A 2016/2017-es magyar labdarúgó bajnoki évad közvetítési jogdíja 7%-kal nőtt a tavalyi szezonhoz képest. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) közel 19 milliárd forintot fizet a Magyar Labdarúgó Szövetségnek (MLSZ), hogy a meccsek jogait a 2020/2021-es idény végéig megtartsa. A 2012. év közepétől a 2021. év közepéig az MTVA több, mint 32,5 milliárd forintot fog kifizetni a Magyar Labdarúgó Szövetségnek a bajnoki labdarúgó mérkőzések közvetítéséért. Mutatjuk a részleteket!

Az MTVA által közzétett 2016. decemberéig hatályba lépő és 5 millió forintot meghaladó szerződéseinek listájában rábukkantunk egy általunk már régóta keresett sorra. Mint ahogy már korábban is írtunk róla, nem találtunk semmilyen információt azzal kapcsolatban, hogy az MTVA mekkora összeget fizetett a 2016/2017-es évadtól kezdődően az MLSZ-nek a magyar bajnokság közvetítésének jogáért. A korábbi sportközvetítési jogdíj ugyanis 2016 nyaráig szólt és a 4 évadot átkaroló ciklusért az MTVA több, mint 14 milliárd forintot fizetett ki (ezt lentebb részletezzük).

Tehát, az MTVA által közölt listában az alábbi adatokat találtuk:

• A szerződés nettó összege: 18 977 500 000 forint. A szerződés partnere: Magyar Labdarúgó Szövetség. A szerződés tárgya: A 2016-2021-es bajnoki évadokban játszott labdarúgó mérkőzések sportközvetítési joga. A szerződés hatályba lépése: 2016.06.15.

Ebbe az MTVA és az MLSZ között létrejött közel 19 milliárd forintos szerződés címének homályos részleteibe tudtunk kapaszkodni csak, így megkérdeztük mindkét szervezetet, hogy pontosan mit is takar a szerződés. Az kérdéseinkre kapott válaszokból az alábbiakat tudtuk meg:

A szerződés a 2016/2017-es bajnoki évtől a 2020/2021-es bajnoki év végéig terjedő időszakra szól. Ami azt is jelenti, hogy a korábbi 3,54 milliárd forintos évadonkénti díj 3,796 milliárd forintra nőtt.

Ugyanakkor a sportközvetítési jog számos labdarúgó szakág mérkőzését is magában foglalja:

• NB1
• NB2
• Szuper Kupa
• Magyar Kupa
• NB3
• Amatőr Kupa
• elsőosztályú utánpótlás bajnokság
• női NB1
• női Magyar Kupa
• futsal bajnoki és válogatott
• strandlabdarúgás

A szerződés tárgyát képezik a hazai férfi és női válogatott mérkőzések, illetve a férfi A válogatott hazai barátságos mérkőzései (a férfi A válogatott hazai tétmérkőzései nem, mivel azok jogával az UEFA rendelkezik).

A válaszokból az is kiderült, hogy az MTVA az összes mérkőzés közvetítésére jogosult, illetve a szerződés lejárta után nem lesz opciós joga a 2021-es idény közvetítésére. Vagyis a köztévé akár hat meccset is közvetíthetne minden fordulóban, ehhez képest most hétvégén például két élő mérkőzés kerül képernyőre és egyet felvételről adnak. Ennek részben az az oka, hogy a szövetség szerint ha túl sok meccs kerül a képernyőre, akkor az távol tartja a nézőket a stadionoktól. Korábban, amikor még a Sport1 is közvetített (2015/2016-os szezont megelőzően), akkor volt olyan hétvége, hogy szinte minden bajnokit meg lehetett nézni a tévében.

A 2016/17-es bajnok esztendőben az MLSZ a televíziós közvetítési jogdíjából befolyt összeget az alábbiak szerint osztja szét:

Tehát a közvetítési jogdíjakból származó pénzek is részét képezik az MLSZ bevételeinek. Az NB1-es csapatok számára visszaosztott pénzeket az MLSZ a következő szempontok alapján osztja szét:

• névszponzori jogdíjból származó (minden csapat egyenlő részben részesül)
• teljesítménytől függő (pontpénz, helyezéspénz)
• normatívák betartásától függő támogatás (ilyen például a fiatalokra vagy a légiósokra vonatkozó szabály)

Az utóbb említett szabály betartásával igen komoly összegeket tehetnek zsebre a klubok, hiszen ha minden előírást betart, akkor mérkőzésenként 10 millió forintot is kaphatnak.

Egy kis múltidéző

Mint ahogy a bevezetőben említettük a magyar labdarúgó-bajnokság közvetítési díjáról annyit lehet tudni, hogy a 2012/2013-as idénytől a 2015/16-os bajnoki évad végéig az MTVA és a Sport TV idényenként 3,54 milliárd forintot (körülbelül 11,42 millió euró) fizetett a Magyar Labdarúgó Szövetségnek, tehát összesen 14,16 milliárd forintot. Ám emlékezetes történet, hogy a 2015/16-os bajnoki évadot a Sport Tv már nem közvetítette, miután a csatorna üzemeltetője az AMC Networks International Central Europe megegyezett a Magyar Labdarúgó Szövetséggel és az MTVA-val, hogy nem tűzi műsorára a magyar labdarúgó NB1 mérkőzéseit. Ekkor több pletyka is szárnyra kapott, hogy a Sport TV mekkora összeg fejében vagy milyen nyomásra állt el a közvetítésektől. Az MTVA által fizetett közvetítési díj összegéről és az AMC-nek fizetett díj nagyságáról az MTVA közzétételi listáján fellelhető alábbi 3 szerződés sokat elárul:

• A szerződés nettó összege: 10 milliárd forint. A szerződés partnere: Magyar Labdarúgó Szövetség. A szerződés tárgya: Sportközvetítési jogok átruházása - MLSZ által szervezett bajnoki labdarúgó mérkőzések közvetítése a 2012-2016 közötti évadokban. A szerződés hatályba lépése: 2012.05.30.
• A szerződés nettó összege: 3,54 milliárd forint. A szerződés partnere: Magyar Labdarúgó Szövetség. A szerződés tárgya: Sportközvetítési jogok módosítása - MLSZ által szervezett bajnoki labdarúgó mérkőzések közvetítése a 2012-2016 közötti évadokban. A szerződés hatályba lépése: 2015.07.16.
• A szerződés nettó összege: 600 millió forint. A szerződés partnere: AMC Networks Central Europe Kft. A szerződés tárgya: Az AMC az MLSZ szerződésben rögzített jogairól az MTVA javára történő lemondása, és stratégiai partnerség egyes sportesemények magyarországi televíziós közvetítéséről (EHF, BL). A szerződés hatályba lépése: 2015.07.16.

Egy gyors fejszámolás eredményeként meg is kapjuk, hogy a 3 szerződés összértéke nettó 14,14 milliárd forint, amely lényegében lefedi a 4 bajnoki évad teljes jogdíját.

Tehát összességében elmondható, hogy a közel 19 milliárd forintért (nagyjából 61,22 millió euró) megvásárolt öt évad sportközvetítési jogához ha még hozzávesszük a korábbi 4 idényért MLSZ-nek kifizetett díjat (13,54 milliárd forint), akkor kijelenthető, hogy az MTVA 2021 nyaráig több mint 32,5 milliárd forintot fizet a Magyar Labdarúgó Szövetségnek a magyar labdarúgó mérkőzések közvetítési jogáért.

Más európai bajnokságok közvetítési díjaival kapcsolatban itt olvashatsz.

Ha érdekel a klubok, sportszervezetek gazdálkodása, illetve a sport és gazdaság összefonódása, kövess minket a Facebookon is (klikk ide), hogy a leghamarabb értesülhess cikkeinkről! 

Jelentősen emelkedett 2016-ban a Ferencvárosi Torna Club (FTC) bevétele, de ezzel párhuzamosan a kiadások is nőttek. Viszont még így is minimális profitot tudott kimutatni az egyesület, mely állami és önkormányzati támogatásban is részesült.

Március 30-án tartja éves közgyűlését az FTC, erre állított össze a klub egy beszámolót, melyet a honlapján közzétett. Ez a 2016-os év gazdálkodásának fő számait tartalmazza. Azt érdemes előre leszögezni, hogy az alábbi számok nem a Fradi egyes szakosztályainak gazdálkodására vonatkoznak, hanem az anyaegyesületre. A különböző szakosztályok többnyire vállalkozói formában működnek, ezeknek a vállalkozásoknak pedig kisebb-nagyobb arányban az FTC a tulajdonosuk. A focicsapatot működtető FTC Labdarúgó Zrt. esetében például ez a tulajdonrész 99,9% (0,1 százalék még mindig a Fotexnél van), viszont a női kézilabda esetében már csak 51% az FTC tulajdonrésze.

Az előzetes beszámoló szerint (amit még a közgyűlésnek el kell fogadnia) az FTC összes bevétele 4,6 milliárd forint volt 2016-ban az egy évvel korábbi 2,6 milliárd forinttal szemben, vagyis lényegesen több pénzből gazdálkodhatott az egyesület. Ez a kétmilliárdos különbség azonban a kiadásoknál is szinte teljes egészében megjelent, hiszen az összes kiadás a 2015-ös 2,9 milliárdról 4,5 milliárd forintra emelkedett.

A bevétel szerkezetét illetően annyit árult el az egyesület, hogy a nettó árbevétel 2,5 milliárd forint volt az egy évvel korábbi 1,1 milliárddal szemben, vagyis a teljes bevételnövekedés nagy része erre a sorra esett. Ezen felül volt 2 milliárd forintos egyéb bevétele a Fradinak az előző évi 1,4 milliárd után. Ezekről az egyéb bevételekről annyit árult el az FTC, hogy 154,1 millió forint volt a tagdíjakból származó összeg, 1,8 milliárd pedig a kapott támogatás.

A támogatásokkal kapcsolatban annyi részletet árult el az egyesület, hogy 766,1 millió forintot a központi költségvetésből, 80,4 milliót pedig az önkormányzattól kapott. Ezek a támogatások felemás képet mutatnak 2015-höz képest, hiszen miközben a kormányzati forrás 27 millióval csökkent az előző évhez képest, az önkormányzat 12 millióval többet adott.

A fennmaradó támogatást vélhetően cégektől kapta az FTC akár tao-kedvezmény formájában, de ezt nem részletezték. Az egyéb céges támogatásokról a 2015-ös beszámoló nyújt némi támpontot, akkor az Opál Tartálypark Zrt. 150 millió forintot adott utánpótlás-nevelésre, a Market Építő Zrt-től 140 millió vándorolt az FTC kasszájába, a Hungarocontrol 23 milliót adott.

A kiadásokat illetően az anyagjellegű ráfordítások 1,6 milliárd forintról 2,9 milliárdra emelkedtek egy év alatt, vagyis a megnövekedett bevételeket nagyrészt el is költötte a sportegyesület. Sajnos ezeket az anyagjellegű kiadásokat nem részletezték, így nem tudni, pontosan mire költöttek el ennyivel többet, mint 2015-ben. Eközben a személyi jellegű ráfordítások összege 390 millió forintról 451,5 millióra emelkedett, és volt még 987,4 millió forint egyéb kiadás is. Így összesen saját bevallása szerint 4,5 milliárd forintot költött tavaly az FTC az egy évvel korábbi 2,9 milliárddal szemben. Mivel a kiadások fő csoportjait nem részletezték, ezért azt sem lehet tudni, hogy az egyesület tulajdonosként mekkora összeggel járult hozzá az egyes szakosztályok működéséhez, ez majd a cégek beszámolóiból derülhet ki.

A fentiekből adódott az, hogy az eredmény a 2015-ös 284,1 millió forintos veszteség után 64,2 milliós profitot mutatott a Fradinál.

A szombati portugál-magyar meccs előtt a szokásos gazdasági mutatókkal lejátszottuk fejben a meccset. Ha Lisszabonban is ezek a mutatók számítanának, akkor szoros meccsen kapna ki a magyar válogatott, az eredmény nagyon hasonlítana a nyári Európa-bajnokságon látott gólzáporos döntetlenhez.

Sokáig emlékezetes lesz még a tavaly nyári Eb csúcsmeccse, amelyen a magyar válogatott 3:3-as döntetlent játszott csoportjában a későbbi győztes Portugáliával. Az vitathatatlan, hogy nem mi voltunk a meccs esélyesei, ráadásul a statisztika alapján szerencsénk is volt, hiszen a portugálok kétszer annyi kapuralövéssel próbálkoztak és háromszor annyi szögletet végezhettek el.

Most a 2018-as vb-selejtezők csoportkörében ismét összehozta a szerencse a két válogatottat, viszont ha nosztalgiázni kezdünk, akkor komoly pofonba is beleszaladhatunk az Európa-bajnok otthonában. Vagyis a kellemes emlékek ellenére nem érdemes a nyári 3:3-mal foglalkozni, előre kell tekintenünk. Ettől függetlenül hasonló eredménnyel valószínűleg mi lennénk boldogabbak, hiszen idegenben a pontszerzés is szép lenne a magyar válogatottól.

A tavaly őszihez képest a vizsgált gazdasági mutatókon nem változtattunk, továbbra is az alábbiak jelentenek egy-egy gólt:

• Egy főre eső GDP vásárlóerő paritáson dollárban 2015-ben
• A legfrissebb éves GDP-növekedési adat (jelenleg a 2016-os)
• A legfrissebb munkanélküliségi adat (jelenleg a januári)
• A válogatott legértékesebb játékosa a Transfermarkt alapján
• A válogatott kezdőcsapatának összértéke a legutóbbi tétmeccsén

Érdekesség, hogy a három gazdasági mutató alapján még mi vezettünk 2:1-re, hiszen a kicsivel magasabb egy főre eső GDP-t sikerült ellensúlyoznunk erőteljesebb növekedéssel és jóval alacsonyabb munkanélküliséggel. Az viszont borítékolható volt, hogy az utolsó két mutatóban fölényes portugál sikert látunk majd, hiszen csak Cristiano Ronaldo értékét 100 millió euróra becsülik, miközben nálunk továbbra is Dzsudzsák Balázs a legértékesebb 4,25 millió euróval. A legutóbbi kezdőcsapat összértékében is hasonló az arány: a portugálok majdnem hússzor annyit értek, mint a magyar kezdő tizenegy, a különbség még Ronaldo nélkül is tízszeres lenne. Érdemes megemlíteni, hogy a portugálok sem csak Ronaldóra épülnek, hiszen novemberben a lettek ellen a kezdőcsapatból kilenc játékos értéke elérte vagy meghaladta a teljes magyar kezdőcsapat összértékét. Elég csak André Gomest, a Barcelona sztárját említeni, akinek 30 millió eurós értéke majdnem kétszerese a mi teljes kezdőcsapatunkénak.

Vagyis összességében ha a gazdasági adatok számítanak, akkor van esélyünk, a fociban viszont az erőviszonyok alapján nem sok jóban reménykedhetünk. Ha a tavaly nyári Eb-meccsből indulunk ki, akkor viszont vannak csodák a fociban. A kérdés az, hogy lehet-e kétszer egymás után csodát tenni. Szombaton ez is kiderül.

A 10 legjobban kereső férfi sportoló a 2013 június és 2016 június közötti időszakban összesen közel 2,23 milliárd dollárt keresett, amely meghaladja a 657 milliárd forintot. Ebben az időszakban a 10 legjobban kereső női sportoló, ennek az összegnek a tizenhét százalékát kereste meg. A vizsgált időszakban 16 alkalommal szerepeltek a top 10-ben a csapatsportok és 14 alkalommal az egyéni sportok képviselői. 2013 június óta mindig volt legalább két kosárlabdázó, két labdarúgó és két golfozó a legjobb 10-ben. Az elmúlt 10 évet figyelembe véve, először fordul elő, hogy a legjobban kereső sportoló egy labdarúgó.

Az amerikai Forbes gazdasági szaklap által összeállított 10 legjobban kereső férfi sportoló listájánál az elemzés figyelembe veszi az éves fizetést, a győzelemért és helyezésekért járó pénzdíjakat és a szponzori hozzájárulásokat is. A három vizsgált idénybe 8 alkalommal került be a kosárlabda, hatszor a labdarúgás és a golf, ötször a tenisz, háromszor a boksz és kétszer az amerikai labdarúgás. A top 10-es játékosok a három vizsgált idény alatt összesen 2227,8 millió dollárt kerestek, amelynek durván 70%-a vándorolt a bokszolók, a kosárlabdázók és a labdarúgók zsebébe.

Hat sportoló van, akik mind a 3 alkalommal szerepeltek a top 10-ben: Cristiano Ronaldo (labdarúgás), Kobe Bryant (kosárlabda), LeBron James (kosárlabda), Lionel Messi (labdarúgás), PhilMickelson (golf) és Roger Federer (tenisz).

A 2015 június és 2016 június közé eső vizsgált időszakban a 10 sportoló összesen 635,2 millió dollárt keresett. A bevételek 57%-a származik a szponzoroktól és támogatóktól, illetve 43%-a a versenyeken szerzett pénzdíjakból és a fizetésekből. Összesen 5 sportág versenyzői kerültek be a 2016-os top 10-be: a kosárlabda három sportolót adott, a labdarúgás, a golf, a tenisz kettőt-kettőt és az amerikai labdarúgás egyet. A 10 sportolónak összesen több mint 418 millió követője van (2017.03.15-i adatok alapján) a közösségi oldalakon (Facebook és Twitter).

Cristiano Ronaldo

A világ legnépszerűbb férfi sportolója felért a csúcsra és a 2015-16-os vizsgált időszak legjobban fizetett sportolója lett. Ezzel megtört egy régi sorozat is, hiszen az elmúlt tíz évet figyelembe véve először kerül a csúcsra egy csapatsportág versenyzője.

Cristiano Ronaldo a spanyol Real Madrid portugál klasszisa a vizsgált időszakban a Forbes számítása szerint 88 millió dollárt (26 milliárd forint) tehetett zsebre. Ebből 56 milliót a fizetése és a bónuszok tesznek ki és a maradék 32 milliót a szponzori bevételekből származnak. A Nikeval kötött szerződésének köszönhetően CR7 évenként 13 millió dollárt kaszál. A portugál, aki 2016-ban az év labdarúgója is lett a FIFA-nál, több mint 170 millió Facebook és Twitter követőt is maga mögött tudhat.

LeBron James

A képzeletbeli dobogó harmadik fokára az amerikai kosárlabdázó LeBron James állhatott fel, aki csak 4 millió dollárral maradt el a második helyet megszerző, argentin labdarúgótól, Lionel Messitől. A Cleveland Cavaliers sztárja több mint 77 millió dollárt tehetett zsebre, amelynek nagyobbik része, 54 millió dollár a szponzori hozzájárulásokból adódik. "King" James 2003-as draftja óta összesen 595 millió dollárnyi fizetést és szponzori hozzájárulást tehetett már zsebre. Tavaly augusztusban aláírt szerződésének köszönhetően Michael Jordan és Kobe Bryant után a harmadik játékos lett az NBA-ben, aki egy szezon alatt több mint 30 millió dollárt keres (3 évre 100 millió dollár). A támogatói között olyan nagy cégek vannak mint a Nike, a Coca-Cola, a Beats Music vagy a Kia Motor. Az amerikai kosárlabdázó a sportpályafutása mellett sikeres vállalkozó is, akit cégei értéke alapján 2016-ban beválasztottak a 40 leggazdagabb 40 év alatti amerikai vállalkozó közé is. LeBron James ezen a listán a 39. volt 275 milliós nettó értékkel, köszönhetően éttermi láncának és a filmiparban szerzett érdekeltségeinek. 

A nők és a férfiak mezőnyét is figyelembe vevő Forbes által készített 2016-os top 100-as listára, bevételei alapján mindösszesen csak két hölgy kapott helyet. Serena Williams a 40., Maria Sharapova a 88. helyen szerepel a listán. 

Tavaly novemberében a Blikk is összeállított egy magyarországi top 10-et, amelyet Dzsudzsák Balász, a magyar labdarúgó válogatott csapatkapitánya vezet (1 milliárd forint), a második helyen a Hoffenheim labdarúgója Szalai Ádám áll (618 millió forint) és a harmadik helyen is egy labdarúgó, az al-Garafa játékosa, Német Krisztián található (424,5 millió forint).

A 10 legjobban kereső női sportoló a 2013 június és 2016 június közötti időszakban összesen több mint 390 millió dollárt keresett, amely meghaladja a 115 milliárd forintot. A vizsgált időszak egyértelműen azt bizonyítja, hogy a tenisz az a sportág, amelynek a sportolói a legmagasabb bevételre tudnak szert tenni. 2013 júniustól a top 10-es listában mindig szerepelt legalább hét (!) teniszező hölgy.

Az amerikai Forbes gazdasági szaklap által összeállított 10 legjobban kereső női sportoló listájánál az elemzés figyelembe veszi az éves fizetést, a győzelemért és helyezésekért járó pénzdíjakat és a szponzori hozzájárulásokat is. A három vizsgált idénybe 22 alkalommal került be a tenisz, 3-szor az autósport, kétszer a golf és a harcművészet, illetve egyszer odafért a listára a műkorcsolya is. Az összes bevételt vizsgálva is látványos a tenisz dominanciája, a top 10-es játékosok összesen 391,1 millió dollárt kerestek, amelynek 77%-a vándorolt a teniszezők zsebébe.

Hat sportoló van, akik mind a 3 alkalommal szerepeltek a top 10-ben: Serena Williams (tenisz), Maria Sharapova (tenisz), Danica Patrick (autóversenyző), Caroline Wozniacki (tenisz), Ana Ivanovic (tenisz) és Agnieszka Radwanska (tenisz).

A 2015 június és 2016 június közé eső vizsgált időszakban a 10 sportolónő összesen 124,7 millió dollárt keresett. A bevételek 63%-a származik a szponzoroktól és támogatóktól, és 37%-a a versenyeken szerzett pénzdíjakból, bónuszokból, illetve a fizetésekből. Összesen 3 sportág versenyzői kerültek be a 2016-os top 10-be: a tenisz nyolc sportolót adott, amíg az autósport és a harcművészet egyet-egyet.

Serena Williams

A képzeletbeli dobogó legfelső fokára felálló Serena Williams, amerikai teniszező nemcsak keresetével emelkedik ki a mezőnyből (28,9 millió dollár), hanem a sportágra és a fiatal sportolókra tett hatásával is. Karrierje során ez idáig Williams több mint 84,4 millió dollár pénzdíjban részesült a versenyeken. Támogatói között olyan világhíres cégek vannak, mint a Nike, a Wilson, a Delta Air Lines vagy éppen az IBM. A sportoló nő az UNICEF jószolgálati nagykövete is. Testvérével (Venus Williams) együtt az NFL történelmébe is már beírták magukat, amikor tulajdonrészt szereztek a Miami Dolphins csapatában, ezzel ők lettek az első afroamerikai női tulajdonosok egy amerikai futball csapatban.

Maria Sharapova

A dobogó második fokára szintén egy teniszező, az orosz Maria Sharapova állhat fel, aki a vizsgált időszak egy jelentős részében nem is indulhatott versenyeken emlékezetes doppingvétsége miatt. Mindezek ellenére az utóbbi évek legjobban kereső sportolónője most még a második helyre odafért, habár valószínűsíthető, hogy a 2017-es listán már nem fog a top 10-be beférni. Ugyanis a dopping vétség nem csak a sportoló hírnevére, de a szponzoroktól kapott hozzájárulásokra is rossz hatással volt. A Tag Heuer nem újítja meg a Sharapovával kötött szerződését, a Nike és a Porsche pedig, ha nem is szüntette meg, de felfüggesztette azt. Az orosz sportoló nő 2017 áprilisában térhet vissza majd a teniszpályára.

Ronda Rousey és Danica Patrick

A harmadik és negyedik helyen egy harcművész, Ronda Rousey és egy autóversenyző, Danica Patrick szerepel. Ronda Rousey, mint az UFC legismertebb és legnépszerűbb női harcosa 14 millió dollárral szerepel a listán. A magazinok címlapjain és filmekben is feltűnő MMA harcos valószínűleg a 2017-es listán fog utoljára szerepelni, mert a ketrecben elszenvedett vereségei miatt abbahagyja sportpályafutását (2016. decemberében elszenvedett vereségért 3 millió dollárt tehetett zsebre). Az amerikai vegyes harcművész nő mögött olyan szponzorok sorakoztak fel, mint a Reebok, Bud Light vagy a Buffalo Jeans.

Danica Patrick amerikai autóversenyző, jelenleg a NASCAR Spirnt Cup-ban versenyzik, de számos más versenysorozatban is rajthoz állt már, mint a Nationwide Series-ben vagy az IndyCar Series-ben. Az amerikai versenyző csak egy hajszállal maradt le a dobogóról 13,9 millió dolláros bevételével. Danica Patrick mögött olyan szponzorok állnak, mint a Chevrolet, a Coca-Cola vagy éppen a GoDaddy.

A női és a férfi sportolók mezőnyét is figyelembe vevő Forbes által készített 2016-os top 100-as listára, bevételei alapján csak két hölgy fért fel. Serena Williams a 40., Maria Sharapova a 88. helyen szerepel a listán.

Tavaly novemberében a Blikk is összeállított egy magyarországi top 10-es sportolói listát, amelybe két női sportoló is befért. Babos Tímea 339,6 millió forinttal a 6. helyet szerezte meg, közvetlenül utána Hosszú Katinka következett 244,3 millió forinttal.

Az öt topbajnokság csapatainak mezszponzorációból származó bevétele a 2016/17-es szezonban eléri az 540 millió fontot a totalsportek.com adatai szerint. A sportszergyártók is egyre mélyebbre nyúlnak a zsebükbe. Csak a Premier League (PL) csapatai az idei szezonban több mint 220 millió fontos bevételre tesznek szert a sportszergyártóktól. Ugyanakkor egyelőre úgy néz ki, hogy a rekordot nem egy angol csapat fogja beállítani. A Nike ugyanis 2018-tól tíz éven keresztül 100 millió fontot fog fizetni szezononként a spanyol Barcelonának, hogy az amerikai sportszergyártó maradhasson a katalán klub beszállítója.  

Többször is foglalkoztunk már a labdarúgók keresetével, illetve azzal, hogy honnan is van ennyi pénze a kluboknak, amelyből állni tudják a gyakran gigantikus fizetéseket. Az alábbiakban az angol Premier League klubjainak két bevételi forrására koncentrálunk: a sportszergyártóktól és a mezszponzoroktól kapott összegekre.

Az angol klubok mezén lévő feliratok mérete, terjedelme az Angol Labdarúgó Szövetség (FA) által szabályozva van és ennek megfelelően szemből nézve a meznek 3 jól elkülöníthető része van: középen a mezszponzor, a játékos szíve felett a klubcímer és a mez jobb oldalán a sportszergyártó jelzése látható. Ha a kisebb kluboknál a mezszponzortól és a sportszergyártótól kapott összeg nem is kiemelkedő, a jól ismert, top 6 klubnál (Manchester United, Chelsea, Arsenal, Liverpool, Manchester City, Tottenham) ezek az összegek már jelentősebbek és érezhetően növelik a büdzsét. Hozzá kell tenni, hogy ezek az összegek, még így is jócskán elmaradnak a televíziós jogdíjakból befolyó összegektől. Egyetlen kivételként említhetjük ez alól a Manchester Unitedet, amely csapatnak a 2016/17-re jutó 128 millió fontos bevétele felér, a bajnokságban elért 7. helyezés után járó televíziós pénzzel.

A PL 20 csapatának összesen 18 mezszponzora van, amely cégek összesen több mint 230 millió fontot fizetnek a futballkluboknak. A Sunderlandnak és a Burnly FC-nek a Fülöp-szigeteki bejegyzésű Dafabet online szerencsejáték cég a mezszponzora, amíg a Crystal Palacenek és a Bournemouthnak szintén egy online szerencsejátékkal foglalkozó cég, a gibraltári Mansion a mezszponzora. Évenként a legtöbbet az amerikai autóipari cég a Chevrolet áldozza, hogy felkerüljön a mezre (Manchester United), a második a japán abroncsgyártó Yokohama (Chelsea), amíg a harmadik legtöbb pénzt a Fly Emirates dubaji légitársaság (Arsenal) áldozza.

A legnívósabb angol ligában tíz sportszergyártó biztosítja a csapatok felszerelését és mindezért összesen 220 millió forintot fizetnek évente. Az Adidas öt, a Puma és az Umbro három-három csapatot lát el. Ugyanakkor átlagban az egy klubra eső legnagyobb támogatást a Warrioir adja, amely cég amúgy is csak egy klubot szponzorál mégpedig a Liverpoolt, 25 millió fonttal évente. Ezzel nagyjából 2,5 millió fonttal előzi meg az Adidas egy klubra eső átlagos költését.

Tehát összességében az angol Premier League csapatai a sportszergyártóktól és a mezszponzoroktól az idei szezonra több mint 450 millió fontot kapnak. Az egyenlőtlenséget viszont jól tükrözi, hogy az előbb említett top 6 klub ennek a bevételnek a 80 százalékát teszi zsebre. Érdekesség, hogy az egyik legkevesebb pénzt -holtversenyben- éppen a tavalyi bajnok, a Leicester City kapja, összesen 2 millió fontot. Ennek az összegnek a 64-szeresét kapja a Manchester United.

A Manchester City esetében a vizsgált források két különböző összeget, 12 és 15 millió fontot említenek, mi a táblázatunkban a kisebb összeget tüntettük fel.

Ha megvizsgáljuk a top 5 európai bajnokság (angol, német, spanyol, olasz, francia) klubjainak a sportszergyártóktól származó bevételeit akkor a lista elején azt látjuk, hogy 4 angol klub mellett 2 spanyol, 2 olasz, 1 német és egy francia klub található. Az első helyen a Manchester United szerepel. Még! A spanyol Barcelonánál ugyanis 2018-tól rekordot jelentő szerződés fog életbe lépni. A tíz évre szóló kontraktus 1 milliárd fontot fog jelenteni, azaz egy szezonra 100 millió fontot fog kapni a Niketól. A 2017-es szezontól új megállapodás lép életbe a Chelseanél is. A londoni klub 15 szezonon keresztül 60 millió fontot fog kapni az Adidastól.

A kezdeti stádiumban még kisebb országok csapatainak is van esélyük bekerülni a Bajnokok Ligája (BL) csoportkörében, azonban az általános nézet, hogy tavaszra többnyire már csak a nagyok maradnak állva. Most annak nézünk utána, hogy tényleg így van-e, ebből pedig képet kaphatunk arról is, hogy az európai foci tényleg nagyrészt a pénzről szól-e, ahogy a legtöbben gondolják.

Többször idéztük már az UEFA The European Football Landscape című kiadványát, mely a kontinens focijáról próbál minél teljesebb képet adni a 2015-ös üzleti év adatai alapján. Most ismét ezt a dokumentumot vettük elő, ugyanis szerepel benne egy rangsor a harminc legnagyobb bevétellel rendelkező európai klubról. Mindez azért érdekes, mert a BL-csapatok a nyolcaddöntőkkel kezdték meg a tavaszt, vagyis már csak tizenhatan vannak versenyben a legrangosabb trófeáért. Így most érdemes megnézni, hogy a tizenhat csapat közül hányan szerepelnek Európa leggazdagabbjai között.

Az UEFA kimutatása szerint egyébként a harminc legnagyobb bevétellel rendelkező csapat 2015-ben összesen 8,2 milliárd euróból gazdálkodhatott, ezzel a topligák összes bevételének 49%-a ezekre a csapatokra esett. 2014-hez képest átlagosan 12%-os bevétel-növekedésről számoltak be a klubok, a harmincból 27 csapat növelni tudta bevételét az előző évhez képest.

Ha a klubok gazdagságát a bevételükkel azonosítjuk, akkor az élen a Real Madrid áll, mely 578 millió euróból gazdálkodhatott, a második pedig az ősi rivális Barcelona 561 millióval. A dobogó harmadik fokára az a Manchester United került, mely talán meglepetésre tavaly a BL-indulást sem tudta kiharcolni, így idén legfeljebb az Európa Ligában vigasztalódhat.

A harmincas toplistán egyébként összesen 14 angol csapat van, de ez kicsit csalóka, hiszen a két évvel ezelőtti pénzügyi eredmények alapján például az azóta már másodosztályú Newcastle és Aston Villa is felkerült a rangsorba. Az angolok mellett az UEFA összesítésében szerepel három spanyol, hat német, négy olasz, valamint egy-egy francia, orosz és török klub. Íme a teljes lista:

És akkor most ígéretünkhöz híven nézzük meg, hogy tényleg a nagyok játéka-e a tavaszi BL!

A jelenleg még versenyben lévő 16 csapatból a Napoli, a Benfica, a Porto, a Sevilla és a Monaco nem szerepelnek a harminc leggazdagabb klub között.  Vagyis vannak ugyan meglepetések, de alapvetően a kieséses szakasz nagyjából kétharmadát valóban a nagy klubok adják. Elsőre talán feltűnő lehet a portugál csapatok felülteljesítése, azonban jobban megvizsgálva az UEFA kiadványát kiderül, hogy a Porto a harmadik, a Benfica pedig a hatodik legnagyobb átigazolási egyenleget érte el 2015-ben, vagyis ezek a klubok nem elsősorban a működésükből, hanem egyszeri nagy transzferekből gazdagodnak meg nagyon.

Ha a BL mellett vetünk egy pillantást az Európa Ligára is, akkor az derül ki, hogy ott a még állva maradt 32 csapatból a Manchester United, a Tottenham, a Mönchengladbach, a Zenit, a Roma és a Schalke szerepel a kontinens bevételi toplistáján. Ez azt jelenti, hogy papíron ezeknek a csapatoknak lenne a legnagyobb esélyük a végső győzelemre, ha elfogadjuk azt, hogy a pénzügyi lehetőségek esnek a legnagyobb mértékben a latba.

A másik érdekesség, hogy a fentiek szerint a BL-ben még 11, az EL-ben pedig hat csapat áll a leggazdagabbak közül, vagyis a 2015-ös top harmincnak a fele még ma is megélte a tavaszt valamelyik nagy európai kupában. Ahogy említettük már, vannak olyan nagy hiányzók, mint a Newcastle vagy az Aston Villa, akik épp a Championshipben küzdenek a feljutásért, de legalább ugyanekkora hiányzónak mondható a Liverpool vagy a Chelsea, melyek a tíz legnagyobb bevételű klub között voltak Európában két éve.

Február 14-én lezárult a magyar labdarúgó NB1 téli átigazolási időszaka, amely alatt a klubokhoz összesen 19 millió eurónyi értékű játékos érkezett és 15,6 millió eurónyi értékű játékos távozott. A trendet nem megszakítva, kevés klub (összesen három) volt hajlandó fizetni is egy labdarúgó játékjogáért. Az érkező játékosok átlagértéke meghaladja az NB1 eddigi átlagát ám, hogy ehhez színvonal emelkedés is párosul-e, azt még nem lehet biztosra venni.

A transfermarkt.com piaci hírportál adataira támaszkodva megvizsgáltuk, hogy a téli átigazolási szezon alatt kikkel erősítettek (gyengültek?) a magyar labdarúgó klubok. Összesen 62 játékos érkezett az OTP Bank Liga csapataihoz (ebben benne vannak a klubhoz kölcsönből visszatérő játékosok is) és összesen 64-en hagyták el klubjukat, akik közül 10-en külföldre távoztak. Az érkező játékosok átlag életkora alacsonyabb (23,7 év) mint a távozóké (25,6) és az értékük is magasabb, átlagosan 95 millió forint, szemben a 76 milliós távozóékkal (a bajnokság kezdetén egy labdarúgó átlagos értéke 81 millió forint volt).

Az biztos, hogy az idei téli átigazolási szezon több érdekességet tartogatott mint a tavalyi, ám, hogy kiemelkedő lett volnaazt a számok nem támasztják alá. Az utóbbi öt téli szezont hasonlítottuk össze, a klubokhoz érkező játékosok becsült értéke alapján. Mivel az első három vizsgált szezonban az NB1-et még 16 csapat alkotta, tavaly és idén viszont csak 12, így az egy csapatra jutó átlagos értéket vizsgáltuk az érkező, illetve a távozó játékosoknak (összes érkező játékos átlagértéke/csapatok száma).

Ahogy láthatjuk az alábbi diagramon a 2014/15-ös idényben átlagosan nagyobb értékű játékosok jöttek, illetve mentek mint idén, hiszen akkor az összes érkező játékos becsült piaci értéke meghaladta a 26,7 millió eurót, a távozóké pedig majdnem elérte a 23 milliót. Így ez egy klubra vetítve azt jelentette, hogy átlagosan 1,67 és 1,44 millió euró jutott.

Az utóbbi öt év téli átigazolási időszakában az érkező játékosok összértékét tekintve a csúcstartó a Videoton, amelyhez a 2012/13-as szezonban 5,15 millió euró értékű játékos érkezett. Ettől nem sokkal marad el az idei igazolásaival a Debrecen, ahová az érkező játékosok értéke 4,95 millió euró.

A bajnokság csapatai közül a mostani téli átigazoláskor a legaktívabb a Gyirmót volt, 9 játékos érkezett és 11 távozott, amíg az Újpest volt a legvisszafogottabb. A transfermarkt.com adatai szerint a budapesti egyesületnél a tartalék csapatból került fel az első csapathoz egy játékos és egy játékos távozott is. Azt érdemes tudni, hogy a lila-fehér klub a 2017-es téli átigazolási időszakból is ki volt még zárva, egy korábbi 2014-es átigazolás miatt.

Egy, az átigazolási időszak végén történt igazolás miatt már nem Tőzsér Dániel és Marco Djuricin a legértékesebb játékos az OTP Ligában. A Debrecen és a Ferencváros labdarúgóját ugyanis a dél-koreai Hyun-Jun Suk letaszította a trónról a transfermarkt.com által 2,7 millió euróra becsült értékével (az előbb említett két játékos becsült értéke egyaránt 1,5 millió euró). A portugál FC Portotól érkező játékos, a 2016/17-es őszi idényben eddig szintén kölcsönben volt a török Trabzonspornál, ahol 17 mérkőzésen 906 percnyi játékkal 1 gólt és 1 gólpasszt ért el. Azért még ne legyintsünk, ugyanis a 2015/16-os szezonban a portugál Vitória Setúbal színeiben sokkal meggyőzőbb teljesítményt mutatott a koreai játékos, hiszen 34 mérkőzésen 13 gólt lőtt és 9 gólpasszt osztott ki.

A legértékesebb magyar játékos érkezési oldalon Kleinheisler László volt (1 millió euró), aki a Werder Brementől érkezett kölcsönbe a Ferencvároshoz. A fővárosi zöld-fehér klubhoz nyolc új játékos érkezett a télen (becsült összértékük 3,45 millió euró), akik közül négyen is bekerültek a 10 legértékesebb igazolás közé. A fenti játékosok közül a transfermarkt.com szerint Sternbergért 100 ezer eurót kellett fizetnie a Fradinak és hasonlóan kellett tennie a Diósgyőrnek is Fülöp István leigazolásakor, ám legmélyebben a Videotonnak kellett a zsebébe nyúlnia, hiszen Mirko Maricért félmillió eurót kellett kifizetni.

A távozók oldalán a top 5-ös listában szintén a Ferencváros és a Debrecen (volt) labdarúgói dominálnak. A Ferencváros kasszájába a portál adatai szerint Ramírezért és Nagyért összesen 2,1 millió euró folyt be (1,5 és 0,6 millió euró).

Érdemes szemügyre venni a környező bajnokságok téli átigazolásait is, hogy ne csak a korábbi évekhez lehessen viszonyítani a magyar bajnokság számait. A bajnokságba érkező játékosok egy csapatra jutó becsült átlagértékét tekintve az 1,59 millió eurós magyar érték kifejezetten jó. Az osztrák, a román és a szlovák átigazolásokat tekintve az NB1 a második. Ugyanis a szlovákoknál ez az érték egy csapatra 400 ezer euró, az osztrák bajnokságban 1 millió, amíg a románoknál 1,8 millió euró.

Ha érdekel a sport gazdasági oldala is, kövess minket a Facebookon! LIKE-old a profilunkat (klikk ide) és értesülj a leghamarabb a cikkeinkről.