A mérkőzések 40 százalékánál a stadionok még félig sem telnek meg és hova tűnhettek a nézők Rómából? Nem vitás, egyre rosszabb képet fest a nézőszámok alakulása a Serie A-ban. A Juventus az egyedüli, amely fel tudja venni a versenyt a német klubokkal és a rangadókon Milánóban is megtelik a San Siro. Utánajártunk, hogyan alakul az öt topbajnokság mérkőzéseinek nézőszámai. Spanyolország és Németország után az olasz bajnokságot vizsgáljuk.

Mind az öt bajnokságot azonos elv alapján mutatjuk be: a mérkőzésenkénti stadionkihasználtság, a mérkőzésenkénti átlagos nézőszám és egy minimum maximum nézőszám különbséget jelző mutatószámmal. Az olasz első osztályú labdarúgó-bajnokság (Serie A) mérkőzésinek nézőszámait a legaseriea.it és a corrieredellosport.it oldalakon található adatok alapján készítettük. A stadionok befogadóképességének adatai a wikipedia.org és a csapatok honlapjairól származnak.

Kép forrása:www.serieatim-fanplace.it

A 20 csapatos olasz bajnokság mérkőzéseit eddig összesen több mint 3 millió 833 ezren látták a helyszíneken, amely majdnem 22 ezres átlag nézőszámot jelent mérkőzésenként. A legtöbb nézőt idáig a nyolcadik forduló hozta, amikor is több mint negyedmillió szurkoló tekintette meg a stadionokban a mérkőzéseket. A csapatok többsége eddig 9 mérkőzést játszott hazai pályán, csak a Sassuolo és a Crotone játszott ennél eggyel kevesebbszer. Ugyanakkor a kimutatásokban a Crotone neve mellett csak 5 hazai mérkőzés került bele a számításokba, mivel az első 3 mérkőzését habár otthon játszotta, de az Ezio Scida Stadiont éppen felújították.

Az eddig lejátszott 178 mérkőzésből mindössze 4-nél volt teltház (teltháznak a 97,5 százalék feletti stadionkihasználtság számít), amely fényévekre van a német értéktől, és ha minimálisan is, de még a spanyolországi mutatót is alulmúlja.

A 4 teltházból kettőt a Juventus zsebelt be és egyedüli olasz klubként a 90 százalékos kihasználtságot is túllépi, amellyel amúgy vezető spanyol klub lehetne vagy egy élboly mögötti német csapat. A másik két teltház a Cagliarihoz és a Pescarahoz fűződik, előbbi amúgy a második, utóbbi a negyedik a sorban. De lássuk, hol vannak a híresebb olasz csapatok? Az olasz bajnokság átlagos stadionkihasználtsága 56,2% és a két milánói klub (AC Milan és Internazionale) egyike sem éri el ezt a számot. Mindkét csapatnak otthonául szolgáló San Siro, a maga több mint 80 ezres befogadóképességével a legnagyobb stadion a ligában és ennek megtöltése ha nincs rangadó, látványosan gondot is okoz a két csapatnak. A Napolinak is van gondja a stadionja megtöltésével, de az égszínkékeknek problémája eltörpül a római csapatok vergődéséhez képest. Az AS Roma és a Lazio is a sor legvégén szerepel (mindkét csapat otthona a Stadio Olimpico), ráadásul a Lazio éppen, hogy átlépi az átlagos negyed házat.

Az első 18 fordulóban a csapatonkénti átlagnézőszám tekintetében a korábban említett híres olasz klubok már sokkal jobban szerepelnek. Amely azt is jelenti a stadionkihasználtságot is figyelembe véve, hogy az olasz klubok stadionjai túlméretezettek. A 2011 szeptemberében átadott Juventus új stadionjának méretét viszont nagyon jól eltalálták a tervezők. De nézzük is a számokat! A rangsor elején 40 ezer feletti átlagos nézőszámmal a két milánói klub áll, amely már egy sokkal hízelgőbb mutató, ám majd a harmadik diagramon látjuk, hogy örömujjongásra még sincs ok. Az előbb még a sor legvégén lévő római csapatok is jóval előrébb szerepelnek. A Roma az ötödik, amíg a Lazio kilencedik, habár utóbbi már a liga átlagát nem éri el.

A harmadik mutatónk kiindulási alapja egy klub hazai mérkőzéseinek legmagasabb és legalacsonyabb nézőszáma. Ennek a két számnak a különbségét vesszük, majd az így kapott számot viszonyítjuk a stadion teljes befogadó képességéhez. Ez a szám akkor a legjobb a klub számára, ha minél közelebb van a nullához, hiszen ez azt jelenti, hogy jól kiszámítható az egyes mérkőzésre kilátogatók száma.

Mindösszesen két klub van amelyik 10% alatt van. Ez a Juventus esetében azt jelenti, hogy folyamatosan magas nézőszám előtt játszik a torinói csapat, amíg a Crotone az eddigi hazai mérkőzéseit félház előtt játszotta. Az eddigi bemutatott bajnokságokat figyelembe véve, korábban nem látott hektikussággal találkozunk az olaszoknál. Öt klub is 50 százalék környékén vagy afelett van, amely azt jelenti, hogy a lejátszott mérkőzések között volt olyan, ahol egy fél stadionnyi szurkoló hiányzott. Megdöbbentő, hogy a világ egyik legsikeresebb klubjánál, az AC Milannal ez a szám több mint 50 ezer nézőt jelent. Volt hazai mérkőzése a klubnak, ahol alig érte el a nézőszám a 26 ezret, ugyanakkor a városi rangadón az Inter ellen közel 78 ezren voltak a stadionban.

A következő héten a francia és az angol bajnokság nézőszámai is bemutatásra kerülnek, kövessen minket a Facebookon (klikk ide), hogy le ne maradjon róla!

Majdnem minden második mérkőzés teltházas a Bundesligában. A Bayern München arénáját tervező Herzog & de Meuron svájci építészirodának pedig lehetnek álmatlan éjszakái, mert szűknek bizonyul a 75 ezer néző befogadására képes Allianz Aréna. Utánajártunk, hogyan alakul az öt topbajnokság mérkőzéseinek nézőszámai. Spanyolország után, Németországot vesszük górcső alá.

Mind az öt bajnokságot azonos elv alapján mutatjuk be: a mérkőzésenkénti stadionkihasználtság, a mérkőzésenkénti átlagos nézőszám és egy minimum maximum nézőszám különbséget jelző mutatószámmal. A német első osztályú labdarúgó-bajnokság (Bundesliga) mérkőzésinek nézőszámait a kicker.de és a dfb.de oldalakon található adatok alapján készítettük. A stadionok befogadóképességének adatai a stadionwelt.de és a csapatok honlapjairól származnak.

Kép forrása: www.allianz.com

A 18 csapatos német bajnokság mérkőzéseit eddig összesen több mint 5 millió 997 ezren látták a helyszíneken, amely közel 42 ezres átlag nézőszámot jelent mérkőzésenként. A legtöbb nézőt idáig a nyitóforduló hozta, amikor is több mint 490 ezer szurkoló tekintette meg a stadionokban a mérkőzéseket. A csapatok többsége eddig 8 mérkőzést játszott hazai pályán, csak a München, a Mönchengladbach és a Hoffenheim játszott 9-szer, illetve a Lipcse (Leipzig), a Mainz és a Freiburg szerepelt 7-szer otthon.

Az eddig lejátszott 144 mérkőzés 46 százalékánál volt teltház (teltháznak a 97,5 százalék feletti stadionkihasználtság számít), amely szinte elképzelhetetlen magas érték, és nem csak innen Magyarországról, de még a Real Madridot és a Barcelonát a soraiban tudó spanyol bajnokságnak is, hiszen ott ez a mutató mindösszesen 3% (!). És nem csak az ismertebb német csapatok stadionjai elé teszik ki a megtelt táblát! A freiburgiak mindegyik mérkőzésüket telt ház előtt játszották, sőt, csak egy mérkőzése volt a fekete-fehéreknek, amelyet nem teljes teltház (100%) előtt játszottak. De mielőtt valaki azt gondolná, hogy biztos azért veri kenterbe a spanyol bajnokságot stadionkihasználtságban (is) a német, mert a németországi stadionok biztosan kisebbek, az nagyon rossz lóra tett. A 18 csapatos (a La Liga 20 csapatos) Bundesliga arénáiban több mint 800 ezer szurkoló fér el, a 772 ezres spanyoléval szemben és egy átlagos németországi stadion befogadóképessége is bő 11 ezerrel több, mint egy spanyolországié.

A Bundesliga átlagos stadionkihasználtsága 92,8%, amelytől egyetlen csapat van csak igazán lemaradva, a Hertha Berlin. A 74 ezres Olympiastadion ugyanis 64 százalékos átlagos kihasználtságon áll, ráadásul azt is igen magas szórás mellett, mint azt majd lentebb láthatjuk is. A berlini igazgatóságnak valószínűleg rémálmaiban jön elő csak az a kép, hogy milyen nézettséget produkálnának a kék-fehérek, ha nem Dárdai Pál irányítaná a csapatot, akivel a fővárosiak magasan a várakozások felett teljesítenek.

Még a Herthanál maradva, a hazai mérkőzések átlagos nézőszáma így is magas (3. lenne a La Ligaban) tehát a vészharangokat még biztosan nem kongatják Berlinben, ám lehet olyan pletykákat hallani, hogy több város is szívesen látná a Herthat saját csapataként. A 41 ezres mérkőzésenkénti átlagnézőszám több mint másfélszerese a spanyolénak és 15-szöröse a magyarénak. Az idei szezon két újonca is kimagaslóan szerepel, hiszen az egyik a már említett Freiburg, a másik pedig az RB Leipzig. A német foci két nagyágyúja a Bayern München és a Borussia Dortmund is elképesztő nézettségnek örvend. A Bayern folyamatosan teljes teltház előtt játszik, így a náluk szereplő 75 ezres átlagos nézőszám a maximum is egyben, amíg a Dortmund csak egy hajszállal marad el ettől a bravúrtól, hogy az átlagos nézőszáma megegyezzen a stadion kapacitásával.

A harmadik mutatónk kiindulási alapja egy klub hazai mérkőzéseinek legmagasabb és legalacsonyabb nézőszáma. Ennek a két számnak a különbségét vesszük, majd az így kapott számot viszonyítottuk a stadion teljes befogadó képességéhez. Ez a szám akkor a legjobb a klub számára, ha minél közelebb van a nullához, hiszen ez azt jelenti, hogy jól kiszámítható az egyes mérkőzésre kilátogatók száma.

Mint ahogyan az a fenti ábrán is látható 5 csapat is van, amelyik 6% alatti mutatóval rendelkezik. Ez kimondottan jó érték, hiszen azt jelenti, hogy minden mérkőzésüket közel ugyanannyi néző előtt játsszák ezek a csapatok (a München mindig ugyanannyi szurkoló előtt). Az előző ábrák ismeretében ez azt is jelenti, hogy nem érdemes úgy elindulni ezeknek a csapatoknak a mérkőzéseire, hogy majd a helyszínen veszünk jegyet, mert az szinte egy lehetetlen küldetéssel ér fel. Nem úgy a Herthanal! Ha Bundesliga mérkőzést szeretnénk nézni, érdemes inkább a főváros felé venni az irányt, hiszen ott a legnagyobb esélye annak, hogy kapunk is jegyet. Az, hogy csak négy csapat van 20% felett, az is azt jelzi, hogy igen kiegyensúlyozott a Bundesliga mezőnye a nézőszámok tekintetében.

Az új évben folytatjuk a top bajnokságok nézőszámainak bemutatását. Kövessen minket a Facebookon is (klikk ide), hogy ne maradjon le az olasz bajnokság számairól! Addig is sikerekben gazdag boldog új évet kíván Önnek a Sportbiznisz Blog csapata!

Ha nem is kongnak, de a csillárról ritkán lógnak a nézők a spanyol La Ligaban. Persze az El Clásico egész Európában felülmúlhatatlan a maga 98 485 nézőjével. Ugyanakkor az eddig eltelt 2016/17-es szezonban 9 mérkőzést is játszottak, ahol a stadion félig sem telt meg és ezért nem a „kis” csapatok hibáztathatóak. Utánajártunk, hogyan alakul az 5 topbajnokság mérkőzéseinek nézőszámai. Lesznek meglepetések, az első állomás Spanyolország.

Mind az öt bajnokságot azonos elv alapján mutatjuk be: a mérkőzésenkénti stadionkihasználtság, a mérkőzésenkénti átlagos nézőszám és egy minimum maximum nézőszám különbséget jelző mutatószámmal.  A spanyol első osztályú labdarúgó-bajnokság (La Liga) mérkőzésinek nézőszámait a laliga.es-en található adatok alapján készítettük. A stadionok befogadóképességének adatai a laliga.es, es.wikipedia.org, illetve a csapatok honlapjairól származnak.

Kép forrása: www.theguardian.com

A 20 csapatos spanyol bajnokság mérkőzéseit eddig összesen több mint 4 millió 468 ezren nézték meg a helyszínen, amely több mint 28 ezres átlag nézőszámot jelent mérkőzésenként. A legtöbb nézőt vonzó forduló eddig a harmadik volt, amikor is majdnem 330 ezer szurkoló tekintette meg a helyszíneken a mérkőzéseket. Egy csapat kivételével (Valencia, 7) már mindenki 8 mérkőzést játszott hazai pályán.

Az, hogy a legtöbb teltházas (97,5 százalék feletti stadionkihasználtság) mérkőzés az eddig eltelt 16 fordulóban Madridban volt, azon valószínűleg nem döbben meg senki, ám a klub nevének hallatán sokan felkaphatják a fejüket, ugyanis az nem a Real Madrid és nem is az Atlético, hanem a Leganés. Sőt, a Real eddigi 8 hazai mérkőzésén még egyszer sem volt teltház, az Atlético Madridnál is csak egy. A két teltházas Leganés mérkőzésen kívül még a Barcelona és az Alavés büszkélkedhet egy-egy teltházas mérkőzéssel. Ez azt is jelenti, hogy az eddig eltelt 159 mérkőzésen mindössze öt teltházas mérkőzés volt.  Érdekes továbbá az is, hogy az átlagos stadionkihasználtság sehol sem éri el a 90 százalékot. A kihasználtságban a korábban említett Leganés az első ebben, őt követi a Real Mardid és a Barcelona. A bajnokság fekete báránya az Espanyol, amely hatszor is úgy játszotta le hazai mérkőzését, hogy az RCDE Stadion még félig sem telt meg.

Lássuk az átlag nézőszámokat! A legnagyobb stadionnal rendelkező Barcelona 81 ezer feletti átlag nézőszámot produkált az eddigi hazai mérkőzésein, amely nagyjából megegyezik öt átlagos magyar bajnoki forduló összes nézőjének számával. A legnagyobb rivális Real Madrid, ha az összes mérkőzését teltház előtt játszaná sem tudná produkálni ezt a számot (a Santiago Bernabéu éppen, hogy 81 000 férőhelyes), de a madridiak egyelőre még az átlag 70 ezret sem érték el. Még mielőtt valaki azt gondolná, hogy a sormintát követve a harmadik legnagyobb stadion adja a harmadik legnagyobb átlag nézőszámot, azt gyorsan ki kell ábrándítanunk, mert a Valencia csak az 5. a sorban és jócskán le is van maradva az Atlético Madridtól és a Bilbaotól.

A harmadik mutatónk kiindulási alapja egy klub hazai mérkőzéseinek legmagasabb és legalacsonyabb nézőszáma. Ennek a két számnak a különbségét vesszük majd az így kapott számot viszonyítottuk a stadion teljes befogadó képességéhez. Ez a szám akkor a legjobb a klub számára, ha minél közelebb van a nullához, hiszen ez azt jelenti, hogy jól kiszámítható az egyes mérkőzésre kilátogatók száma.

A fenti mutatók alapján három kisebb csapat mellett (Las Palmas, Osasuna, Granada) ott a Real Madrid is, amely két kifejezetten jó mutatóval: 11 ezerrel és 14 százalékkal rendelkezik. Tehát ez azt jelenti a Galaktikusok esetében, hogy a legtöbb nézőt vonzó mérkőzéshez képest is csak 11 ezerrel maradt el a legkevésbé nézőcsalogató mérkőzés és a különbség értéke a stadion befogadó képességének csak a 14 százaléka. A mutatószámok továbbá arra is utalnak, hogy nincsen nagy szórás a mérkőzéseket a helyszínen végignéző szurkolók számában. A Barcelonánál ezek a mutatószámok már közel sem ilyen jók, hiszen mindkét szám igen magasan az átlag felett van. A Real Sociedadnál látható 51 % viszont nagyon kiugró, amely azt jelenti, hogy fél stadionnyi szurkoló a különbség a legkevesebb és legtöbb nézőt vonzó mérkőzés között.

A következő top bajnokság nézőszámait még az idén elhozzuk. Kövessen minket a Facebookon is (klikk ide), hogy ne maradjon le a Bundesliga hihetetlen számairól!

Egyik kezével adott, a másikkal elvett a kormány a sportcélú támogatásokkal és fejlesztésekkel kapcsolatban. Az összkép így is pozitív, több mint 16,5 milliárddal jut több sportcélú támogatásra, de vannak súlyos vesztesei is a pénzek átcsoportosításainak sportoldalon is. Összesen 43 szervezet (kedvezményezett) részesül a 95 milliárdos támogatásból, amelyből a Magyar Labdarúgó Szövetség kapta a legtöbbet és a Magyar Gyeplabda Szövetség a legkevesebbet. Ugyanakkor komoly pénzeket is elvettek, a Nemzeti Olimpiai Központ beruházás támogatása majdnem 60 milliárddal csappant meg.

A kép illusztráció

A Magyar Közlönyben december 20-án megjelent három kormányhatározat szerint összesen 95 milliárd 260 millió forint kerül szétosztásra december 30-áig sportinfrastruktúra-fejlesztési beruházások forrásszükségletének biztosítására és sportcélú támogatások megvalósítására. A három rendelet az alábbi összegekről rendelkezik:

• 21 milliárd 705 millió - A Kormány 1800/2016. (XII. 20.) Korm. határozata egyes egyedi települési sportcélú infrastruktúra-fejlesztési beruházások forrásszükségletének biztosításáról
• 52 milliárd 568 millió - A Kormány 1801/2016. (XII. 20.) Korm. határozata egyes kiemelt sportcélú fejlesztési beruházások forrásszükségletének biztosításáról
• 20 milliárd 987 millió - A Kormány 1814/2016. (XII. 20.) Korm. határozata az egyes sportcélú támogatások forrásszükségletének biztosításáról

Az átcsoportosítás veszteseit pedig az alábbi két kormányrendeletből lehetett kimazsolázni, amelyekből kiderül, hogy több mint 76 milliárd forint került átszervezésre a sportcélú fejlesztésekből és beruházásokból:

• 1787/2016 (XII. 17.) Korm. határozat Az egyes fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról
• 1798/2016. (XII. 19.) Korm. határozata a 2015. évi kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradványok felhasználásáról és az egyes fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról szóló 1787/2016. (XII. 17.) Korm. határozat módosításáról

A kimutatásainkat a fentebb említett 5 dokumentum adatai alapján készítettük el, illetve az azokban megjelölt Kedvezményezettek nevét változatlanul hagytuk.

Az állami támogatásból részesülő 43 kedvezményezett túlnyomó többsége sportszövetség ám ilyenfajta csoportosítást nem tesz a rendelet, így a jobb áttekinthetőség miatt ezeket mi csoportosítottuk:

• sportszövetségek (26 darab)
• sportklubok, egyesületek (7)
• egyéb szervezetek (8)
• Nemzeti Sportközpontok
• Magyar Olimpiai Bizottság

A sportszövetségek közül kiemelkedik a Magyar Labdarúgó Szövetségnek és a Magyar Kézilabda Szövetségnek feltüntetett támogatás. A sportszövetségeknek kiosztott pénzek több mint 67 százalékánál az előbb említett két szövetség (21 538, illetve 14 650 millió forint) van megjelölve, mint kedvezményezett.

Az egyéb szervezetek csoportja 3 önkormányzatot, 2 gazdasági társaságot, 1 egyházmegyét, 1 rendtartományt és 1 egyetemet foglal magába. A Szeged-Csanádi Egyházmegye a kedvezményezettje (9700 millió forint) ugyanis a Szegedi Ifjúsági Centrum és kiegészítő projektelemek megépítésének támogatására, de a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány is megtalálható a kormányrendeletben, mint a Szentendrei Ferences Gimnázium tornacsarnok építésének kedvezményezettje (1500 millió forint).

A sportklubok, egyesületek csoportjába került a Vasas Sport Club, mint megjelölt kedvezményezett az „Illovszky Stadion rekonstrukciós többletmunkálatainak támogatása, valamint az egyéb vagyonkezelésben lévő ingatlanok rekonstrukciójának támogatása” céljára. További kiemelkedő összeg a Népliget rekonstrukciója (Fradiváros I. ütem), amely 10 milliárd forintnyi támogatást jelent. A Kedvezményezett neve ez esetben a Ferencvárosi Torna Club. A budapesti zöld-fehér alakulattal kapcsolatban van még egy kisebb, ám annál érdekesebb összeg (700 millió), amelyet a Ferencvárosi Labdarúgó Club kapott sportcélú támogatás néven. Ám, hogy ez mi lehet pontosan azt nem taglalja a rendelet, mindenesetre érdekes, hogy a legmagasabb költségvetéssel rendelkező magyar labdarúgó klub (bővebben itt) ilyen összegű azonnali támogatásra „szorul”.

Az adatok könnyebb megértése és áttekinthetősége végett egy második szempontból is megvizsgáltuk, mégpedig a támogatás jellegét figyelembe véve. A kormányrendelet is használ egyfajta támogatási cél vagy fejlesztés megnevezést, ám ezt mi az előbb említett áttekinthetőség miatt fogyaszthatóbbá tettük. A kormányrendeletben szereplő 45 különböző támogatási megnevezést, amely 85 különböző megvalósítási célt tűz ki, mi 6 fő csoportba szedtük:

• Sportlétesítmény (stadion, uszoda, csarnok, egyéb létesítmény) építésének, fejlesztésének támogatása (34 darab)
• Akadémia vagy utánpótlás támogatása (9 db)
• Sportszövetség, klub, egyesület támogatása (10)
• Hazai rendezésű sportesemények megrendezésének támogatása (6)
• A 2024. évi olimpiai pályázathoz kapcsolódó támogatás (24)
• Digitális Sport Kataszter támogatása (2)

A fenti ábrán is látszik, hogy a különböző sportlétesítményekre jut a legtöbb támogatás. Részesül az összegből (a teljesség igénye nélkül) budapesti, szegedi, kisvárdai, bicskei, siófoki és még határon túli (például: Eszék) szervezet is. Ám mégis inkább két másik csoporttal foglalkoznánk jobban, mégpedig a 2024-es olimpiai pályázathoz kapcsolódó támogatásokkal és a kataszterrel. A 2024-es olimpiához köthető 4,2 milliárd összeg az alábbi támogatási összegekből épül fel:

• 66 millió forint - a 2024. évi olimpiai pályázathoz kapcsolódó sportszakmai támogatás
• 1254 millió forint - a 2024. évi olimpiai pályázathoz kapcsolódó kiemelt hazai rendezésű események támogatása
• 2880 millió forint - a 2024. évi olimpiai pályázathoz kapcsolódó sportszakmai és sportlétesítmény-fejlesztési támogatás

A teljes összegen 15 sportszövetség és a Magyar Edzők Társasága osztozik.

A Digitális Sport Kataszter támogatása 1 milliárd forint összegű, amelyen két szervezet osztozik. A digitális nyilvántartásért a Magyar Edzők Társasága 250 milliót, amíg a NISZ Zrt (szerk.: Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt) 750 milliót kap.

És akkor lássuk a negatív oldalt is! 11 támogatás/fejlesztési program, illetve támogatott szervezettől lett átcsoportosítva picit több mint 76 milliárd 315 millió forint. A legtöbb a már említett Nemzeti Olimpiai Központ beruházás támogatása csappant meg, de a Budapest Bozsik Stadion labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztésétől (3,4 milliárd) és a Budapesti Pályafejlesztési Programtól is kerültek el pénzek (5 milliárd)

Az említett kormányrendeleteken kívül még volt egy további rendelet (Kormány 1720/2016. (2016 december 6. Magyar Közlöny) Korm. határozata), amely korábban, de még december hónapban előirányzott egy azonnali 600 millió forintos támogatást a paksi labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztése.

Az alábbi táblázat tartalmazza a Magyar Közlönyben feltüntetett 43 kedvezményezett szervezetet és a támogatási összegeket a kormány 1800/2016. 1801/2016. és 1814/2016. rendelete alapján:

LIKE-old a profilunkat (klikk ide) a Facebookon és értesülj a leghamarabb a cikkeinkről! Sport és gazdaság egy helyen.

Már túl van a félidején a magyar bajnokság, hiszen a 33 fordulóból 19-et lejátszottak az ősszel az NB1-ben, azonban most két hónapos pihenőre mennek a csapatok, ezért készítettünk egy összegzést. Egészen pontosan azt vizsgáltuk, hogy mennyire hasznosan költik el a forrásaikat a klubok, mennyibe kerül egy-egy gól. Az nem meglepetés, hogy a tavalyi bajnok Ferencvárosnál hasznosulnak legkevésbé az elköltött forintok, hiszen a toronymagasan legnagyobb költségvetés mellett is csak negyedik jelenleg a klub, a szezon meglepetéscsapata pedig a Vasas, mely egyértelműen felülteljesít anyagi lehetőségeihez képest.

forrás: MTI

Érdekes következtetésre jutunk, ha megvizsgáljuk az egyes magyar élvonalbeli futballklubok költségvetését és az elért eredményeiket. Az alábbi mutatókat vettük figyelembe:

• 2015-ös költségvetés (2016-os adatok majd csak jövő tavasszal lesznek). Az általunk becsült költségvetés az árbevétel és az egyéb bevétel összegéből áll össze, amiből kivontuk a mérleg szerinti eredményt. Forrásként minden esetben a 2015-ös céges beszámolókat vettük alapul.
• Az őszi 19 bajnoki fordulóban megszerzett pontok és gólok száma.

Lássuk, hogy alakult a 12 csapat költségvetése 2015-ben:

A Mezőkövesd és a Gyirmót esetében kicsit csalóka számokat láthatunk, hiszen mindkét együttes nyáron jutott fel az NB1-be. Emiatt valószínűleg a költségvetésük is nőtt valamennyivel, a 400 millió körüli összeg az első osztályban már nem tűnik reálisnak, azonban ahogy említettük, ennél frissebb számok csak tavasszal jelennek meg.

Látszik, hogy a Ferencváros és a Videoton kimagaslik a mezőnyből, ahogy azt már egy külön cikkben taglaltuk, mögöttük komoly szakadék van az NB1 anyagi lehetőségeit illetően. Becslésünk szerint a Fradi több mint 4 milliárd forintból gazdálkodott tavaly, míg a Videoton esetében ez az összeg megközelítette a 3,5 milliárdot.

És akkor lássuk, mennyire sikerült ezeket az összegeket pontokra váltani idén ősszel:

Látszik, hogy önmagához képest alulteljesít a Ferencváros, emiatt minden egyes megszerzett pont több mint 140 millió „forintjába került”. A Videoton eközben ugyan vezeti a tabellát a téli szünetben, de az anyagi lehetőségei alapján ennél nagyobb előny lenne indokolt, így a fehérvári klubnál is 100 millió forint felett van egy-egy pont „ára”. Meglepően jól szerepel viszont lehetőségeihez képest a Honvéd és a Vasas, utóbbi sokáig vezette is az NB1 tabelláját, és az ősszel már „magyar Leicester” néven emlegették a tavalyi angol bajnokcsapat után. A Vasasnál kevesebb pénzbe egyébként csak a Mezőkövesdnél került egy pont, de ahogy említettük, esetükben még az NB2-es költségvetéssel kellett számolnunk. A Fradi mellett alulteljesítőnek mondható az Újpest, a Diósgyőr és a Debrecen is, az anyagi lehetőségeik alapján nekik is jobban kellene állniuk.

Ugyanezt az arányt megvizsgáltuk a szerzett gólok esetében is:

Látszik, hogy ebben is a Fradi áll a „legrosszabbul”, minden egyes gól érdekében 125 millió forintot kellett elköltenie a kilencedik kerületi klubnak. Mögöttük a Videoton áll 89 millióval, majd az MTK következik 81 millióval. A legkevesebbet itt is a Mezőkövesdnek kellett elköltenie egy-egy gól megszerzéséhez, a „magyar Leicester” pedig mindössze 20 millió forintból szerzett egy gólt átszámítva.

Ha érdekel a sport gazdasági oldala is, kövess minket a Facebookon! LIKE-old a profilunkat (klikk ide) és értesülj a leghamarabb a cikkeinkről.

Az biztos, hogy nem a Toronto FC - Seattle Sounders MLS-döntő miatt lesz népszerűbb a soccer a tengerentúlon. A BMO Field-en telt ház előtt lejátszott mérkőzésen a Seattle a 0-0-s játékidőt követően, tizenegyesekkel kerekedett felül a kanadai Toronto FC csapatán, amelyet először közvetített a FOX főműsoridőben, és rekord nézettséget is produkált.

kép forrása: worldsoccertalk.com

A Toronto pályáján lejátszott döntő ütközetet 36 045-en láttak a helyszínen, amely abszolút rekord a BMO Field-en. Ám hiába a lelkes hazai közönség, a Toronto nem tudta beteljesíteni szurkolói álmát és a hatalmas mezőfölény ellenére sem tudott a csapat egy gólt sem begyötörni a Sounders kapujába. Nem mellékesen a Sounders úgy ülhet fel az MLS trónjára, hogy egy kaput eltaláló lövése sem volt a rendes játékidőben.

A nagy érdeklődés nem csak a pályán, de a tévéképernyők előtt is megmutatkozott. Soha ennyien még nem néztek MLS döntőt korábban. Az Egyesült Államokban és Kanadában összesen 3,534 millióan követték a döntőt: a FOX-on 1 411 000-en (USA, angol nyelvű), az UniMás-on 601 000-en (USA, spanyol nyelvű), a TSN-en 1 430 000-en (Kanada, angol nyelvű) és az RDS-en 92 000-en (Kanada, francia nyelvű). Sőt, Kanadában összeségében 4,2 millióan nézték a mérkőzést, ha az egy rövid időre odakapcsolókat is beleszámoljuk.

Az MLS közvetítési díjai már 2022-ig eladásra kerültek, mégpedig 3 tévécsatorna (ESPN, FOX, Univision) fizetett a 8 éves periódusért összesen 720 millió dollárt (több mint 212 milliárd forint) körülbelül 50, 33 és 17 százalék elosztásban. A 2015-öt megelőző időszakban, az egy évre kalkulált közvetítési díjak éppen elérték a 27 millió dollárt (most ez 2022-ig ez 90 millió). A jövő évi döntőt egyébként az ESPN fogja közvetíteni.

Persze hátradőlnie nem lehet az MLS vezetésének, hiszen ezek a számok a négy nagy amerikai sportág döntőitől (amerikai foci, kosárlabda, baseball, jégkorong) még messze elmaradnak. Az előbbiek közül kiemelkedik az idei 50. Super Bowl (Carolina Panthers - Denver Broncos), amelyet a CBS-en átlagosan több mint 111 millióan néztek, de a Stanley Kupa döntő (Pittsburgh Penguins - San Jose Sharks) utolsó mérkőzését is átlagosan 5,4 millióan nézték az NBC-n.

Persze a soccer, az európai labdarúgás, még mindig csak építi önmagát a tengerentúlon, így minden sikernek örülnek az MLS háza táján. A stadionokba kilátogatók száma is folyamatosan növekszik. A 20 csapatot magába foglaló alapszakasz 340 találkozóját összesen 7 375 144 néző tekintette meg helyszíneken (a magyar és a környező bajnokságok nézőszámairól itt olvashat), amely picit több mint fél százalékos javulás a tavalyihoz képest. Az idei szezonban átlagosan 21 692 néző volt kíváncsi a mérkőzésekre és ez az utóbbi négy évben folyamatosan növekszik.

Érdemes kiemelni, hogy az utóbbi nyolc szezon legmagasabb átlag nézőszámát az alapszakaszban egyébként éppen az idei bajnok Seattle produkálta. A 2016-os év 17 hazai bajnokiját Seattleben több mint 720 ezer szurkoló tekintette meg (átlagosan 42 636-an), amely messze a legmagasabb szám a ligában. Az amerikaiak döntőbeli ellenfelénél a Torontónál ez a szám kicsit több mint 450 ezer (átlagosan 26 583-an).

Az Amerikai Profi Labdarúgó-bajnokság Szövetsége és az Amerikai Profi Labdarúgó-bajnokság Játékosainak Szövetsége között létrejött kollektív szerződés (2015.02.01-2020.01.31 közötti időszakot szabályozza) értelmében az idei szezonban az első csapathoz tartozó felnőtt profi játékos éves alapfizetésének el kellett érni a 62 500 dollárt (mintegy 18,5 millió forint). Ennek 2017-ben már 65 ezernek kell lennie, majd a 2019-es szezonra 70 250 dollárra kell rúgnia. A most lezárult idényben 22 játékos volt, akiknek az éves alapfizetésük meghaladta az 1 millió dollárt. Köztük akadnak szép számmal olyan játékosok, akiket minden labdarúgást kedvelő ismer, mint az angol Steven Gerrard, Frank Lampard vagy éppen az olasz Andrea Pirlo. A lista élén azonban egy brazil áll, mégpedig a világbajnok és Bajnokok Ligája győztes Ricardo Izecson dos Santos Leite, ismertebb nevén Kaká.

A transfermarkt.com adatai alapján a legértékesebb játékos a Torontot erősítő és a döntőben is résztvevő olasz Sebastian Giovinco (9,5 millió euró), második helyen a mexikói Giovani dos Santos (6 millió, Los Angeles Galaxy) és a képzeletbeli dobogó harmadik fokára a szintén döntős, ám a Seattle színeit képviselő Nicolás Lodeiro (5,5 millió euró) állhatott fel.

A már említett kollektív szerződés szabályozza a csapatoknak a minimálisan a fizetésekre költendő éves keretét is. Ez az idei szezonban 3,66 millió dollár volt, 2019-re pedig ennek a kiadásnak el kell érnie a 4,24 millió dollárt (1,25 milliárd forint). A 2016-os szezonban a 20 klub összesen 163,5 millió dollárt költött csak az alapfizetésekre.

A legkevesebbet a Chicago Fire ($4 millió) és az FC Dallas ($4,1 millió) költötte, ennek ellenére a Dallas a nyugati csoport alapszakasz győztese lett. A lista élén a keleti csoport egyik nagyágyúja a New York City FC áll, amely klub nem sajnált közel 21 millió dollárt (6,1 milliárd forint) költeni az alapfizetésekre. Az átlagos éves alapfizetése egy játékosnak 289 ezer dollár volt (nagyjából 85 millió forint).

A jövő évi szezonban, amely 2017 márciusában rajtól, a teljes mezőny 22-re bővül, ugyanis csatlakozik az MLS-hez az Atlanta United és a Minnesotta United csapata is.

Ha érdekel a sport gazdasági oldala is, kövess minket a Facebookon! LIKE-old a profilunkat (klikk ide) és értesülj a leghamarabb a cikkeinkről.

Összesen 83 ezer dollárt nyertek a magyar versenyzők a windsori rövid pályás úszó-világbajnokságon. Ez azt is jelenti, hogy a magyar úszók a 1 173 000 dollár összdíjazásnak több mint a 7%-át hozták el Kanadából. A 46 megrendezésre került versenyszám majd minden harmadik döntőjében képviseltette magát Magyarország.

kép forrása: fina.org

Először került megrendezésre Kanadában rövidpályás úszó-világbajnokság és a 6700 férőhelyes WFCU Centerbe kilátogató nézőknek semmi okuk nem lehetett a panaszra. Hosszú Katinkának is köszönhető, hogy az eseményre kilátogatók részesei lehettek több rekordnak is, többek között annak, hogy a magyar Iron Lady a kilenc érmével (7 arany és 2 ezüst) az első az örökranglistán, az egy világbajnokságon szerzett egyéni érmek tekintetében.

A Nemzetközi Úszószövetség (FINA) égisze alatt lebonyolított világbajnokságon a pénzdíjak jelentősen megemelkedtek a két évvel ezelőtti dohai vb-hez képest, hiszen az akkor összesen megszerezhető 265 milliós összdíj 30 százalékkal emelkedett. Ráadásul ezen felül a FINA, minden egyes világrekordot külön 15 ezer dollárral, nagyjából 44 millió forinttal díjaz (ez Windsorban kétszer fordult elő). A 176 résztvevő országból mindösszesen 34-nek sikerült a döntőbe jutni legalább egy számban és ezen országok közül 22 az első három hely valamelyikén végzett legalább egyszer. Összesen 55 egyéni versenyzővel és váltóval az Amerikai Egyesült Államok színeiben szerepeltek legtöbbször a döntő futamokban, utánuk Japán (41), Oroszország (32) és a rangsor hetedik helyén, 17-tel Magyarország szerepel. Összehasonlításként a visegrádi négyek másik három országával (Lengyelország, Csehország, Szlovákia), messze lemaradva Lengyelország jön a sorban 5 részvétellel 18. ként.

Minden egyes versenyszámban az elérhető nyeremény ugyanakkora volt, versenyszámonként összesen 25 500 dollár, ahol az első 8 000, a második 6 000, a harmadik 4 000, a negyedik 2 500, az ötödik 2 000, a hatodik 1 500, a hetedik 1 000 és még a finálé utolsó helyezettje is 500 dollárt kapott. Az országonkénti eredményesebb szereplés az alábbi diagramon jobban nyomon követhető, hiszen hiába szerepelt több versenyzővel a döntőben Kanada vagy Kína (utóbbi fel sem jutott a top10-es listára) az ott elért eredmények miatt Magyarország kimagasló helyen, ötödikként szerepel ebben a rangsorban.

A magyar úszócsapat kitűnő szereplése főleg Hosszú Katinka remeklésének köszönhető, aki a teljes mezőnyben is a legtöbbet úszta össze a 25 méteres medencében, hiszen 71 ezer dolláros (közel 21 millió) összdíja jóval túlszárnyalja a mezőny második, dél-afrikai Chad le Clos 45 500 dolláros teljesítményét. Hosszú Katinka mellett, aki tehát hét első, két második, egy negyedik és egy nyolcadik helyet ért el, Jakabos Zsuzsanna és Gyurta Gergely tudott még két számba döntőbe jutni (Jakabos egyiket váltóban), ám érmet a magyar Iron Lady mellett csak Bernek Péternek és Verrasztó Dávidnak sikerült elérnie (mindketten bronz).

Minden bizonnyal, ha a pénzdíjak is hasonló mértékben nőnek a következő rövidpályás vb-re, mint ahogyan az most is történt és valószínűleg ennek nem a 2018-as helyszín, a kínai Hangzhou-i tesz majd keresztbe, akkor Hosszú Katinka jelmondata a "HARD WORK ALWAYS PAYS OFF” (A kemény munka mindig kifizetődik) ismét megállja majd a helyét.

Ha érdekel a sport és a gazdaság összefonódása, kövess minket a Facebookon is! LIKE-old a profilunkat (klikk ide) és értesülj a leghamarabb a cikkeinkről.

A szakmai problémák mellett más tétje is lehet az utóbbi hetekben kirobbant úszóháborúnak, hiszen a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) évente több mint egymilliárd forintnyi állami támogatást oszthat szét a versenyzők és az egyesületek között. Az pedig egyáltalán nem mellékes, kinek a kezében lesz ennek a pénznek a sorsa, ha valóban távozik Gyárfás Tamás a szövetség éléről.

Forrás: fina.org

Sok más magyar sportághoz hasonlóan az úszás számára is a 2013-as év hozta meg az áttörést, akkor döntött ugyanis a kormány arról, hogy 16 kiemelt sportág kap a korábbinál nagyságrendekkel több állami támogatást. Az első évben összesen 12,5 milliárdot szavaztak meg ezeknek a sportágaknak, 2014 és 2020 között pedig összesen 135 milliárdot fordítanak erre a célra. Most csak az úszással foglalkozunk, de érdemes megemlíteni, hogy mellettük az asztalitenisz, az atlétika, a birkózás, az evezés, a cselgáncs, a kajak-kenu, a kerékpársport, a korcsolyasport, az ökölvívás, az öttusa, a röplabda, a sportlövészet, a tenisz, a torna és a vívás élvezi a kiemelt státuszt.

A kiemelt állami támogatást minden esetben a sportági szakszövetség (az úszók esetében a MÚSZ) osztja szét többnyire eredményességi szempontok szerint az egyesületek között. Emellett az egyéni sportolók is kaphatnak a pénzből, ez a forrás tette lehetővé például azt is, hogy az úszószövetség tavaly gáláns anyagi ajánlatot tegyen Hosszú Katinkának, amit ő aztán teátrálisan összetépett.

Ha megnézzük a MÚSZ gazdálkodását, feltűnő a változás 2013-tól, egyik évről a másikra a négyszeresére emelkedett a szövetség bevétele, ami nagyrészt az állami támogatásnak volt köszönhető. A 2012-es 211,1 millió forintról 2013-ban 884,8 milliárdra emelkedett a költségvetési támogatás, emellett önkormányzatoktól is kapott még további 37,4 milliót a szövetség.

A fentiekkel párhuzamosan a kiadások is hasonló mértékben emelkedtek, vagyis a megnövekedett állami támogatást a MÚSZ annak rendje és módja szerint el is juttatta a klubokhoz, egyesületekhez.

A szétosztás menetéről egy 2015. márciusi hír tanúskodik, akkor 520 millió forintnyi sportágfejlesztési támogatásról döntöttek:

A rendelkezésre álló hatalmas összegen gondosan kialakított érvrendszer és szakmai mérlegelés alapján az ország 68 jól működő egyesülete osztozhat. Elsősorban a nemzetközi eredményességet figyelembe véve 70 millióval honorálják az úszás műhelyeinek tevékenységét. Az aranyjelvényes program keretein belül 150 milliót oszthatnak fel, itt a versenyzők által elért időeredményeket veszik számba. A képzési akadémiai program megvalósításához 200 millióval járulnak hozzá, ahol nagyon sokat számítanak az országos bajnokságokon megszerzett pontok, de megjelenik a Jövő Bajnokai program is Az sem mindegy, hogy a támogatott egyesületek mennyire tudnak megfelelni annak a követelménynek, hogy a legkisebbektől egészen a felnőtt korú úszókig megfelelő színvonalú felkészítésről és versenyeztetésről kell folyamatosan gondoskodniuk. Ide kapcsolódik a „Minden gyerek tanuljon meg úszni” program is, amelynek eredményességét további 100 millió forint biztosítja.

Vagyis az egyesületek egyszerre több MÚSZ-programon keresztül is kaphatnak támogatást, ezek közül van olyan, ami alanyi jogon jár, mint például a gyermekek úszását támogató program, míg más összegek a versenyzők eredményességétől függően érkeztek az egyesületekhez.

A szövetség 2015-ös beszámolóját egy picit alaposabban is szemügyre vettük, hogy a különböző támogatások honnan és milyen célra érkeztek:

1. Szakmai és működési támogatás: 306,3 millió forint
2. Sportágfejlesztés, úszás támogatás: 899,8 millió forint
3. Versenyek és edzőtáborok finanszírozása: 242,1 millió forint

Vagyis összesen 1448,2 millió forintot tettek ki a cél szerinti juttatások.

A szövetség azt is részletesen közli, hogy az egyes támogatók név szerint milyen célra adtak pénzt:

• Magyar Olimpiai Bizottság (MOB): 213,5 millió forint szakmai, működési, létesítmény használati támogatás
• MOB: 44,2 millió forint a Heraklész Programra
• MOB: 6 millió forint a Sport XXI. programra
• MOB: 4,9 millió forint az ifjúsági játékok (EYOF) 2015-ös és 2017-es felkészülésére
• Emmi: 950,2 millió forint sportágfejlesztési támogatás és nyíltvízi világkupa, FINA-gála rendezési támogatás
• Balatoni Fejlesztési Tanács: 3 millió forint a nyíltvízi világkupa rendezésére
• Hódmezővásárhely önkormányzata: 2,6 millió forint a versenysport, élsport támogatására
• Pécsi Sport Nonprofit Zrt.: 3,75 millió forint működési célú támogatás
• Újpesti Torna Egylet: 3 millió forint működési célú támogatás
• Vasas Sport Club: 7,625 millió forint működési célú támogatás
• PBS Hungária Kft.: 1 millió forint működési célú támogatás

Vagyis a jövőben nem csak az lesz a kérdés, hogy az új elnök újra egységet tud-e teremteni a magyar úszótársadalomban, és ez megmutatkozik-e a sikerekben is, hanem az is, ki és milyen szempontok szerint oszthat szét évente 1-1,5 milliárd forintnyi állami támogatást. Hiszen a sportág a megállapodás értelmében 2020-ig biztosan élvezi majd a jelenlegi kiemelt státuszt.

Úgy gondoljuk, hogy mivel az úszás most „forró téma”, ezért érdemes folytatni a gazdasági vizsgálódást. Következő cikkünkben azt vesszük szemügyre, megjelenik-e az állami támogatás a nagyobb egyesületeknél is, illetve éves költségvetésük mekkora része származik ebből a forrásból.

Ha érdekel a sport és a gazdaság összefonódása, kövess minket a Facebookon is! LIKE-old a profilunkat (klikk ide) és értesülj a leghamarabb a cikkeinkről.

A hét második felében a franciaországi fináléval befejeződik a 400 millió forint összdíjazású Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) Műkorcsolya és jégtánc Grand Prix sorozata. A finálén a hat legjobb egyéni (női és férfi) műkorcsolyázó mellett a legjobb műkorcsolyázó párosok és a hat legjobb jégtáncpáros vesz részt. A juniorok Grand Prix fináléjára is itt kerül sor hasonló elvek alapján, ahol a teljes sorozat összdíjazása meghaladja a 77 millió forintot.

Kép forrása: isu.org

A december 8-a és 11-e között sorra kerülő marseille-i Grand Prix döntő résztvevőinek névsora az október 21-én indult sorozat hat állomásán az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Oroszországban, Franciaországban, Kínában és Japánban lezajlott versenyek eredményei alapján alakult ki. Minden egyes versenyen összesen 180 000 dollárt osztottak szét a különböző versenyszámok öt legjobbja között. A finálén ez az összeg 272 000 dollár lesz, ahol mind a hat egyéni versenyző vagy páros pénzdíjban részesül. Az első helyezett 25, a második 18, a harmadik 12, a negyedik 6, az ötödik 4 és a hatodik 3 ezer dollárt kap.

A versenyzőket: 12 egyéni és 12 párost, nyolc ország adja. A házigazda franciákat egy jégtáncpáros képviseli, akik nem mellesleg az aktuális világbajnokok is, így minden bizonnyal a Gabriella Papadakis, Guillaume Cizeron kettős jégre lépésénél fel fog robbanni az Omnisports Marseille Grand-Est palota.

Az eddigi hat állomáson az elért helyezések alapján 35 páros részesült minimum 2000 dolláros (páronként) pénzdíjban, illetve legalább ugyanekkor összegben részesült 20 női és 19 egyéni férfi versenyző is. A párosok listájából kiderül továbbá, hogy a kanadai műkorcsolya világbajnok páros, Meagan Duhamel és Eric Radford eddig 36 ezer dollárt (10,6 millió forint) korcsolyázott össze, amelytől az aktuális jégtánc világbajnok francia páros alig marad el, a maguk 31 ezer dollárjával.

Az egyéni versenyszámokban is, csak úgy, mint a páros versenyeken négyen is már elérték a 36 ezer dolláros összeget. Mindkét nem, aktuális világbajnokánál (női: Evgenia Medvedeva, férfi: Javier Fernandez) reális cél, hogy a fináléban felállhasson a dobogó legfelső fokára, amelyért járó pénzdíjjal együtt a sorozatban elérnék a 18 millió forintot. Figyelembe véve, hogy októberben kezdődött a sorozat, nem is rossz fizetésnek felel ez meg (2016 augusztusában a bruttó átlagkereset Magyarországon 258 300 forint volt).

A felnőtt belépők árai az eseményre igen változatosak, hiszen a 17 eurós jegytől kezdve a 165 eurósig mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet. A több mint 5000 néző befogadására képes marseille-i palota tehát a műkorcsolya és a jégtánc színháza lesz ezen a héten, amely versenyszámait az Eurosport2 közvetíti, így a magyar nézők is láthatják a korcsolya legjobbjait.

Akiknek kedve támadt élőben is műkorcsolya és jégtánc versenyt nézni, ám Marseille-t távolinak érzi, Budapesten a Tüskecsarnokban egész héten a Jubileumi 10. műkorcsolya és jégtánc Mikulás Kupán ezt megteheti (részletekért klikk ide).

Ha érdekel a sport és a gazdaság összefonódása, kövess minket a Facebookon is! LIKE-old a profilunkat (klikk ide) és értesülj a leghamarabb a cikkeinkről.

Nem kellett volna sok hozzá, hogy a Szolnoki Olaj KK begyűjtse második győzelmét a férfi kosárlabda Bajnokok Ligája E csoportjában a belga Spirou Charleroi ellen, ám ez nem sikerült. Pedig gazdaságilag a mérleg nyelve a magyar csapat felé mozdul el, hiszen ha hinni lehet a Belgiumból származó pletykáknak, a Charleroi költségvetése valahol 700 millió forint körül mozoghat, szemben a Szolnok 935 milliójával.

Ennek apropóján, illetve, hogy pénteken Alba Fehérvár – Szolnoki Olaj bajnoki rangadó lesz utánajártunk, hogy az európai kupákban szereplő magyar csapatok milyen költségvetésből gazdálkodnak. Az elemzések a 2015-ös évre vonatkozó céges beszámolók alapján készültek.
A 2016/17-es szezonban a férfiak mezőnyében négy magyar kosárlabda csapat kezdte meg az európai küzdelmeket és jelenleg hárman vannak még versenyben. A 2015/16-os szezon magyar bajnoka, a Szolnoki Olaj KK alanyi jogon jutott be a férfi kosárlabda Bajnokok Ligájába, ahol egyelőre az E csoport sereghajtója (1 győzelem/6 vereség). Az Európa-kupában az Alba Fehérvár és az Egis Körmend is továbbjutott csoportjából, előbbi 4/2-es utóbbi 3/3-as mutatóval. A negyedik magyar csapatnak a Sopronnak nem sikerült továbbjutnia a középdöntőbe.

Az elemzésre került négy csapat 2014-ben és 2015-ben is nagyjából ugyanannyi bevételt (1,6 milliárd forint) és kiadást (1,47 milliárd forint) könyvelhetett el. A kiadásokon belül azonban jelentősebb átrendeződés történt, ugyanis a személyi jellegű ráfordítások 351 millióról 409-re kúsztak fel. Ez köszönhető volt annak is, hogy a Körmend majdnem 50%-kal megemelte az ilyen jellegű kiadásait, felzárkózva így a Fehérvárra és a Szolnokra.

A kimagasló költségvetésű Szolnok személyi jellegű ráfordításai egyáltalán nem lóg ki a sorból sőt, az Alba Fehérvár meg is előzi ebben az összevetésben. Érdekesség, hogy amíg a Körmend és a Fehérvár esetében a személyi jellegű ráfordítások a kiadások több mint 50 százalékát teszik ki, addig ez a Szolnok esetében csak 15, illetve a Sopronnál 21 százalék.

Mint ahogy már megszokhattuk az európai kupasorozatok díjazásai, amelyek nem a labdarúgáshoz kapcsolódnak nem túl bőkezűek. Nincsen ez máshogy a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) égisze alatt futó két európai sorozatnál sem. A Bajnokok Ligájánál az alapszakasz vagy más néven a főcsoport résztvevői 100 ezer euróban részesülnek (tehát a Szolnok is). A továbbjutók további 20 ezer eurót, a legjobb nyolc között szereplők pedig még 40 ezer eurót kapnak. A négyes döntőben a nyertes 340 ezer eurót, az ezüstérmes 100, a harmadik 80, a negyedik helyezett pedig 60 ezer eurót kap. Így egy gyors fejszámolással össze is áll a kép, hogy a FIBA által beharangozott győztesnek járó fél millió euró (155 millió forint), hogyan áll össze. Érdemes hozzátenni, hogy ez a Szolnok kiadásainak is csak a 19 százalékát fedezné, amely nem rossz, ám egy a Szolnok csoportjában lévő török Besiktasnál, ahol a büdzsé 2,35 milliárd forint (ehhez hasonló a görög AEK költségvetése is) vagy akár a német Ludwigsburg, ahol 1,25 milliárd forintból gazdálkodnak ez egy elenyésző összeg.

Zárásként érdekesség, hogy a Szolnoknál a nézőszám a Bajnokok Ligás mérkőzéseknél nem éri el az idei szezon magyar bajnokikon produkált átlagát, előbbinél 1140 fő (55% sportcsarnok kihasználtság), utóbbinál 1229 fő (60% sportcsarnok kihasználtság) az átlag. A Fehérvárnál épp fordított az eset, ott ugyanis az európai sorozat felé billen a mérleg nyelve (1700 és 1633 néző), illetve a Körmend az a csapat, amely a nézőszámok tekintetében szinte minden találkozóját teltház előtt játssza, így itt nincs igazán kimutatható eltérés.

Ha érdekel a sport és a gazdaság összefonódása, kövess minket a Facebookon is! LIKE-old a profilunkat (klikk ide) és értesülj a leghamarabb a cikkeinkről.