis nyereséges volt a friss magyar bajnokcsapat tavaly.

Összességében az árbevétel, az egyéb bevétel és a mérleg szerinti eredmény alapján mintegy 1,36 milliárd forintra becsülhető a Honvéd 2016-os költségvetése, ami a középkategóriának felelhetett meg az NB1-ben.

A magyar futballklubok gazdálkodásáról a napokban részletes elemzéssel jelentkezik a Sportbiznisz Blog, amiben összehasonlítjuk a Honvéd számait a többiekével.

Tíz százalékkal nőtt 2016-ban a Szerencsejáték Zrt. (Szrt.) árbevétele, ennek ellenére a cég az előző évinél kevesebb osztalékot tervez befizetni a költségvetésbe – derül ki a napokban megjelent éves beszámolóból. A forgalom jelentős részét továbbra is a sportfogadás adja, a Tippmix és a TippmixPro produkálta szinte a teljes növekedést az előző évhez képest, amiben a nyári labdarúgó Európa-bajnokság is komoly szerepet játszhatott.

A napokban publikálta 2016-os éves beszámolóját az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt., eszerint a társaságnak 386,4 milliárd forintos árbevétele volt tavaly, ami 9,9%-kal haladta meg a 2015-ös szintet. Ezen felül volt elhanyagolható összegű, mintegy 120 millió forintos egyéb bevétele is a vállalatnak. Természetesen az árbevétel szinte teljes egészében szerencsejátékoknak volt köszönhető.

A Szerencsejáték Zrt. kiadásain belül a legnagyobb tételt továbbra is az egyéb ráfordítások jelentették, ez 294,4 milliárd forintos tételt jelentett. Első ránézésre meglepő lehet a kiadások ilyen koncentráltsága, azonban a részletekből kiderül, hogy ennek legnagyobb része, 252,4 milliárd forint a játékok utáni nyeremény-kifizetést jelentette, ezen felül 28,3 milliárdot elvitt a játékadó, amit az államkasszába fizetett be a vállalat, vagyis gyakorlatilag saját tulajdonosának juttatta. Az egyéb kiadások mellett 58,1 milliárd forintot tavaly is az anyagjellegű ráfordítások tettek ki, 12,7 milliárdot pedig a személyi jellegű kifizetések vittek el a beszámoló szerint.

A fenti számokat egyszerűen lefordítva azt mondhatjuk, hogy a mintegy 385 milliárdos szerencsejáték-költés kétharmada került vissza nyereségként az ügyfelekhez. Vagyis minden három forint bevételből egy az állami cégnél maradt. 

A fentiek mellett az Szrt. egy évvel korábbi 21,3 milliárd forintos üzemi eredménye 17,1 milliárdra csökkent, amit a pénzügyi műveletek nyeresége még majdnem 300 millióval fejelt meg, így az adózás előtti profit 17,4 milliárdot tett ki. Az adózott eredmény 16 milliárdot tett ki a 2015-ös 19,2 milliárddal szemben. Az eredménykimutatás arról nem szólt, hogy a fenti nyereségből mennyi osztalékot fizet az Szrt. az államnak, azonban a kiegészítő mellékletben leírják, hogy a terv az, hogy a tavalyi 13 milliárd után most 12,5 milliárd lesz a tulajdonosi kifizetés, ez azonban egyelőre nincs jóváhagyva.

Szintén a kiegészítő mellékletben található az a táblázat, ami az egyes játékok árbevételének alakulását tartalmazza, ebből minden évben érdekes következtetéseket lehet levonni. Tavaly 2015-höz hasonlóan a Tippmix hozta a legnagyobb bevételt a cégnek, a második helyen pedig talán meglepetésre még mindig a sorsjegyek állnak. A kaparós sorsjegyek közül a legnagyobb, 24,1 milliárdos bevételt a Buksza hozta, de darabszám alapján még mindig a Black Jack volt a legnépszerűbb 28,1 millió darabbal. A harmadik helyen még mindig a klasszikus ötöslottó áll, azonban tavaly már alig hozott több bevételt, mint az online sportfogadás, a TippmixPro.

Az alábbi ábrán jól látszik, hogy 2015-höz képest a bevétel növekedése elsősorban éppen a sportfogadásnak, a Tippmixnek és a TippmixPronak volt köszönhető. Az online sportfogadás 44,5 százalékkal, míg a hagyományos papíralapú Tippmix 29 százalékkal generált magasabb forgalmat tavaly, mint egy évvel korábban. Mellettük jól teljesített a Kenó és az Eurojackpot is, a másik véglet viszont éppen az ötöslottó, mely 23,2%-kal alacsonyabb forgalmat generált. A többi „hagyományos” játék, a Joker, a Totó és a Hatoslottó sem szerepelt sokkal jobban, a jelek szerint a fogyasztók jelentős része ma már inkább nosztalgiával tekint ezekre.

Az Szrt. jelentésében azt nem részletezi, minek volt köszönhető a sportfogadás kimagasló teljesítménye tavaly, de könnyen lehet, hogy ebben a „szezonalitás” is szerepet játszott. 2016-ban ugyanis labdarúgó Európa-bajnokság és olimpia is volt, miközben egy évvel korábban semmilyen nagy eseményre nem került sor. Azt pedig már korábban megfigyelhettük, hogy ezek a nagy események a sportfogadók kedvét is meghozzák. Arról nem is beszélve, hogy az Eb-re 44 év után a magyar válogatott is kijutott, így igazi futball-lázban égett az ország tavaly nyáron.

Több mint 36 milliárd forintos bevételt ért el a Magyar Labdarúgó Szövetség a 2016-os évben és így másfél milliárdos profittal zárta a tavalyi esztendőt. A 2016-os bevétel közel négyszerese a 2011-ben elért 9,5 milliárdnak és a Szövetség éves beszámolójából az is kiderül, hogy összességében az OTP csoport több mint 10,5 milliárd forinttal támogatta különböző csatornákon keresztül az MLSZ-t.

Ha nem is lehetnek mindennel elégedettek a Magyar Labdarúgó Szövetség háza táján a 2016-os esztendővel kapcsolatban (egy NB1-es klubcsapat sem alkotott maradandót a nemzetközi porondon és a stadionok látogatottsága sem az elvártaknak megfelelően alakul), azért a magyar labdarúgó válogatott teljesítményét és a saját anyagi helyzetüket biztosan pozitívan értékelik.

2010-től nézve az MLSZ a második legnagyobb nyereségét könyvelhette el (1,546 milliárd forint), ráadásul a tavalyi évhez képest 43,5%-kal növelte a bevételeit, ami szintén a második legmagasabb növekedési arány 2010 óta. 2016-ban eddigi legnagyobb bevételét érte el az MLSZ, több mint 36,3 milliárd forintot. Ráadásul a 2017-es szakmai és pénzügyi tervből azt is megtudhatjuk, hogy az idei évben a Szövetség több mint 27 százalékkal több bevétellel kalkulál (összes bevétel meghaladhatja majd a 46 milliárd forintot) mint, ami 2016-ban volt. A 2010-2016-os időszakban az MLSZ több mint 130 milliárd forintos bevételt ért el, amíg a kiadásaik nem érték el a 126 milliárd forintot.

Érdemes megvizsgálni, hogy milyen tételek járultak ahhoz, hogy 2016-ban ilyen mértékű bevételnövekedésre tehetett szert az MLSZ. Korábban már írtunk arról, hogy soha nem látott összeget fizetett a köztévé a Magyar Labdarúgó Szövetségnek a magyar labdarúgás közvetítési jogdíjáért (klikk ide a részletekért), illetve, hogy jelentős összeg folyt be az Európai Labdarúgó Szövetségtől (UEFA) is az EB szereplés miatt (klikk ide a részletekért).  

Ha részletesen megvizsgáljuk a bevételi oldalt, láthatjuk is, hogy a támogatásokból több mint 6 milliárd forinttal zsebelt be többet az MLSZ mint 2015-ben és 3,5 milliárd forinttal nőttek a tévé közvetítésekből származó bevételek is. A központi költségvetésből származó támogatás is több mint a duplájára emelkedett, 1,47 milliárd forintról 3,4 milliárd forintra.

A szövetség szakmai és pénzügyi tervéből kiolvasható, hogy a társasági adótámogatásból 2011 óta több mint 55,7 milliárd forint folyt be az MLSZ-hez, amihez még hozzájön további vissza nem térítendő egyéb támogatás címen 8 milliárd forint. A beszámoló két támogatót emel ki: az OTP csoportot és a MOL csoportot, illetve használ még egy Egyéb elnevezést. Magasan az OTP emelkedik ki az említett támogatók közül, hiszen csak TAO támogatás címén a 2016-os 9,2 milliárdos befizetésen túl az elmúlt években további 36,6 milliárd forinttal járult hozzá a magyar labdarúgáshoz.

A kiadási oldalról elmondható, hogy mióta Csányi Sándor tölti be a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökének posztját, tehát 2010 óta, egyszer fordult csak elő (éppen 2010-ben) hogy az MLSZ tovább nyújtózkodott, mint ameddig a takarója ért. Ugyanakkor a 2016-os kiadások csak úgy mint a bevételek, soha nem látott összeget értek el. A tavalyi évben a költségoldal majdnem elérte a 34,8 milliárd forintot. A jelentősebb tételek az összkiadáshoz viszonyítva:

• kluboknak járó összeg a tv közvetítési jogdíjból: 34,4 % (~11,98 Mrd Ft)
• személyi jellegű ráfordítások (tehát bérköltség, járulék, egyéb kifizetések): 25,9 % (~9,01 Mrd Ft)
• ráfordítások és támogatások: 21,4 % (~7,4 Mrd Ft)
• további egyéb költségek: 18,3 % (~6,41 Mrd Ft)

Egyik leglátványosabb eleme a labdarúgó infrastruktúra fejlődésének, hogy futballpályák nőnek ki a földből. A 2016-os évben az MLSZ Pályaépítési Program keretében a beszámoló szerint, összesen 114 új pálya épült:

• 85 műfüves kispálya
• 16 műfüves grundpálya
• 7 műfüves nagypálya
• 3 élőfüves nagypálya
• 2 rekortán pálya (a pálya borítása gumiszerű, rugalmas anyagból van; atlétikai pályáknál rendszeresen alkalmazzák)
• 1 műfüves félpálya

Ezeknek a pályáknak a nettó költsége az önrész biztosításával együtt 3 milliárd forint volt, amelyből TAO támogatás igény 2,1 milliárd forint volt.

A 2017-es pénzügyi terv azt is megemlíti, hogy habár a társasági adó 2017-ben 9 százalékra csökken (2016-ig két kulcs létezett 10% és 19%), ám ez még nem fogja arányaiban jelentősen befolyásolni a bevételeket 2017-ben (összegszerűen ez 1 milliárd forintos kiesést jelenthet). A 2018-as évre vonatkozóan azonban már komoly kiesések jelentkezhetnek a TAO jogcímen befolyó összegeknél.

Egy 8 milliárd forintos záradék terhe is nyomja majd a Manchester United labdarúgóinak vállát az Európa Liga döntőjében. Ráadásul, ha az angolok elbukják a döntőt a holland Ajax ellen, akkor nem indulhatnak a Bajnokok Ligája 2017/18-as idényében sem.  Szerda este kiderül, hogy a holland bajnokság második helyezettje mire megy az angol bajnokság hatodik helyezettjével.

Kép forrása: UEFA.com

A Manchester United éves szinten 75 millió fontot kap az Adidastól, hogy a hússzoros angol bajnok klubnak a német sportszergyártó óriás legyen a mezbeszállítója. A The Times információi szerint viszont a szerződésnek van egy olyan záradéka, hogy ha a manchesteri csapat egymás utáni két idényben nem szerepel a Bajnokok Ligája csoportkörében, akkor az éves szerződés 30 százalékára (£22,5m) azaz nagyjából 8 milliárd forintra, nem lesz jogosult a Manchester. Az idei Európa Liga győztese egyébként még a Bajnokok Ligája csoportköre előtt, a rájátszásban csatlakozik a küzdelemhez, tehát ez a győzelem az Unitednek csak az első lépés lenne. Mindezen felül, ha nem nyeri el a kupát a Manchester, akkor az UEFA-tól kapható összeg is 3 millió euróval csökken. Az anyagiak mellett az sem mellékes, hogy a nagy kupasorozatok közül, amelyet európai klub megnyerhet, az Európa Liga győzelméért járó serleg az egyetlen, amelyet még nem gyűjtött be a Manchester.

Az Ajax labdarúgók vállát korántsem nyomja ennyi súly a döntő előtt. A szezonjuk sem sikerült rosszul, hiszen a holland bajnokságban elért második helyüknek köszönhetően ők már biztosan szerepelnek a jövő évi BL szezonban. Az Ajax a 2016/17-es kupaszezont is még a Bajnokok Ligája selejtezőjében kezdte el, ám a csoportkörbe már nem sikerült bejutnia, mert az orosz FK Rosztov 6-2-es összesítéssel búcsúztatta. Így a holland alakulat a Manchesterhez hasonlóan a csoportküzdelmeket már az Európa Ligában kezdte meg és jutott el a döntőig.

De lássuk is, hogy mennyit vihet majd haza a sorozat nyertese! Az UEFA által visszaosztott pénzek az EL résztvevőinek, két fő komponensből tevődnek össze: a fix díjból, amely a sorozatban elért eredménytől függ és a market poolból, amely lényegében a tv és szponzori díjakat jelenti (bővebben az EL pénzekről: klikk ide). A market pool csapatonkénti összege jelenleg még nem ismert, de azt már tudjuk, hogy a tavalyi idény (2015/16) szereplői mekkora összeggel gazdagodtak. Ebből pedig következtetni lehet a várható pénzdíjra is. Tavaly a döntőt az angol Liverpool és a spanyol Sevilla játszotta, ahol a végén az utóbbi klub emelhette magasba a serleget. A Sevilla a BL csoportkörének küzdelmei után került az EL-be, ahol 13,85 millió eurót gyűjtött össze (a BL szereplése miatt pedig további 21,18 millió eurót). A Liverpool tavaly hasonló utat járt be mint most a Manchester, hiszen az Európa Ligában kezdett és jutott is el a döntőig amiért 37,85 millió eurót kapott. Tehát ha a Manchester United megnyeri a kupát, akkor körülbelül 42 millió euró ütheti a markát. Ha az Ajax nyeri meg a kupát, akkor ennek az összegnek körülbelül a felét, 20 millió eurót tehet majd zsebre, de ebben az összegben már benne van a BL szereplésért járó pénzdíj is. A nagy különbséget az okozza, hogy az Ajax jóval kisebb mértékben részesül majd a market poolból.

A két klub mindegyike azonos gazdasági évet használ (júliustól – júniusig), így ha a 2016/17-es időszak még nem is, de a 2015/16-os adatok rendelkezésre állnak és érdemes is a két klub gazdasági lehetőségeit összevetni. Ugyanis ebből kiderül, hogy a két klub gazdaságilag nincs egy súlycsoportban. A Deloitte nemzetközi tanácsadó cég 2017 januárjában kiadott Football Money League rangsorában a Manchester United az első helyen szerepel, köszönhetően a 689 millió eurós, azaz több mint 213,5 milliárd forintos bevételének (a spanyol Barcelona a második (€620,2m) és a szintén spanyol Real Madridot a harmadik (€620,1m)). A rangsor első 30 klubjába nem került be egy holland csapat sem, így az Ajax sem. Az amszterdami alakulat 2015-16-os évi bevételei ugyanis az United bevételeinek csak a 13,5 százaléka, 93 millió euró volt. Ráadásul, amíg az angolok több mint 42 millió euró profitot is termeltek, addig az Ajaxnak nem sikerült nullszaldósra sem kihozni az évet (megközelítőleg 1 millió eurós veszteséggel zárt).

A játékosok értékét alapul véve is toronymagasan vezet a Manchester. A Vörös Ördögök összértéke a mértékadó transfermarkt.com adatai alapján 469 millió euró, amíg az Ajax játékoskeretének értéke alig haladja meg a 100 millió eurót. A várható kezdőjátékosok közül a tíz legértékesebb labdarúgó között mindösszesen csak három Ajax játékos van. Ám ők is úgy kerülhettek be, hogy a Manchester valószínűsíthető taktikai felállása miatt, olyan játékosok ülnek a cserepadon (például: Mata, Marital vagy Rooney), akiknek az értéke eléri vagy meg is haladja a 20 millió eurót.

A döntőre a mai napon (2017.05.24-én) 20:45-kor kerül sor Stockholmban, amelyet az RTL II élőben közvetít.

Kövess minket a Facebookon is, hogy ne maradj le a sport gazdasági oldaláról se.